energiahatékony családi házak
tervezése és kivitelezése

Azt mondhatnánk, hogy egy kisebb ház esetén nem feltétlenül kell, ha csak és kizárólag a jogszabályok által előírt követelményeknek szeretnénk megfelelni. Mindenképpen kell azonban, ha jó házat szeretnénk. Nem rendkívülit, csak jót. 

A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet  hatályát vesztette és helyette Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet lépett hatályba lényegében ugyanazzal a tartalommal, csak néhány kiegészítéssel. Most már van útmutatás arra vonatkozóan is, hogy mikor van szükség gépész és villamostervre.

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet IV. fejezete foglalkozik a kivitelezési dokumentációval.

(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, az árazatlan költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.

(Hivatalosan tehát dokumentáció, és nem csak a szűk értelemben vett kiviteli tervet tartalmazza. Mivel azonban mindannyian kiviteli tervként ismerjük, így mi is maradunk ennél az elnevezésnél. A nagyobb építkezéseknél szükséges biztonsági és egészségvédelmi terv betartásáról és a kivitelezési munkafolyamatok összehangolásáról a kötelezően alkalmazott koordinátor felel, akinek pontos feladatkörét a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet írja le. Vagyis a következő feltételek teljesülése esetén nem kell teljes körű kiviteli terv!

a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

aa) 300 m2 összes szintterület,

ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

ac) 1000 m3 bruttó térfogat,

ad) 7,5 m-es építménymagasság és

ae) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), illetve előregyártott födémszerkezet esetén legfeljebb 6,6 m-es falköz, oszlopköz
...

f) kerítést, vagy

g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t

 

érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

 

Recept

A kiviteli tervnek elvben (a törvényi szabályozás szerint) meg kellene egyeznie az építési engedélyezési tervben foglaltakkal. Lényege az, hogy részletrajzok, csomóponti metszetek, rétegrendek és konszignációk révén részletes utasítást ad arra vonatkozóan, hogy milyen anyagokból és pontosan milyen technológiával épüljön meg a szóban forgó épület. 

 

Kiviteli terv tartalma

A rendelet 1. melléklete írja le a kivitelezői dokumentáció tartalmát. E szerint:

" A kivitelezési dokumentáció ... az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges."

Még most is van benne némi bizonytalanság, de a megújult rendelet már igyekszik szabályozni azt is, hogy az idézett célok teljesítéséhez vajon mely munkarészek szükségesek vagy hanyagolhatók el:

- építészeti munkarész;

- tartószerkezeti munkarész;

• ha az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készül
• ha  a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz
• ha az előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb
• a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t, akkor KELL A KIVITELI TERV!

- épületgépészeti munkarész, az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre akkor KELL A KIVITELI TERV!;

- épületvillamossági munkarész, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele akkor KELL A KIVITELI TERV!;

- tűzvédelmi munkarész;

- építésszervezési munkarész;

- környezetrendezési munkarész.

A IV. 22. $ (5) d) szerint energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint. Ezt azonban csak a használatbavételi engedélyhez kell bemutatni. Erre vonatkozóan  az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 76/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben csak annyi van rögzítve, hogy a  a felelős műszaki vezető nyiltakozik arról, hogy az energetikai számítás a kivitelezési dokumentáció és az építési napló adatainak megfelelően készült el. Nem feltétlenül ő készíti a tanúsítványt, erre találták ki az energetikai tanúsítói jogosultságot, ami nekünk is megvan, mi is vállalunk tanúsítást. Érdekel a tanúsítás? Kattints ide!

 

Talajmechanikai szakvélemény

Részletes talajmechanikai szakvéleményt akkor kell készíteni a statikai tervek részeként, ha:

"ba) a négy beépített szintnél nagyobb,

bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb,

bc) az 1000 m2 -nél nagyobb alapterületű,

bd) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér. " Idézet az 1. melléklet IV. fejezetének második bekezdéséből.
 

Kiviteli terv hiányában

következnek az ötletelések és a szóbeli megállapodások, melyek után csak bizakodhatunk a kivitelező szakértelmében és jóhiszeműségében.

Egy jó kiviteli terv biztosítékot jelent a résztvevő felek számára:

- a tervezőnek, hogy saját elképzelései valósulnak meg,

- a megrendelőnek, hogy jó minőségben épül meg a ház  a lehető legjobb ár/érték aránnyal és ,

- a kivitelezőnek, hogy nem kell szinte nulláról indulva megálmodnia, hogy mégis hogyan épüljön fel a látványterveken pompázó, ám igencsak elnagyolt elképzelés.

 

Ideális, ám ritka esetben

a tervező a kivitelező is egyben és emiatt garantált, hogy már az első vonalak megrajzolásától kezdve "együttérez" a kőművesekkel, ácsokkal stb és átlátja az egymást követő munkafolyamatokat egészen a kulcsrakész állapotig. Kivitelezői ismeretek birtokában egészen más terv születik, mint amikor valaki "csak" a tervezésben van otthon.

