A kiscsoportos oktatás a Kamleithner Budapest Kft ügyvezető igazgatójának, Dr. Chappon Miklósnak a bevezetőjével vette kezdetét. A cég már 1989 óta létezik és ők a Helios ventilátorok kiemelt forgalmazói. Chappon Miklóst nemrégiben választották meg a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépész tagozatának elnökének (gratulálunk!), úgyhogy köszöntőjében érintette az épületenergetikai szabályozásban 2012-től várható változásokat, melyekről mi is írtunk már egy beszámolót.
Arra nem vállalkozom, hogy a teljes oktatási anyagot felidézzem, inkább kiemelem azokat a részeket, amikkel korábban még nem találkoztam és ezért különösen is érdekesnek bizonyultak.
Milyen talajkollektort érdemes választani?
A talajkollektorok a szellőztetési rendszeren belül azt a célt szolgálják, hogy általuk a környezeti levegőnél sokkal kedvezőbb hőmérsékletű, nyáron a talaj által előhűtött, télen pedig előfűtött levegőt juttatunk minimális energiabefektetéssel a központi szellőztetőkészülékbe.
A hőátadás kétféleképpen történhet. Az úgynevezett LEWT rendszerben közvetlenül az a levegő áramlik a talajba fektetett kb 50 m hosszú csővezetékben, ami a központi készüléken áthaladva majd a lakásba is bejut. Ez egy elég széles, kb 20 cm átmérőjű csövet követel meg, aminek tisztításáról is gondoskodni kell.
A másik lehetőség a közvetett hőátadású SEWT rendszer, amiben víz és glykol keveréke áramlik. Ez sokkal intenzívebb hőátadást tesz lehetővé, itt a cső átmérője csak pár centiméter. A vizes-glykolos rendszer teljesen külön rendszerben áramol, ami miatt egy 25 W teljesítményű szivattyúra is szükség van, de az elkülönítettség miatt az ilyen rendszer tisztán tartására sem kell különös gondot fordítani.
A LEWT rendszer széles csővezetéke növeli a rendszer ellenállását, abból adódóan a szellőztető berendezést magasabb fokozaton kell üzemeltetni, mintha nem lenne talajkollektoros rásegítés vagy az SEWT rendszerű lenne. Ilyen és higiéniai szempontból tehát érdemes SEWT rendszert választani. A talajkollektor nem működtetjük egész évben, hanem tipikusan csak akkor amikor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint 5 Celsius fok, vagy magasabb, mint 27 Celsius fok. Ez méretezés kérdése is, de a fűtési hőszükséglet így kb 1,8-2 kW-al csökken, ami nagyságrendileg egy ötöde lehet egy átlagos családi ház teljes hőszükségletének.
Milyen hátránya van az entalpiás hővisszanyerő készülékeknek?
Az entalpiás technológiának az újszerűsége abban rejlik, hogy az elszívott levegőnek a nedvességtartalmát is hasznosítja és azt vissza is juttatja a légtérbe. (A működési elv nagyon hasonlít a kondenzációs kazánokban lejátszódó folyamatra, melyeknél a füstgáz vízgőztartalmát nyerjük vissza.) Ezzel az ötletes megvalósítással két problémát is mérséklünk. Jelentősen megnő a hatásfok, és a légcsere mértékének sem szab határt a levegő kiszárításának a veszélye, hiszen a párát visszajuttatjuk a lakótérbe. Ugyanez, vagyis a nedvesebb levegő viszont azt is eredményezi, hogy az energetikai hatásfok növekedése ellenére sem fogjuk melegebbnek érezni a levegőt, sőt a hőérzetünk egy leheletnyit még rosszabb is lehet. Vagyis érdemes mérlegelni: ahol a száraz levegő gondot okozott ott mindenképpen jó az entalpiás hőcserélő, egyéb esetben viszont maradhatunk a hagyományos kivitelnél is, persze minél magasabb termikus hatásfokkal.
A készülékek hatásfokának megadására Németországban legalább 3-féle módszer van, oda kell tehát figyelni, hogy a különböző gyártók készülékeit azonos paraméterek alapján hasonlítsuk össze.
Lesz olyan Bauland falazóelem, aminek nincs belső oldali hőszigetelése
A Bauland által képviselt ICF technológiáról már írtunk, egyetlen problémánk vele a hőtároló tömeg hiánya, bár azt is tudjuk, hogy ez a hátrány megfelelő gépészeti rendszerrel még előnnyé is kovácsolható. Mégis érdekel minket az az újítás, ami arra irányul a Bauland-nál, hogy legyen olyan falazóelemük is ami belülről nincs hőszigetelve. A cég honlapján még nem találtunk erről információt, de megkérdeztük az előadást tartó Kocsis Frigyest is, úgyhogy reméljük hamarosan kiderülnek a részletek.
U-érték mérő műszer
A KIMO mérőműszergyártó cég képviseletében Szűcs Zsolt tartott előadást. Minket leginkább az U-érték mérőműszer érdekelne egy kipróbálás erejéig (kb 150-160 000 Ft+ÁFA az ára). Vajon mennyivel változik az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezője a beépítés után?
Revit
A HungaroCAD Informatikai Kft-től Baji-Gál Ferenc tartott izgalmas előadást arról, hogy mi mindent tud a Revit szoftver és ez hogyan forradalmasíthatja a gépészeti tervezést. Az é z s é-nél is forradalom várható...:)