ézsé építész iroda


AKTUÁLIS

 é z s é által tervezett és kivitelezett

 családi ház Csepelen

Megjelent a mi Otthonunk magazin

júniusi számában!

 

 é z s é által tervezett gerendaház

 Tauplitzon

Megjelent a Gerendaházak magazin

júniusi számában!

 

 

 

 

Cikk kereső




 
 

Referencia kereső




ezse cikk kep

Előtetők, terasztetők

Avagy nyári napvédelem építész módra

Szerző: Dósa Zoltán
2017-06-09


 Így a nyári melegben, egy nyitott teraszon üldögélve, valószínűleg már átfutott a fejünkön, hogy milyen jól jönne most egy tető fölénk. Na de hogyan kéne hozzákezdeni, milyet kéne, és legfőképpen mennyibe is kerülne? 



 Először is fontos, hogy ha lefedjük a teraszunkat, az módosítja a ház alapterületét. -> Mi számít bele a 300 m2-be?Mindenekelőtt ellenőrizzük le, hogy még beleférünk az előírásokba.

Hogyan kezdjünk hozzá?
 
Egy előtetőnek Magyarországon legalább két funkciója van, árnyékolás és csapadékvédelem. Ebből következik a tető anyaga és annak tartó szerkezete. Illetve még igen fontos, hogy az előtetőt mikor építjük. Ez utóbbi szempontot azért érdemes megemlíteni, mert a tervezés során a ház stílusától és szerkezetétől függően akár nem hagyományos megoldások is szóba jöhetnek, ezért érdemes konzultálni építészünkkel.
 
Mivel érdemes lefedni?
 
Déli országokban elterjedt a fa lécezésből kialakított előtető, ezek igen kellemes megjelenésűek tudnak lenni. Viszont ezekben az országokban a nyári eső kiszámítható, jóformán nincs. A mi éghajlatunk ennél jóval csapadékosabb, és ha csak nem akarjuk kapkodva összeszedni a családi ebédet egy hirtelen zápor miatt, akkor érdemesebb egy folytonos felületű tetőt választani. 
 
Léteznek tömör, fényt nem átengedő megoldások, pl.: cserép, pala, bitumenes zsindely, trapézlemez, ezeket inkább kis felület esetén érdemes használni pár négyzetméterig, főleg bejárati ajtók vagy kis erkélyek fedéséhez. Nyáron a nap magas szögben, merőlegeshez közeli fokokban süt, így a nagyobb felületű tetők alatt, a közepéhez már nem sok fény jut, így akár előfordulhat, hogy lámpát kell gyújtani. 
 
 
 
Mi az ideális megoldás?
 
A magyar viszonyokhoz olyan megoldás ajánlott, ami folytonos felületű, de a fény egy részét átereszti.  Erre a legalkalmasabb két megoldás az üveg és a polikarbonát. 
 
Melyiket használjam?
 
Az üveget és a polikarbonátot, örökösen összehasonlítják, hiszen felhasználási területeik erősen fedik egymást. Viszont van pár eltérő tulajdonságuk, ezért érdemes mindig a funkcióhoz vizsgálni őket. 
 
Árnyékolás szempontjából a polikarbonát egy picit jobb, mivel a víztiszta verzió 20 %-al kevesebb fényt enged át az üvegnél. Fóliázással vagy színezéssel ez a szint mindkettőnél emelhető. Fontos, hogy mindkét esetben legyen UV szűrő fólia bevonat, mert hiába van sötétebb, attól még leéghetünk alattuk.
 
 
A polikarbonát két nagy hátránya az üveggel szemben a hőtágulása és a karcérzékenysége. A polikarbonátnak 3mm/m a hő tágulása, ami egy nagyobb tetőnél akár 1-2 cm mozogást is jelenthet egy évben. Ennek kiküszöbölésére a gyártók úgymond finom befogást ajánlanak, ami engedi a mozgást, de nem csökkenti a csapadék elleni védelmet. Csakhogy mint az olcsó napszemüvegek, amik szintén polikarbonátból vannak, ezek a tetők hajlamosak a karcosodásra. Ezt a gyártók karcálló fóliázással igyekeznek csökkenteni.
 
Akkor az üveg jobb lenne?
 
A polikarbonát hátrányai jól kezelhetőek, viszont az előnyeit az üveg nem tudja behozni. Három nagy előnye van a polikarbonátnak; ezek pedig a súly, a flexibilitás és legfőképpen az ára. 

Egy előtetőhöz üvegből minimum 8 mm vastag üveg szükséges, ennek súlya 20 kg/m2. Ezzel ellentétben a tömör polikarbonát szintén 8 mm vastagságban csak 9,6 kg/m2, de ha üregkamrás lemezt használunk, akkor szintén ezzel a vastagsággal a súlya lecsökken 1,5 kg/m2-re.

Az előtetőkhöz használt üvegek úgynevezett úsztatott üvegek, ez a technológia nagyon egyenletes, jó minőségű üveget ad, hátránya hogy csak lapos, egyenes felületre képes. A polikarbonát ezzel szemben akar formába is önthető, vagy hő segítségével formázható, az üregkamrás verzió akár hidegen is hajlítható az üregkamrákkal vonalban r=150x lemez vastagságig, ami egy 8 mm-es lemez esetén 12 cm-t jelent, azaz akár a fejünk körül is körbe hajlíthatjuk anélkül, hogy eltörne.
 
 

A 8mm vastag biztonsági üveg olyan 24.000 ft/m2 ár körül mozog. Az üregkamrás, szintén 8mm vastag UV fóliázott polikarbonát pedig 3.200 ft/m2 körül. A tömör verziós ára inkább az üvegéhez közelít, ugyanis a 8mm-es UV fóliázott ára kb 18000 ft/m2.
 
Na és hosszú távon? 
 
Az üveg előtetőkre a gyártók nem írnak garanciát, mert az üveg a természetben teljesen passzív, azaz az erőhatásokon kívül semmi nem okoz benne változást. Ezzel szemben a polikarbonátra általában 10-15 év garanciát vállalnak a gyártók, ennyi idő után ugyanis elszíneződés jelenhet meg rajta. Másrészt a lúgos (pl.: hypo) tisztítószerekre a polikarbonát érzékeny, ezek kárósíthatják annak struktúráját.

 

És mi legyen a tartó szerkezet?
 
A súlykülönbségből adódóan a polikarbonát tetőnek egy gyengébb szerkezet is megfelel, azonban tervezéskor számoljunk az időjárás okozta terhekkel pl.: a hóteherrel, ami általában 1KN/m2.  Illetve ott van még a szerkezet saját súlya, ami miatt a fa szerkezetek méretezése mindkét esetben hasonló méretezésű.
 
 
Az egyes előtető, terasztető megoldásokat lehet keverni, hogy a saját helyzetünkhöz legmegfelelőbb és legesztétikusabb megoldás születhessen.  Minden esetben érdemes szakemberrel tárgyalni, hogy tetőnk hosszú életű és biztonságos legyen.
 
 
 
 

 

 

Kommentek:

Hozzászólok:









:: weblapkészítés ::

 Copyright © é z s é 2016 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat

é z s é +36 1 275 41 23 1112 Budapest Budaörsi út 165. 3. emelet 3.