 

Sokszor szétválnak

a feladatok, ami a kivitelezőt érintheti hátrányosan, ha nem kap, vagy nem megfelelő kiviteli tervet kap a teljesítendő munkájához. Ilyenkor a megrendelő is rosszul jár, mert a kivitelező plusz munkáját - ami az eredeti kiviteli terv hosszas egyeztetések utáni kijavításából vagy az újabb terv elkészítéséből adódik - neki kell megfizetnie. A tervező pedig esetleg nem is szembesül azzal, hogy elképzelései megvalósítása korán sem egyszerű és probléma mentes.

 

Építési napló

Főleg ilyenkor, amikor nem teljesen tisztázottak a feladatok, kaphat nagy szerepet egy gondosan vezetett építési napló, mely segít a szereplőknek nyomon követni a munka menetét és vitás esetekben igazságot szolgáltathat. Arról nem is beszélve, hogy ennek vezetése kötelező, az építésügyi hatóságok bármikor ellenőrizhetik.

 

Két külön világ

Azt, hogy a tervezés és a kivitelezés mennyire elkülönül a mai gyakorlatban, az is mutatja, hogy sok tervező nem is vállal kiviteli tervet, hiába is rendelné azt meg a vevő. Sok kiviteli tervről pedig lesüt, hogy készítőjének nincsenek naprakész információi a választható termékskáláról, ezért egy-egy általa ismert terméket favorizál minden esetben, mégha lenne annál költségkímélőbb megoldás is a minőségi követelmények csorbulása nélkül (Porotherm kontra Mátratherm az utóbbi termék javára és még sorolhatnánk a "párokat"). Ezt úgy lehetne elkerülni, hogy több - szöveges indoklással is támogatott - változat készülne, melyből a megrendelő és a kivitelező saját belátásuk szerint kiválaszthatná a nekik tetszőt.

 

A kötelezően elkészített költségvetési kiírásnak

az átláthatóságon túl még az is nagy előnye, hogy a pontos tételek és így az egész építkezés volumenének ismeretében sokkal nagyobb kedvezményekre számíthatunk az építőanyagok és egyes épületelemek beszerzésekor, mintha a boltban csak egy-egy részletet tudnánk bemutatni. 

 

Csomóponti rajzok nélkül

mit sem ér a kiviteli terv. Nem megoldás tehát az, amikor fogják az 1:100-as eng.tervet és azt felnagyítják az 1:50-esre, ami a pontos műszaki megoldások felfedésére teljesen alkalmatlan.

 

Családi házak esetén

az építészeti és a statikus munkarész elkészítése a jellemző. Saját tapasztalataink összhangban vannak az újonnan bevezetett jogi szabályozással, ami csak 30 kW felett teszi kötelezővé az épületgépészeti munkarész elkészítését, míg családi házaknál a 10-15 kW a hőtermelő legtipikusabb teljesítmény értéke. Egyszerűbb családi házak esetén nem feltétlenül érdemes az épületgépészeti és épületvillamossági terveket is megrendelni, ezek elkészítése ugyanis tapasztalataink  szerint túlontúl nagy előrelátást igényel a leendő lakóktól. Konkrétan azt, hogy még mielőtt áll a ház el tudják azt képzelni és szikla szilárd elhatározással állítani, hogy pontosan hol legyen a mosdó és az egyes villanykapcsolók stb. A tapasztalataink azt mondatják velünk, hogy erre nemigen van példa és emiatt nem mindig éri meg e tervek - pár százezer Ft-os- elkészítése, mert ha valami változik az eredeti elképezlésekhez képest, akkor borul az egész terv. Azért merjük megrendelőinket ezen munkarészek mellőzésére bíztatni, mert úgy látjuk, hogy családi házak esetén többnyire jól bevált sémák szerint képesek dolgozni a rendesen felkészült fűtés-, és vízszerelők. Valóban sokszor vannak problémák a gépészeti berendezések méretezésével és helyigényével, ezek azonban véleményünk szerint családi házak esetén nem az épületgépészeti munkarész, hanem a megfelelő szakember vagy a minimális szintű előregondolkodás hiányának a következményei. Az épületvillamossági munkarész olyan épületeknél mégis hasznos lehet, ahol digitális, központi vezérlésű a villamosenergia ellátás. Ilyenből ma még kevés van.

A tűzvédelmi-, és építésszervezési munkarészeket nagyobb beruházásoknál szokták elkészíteni és ez igaz a környezetrendezési tervre is. Hamarosan írunk arról is, hogy mik az előnyei és nagyjából milyen költségekre számíthatunk, ha kertünk kialakításával kerttervező szakembert bízunk meg.

 

Kapcsolódó témák:

Mit kell tudnunk a telekvásárlásról, mielőtt házat építünk?
Az építkezés bejelentése

 

Vissza az építészet cikkekhez