Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás? 2. rész

Beszámoló a Magyar Mérnöki Kamara vitafórumáról

Szerző: Vértesy Mónika
2011-05-17

Nézzük, mik a legújabb fejleményei a Magyar Mérnöki Kamarában zajló munkának, aminek eredményeként 2012 januárjában változni fog az épületek energetikai szabályozása. Sok tervezett újításról csak az első részben írtunk, úgyhogy érdemes azt is elolvasni.

Lobbisták próbálkozásai

Néhány cég és szakszervezetszerű tömörülés kampányolt amellett, hogy a saját érdekeiknek megfelelően változzanak az U-értékek, ne úgy ahogy a tervek szerint fog. A legnevetségesebb javaslattal a Magyar Téglás Szövetség állt elő, ők a falazatokra vonatkozó követelményeket enyhítenék (nyilván azért, hogy a vázkerámia falazataik hőszigetelés nélkül is megfeleljenek, lásd falszerkezet kalkulátor), ugyanakkor kötelezővé tennék a passzívházakba való, high tech kategóriájú ablakokat.. Összességében viszont azt lehet mondani, hogy az U-értékek valószínűleg az első vitafórumon ismertetett javaslatoknak megfelelően fognak változni, tehát ezek a hangok nem találnak nyitott fülekre.

Talajon fekvő padló

A jelenleg érvényes 7/2006 TNM rendelet a talajon fekvő padlóknál csak a kerület mentén 1,5 méter széles sávra határoz meg követelményértéket (U=0,5 W/m2K, ehhez egy régebbi bejegyzésben kézi vázlatot is készítettünk), illetve ez helyettesíthető a lábazat ugyanolyan mértékű hőszigetelésével is. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a padló belső részeinek jelenleg nem is kell hőszigeteltnek lenniük.

Az új javaslat a következő: a teljes padlóra vonatkozó U-érték legyen 0,4 W/m2K (tehát szigorúbb, mint a mostanii), de ez azokban az esetekben változatlanul csak a kerület mentén lévő 1,5 méter széles sávra vonatkozzon, melyeknél a szerkezet legalább 10 méter széles és felette nem lakott tér van.

Vagyis egy nagy ipari csarnokra ne kelljen feleslegesen milliókat költeni.

A vonalmenti hőhíd megállapításához most elérhető segédtáblázat nem a legkorszerűbb, mert 0,3 W/m2K értékű rétegtervi hőátbocsátási tényezőjű szerkezetet nem lehet benne megadni, de remélhetőleg kiterjesztik a táblázatot alacsony U-értékű szerkezetekre is.

Épület fajlagos hőveszteségtényezője

Az épület fajlagos hőveszteségtényezője egy olyan mutatószám, ami hűen tükrözi az épület szerkezetének jóságát és a telepítés körülményeit. A gépészeti rendszer teljesítménye nem torzítja az értékét. Követelményértékeit a felület-térfogat arányában adják meg, érthető módon egy tagolt családi háznak arányosan nagyobb lehet a hővesztesége, mint egy sorháznak. A számítási módszer nem is fog változni, de a követelmények 18-20 %-kal szigorodnak majd.

Hővisszanyerős szellőztetés

Javaslat született arra vonatkozóan, hogy minden új, 200 m2-nél nagyobb hasznos területű épületnél legyen kötelező a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása és hővisszanyerési hatásfokuk legyen legalább 80 %-os. A gépészet többi részével együtt a légtechnikára is kötelező lesz a beszabályozás és a próbaüzem, valamint az is a tervek között szerepel, hogy a légcsatornák légtömörségére is megfogalmazzanak valamilyen kritériumot.

Blower-door teszt az A+-os épületekre

Apropó légtömörség! A Blower-door tesztről eddig csak passzívházak kapcsán hallhattunk, de ha minden igaz, akkor jövőre már minden A+-os épületnél is kötelező lesz ezzel a módszerrel megvizsgálni az épület légtömörségét. A Blower-door teszt lényege, hogy az épületben kb akkora túlnyomást biztosítanak, mintha az épület 100-150 m-rel magasabban helyezkedne el egy dombtetőn és ilyen körülmények között vizsgálják, hogy mennyire légtömör az épület, nincsenek-e tervezési vagy kivitelezési hibából (pl kábel átvezetések) adódóan olyan pontok, ahol kiszökik a levegő. Bővebben a légtömörségi vizsgálatról...

Felújítás=új

Körvonalazódni látszik a döntés, hogy épületfelújítás esetén is ugyanazokat az U-értékeket kelljen betartani, mint új építésnél. Itt lazért esz egypár kivételes eset pl ha egy társasház lépcsőházánál a belső méretek csökkenése miatt a vastag hőszigetelés nem oldható meg ésszerűen, de alapvetően a cél az, hogy a felújítások is magas színvonalúak legyenek és ne kelljen azokat pár évente megismételni.

Lakások közötti szigetelés?

A külső hőszigetelés meghonosodásával és az egyre korszerűbb nyílászárók beépítésével a külső hőveszteségeket sikerül lecsökkenteni, ennek következtében ugyanakkor megnő a jelentősége az épületen belüli hőáramoknak. Lehet, hogy emiatt a szomszédos fűtött épületekre és épületrészekre vonatkozó most még nagyon megengedő U-érték tervezetetet (1,6 W/m2K) módosítani fogják azúj rendelet életbe lépésig előttünk álló mindössze 8 hónapban.

Felületfűtés esetén szigorúbb U-érték

Felmerült az is, hogy legyen 40%-kal szigorúbb az adott szerkezet hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték azokban az esetekben, amikor az adott szerkezetben (pl homlokzati falban) fűtéscsövek is vannak, ugyanis célszerű lenne minimalizálni a környezet felé történő hőleadást.

Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése

A vita akörül zajlik, hogy közvetlen vagy közvetett módon ösztönözzük a megújuló energiaforrások használatát, mi utóbbit preferáljuk és ezt az MMK-nak címzett levelünkbe is beleírtuk, úgy nézzük a döntéshozók is affelé hajlanak, hogy nem kötelező érvényű szabályokat kell hozni, hanem a követelményeket olyan szinten kell meghúzni, hogy megújulók nélkül nehéz legyen őket teljesíteni.

Legalább ilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy a Mérnöki Kamara várhatóan ki fog dolgozni egy segédletet, amivel a tanúsítóknak és tervezőknek ad támpontot a napkollektorral és napelemmel várható energiamegtakarítás és megtérülés számításához.

Várhatóan a passzívház légfűtés esetére is ki fognak dolgozni egy olyan számítást, ami beleilleszthető a magyar rendeletbe, mi ennek igazán örülünk, mert ebből volt már problémánk, amit csak a PHPP ismeretével tudtunk kiküszöbölni. Passzívház légfűtéssel kapcsolatos cikkünket itt találod.

Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás? 1. rész