Kerttervezés

Milyen kerteket tervez az é z s é?

  • az ökológia törvényeinek megfelelő
  • funkcionalista; élhető
  • esztétikus
  • stílusos
  • igényeket követő
  • fejleszthető

Minden kert adottságai és a vele szemben támasztott igények végett teljesen egyedi és személyre szabott. Az é z s é elveihez híven a kert tervezésekor is a hosszútávú gondolkodást tartjuk szem előtt. A kertnek nem elég esztétikusnak, szemet gyönyörködtetőnek lennie. Olyan életteret is kell jelentenie, ami élhető, az ökológia törvényeinek megfelel és fejleszthető, hogy ily módon tudja szolgálni évtizedekig a használók kényelmét.

Miért éri meg kerttervezőt fogadni, hiszen tudom mit hova szeretnék?

A tájépítész vagy kerttervező hivatás rendkívül összetett. Valóban fontos tudni, milyen növényeket szeretnénk látni a kertünkben, de ez csak egy tényező a sok közül.

A kerttervező feladata felmérni a hely geodéziai, éghajlati és növényzeti adottságait- csak hogy a legfontosabbakat említsem. Ez alapján tud kialakítani tereprendezéssel olyan viszonyokat, hogy megfelelő legyen a terület vízelvezetése. A tervező feladata és felelőssége úgy megválogatni a kertbe kiültetni kívánt növényeket, hogy azok évekig vagy akár évtizedekig fejlődni tudjanak egy adott helyen. A tervezésen túl a fenntarthatóság miatt is fontos kikérni kerttervező segítségét a tervezéskor. Mert így rengeteg később jelentkező fenntartási többletmunkától és persze többletköltségtől kímélhetik meg magukat.

Tervezés menete

1. Előzetes információgyűjtés

Az első elengedhetetlen feladata a tervezőnek, hogy úgymond látatlanul cím alapján minél többet megtudjon a tervezni kívánt kertről. Úgymint elhelyezkedés, jellemző területi adottságok, jellemző honos növényállomány vagy épp a telek tájolása. Így még a személyes igényfelmérés előtt kialakul egy kép a tervezőben.

2. Helyszíni felmérés és az igények megismerése

avagy milyen most a kert és milyennek szeretnétek látni.

A kerttervezés célja, hogy olyan életteret biztosítsunk Nektek megrendelőknek, ami tükrözi a vágyaitokat, a személyiségeteket és természetesen élhető, megnyugtató és feltöltő környezet is egyben. Ehhez elengedhetetlen a személyes kontaktus, a beszélgetés. Az első találkozás alkalmával kíváncsi vagyok rá kik használják a kertet, milyen funkciókat szeretnétek látni a kertben, hogy képzelitek el az életeteket 5 év múlva.

Az igényfelmérésen túl nagyon fontos tisztázni a terület adottságait. Ehhez szükséges helyszíni felmérés készítése. Ez tartalmazza hol és milyen burkolat illetve építmény található a kertben és természetesen azt is milyen a meglévő növényzet állapota. Már egy ilyen helyszíni felmérés során kiderülhet, hogy a kert mely részeinek kihasználtsága alacsony, mely funkciók kihasználatlanok illetve hogy szükség lesz-e többlet kiviteli költséget jelentő felmérésekre, változtatásokra. Például ilyen többletköltséget jelenthet, ha a telek meredek hegyoldalba épült. Itt a tereprendezés társtervező (statikus) bevonását teheti szükségessé és természetesen a kiviteli költség is számottevőbb egy sík területen található kerthez viszonyítva.

3. Szabadkézi vázlatok

Az összegyűjtött információk alapján először szabadkézi vázlatok születnek. Ezek skicc jellegű ötletelések. Itt még konkrét anyaghasználatról és növénykiültetésről nincs szó. Elsősorban a fontosabb funkciók elhelyezése a cél. Jellemzően több vázlat születik, ezek valamelyike vagy ötvözete kerül később kibővítésre, kidolgozásra.

4. Hatósági egyeztetések

Egy kertterv elkészítésekor a hatályos országos és helyi jogszabályok ismerete elengedhetetlen. Helyi szinten a minimális zöldfelületi borítottságra vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv tesz kötelező érvényű kitételeket. Pontosan meghatározza, hogy a teleknek hány %-a lehet beépített és hány %-nak kell zöldfelületnek lennie.

Az olyan esetekben mikor egy meglévő struktúrával rendelkező telken történik változtatás előfordulhat, hogy fákat kell kivágni, kisebb építményeket kell lebontani. Ilyenkor az önkormányzat felé fakivágási és/vagy bontási tervet kell benyújtani. A fakivágást a hatályos jogszabályok szerint minden esetben pótolni kell. A pótlás mértéke településenként eltérő lehet.

5. Koncepcióterv

A koncepcióterv a tervezés egy olyan fázisa, ahol már meghatározott – az előzetes egyeztetések és a vázlatterv alapján – a burkolt területek nyomvonala illetve a kert struktúráját meghatározó növénytömegek helye, mérete valamint az elhelyezni kívánt funkciók. Itt még nincs konkrét növénylista, de már tudható hol lesznek fák, cserjék, egynyári vagy évelő virágok. A koncepcióterv adja a végleges kertépítészeti terv alapját.

6. Kertépítészeti terv

A koncepcióterv jóváhagyását követően megindul a részletekbe menő kertépítészeti terv kidolgozása. Ezen a terven már pontos burkolati kiosztások, növénykiültetések és anyagmegjelölések szerepelnek.

