Családi ház felújítás és bővítés 20 millió forintból

Szerző: Bajtai Krisztina, Vértesy Mónika
2011-10-25

Tipikus helyzet: megveszünk egy régi, rossz állapotú házat és abból szeretnénk egy új otthont varázsolni magunknak. Az első felmerülő kérdés, hogy bontással kezdjünk vagy meg lehet tartani a szerkezet egy részét. És vajon mennyit lehet még hozzáépíteni? Milyen energetikai osztályt tudunk elérni, hogyha amellett döntöttünk, hogy meghagyjuk a régi épület egy részét? És mindez mennyibe fog nekünk kerülni?

Ilyen volt...

2010 augusztusában kerestek fel minket egy már meglévő családi ház teljes körű felújításával és bővítésével. A megrendelőknek igen konkrét elképzelésük volt a 82,0 m2-es épület átalakításával kapcsolatban. Szerették volna a hosszú épülettömegtől „kiugró” részeket eltávolítani és a ház oldalára egy nagyobb plusz tömböt csatolni.

Merre bővítsük?

Övezeti besorolása szerint a telken oldalhatáros építési mód volt lehetséges, ennek megfelelően már a meglévő épület is így helyezkedett el. A megrendelő épületbővítéséről szövött elképzelésének az építési határ sem szabott akadályt, azt kellett csak eldönteni, hogy merre bővítsük az épületet. Oldalhatáros beépítésnél a szabályozás által korlátozott méretű ablakok miatt rendes szobáknak nem lenne létjogosultsága, ezért nem volt értelme tovább egyirányba nyújtani az épületet.

Ugyanakkor sajnos a telek elrendezése sem a legszerencsésebb, az utcára néző homlokzat ugyanis dáli tájolású, a hátsó kert felé eső védettebb, tágasabb rész pedig az északi, megfűszerezve ezt azzal, hogy ott jár a telek végében a vasút.

Mindezek figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy a skiccen jobbra fent látható elrendezést választjuk, vagyis nem a járókelők elé telepítjük a teraszt, hanem a vasúttól minél meszebb, de mégiscsak a hátsókertre nézően.

lehetséges épület elrendezések az építési helyen belül

Bontással kezdtünk

A statikai szakvélemény megerősített minket abban, hogy érdemes a födémet is és a teljes tetőszerkezetet is elbontani. A falak ráadásul nem B30-as téglából készültek, ahogy eredetileg feltételeztük, hanem B25-ösből, ami kedvező, mert vastagabb hőszigetelést tudtunk így rárakni.

Mint már említettem teljes körű felújítást és korszerűsítést kértek tőlünk, és ez így is lett. A régi megmaradó részből tulajdonképpen csak az alapokat és a tartófalakat hagytuk meg, a többi épületszerkezet ment a „süllyesztőbe”. A régi és az új falszerkezet is 18 cm-es polisztirol hőszigetelést kapott, új korszerű műanyag nyílászárók váltották a régieket és az új helyiségekbe is ilyenek kerültek.

Később még beépülhet a tetőtér egy része

Új 12 cm vastag vasbeton födém készült a régi épületrész fölé és 20 cm vastag az új épületrész fölé. Ez azért alakult így, mert a tető egyik részét csak padlásnak, tárolónak szeretnék használni, a másik felén viszont pár év múlva esetleg egy kis szobát is kialakítanak még. Ennek fényében a leendő lépcső helyét is meghatároztuk és kihagytuk a födémből a helyét.

Ide még lépcső is épülhet később

A belső helyiségek tervezésénél és kialakításánál is a megrendelő akarta dominált. A meglévő és a tervezett alaprajzról itt találsz képeket. A régi nappalit két kisebb szobára osztottuk, ez lesz majd a gyerekeké. A régi hálószoba összességében megmaradt szülői hálónak és bővült az északnyugati oldalhatáron futó régi kamrából kialakított gardrób helyiséggel. A vizesblokk helye sem változott, csak bővült. A régi konyha helyén létesült a mostani „nagyfürdő”. Ebből a helyiségből nyílik a háztartási és kazánhelyiség is. Ez praktikusnak tűnt, mivel a kéményeknek a nappaliba kerülő kandalló miatt az egyik legideálisabb hely a fürdő északkeleti sarka volt. Így adott volt, hogy a kondenzációs gázkazánnak is ide kell kerülnie a HMV tárolóval.

Helyiségek elrendezése

Két tároló tartozott az épülethez, melyből csak egy maradt meg, ami első ránézésre furcsa módon központi helyen van, de ugye ez az északi tájolásból adódik, amit már említettünk. Ez egyébként régen is egy kívülről megközelíthető fűtetlen hely volt, innen vezetett a padlásra is az út. Mindezen nem változtattunk, de hőtechnikai szempontból az épülettel határos falara belülről is hőszigetelést terveztünk be. Igaz, hogy ezzel a falra polcot nem lehet fölszerelni, sokan mondanák, hogy használhatatlanná válik, de lábakon álló polcos elemek ugyanúgy elhelyezhetők és így mit sem változik a használhatóság.

Miért felemás a tető?

A tetőszerkezet volt még egy sarkalatos pont. Ügyfeleinknek nagyon tetszett az oromzatos kontytető, így a hosszúkás épületrész ezt a formát kapta kalapjának. A kiugró új rész nyeregtetőt kapott, mivel lehet hogy itt lesz még egy tetőtéri szoba, vagyis szükség van a minél nagyobb beépíthető térre.

Ilyen lett...

Összességében egy viszonylag alacsony költségvetésű, jól használható családi házat építettünk, de ami ennél is fontosabb, hogy elégedettek a megrendelőink. A meglévő, korszerűtlen épületszerkezetekből olyan kevés maradt, hogy az új épület gond nélkül eléri az A, vagyis energiatakarékos besorolást. A legtöbb építőanyagot a megrendelők maguk szereztek be, ami a 20 milliós összköltségvetés megoszlását illeti, abból 8 millió forint volt az é z s é generálkivitelezésért járó munkadíja, 12 millió forint pedig az anyagköltség. A kivitelezést márciusban kezdtük el, és júniusban végeztünk is vele, igaz a tereprendezés akkor még hátra volt.