Nem kell fűteni?
Egy rosszul értelmezett definíció miatt sokan hiszik, hogy egy passzívházban nem is kell fűteni. Ez így nem igaz. Mindössze arról van szó, hogy a jó hőszigetelésnek köszönhetően az épület hőigénye valóban jelentősen csökken, a magyar rendelet C (7/2006 TNM) kategóriájához képest mondjuk negyedére. A passzív és alacsony energiás épületek sajátossága, hogy ezeknél az épületeknél arányát tekintve (!) megnő a szellőztetési hőveszteség, hiszen a bentlakók továbbra is igénylik a friss levegőt. A szellőztetésről azonban könnyű elfelejtkezni, és ez egy nagyon jól záró termikus burok esetén komoly gondokat okozhat (párásodás, penészedés). A friss levegő utánpótlásának folyamatos biztosítása már önmagában is indokolja a mesterséges szellőztetés terjedését, a másik érv az ellenőrzött szellőztetés mellett pedig az, hogy egy hővisszanyerős készülék beépítésével a szellőztetési veszteséget csökkenteni tudjuk, ami kb felére csökkenti az amúgy is alacsony fűtési hőigényt.
Az igazság tehát az, hogy kell fűteni, de csak annyit, amennyit a hővisszanyerős készülék használatát követően a friss levegő utánfűtése megkövetel.
Alacsony teljesítményű berendezések
Ezt a kis energiaigényt azonban nem is olyan könnyű fedezni, mert nem erre vagyunk berendezkedve. A piacon hiány van a kis teljesítményű berendezésekből, illetve ezek újdonságuk révén és az egyelőre még kicsi kereslet miatt még drágábbak, mint a nagyobb teljesítményű változatok. (Azóta találtunk ilyet, lásd a cikk folytatásában! 2012.02.06.) A másik problémát az interneten megjelenő sok téves információ és a féligazságok jelentik. Alábbiakban arra vállalkozunk, hogy egy több részes cikkben kicsit egyszerűsítve bemutassuk azokat az eredményeket, amivel a pécsi Pollack Mihály műszaki Főiskola által indított képzés keretein belül egy létesítmény energetikus szakmérnöki diplomával is gazdagítottuk az é z s é kft által birtokolt szakképzések sorát.
Az általunk tervezett passzívház energiamérlegének mutatói
A passzívházat épületszerkezeti szempontból már bemutattuk, most lássuk az energiamérlegét!
- fűtési hőigény: 1257- 1495 kWh/év a választott szellőztető berendezés és talajkollektor teljesítményének és üzemidejének függvényében
- hűtési hőigény: 81-244 kWh/év a választott szellőztető berendezés teljesítményének és üzemidejének függvényében
- HMV hőigény: 3 549 kWh/év
- levegő méretezési térfogatáramának maximuma: 160 m3/h
1. Fűtés passzívház kompakt készülékkel
A kompakt berendezés magában foglal egy talajhő-levegő hőszivattyút valamint egy hővisszanyerős szellőztető készüléket is. A hőforrás a talajkollektorokban előmelegített/előhűtött levegő, amiből a szellőztetőkészülék csak annyi hőt hasznosít, hogy még a hőszivattyú is tudjon hőt nyerni a működéséhez.
Igen ám, de vajon valóban ésszerű csak azért kevésbé jó hatásfokú hővisszanyerős szellőztető berendezést használni, hogy az ezáltal nem hasznosított hőt elektromos energiaigényű kompresszorral kezeljük tovább? Eléggé irreális az elgondolás.
A légfűtés korlátai
Légfűtéssel kifűteni egy épületet általában elég nehéz. Ennek egyik oka, hogy a levegőt nem szabad 52 °C fölé melegíteni a porbeégés veszélye miatt. Egy másik akadálya az lehet a légfűtésnek, hogy a légcserét nem fokozhatjuk a fűtési hőigény fedezése végett túlzott mértékben, hiszen sem a száraz levegőt, sem pedig a huzatot nem viseljük jól. Ehhez társul még az is, hogy a felületi hőleadáshoz (pl padlófűtéshez) képest magasabb hőmérsékletű fűtőközegre van szükség, ami a hőszivattyú működésénél alacsonyabb COP-t, azaz jósági fokot eredményez.