7. Növénykiültetési terv

A kert jellegzetes sajátja, hogy természetes és épített elemekből egyaránt építkezik. A tervezett növények magasságukkal, habitusukkal meghatározó térfalakat alkotnak. A növénykiültetési terv egy felülnézeti terv, amin pontosan van ábrázolva hova kerülnek a tervezett fák, cserjék, évelők, egynyári virágok. Minden esetben társul a tervhez egy részletes növénylista, amin az összes tervezett és meglévő növény fel van tüntetve pontos magyar és latin fajtanévvel, ültetendő darabszámmal, beszerzési mérettel.

8. Műleírás, számítások

A pontosan meghatározott, konkrét anyagmegjelöléssel ellátott kész kerttervről minden esetben készül részletes műleírás. Ez gyakorlatilag egy szöveges dokumentumot takar. Azt a célt szolgálja, hogy a terv teljes részletességében egyértelmű legyen számodra.

Természetesen ahhoz, hogy a megtervezett kert megvalósítható és egyben kivitelezésre átadható legyen, részletes anyagkimutatást csatolok a tervhez. Az anyagkimutatás tételesen tartalmazza milyen munkálatok szükségesek illetve mennyi és milyen anyagok kerülnek beépítésre. Így, mikor a kivitelező felé továbbítod a tervet, könnyen és gyorsan megtudhatod, mennyibe kerül a kert tényleges megvalósítása.

9. Részletrajzok, metszetek

A kertépítészeti terv méretarányát tekintve nem minden esetben képes az összes részletet megmutatni. Minden tervben vannak olyan részek, amiket összetettségük vagy érdekességük miatt kiemelten, részletekbe menően ki kell dolgozni. Ezek egyrészt a pontosabb megismerést, másrészt a kivitelezési elképzelés pontosítását szolgálják. Ilyen részletrajz lehet például egy pergolaszerkezet kialakítása vagy egy növénykazetta szerkezete.

Metszetek készítése a részletrajzokhoz hasonló okokból történik. Metszetrajz készülhet még abban az esetben is, ha a telek terepadottságai megkívánják. Így gyakorlatilag jobban átláthatod a tervezett változtatásokat.

10. Látványtervek

 

 

A látványtervek önmagukért beszélnek: segítenek egyértelműsíteni, elképzelni a tervezett kertet.

Mennyibe kerül megterveztetni a kertemet?

A kerttervezés árai elsősorban a tervezési terület nagyságától és a kidolgozás részletességétől függnek.

Koncepcióterv

Amennyiben nem kívánod részletesen megterveztetni a kerted és megelégszel egy irányadó tervvel, amin a fontosabb burkolatok és növénytömegek vannak feltüntetve.

0-1000 négyzetméter: 30 000 Ft + ÁFA

> 1000 négyzetméter: 50 000 Ft + ÁFA

Kiviteli terv

Részletesen kidolgozott, többszörösen leegyeztetett kertterv, ami alapján már árajánlat kérhető a megvalósításra.

0-1000 négyzetméter: 150 000 Ft + ÁFA

> 1000 négyzetméter: 200 00 Ft + ÁFA

Ezek irányadó árak. A pontos bekerülési árat az első ingyenes konzultáción pontosítjuk.

Amennyiben a jogszabályok előírják, hogy a kertre engedélyezési tervnek kell készülnie, többletköltséget kell felszámolnunk.

Mit kapok a pénzemért?

Minden esetben magas szakértelemmel elkészített, precíz tervet adunk ki a kezeink közül. Igényszinttől és ráfordított pénztől függően kétféle tervtípust tudunk készíteni Számodra.

  1. Koncepcióterv
    Ez egy felülnézeti tervet tartalmaz, amelyen fel vannak tüntetve a funkciók illetve a kertet tagoló növényzet térhatárt adó vonalai valamint a burkolatok nyomvonalai. /A koncepcióterv nem tartalmaz részletes növénykiültetést./
  2. Kiviteli terv
    Ez a tervdokumentáció részletesen tartalmazza a kertre vonatkozó tervezett elképzelést és a megvalósításra javasolt megoldások részletes kidolgozását.
    Konkrétan tartalmaz:
    • egy kertépítészeti tervet
    • egy növénykiültetési tervet részletes növénylistával
    • egy részletes anyagkimutatást; ez adja a költségvetés alapját
    • egy kitűzési tervet
    • részletrajzokat
    • részletes műleírást.

Bizonyos esetekben ez a lista bővülhet engedélyezési tervvel, részletes tereprendezési tervvel illetve igény szerint látványtervekkel is.

Részletekben is fel tudom újítani a kertem?

A kert olyan, mint egy jól megírt könyv. Meg lehet írni fejezetenként, de csak akkor lesz igazán élvezhető, ha a végén egy teljes egész kerekedik ki belőle.

Terveztetni mindenképpen érdemes az egész kertre kiterjesztve. Így lehet egységes képet kialakítani. A felújítás már kicsit más tészta. Természetesen előfordulhat, hogy a megálmodott kertünket anyagi okokból nem tudjuk egyből tökéletessé formálni. Ez esetben egy jól megtervezett kertépítészeti terv alapján akár részletekben is megindulhat a felújítás. Érdemes figyelembe venni a növények fejlődési ütemét. Fajtától függően a fáknak 8-15 év, a cserjéknek 2-4 év, az évelőknek és az egynyári virágoknak 1 év szükséges míg elérik teljes, kifejlett méretüket.