Klasszikus megoldásként már jól ismerjük a falon lévő radiátorokat, illetve helytakarékosságból adódóan a jól bevált padló- és falfűtést is. Most azonban bemutatunk nektek egy forradalmian új megoldást, ami két berlini feltaláló fejéből pattant ki, amit valószínűleg az autóiparból merítettek. A gépkocsik hátsó szélvédőjéről ugyanis jól ismerjük már a páraoldó, jégoldó fűtőszálas megoldást. Ez azonban látszik az üvegen, ezért a szélvédőn nem lehetett alkalmazni. Kifejlesztették az autóknál azt, hogy laminált üveglapok (két vagy több réteg egymáshoz való ragasztása) között egy lamináló anyag a belevezetett elektromos áram hatására hőt bocsájt ki, tehát láthatatlanul fűt. Ezt az elektromos szélvédő fűtést ma már sok középkategóriás gépjárműben alkalmazzák.
Az ötlet ezért valószínűleg ebből kiindulva úgy jött nekik, hogy szerettek volna valami új megoldást kitalálni az olaj és gázfűtés helyett. Ez nem más, mint az ablakfűtés és bár jelenleg még kísérletezés alatt áll, szerintem hamarosan robbanásszerűen be fog indulni az értékesítésük. Első nézésre egy teljesen egyszerű ablakot láthatunk, nincs benne semmi extra, ami zavarhatná a kilátást.
A videóban a hölgy azt meséli el nekünk, hogy amikor kivitték egy kiállításra az ablak egyik prototípusát, az emberek azt nézegették, hogy az ablak belső fele meleg, míg a külső fele hideg. Ez azért van, mert a mai modern ablakok már három rétegű üveggel vannak ellátva, ami megfelelő szigetelést biztosit. Maga az ötlet kivitelezése is ennek segítségével született, ahogy a képen is látható a zölddel jelölt külső részben a levegő fel tud melegedni, ebből kifolyólag amennyiben a belső üveget felfűtjük, az ebből nyert hő nem vész el kifelé. Minden modern ablak ma már el van látva egy úgynevezett LOW-E réteggel, ami egy fém gőz kivonat vagy más néven lágyfém szűrő fólia, ami arra lett kitalálva, hogy a bejutó napfény által termelt hőt kifelé ne engedje. A feltaláló ezt a remek tulajdonságát kihasználva alkotta meg az ablak fűtését.
Minden ablaküvegnek van egy hőszigetelési értéke, amit U értéknek nevezünk. Ez az érték a régebbi ablakoknál, amik még csak két üvegréteggel voltak ellátva és a LOW-e réteg nem került fel rájuk 2,8 W/m2K volt, majd ahogy megkapta ezt a fémgőz réteget a külső üveg belső felére, az érték 1,3-ra esett le. Tehát a fűthető ablakban nincs semmi ördöngösség, a feltaláló csupán alul és felül ellátta az ablakot egy vezetékkel, ami között megy az áram és az üveg vezetőképességét kihasználva melegítik fel az üveget. Ami egy nagyon érdekes dolog, ugyanis az áram nem ráz meg minket azáltal, hogy a kereten belül megy keresztül. Amikor kinyitjuk az ablakot, akkor a fűtés leáll (a videóban látható pirossal jelölt rész kapcsolja ki az ablakban).
Ezt a kilincs fölötti kis piros lámpácskával tudjuk leellenőrizni. Amikor kinyitjuk az ablakot elalszik és amikor becsukjuk ismét felgyullad. Ezzel jelezve nekünk, hogy ismét működésbe lépett. A hőmérsékletet egy tabletről vagy egy okostelefonon keresztül egyszerűen betudjuk állítani egy termosztáthoz hasonlóan. Minél magasabbra tekerjük, annál magasabb lesz a hőmérséklete az üvegnek. Egy elég kezdetleges megoldás kapcsolja össze az árammal az ablakot, ami a videóban nem más, mint az a kis konnektornak kinéző tárgy, mely kiáll a keretből. Személy szerint úgy gondolom ezt még van hova fejleszteni, mert én inkább ezt fix ablakokhoz tudnám elképzelni. Abból kifolyólag, hogyha új házat tervezünk akkor általában inkább sok fix ablakot szoktunk tervezni kicsi nyílókkal, mivel általában úgyis van szellőztetés az épületekben. Amennyiben nincs, akkor is bőven elegendő egy 150x150cm ablakból 90x150cm a fixet csinálni, amiből 60x150cm a nyíló szárny. Itt a 90x150cm részt bőven meglehet csinálni fűtésnek és akkor nincs szükség ilyen jellegű barkácsolásra az ablakon.
A feltalálók jelenleg egy berlini műszaki egyetemen tesztelik ezt a találmányt, amihez 23 m2 helységet építettek fel. Az első feladat a hőveszteség leellenőrzése volt, hogy egy hagyományos ablakhoz képest mennyire tér el. A teszt épület mellett van egy hűtő helység, hogy különböző hőmérsékletű terek legyenek, mintha egy telet szimulálnának. A teszt során a külső hőmérsékletet -12C°-ra hűtötték le. Majd az ablakon kívül és belül is elhelyeztek érzékelőket és a szobában is külön mérték a hőmérsékletet. Ugyanis arra voltak még kíváncsiak, hogy az ablak fűtése önmagában képes lehet e felfűteni egy teljes helységet, anélkül, hogy bármi más fűtés megoldás lenne a házban, vagy csak kiegészítő fűtésként tud majd funkcionálni. Ezért a feltaláló nagyon izgatottan várja az eredményeket. A videóban láthatjuk, hogy a teszt során az ablak olyan 30C° és a kék rész az alsó skála alapján kb. 22C°. Ez azért jó, mert ezt a célt tűzték ki, amit sikerült is elérni.Elmondásuk alapján azonban ennek a megoldásnak a működtetése jelenleg nem túl gazdaságos egy normál fűtéshez képest, mert mivel ez egy direkt elektromos fűtés, ezért kb. ugyanannyit fogyaszt, mint egy konnektorba dugott hősugárzó vagy olajradiátor.
Több okból kifolyólag is azt gondolom, hogy ezt a megoldást később inkább majd passzívházaknál kellene alkalmazni. Egyrészt, mert ha rendelkezünk napelemmel, akkor jelentősen letudunk faragni ebből a fenntartási költségből, ugyanakkor egy passzívház esetében a leghidegebb felület az ablak. Főleg, ha a ház hatalmas fix üvegezéssel van ellátva, ami ráadásul még déli tájolású is, télen, illetve éjszaka nem süt rá a nap. Akkor az bizony elég hideg tud lenni. Ezt a felületet, ha feltudnánk fűteni akkor ezt a veszteséges időszakot amikor nincs szoláris nyereség (ez a nap melegéből adódó nyereség), kitudnánk ezzel küszöbölni. Egy falnál ugyanis az U értéket letudják vinni 0,15-re vagy az alá, addig az üvegezést 0,6-0,4-nél jobbra nem tudják megcsinálni. Tehát az üveg hőáteresztése 4x rosszabb, mint a falnak, aljzatnak vagy a plafonnak. Azt a felületet kell ezért megszüntetni, ahonnan a hideg jön.
Bár még sajnos hosszútávú tesztjük nincsen, előre láthatóan néhány irodaházba befogják építeni ezeket az ablakokat. Mindenesetre mi nagyon várjuk az eredményeket, ugyanakkor reméljük, hogy találnak majd megoldást a fenntartási költségek lefaragására a hosszútávú használat során és minél előbb lehet majd alkalmazni a passzívházak tervezése és kivitelezése során is.