Növesszünk házat!

Szerző: Dósa Zoltán

2018. augusztus 3.

Pontosabban gombatenyészet, a Mycelium, a gombának a szálas gyökérszerű része, vagy egyszerűen mondva, a gombafonalak.

A Mycelium sok területen már kezd hódítani, ezt mutatja például az IKEA nemrégiben tett bejelentése, hogy ilyen gombafonalakból készült csomagoló anyagokra áll át.(https://www.telegraph.co.uk/news/earth/businessandecology/recycling/12172439/Ikea-plans-mushroom-based-packaging-as-eco-friendly-replacement-for-polystyrene.html) Továbbá egyre több elismerést kap, mint a bőr, mint anyag alternatívájaként (http://www.mycoworks.com/), vagy ételekben íz javítóként, vagy tápérték növelőként (http://www.mycotechcorp.com/).

Építészetben azonban eddig nem nagyon találkoztunk vele, bár a fa/OSB lapok alternatívájaként igyekszenek elterjeszteni (https://materia.nl/material/myco-board/).

A mycelium, mint építőanyag egy művésztől, Phill Ross-tól ered, aki immár 20 éve növesztget gombatéglákat alkotásaihoz. A gombatégla növesztés igen egyszerű, házilag is megoldható. Kell hozzá egy szabályos forma, és faforgács vagy szalma, de tulajdonképpen bármilyen növényi hulladék, amit szeret a gomba. Gombafajtól függően, akár már 5 nap alatt a gombafonalak behálózzák, felemésztik a növénymaradványokat és kitöltik annak üres helyeit. Ezután nincs más dolog, mint a téglát 70°C fokon kiszárítani, ezzel a gomba is meghal.

Ezzel a szimpla technológiával 2014-ben a The Living építész csapat tervezett és épített New Yorkban egy 12 méter magas tornyot (https://interestingengineering.com/future-construction-mushroom-buildings). illetve Dirk Hebel és Philippe Block alkotott egy vázszerkezettt a Seoul-i Biennale-ra (https://www.dezeen.com/2017/09/04/mycotree-dirk-hebel-philippe-block-mushroom-mycelium-building-structure-seoul-biennale/).

Azonban még ne fessük kékre magunkat..:) Bár az előállítása egyszerű, környezetbarát és teljes mértékben lebomló anyag, ráadásul meglepően jó tűzálló tulajdonságai vannak, és ha hőkezelés előtt rakjuk őket egymásra, akkor rövid idő alatt szétválaszthatatlanul összenőnek, de sajnos a teherbíró képessége elég csekély. Négyzetmilliméterenként mindössze 0,28 Newton nyomást bír el, összehasonlításképpen a vázkerámia 11 N/mm2, a fa 6N/mm2 a beton pedig 28N/mm2-nél kezdődik. Ami viszont ezt ellensúlyozza némileg, az a tömege, illetve sűrűsége, ami mindössze 43 kg/m3, míg a vázkerámiának 750kg/m3, a fának 400-800 Kg/m3, a betonnak pedig 2400Kg/m3.

Talán az alacsony sűrűsége miatt, illetve mivel a fonalas struktúrája miatt meglepően hasonlít a szálas hőszigetelésekre, döntött pár mérnök úgy, hogy megmérik a hőátbocsátási tényezőjét.

Ugyan a kísérlet laboratóriumi keretek között folyt, és az ez irányú technológia jóformán most kezd elindulni, az eredmények meglepő értékeket mutattak. A hőátbocsátási tényezők 0,078-0,081-ig terjedtek, összehasonlításképpen; az EPS hőszigeteléseknek 0,03-0,05-ig terjed ez a tényezője, míg a kisméretű tömörtéglának 0,88, a betonnak meg 1,55. Ha építési anyagnak nem is, de hőszigetelésnek akár még jól is használható, bár a hagyományos hőszigetelésnél vastagabbra lesz majd szükség, ez pénzben nem igazán fog problémát jelenteni, hiszen az egészet akár az építési helyszínen magunk növeszthetjük, annyit és olyan vastagságban amennyit csak akarunk, ráadásul ezzel, az anyag semelyik életciklusában nem károsítjuk a természetet.