energiahatékony családi házak
tervezése és kivitelezése

Építési és bontási hulladék

Mi legyen vele?

Szerző: Tóth Zsolt, Vértesy Mónika
2009-04-27

Jogszabályban elrendelt kötelességünk a keletkező hulladékok nyilvántartása és a gondoskodás a további sorsukról. Bizonyos küszöbérték felett tervet kell készíteni a várható mennyiségről, majd pedig el kell számolni a hatóságoknak. Mikor melyik hatóságnak? És mi történik, ha valami nincs rendben?

A 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet foglalkozik az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályaival. Az első számú melléklet csoportosítja ezen hulladékokat, és mindegyik csoporthoz megad egy mennyiségi küszöbértéket, aminek látni fogjuk, nagy jelentősége van a további teendőinket illetően.  
 

Elkülönített tárolás

Ha ugyanis bármelyik csoport mennyisége meghaladja a küszöbértéket (pl 20 tonna betontörmeléknél több keletkezik), akkor azt az anyagfajtát a többi csoporttól elkülönítetten kell tárolni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a kezelése a továbbiakban.

Mentesülés

A hatósági engedélyezési eljárás során meg kell tervezni a keletkező hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el kell számolni a hulladékkal. Ez alól a teher alól csak akkor mentesülünk, ha a keletkező hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el a küszöbértékeket.

Hulladék tervlap... a környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás feltétele

Az építési, ill. bontási kérelemhez csatolni kell az építési, illetve bontási hulladék tervlapot. Vagyis még a munkák kezdete előtt meg kell becsülni a keletkező hulladékok fajtáját és mennyiségét.

"Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható."

Az alábbiakban egy kitöltött bontási hulladék tervlapot mutatunk be.

Építési nyilvántartó lap + átvételi igazolás... az építésügyi hatóságnak

A tevékenység befejezése után a ténylegesen keletkező mennyiségről építési nyilvántartó lapot kell készíteni,  a hulladék kezelő cégtől pedig átvételi igazolást kérni. Így igyekeznek kiküszöbölni azt, hogy a nyilvántartó lapon valótlan adatok szerepeljenek. E két dokumentumot a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságoknak.

"Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a használatbavételi engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható."

Bontási nyilvántartó lap + átvételi igazolás... a környezetvédelmi hatóságnak

Bontásnál a hulladékkezelési eljárás annyiban módosul az építésihez képest, hogy a nyilvántartólapot és az igazolást a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.

"Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat."

Kitöltési útmutató

A rendelet 2-5. számú mellékleteiben megtalálható terv-, és nyilvántartó lapokon az építtető adatain túl fel kell tűntetni a hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) és KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) számát is, nem utolsó sorban pedig fel kell sorolni a keletkező hulladékokat az EWC számukkal és a mennyiséggel, valamint a kezelés módját és helyszínét.

A konténer szállítójának igazolása nem elég, a hulladékkezelő telep által kiállított átvételi elismervény bemutatása szükséges.

Az építési-bontási hulladékok kezelési módjához a rendelet szerint az alábbi kódszámok írhatók: Amennyiben a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra, a táblázatban 1-es kódszámot, amennyiben a hulladék ártalmatlanításra kerül 2-es kódszámot, amennyiben a hulladék további felhasználás céljából a helyszínen marad 3-as kódszámot kell feltüntetni. Az EWC (Európai Hulladék Katalógus) számokat a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. 

Kapcsolódó témák

Azbesztmentesítés