ÉMSZ az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége, mely tagjai között találjuk a legjelentősebb szakcégeket és szakembereket.
A szövetség irányelveket dolgoz ki, melyek önkéntes alkalmazásúak, de szigorú betartásuk mellett garantálható a hibamentesség. Mivel ez is egyfajta szakmai közmegegyezésnek tekinthető, bírósági ügyeknél előszeretettel használják az igazságügyi szakértők. Mindezeket tudva, talán nem is annyira tekinthető önkéntesnek az alkalmazása…
Két témakör volt, számos előadóval.
I. LAPOSTETŐK
Prefa-tól Forró Sándor a fémlemez tetőkről
1. Fémlemez tetőfedés alatt deszkázat javasolt minden esetben, de ha OSB-t alkalmazunk, csak az OSB3, OSB4 minőség felel meg. -> ézsé magyarázat: a víz hatására az osb maradandó alakváltozást szenved, és emiatt kilazulhatnak a rögzítések belőle, felülete egyenetlen lesz
2. Ereszben elhelyezett fűtőszál esetén számítani kell arra, hogy a vízfolyást akadályozni fogja és gyűjti a koszt -> ézsé megoldása: sűríteni kell a lefolyási pontokat, nagyobb lejtés is lehet ilyenkor
3. alu fémlemezfedésű tetőkön nem kell alátét szőnyeg, mert az alu anyagot nem bántja az alulról jövő nedvesség. A hafterek (bádog rögzítő elemek) megfelelő elhelyezésénél útban vannak a szőnyeg szálai…
Dr. Kakasy László, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa a lapostetős teraszok vízelvezetésének kényes kérdéseiről
1. Banális dolognak hangzik, de nem minden esetben valósul meg, hogy vízteleníteni kell a burkolat és a vízszigetelés síkját is! Azaz mindkét sík, minden pontjáról a víz tudjon elfolyni valami tervezett irányba és ne oda, ahova nem szeretnénk…
2. Ragasztott gres burkolat szélén a vízcseppentő lemez nem lehet hagyományos hajlított bádog lemez (alu, titáncink, stb.), mert nem lehet ráragasztani a burkolatot. Nagyobb a veszély ha szélesebb a lemez. Idővel biztosan elválik a burkolat a lemeztől és ott fog bejutni a szerkezetbe a víz. Olyan speciálisan erre a célra gyártott lemezt kell választani, amelyik perforált a greslap alatt, így biztosítható az aljzathoz történő tartós rögzítés.
3. Ragasztott greslap esetén meg kell oldani 1-1,5% lejtéssel a burkolati síkon történő vízelvezetést. Történhet vonalmenti folyóka alkalmazásával vagy pontra lejtetéssel. Utóbbi hátránya, hogy a lejtések kialakítása sokkal szembetűnőbb, kevésbé esztétikus látványt eredményez az átlósan kialakuló „gerincvonalak” miatt.
4. Vízáteresztő burkolat szivárgó, ágyazati rétege nem lehet mész alapú, mert olyan anyagok oldódnak ki belőle melyek tönkreteszik a bitumenes vízszigetelést. Mészkő, dolomit nem felel meg, azaz a murva nem alkalmas! Bazalt- vagy andezit zúzalék a jó megoldás.
5. Külső vízelvezetést a jégdugó kialakulásának elkerülése miatt elektromos fűtéssel kell ellátni!
6. Aljzatbeton portlandcement alapanyagú csak bevonat szigeteléssel készülhet, mert ebből is kioldódhat a mésztartalom… (lásd fentebb a problémát) Traszcement kötőanyagú aljzat (vagy szűrő) betont kell készíteni kent szigetelés hiányában.
7. Fordított rétegrendi kialakítással ragasztott járó burkolat sem belső, sem külső vízelvezetéssel sem ajánlott. Eseti mérlegeléssel lehetséges külső vízelvezetés vízáteresztő burkolat fordított és egyenes rétegrend esetén
Lambda Systeme-tól Korom-Vellás Miklós a habüveg (Foamglas) termékek tulajdonságairól
1. zárt cellás, „100% párazáró”. Párazáró képessége jobb, mint a bitumené
2. lambda értéke 0,036, ami a fehér és grafitos polisztirol között van
3. terhelhetősége (nyomószilárdsága) a hőszigeteléseknél nagyságrenddel jobb, termékek függvényében 0,5-2,7 N/mm2
4. A1 nem éghető tűzvédelmi osztályba tartozik, azaz tűzvédelem szempontjából a legjobb építőanyagok közé tartozik
5. Vízszigetelés aljzataként kiváló anyag, mert zárt cellás és kisebb sérülések esetén nem jut tovább a víz.
Jámbor Zsolt a Fatrafol-tól a pvc vízszigetelésekről
1. gyakori hiba, hogy a terveken 12 m-nél hosszabb vízutat terveznek / építenek
2. létezik textíliával kasírozott pvc vízszigetelésük, ami kontakt összeépíthető expandált vagy extrudált polisztirol hőszigeteléssel. -> ézsé magyarázat: ha népi nevén „hungarocell” hőszigetelést összeépítjük elválasztás nélkül pvc alapú vízszigeteléssel, ún. lágyítóvándorlás indul el. Azt jelenti, hogy kémiai reakcióba lép egymással a két anyag és kioldódik a vízszigetelésből bizonyos anyag, amitől tönkremegy a vízszigetelés…
Dörken-től Dvorák Andrea a dombornyomott lemezekről
1. felületszivárgó lemeznek csak azt hívhatjuk, ami gyárilag kasírozott geotextiliát is tartalmaz -> ézsé megjegyzés: a kivitelezések 90%-ában először rosszul használják sajnos
2. Nem javasolják a dréncső geotextiliával körbetekerését, mert jelentősen akadályozza víz begyűjtését
3. jó vízáteresztő (homok, kavics) talajokban nem szükséges drénezés (k>10-4ms)
4. kevésbé vízáteresztő talajokban (k<10-4ms), ha van pince kell drénezni, vagy annak hiányában talajvíz ellen kell szigetelni!
5. talajvíz esetén tilos drénezni
6. ne sárga színű mezőgazdasági szivárgó csövet alkalmazzunk -> ézsé megjegyzés: a kivitelezések 100%-ában először ezt használják sajnos
Korábbi részletes cikkünk a témában: http://www.csaladihaztervezes.hu/cikkek/el-a-vizekkel
Haraszti László az Icopal-tól a vízszigetelésekről
1. bitumenes vízszigetelések esetén min. 4 mm vastag poliészter fátyol hordozórétegű elasztomer modifikált bitumenes termékeket válasszuk általános esetben -> ézsé megjegyzés: mindig egyedi mérlegelés kell, mert zöldtetők esetén pl. rézbevonatos kell legyen a poliészter fátyol hordozóréteg…
2. Páraszellőző csak(!) az építési nedvesség miatt kell, de ha sok pára jön rajta, akkor más a hiba. Jellemzően a gyenge párazárás…
3. Párazárásként csak alubetétes bitumenes lemezt alkalmazzunk. Jobb a párazáró képessége (Sd > 1500-3000) és kevésbé sérülékeny, ha rajta dolgoznak… Műanyag lemezt erre a célra ne nagyon használjunk.
4. toldás 15 cm, átfedés 10 cm, garancia 10 év legyen
5. Ha általános esetben megengedett az 1 rtg. alkalmazása, csomópontoknál min. 2 rtg. kell!
6. pvc vízszigetelés rögzítésénél teleszkópos (pl. Ejot) dübelt alkalmazzunk, mert különben visszaszúródás történhet, ha valaki rálép a dübelnél
7. Ne alkalmazzunk pvc vízszigetelés fordított rétegrendű lapostető esetén, mert a pvc vízszigetelés párazárása nem elegendő és a födém úgy működik, mint egy párazárás nélküli rétegrend a külső tér felé, azaz a párakicsapódás jelensége állandósul és nedvesedik az egész szerkezet és a rétegek. Az XPS hab ezután állandóan nedves környezetben van, ami rontja annak hatékonyságát és műszaki paramétereit.
II. MAGASTETŐK
Horváth Sándor adjunktus a Budapesti Műszaki Egyetemről a légtömörségről beszélt
1. Tetőterekben javasolt 2 rtg. gipszkartont alkalmazni a hőtároló tömeg növelése miatt
2. légzáró, párazáró fóliát falak esetén mindig vakolt felületekhez csatlakoztassuk
3. legjobb csatlakozás a ragasztott, szorított (pl. fa léccel) kapcsolat
4. Fa szerkezetekből (fedélszerkezet, lécezés, stb.) a nedvesség 1 év alatt kioldja a vízben oldódó típusú faanyagvédelmi szert. Alkalmazzunk oldószeres típust.
Viniczai Róbert a Bramac-tól a cserépfedésekről
1. Vápadeszka kell -> ézsé megjegyzés: a kivitelezések 90%-ában elsőre elmarad sajnos
2. süllyesztett vápa kialakítás kell 25 fokos vápahajlásszög alatt, ami cca. 34 fokos tetőhajlásszög alatt adódik
Vidóczi Árpád a Wienerbergertől az épületek hőtároló tömegéről
1. Az épületek energetikáját meghatározó 7/2006 TNM rendelet 6. melléklet II. rész 3. pontja szerint a nehéz szerkezetű épületnek elég kielégítenie a „költségoptimalizált követelményszint” hőveszteség tényezőre vonatkozó követelményszintet, ahhoz hogy kielégítse a „közel nulla energiaigényű épületek” szintjét, ami 2021. januártól kötelező az akkor elkészülő családi házak esetén. Könnyűszerkezetes házakra szigorúbb követelmények vonatkoznak. -> ézsé magyarázat: egyszerűbben megfogalmazva: összességében kevésbé kell hőszigetelnünk az épületünket, ha nehéz szerkezetekből építünk (tégla, beton, kő, stb.).
2. Épületek időállandója: a felfűtött épület hány óra alatt hűl 37 %-ot. Könnyűszerkezetes épület 18 h, nehéz szerkezetű épület 76 h.