A légfűtés nagy előnye ugyanakkor a felületi sugárzó fűtéshez viszonyítva, hogy a szellőztetés és a fűtés, valamint a hűtés ugyanazon a csőrendszeren keresztül történik, vagyis nincs szükség külön csővezetékeket kiépíteni.
Hőszivattyú alkalmazásánál a radiátoros fűtést nem érdemes betervezni, ennél a többségében konvektív hőátadással történő hőleadásnál ugyanis magas előremenő hőmérsékletre lenne szükség, ami nagy hőfoklépcsőt és ennek következményeként rossz hatásfokot eredményezne.
Maradunk tehát a jól bevált és nagyon kényelmes felületi fűtésnél, aminek egyetlen hátránya, hogy így nemcsak a légcsatornát kell kiépíteni, hanem a födémben futó, meleg vizet keringető vezetéket is.
Számításaink során arra a megdöbbentő eredményre jutottunk, hogy a kompakt készülékkel mindössze a hőigény 45 %-a fedezhető, a maradék hőigény fedezéséhez infrapaneleket javaslunk.
2. Fűtés fatüzelésű kandallóval
A kompakt készülék használata több sebből is vérzik. Az első probléma, amivel szembesültem az az volt, hogy nem fűthető ki az épület légfűtéssel. Ezen változtatni csak úgy lehet, hogyha:
- magasabb hőmérsékletűre fűtjük a levegőt, de ezt nem lehet a porbeégés miatt
- jobb hatásfokú hőcserélőt használunk, ami megnöveli az épületbe befújandó friss levegő hőmérsékletét
- megnöveljük a légcserét.
Ez utóbbi két feladatot egy entalpiás hőcserélővel meg lehet oldani. Ennek a technológiának az újszerűsége abban rejlik, hogy az elszívott levegőnek a nedvességtartalmát is hasznosítja és azt vissza is juttatja a légtérbe. (A működési elv nagyon hasonlít a kondenzációs kazánokban lejátszódó folyamatra, melyeknél a füstgáz vízgőztartalmát nyerjük vissza.) Ezzel az ötletes megvalósítással két problémát is mérséklünk. Jelentősen megnő a hatásfok, és a légcsere mértékének sem szab határt a levegő kiszárításának a veszélye, hiszen a párát visszajuttatjuk a lakótérbe.
A német gyártmányú Paul Focus 200 berendezésnek a termikus hatásfoka 91 % és az áramfelhasználása is kedvező (0,31 Wh/m3). Ez a berendezés a PHI által is tanúsítva van passzívház komponensként. A Paul Focus 200 hővisszanyerős szellőztető gép nettó listaára por és pollenszűrővel együtt kb 2800 euró, ami 276 Ft-os középárfolyamon számítva 772 800 Ft.
A számítás ugyan igazolja a hővisszanyerő készülék nagyobb hatékonyságát, de ezzel a berendezéssel sem megoldható az épület légfűtése. Jó megoldás lehet azonban egy kandalló, ami a hőjét részben közvetlenül sugárzással, részben pedig a légtechnikai rendszerbe vezetve adja le.
A légtechnikai rendszer mellett csak olyan kandallót lehet működtetni, aminek füstgáz elvezetése a lakás légterétől teljesen függetlenül történik. Egy általam ismert ilyen jó minőségű kandalló a Supra cég Taranis modellje, melynek névleges teljesítménye mindössze 5 kW, és emiatt kifejezetten passzívházakhoz ajánlják. A tűztér ára 550 000 Ft. A kandallónak felül 4 hőleadó csöve van. Ezek a légtechnikai rendszerhez csatlakoztathatóak és így a szellőztetéssel együtt a légfűtés is megoldott, külön hőleadó rendszert nem kell kiépíteni. Ehhez entalpiás hőcserélős szellőztetőgépre van szükség, így oldható meg az épület légfűtése. 5 kW névleges teljesítményen a hatásfok 85 %. Tekintettel arra, hogy a kazán névleges teljesítménynél kisebb terhelésen fog működni, ezért 75 %-os hatásfokot feltételezek. Melegvíz készítésre csak a vízteres kandallók használhatók, azoknál azonban nem biztosított a légtechnikai rendszertől való teljes elzárás.
3. rész: Melegvíz készítés és hűtés
4. rész: Árak összehasonlítása
További kapcsolódó témák: