Pár éve sok szaklap és újság számolt be arról, hogy szinte egyszerre, két egyetem, az amerikai University of Maryland és a svéd KTH Royal Institute of Technology, kifejlesztettet egy eljárást, amivel a fadarabokat teljesen áttetszővé tették. Az eljárás nem forradalmian új, már a 80-as években is alkalmazták biológusok az egyes fametszetek mikroszkóppal való tanulmányozásához. Az igény egyre nagyobb a minél természetbarátibb és újrahasznosítható anyagok iránt. E mellet most a minél nagyobb méretek kifejlesztése is cél. Ugyan az eljárás még nagyon gyerekcipőben jár, de az első tesztek és az azóta újabb kísérletek igen kedvező és érdekes eredményeket hoztak.
Hogyan készül?
Az eljárás igen egyszerű, két lépéses folyamat, annyira, hogy akár mi magunk is megcsinálhatjuk otthon, ahogy látható például ezen a linken: https://www.instructables.com/id/Transparent-Wood/. A fa színezetét javarészt a benne található lignintől kapja, így első lépésben ezt kell kivonni a fából. Újabb kutatások már kifejlesztettek egy eljárást, egyfajta „főzést”, ami csak megváltoztatja a lignint és átlátszóvá teszi, de nem vonja ki. Így kevésbé roncsolódik a fa mikrostruktúrája. Az így kapott fehéres színű, áttetsző vázat, epoxy gyantával kell telíteni. A kihívás ebben a lépésben van, nem csak azért mert az epoxy alapból nem túl környezetbarát, hanem azért is, mert a fa vastagsága befolyásolja, hogy mennyire is vonható ki belőle a lignin, illetve annak átlátszóságát, áttetszőségét. Az első problémára már van megoldás, ugyanis léteznek környezetbarát epoxy gyanták, ilyen például az ecopoxy vagy az entropy resins. A másik problémára jelenleg is folynak kutatások.
Miért jó, hol használható?
Az ezzel az eljárással kapott „fának” sok előnye van. Elsősorban nem hogy rontaná a fa teherbíró képességét, hanem kifejezetten javítja azt. Így ezzel az eljárással például vékonyabb gerendákból is kialakítható egy szerkezet, ami nagyban befolyásolja annak árát. Továbbá a műgyanta kívül belül elfedi a fa azon részeit, amit a gombák, rovarok kikezdenek, így ezekkel sem kell számolni. Persze a legnagyobb előnye az átlátszósága, ami akár új trendeket is nyithat az építészetben, belsőépítészetben. Ilyen lehet például a háztetőkben kialakított üvegház, Vagy belső terek nagy felületű természetes megvilágítása. Továbbá a gyanta miatt a fa így vízhatlan is lesz ezért víz- közeli, vagy akar vízben való építkezésre igen ideális építőanyagnak ígérkezik. Ezen túlmenően is sok helyen felhasználható, eljárástól függően a fa erezete, mintázata eltávolítható, vagy megtartható, így különböző kinézetű bútorlapok, munkafelületek, díszfalak alakíthatók ki belőle.
Ahogy korábban is említésre került, az eljárás még nagyon korai szakaszban van. Még problémát okoz a fa vastagsága, meg egyáltalán az, hogy szerkezeti építőanyagként lehessen használni. Ezek után magát az eljárást kel kitalálni, hogy tömeggyártásban ergonomikusan és fenntarthatóan lehessen előállítani. Ezek mellet a szabványosítás, illetve a jogi eljárások is még hátra vannak. Sajnos ezért nem valószínű, hogy a közeljöben ilyennel építkeznénk, de ha egyszer elérhető lesz, biztos gyorsan el fog terjedni.
