Mi a közös a három dologban?

Szavatosság – a gyártó, szolgáltató hibás termékért vagy szolgáltatásért viselt felelősségét rögzíti.

Jótállás –a fentihez hasonlóan a felelősséget rögzíti hiba esetén.Az építtetőre, vásárlóra nézve kedvezőbb feltételeket jelent.

Garancia – nem jogi kifejezés, gyakorlatilag jótállást érthetünk alatta.

Mi a különbség a köztük?

Megjegyzés: bizonyos vásárlások, szolgáltatások fogyasztói szerződésnek minősülnek, ami a fogyasztóra nézve számos előnnyel jár (pl. hosszabb szavatossági idők), azonban ez az építőiparban igen ritka, ezért ebben a cikkben nem foglalkozunk vele.

Mikor melyik?

JÓTÁLLÁS

• Házat építünk, újépítésű lakást veszünk

Ha a házunk, lakásunk 3 évnél nem régebbi, a kötelező jótállás érvényes rá.

181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

Feltétele: aaz épület lakás vagy lakóépület legyen. (Lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerint kialakított épület vagy épületrész.Lakóépület: olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található.)

Kivel szemben érvényesíthetjük jótállási igényünket?

Építési szerződéssel, vagy anélkül, de az építési vállalkozót terheli a felelősség. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
Megjegyzés: a vállalkozó a jogszabályban előírtnál szigorúbb kötelezettséget vállalhat magára, azonban ha szerződésben.

Mikortól számít a három év?

A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. Ha tehát kétéves lakást veszünk, ezzel a jótállási jog ránk száll, amelynek idejéből még egy év van hátra.

Milyen jogok illetnek meg a három év letelte után?

Fontos tudni, hogy a jótállási idő eltelte után bizonyos épületszerkezetekre, berendezésekre érvényben van még más, szavatossági jogunk. - kötelező alkalmassági idő

Milyen szerkezetekre, berendezésekre vonatkozik a jótállás? Az épületnek csak a lakórészét érinti?

Ide tartoznak az épület épített részei, tető, nyílászárók, korlátok, a burkolatok (tapéta, festés is) ereszcsatorna, hőszigetelés, vakolat. Főzőkészülék, fűtő- és melegvízellátó berendezések, szaniterek, épületgépészeti berendezések, szellőztető berendezés (páraelszívó is), beépített bútor, redőny, csengő, kaputelefon, elektromos kapcsolók és csatlakozóaljak, fűtőtestek, vezetékek lakásban lévő szakasza, felvonók, hulladékgyűjtő, telekhatáron belüli szennyvízelvezetés / -szikkasztás elemeinek beszerelése. Bővebben erről.

Nemcsak a lakásban, de annak kiszolgáló helyiségeiben is. (Kapualj, babakocsi tároló, teremgarázs, tetőterasz, stb.)

A jótállási jegyről:

Noha a gyakorlatban ritkán lehet találkozni vele, de a jogszabály szerint új házunk, lakásunk kulcsainak átvételével jótállási jegyet kell kapnunk, amely pontos tartalmát a fenti jogszabály rögzíti. Ha azonban ez nem, vagy hibásan teljesül, az nem érinti a jótállási jogainkat.

• Bogarásszuk át a szerződést, van-e a gyártó, eladó, vagy a vállalkozó által vállalt érvényes jótállás vagy garancia házunkra, a vásárolt termékre! Reklámban ígér-e ilyet?

A törvényben előírtakon felül szigorúbb kötelezettséget is vállalhat az eladó/szolgáltató, enyhébbeket nem.

SZAVATOSSÁG

A jótállás mellett/ eltelte után is lehet érvényes szavatossági jogunk.

• Átadás-átvételi eljárás során felmerülő hibák Ptk. 405. §
  A szavatosság körébe tartoznak.Kötelesek vagyunk az átadás-átvétel során megvizsgálni a munkát és jegyzőkönyvet felvenni a hibákról, hiányosságokról. Az eljárás időtartama, ha szerződésben másról nem állapodtunk meg, 30 nap.(Ennyi idő áll a vállalkozó rendelkezésére a listán szereplő hibák javítására.)
  Ennek az időszaknak a végéig kötelesek vagyunk átvenni a munkát, ha nincs olyan hiba vagy hiány, ami a javításával együtt akadályozná a rendeltetésszerű használatot.
  Egy év múlva a munkát újra meg kell vizsgálni, ez az utófelülvizsgálati eljárás.
• Alapvető szavatossági jogok

  A hibás teljesítésből eredő szavatossági jogok

  Szavatossági jogunk feltétele:

  Alapja mindenképpen a hibás teljesítés; minden szerződés (adásvételi, építési, stb.) esetén él, kivétel az ajándékozás.

  Kivel szemben érvényesíthető?

  Akivel szerződésben állunk, (vagy ahol a nyugtát kaptuk.)

  Mikor mentesülhet a kötelezett a felelősség alól?

  Akkor, ha a szerződésben hibás szolgáltatásról állapodtunk meg, vagy ha a hibát és a hibából eredő hátrányokat az átvételkor ismernünk kellett. (Ha tájékoztattak a hibáról.)

  Mi következik a szavatossági jogunkból?

  Választhatunk kicserélés vagy kijavítás között. Ha ezt a kötelezett nem vállalta, vagy aránytalan többletköltséget okozna a csere vagy javítás, kérhetünk árleszállítást, vagy elállhatunk a szerződéstől. Ha a kötelezett megfelelő határidőre nem vállalja el, vagy nem végzi el a javítást, cserét, az ő költségére elvégeztethetjük. A hiba kiküszöböléséig a díj arányos részét visszatarthatjuk.
  Csakhogy a fent leírt hibaorvoslási sorrendtől szerződésben el lehet térni!

  Van-e kötelezettségünk?

  Igen, a hiba észlelését követő legrövidebb időn belül kifogással kell élnünk a vállalkozó/eladó felé. Ezen felül nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba vagy a hibát kiváltó ok már teljesítéskor létezett.

  Mennyi ideig él a jogunk?

  Kétféle határidőt említ a jogszabály: elévülési határidő, azaz ameddig a hibával jelentkezhetek, illetve jogvesztő határidő, ami a bíróság előtti perindítási határidőt jelöli.

  • Alapvetően hat hónapig jelentkezhetünk az igényünkkel az eladónál, vállalkozónál, és egy év a jogvesztő határidő.Azonban bizonyos esetekben más határidők az irányadóak:
  • A dolog jellegéből adódóan lehet rövidebb (pl. élelmiszerek esetén).
  • Ha menthető okból nem tudjuk érvényesíteni szavatossági igényünket, (a hiba jellegéből adódóan, vagy a dolog természeténél fogva, pl. egy hősugárzó hibájára nyáron nem derülhet fény), akkor egy éven belül jelentkezhetünk a hibával, és ugyanennyi a jogvesztő határidő.
  • Tartós használatra rendelt dolgok esetén 6 hónap elévülési és 3 év jogvesztő határidő.
  • Az építőiparban 5 és 10 év kötelező alkalmassági időt határoz meg a jogszabály elévülési és jogvesztő határidőként.
  • Az időtartam, amíg a javítás következtében a dolgot nem tudjuk rendeltetésszerűen használni, nem számít bele a szavatossági időbe. A javított, cserélt részekre a szavatossági idő újrakezdődik. Tehát ha négy hónap után kicserélnek valamit a berendezésünkben és újabb négy hónap múlva a cserélt alkatrész meghibásodik, a szavatosság él, ha egy másik alkatrész hibásodik meg, a szerviz díja minket terhel.
  • Használt cikkek esetén a felek megállapodása szerint alakulnak a határidők.

  Milyen más jogunk származik a hibás teljesítésből?

  Ha a hibából kifolyólag járulékos kár ért, annak megtérítését követelhetjük. Ilyen gyakori eset például a beázás.

• Tartós használatra rendelt cikkek

  Az alábbi felsorolás nem kimerítő, olyan termékek is ide tartoznak, amelyek a rendeltetésüknél fogva tartós használatra rendeltnek minősülnek. Olyankor, amikor a besorolás kétséges, az elhatárolásnál - az érték szem előtt tartása mellett - az általános fogyasztási, használati szokásokat kell figyelembe venni.

  Fontos megjegyezni még, hogy a jogszabályok általában az új és Magyarországon vásárolt dolgokról szólnak, használt cikkekre enyhébb szabályok vonatkoznak.

  A 151/2003. Korm. rendelet melléklete:

  • 1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
  • 2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
  • 3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
  • 6. varrógép, kötőgép;
  • 7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
  • 10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
  • 11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • 25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.
• Kötelező alkalmassági idő – építőiparban 5 vagy 10 év
  Az újonnan épített épületek szerkezeteire, berendezéseire és azok elkészítésére felhasznált anyagokra és termékekre vonatkozik.
  A kötelező alkalmassági idő 5 év olyan beépítési helyen, ahol a hiba észlelése és javítása a szerkezet bontása nélkül végezhető, 10 év ott, ahol bontás nélkül nem lehet hozzáférni. Így ugyanannak az anyagnak a kötelező alkalmassági ideje a beépítés helye és módja szerint lehet 5 év vagy 10 év is.
  Cikkünk erről a témáról i d e kattintva.

KÁRTÉRÍTÉS

Azaz a hiba folytán egyéb szerkezetek is károsodtak (pl. beázás miatt újra kell tapétáztatnom).

Összegző példa párhuzamosan érvényes jogainkról

Az újépítésű lakásunk szerkezeteire, beépített berendezéseire három évig van jótállás. Ugyanez alatt a három év alatt érvényes a szavatosság a tartós használatra rendeltség okán. Azonban a legtöbb elemre nem három, hanem –a beépítés helyétől függően – 5 vagy 10 év kötelező alkalmassági idő van előírva, ami szintén szavatossági joggal jár. A járulékos károkra pedig kártérítést kérhetünk.