energiahatékony családi házak
tervezése és kivitelezése

Lemezalap kontra sávalap

Vajon tényleg drágább a lemezalap?

Szerző: Tóth Zsolt, Oláh Gergő, Vértesy Móni
2010-06-22

Sorozatunkban bemutatjuk, hogy az egyes munkafolyamatok mennyibe kerülnek egy átlagos családi háznál. Kezdjük az alapozásnál! Az építészek többsége a sávalapot részesíti előnyben a lemezalappal szemben és a köztudatban az él, hogy a sávalapozás olcsóbb is. Szerintünk az árkülönbség nem jelentős és ezt egy példával is szemléltetjük, valamint támpontokat nyújtunk a döntés megalapozásához.

Elöljáróban annyit leszögezhetünk, hogy lemezalapot érdemes választani, ha a következők közül bármelyik feltétel fennáll:

- pince is lesz
- bonyolult az alaprajz
- egyenletlen a terep
- gyenge, rossz minőségű a talaj
- a talajvíz megjelenik az alapozás környékén
- teljesen hőhídmentes, nagyon alacsony energiás házat szeretnénk.

Ahhoz, hogy megértsük a miérteket, ismerjük meg kicsit jobban a kétféle alapozás lényegét és lássunk egy példát is.

Minden számítást és az összehasonlításokat egy átlagos, egyszerű alaprajzú 100 m2-es házra mutatjuk be.

Sávalap szerkezete

Sávalapnál bonyolultabb kitermelni a földet

A sávalap a homlokzati falak, valamint az épületformától függően még más, nagy terhelésnek kitett épületrész alatt  támasztja alá az épületet keskeny, de viszonylag mély sávokban. Ebből adódóan sávalap készítésénél nehezebb kitermelni a földet,  hiszen nem csak egy egyszerű lapos "tepsi" készül, hanem mozgékony, kis gépet/gépeket kell hadrendbe állítanunk a földmunkához.  Csak kis gépekkel lehet kiásni a keskeny sávokat (minikotró, kotró rakodó, vagy ásóval felszerelt bobcat), ezekkel viszont nem lehet egyből a szállító autóra felrakni a kitermelt mennyiséget.

Zsaluzás és betonozás  több ütemben

Nagy hátránya még a sávalapozásnak, hogy zsaluzni kell és több ütemben kell betonozni, valamint alapvetően jobban kitett a hőhidak hatásánák, hiszen nem lehet úgy körbeszigetelni, mint egy lemezalapot.

Akkor lehet mégis jó megoldás, ha a terepviszonyok miatt nem kell zsaluzni és kevesebb ütemben lehet betonozni, mert csak 1 köztes alap van, ez azonban ritkán fordul elő.

A költségek megbecsüléséhez lássuk először azt, hogy mennyi betonra van szükség!

Összeadogatva az egyes sávok térfogatát és kellő ráhagyással számolva az jön ki, hogy 28 m3 betonra van szükség a sávalap kitöltéséhez. Ehhez jön még hozzá a fenti ábrán pirossal jelölt vasalt aljzat és fejgerenda, ami ugyan külön ütemben készül, de a szerkezet szerves részét képezi, elhagyhatatlan. A fejgerendával és a vasalt aljzattal együtt összesen  51, 5 m3 betonnal számolhatunk. Még egyszer megjegyezzük, hogy ez a betonszükséglet csak a nagyon egyszerű alaprajzok esetén teljesül, ha bonyolultabb formájú az épület, akkor jóval kacifántosabb sávalapon fog támaszkodni az épület és így nemcsak a bekerülő beton, de a földmunka is nő.

Sávalap készítésének költségei 100 m2-es alapterületű ház esetén
 

Kitérő a betonvilágba

Mit jelent a C 12-24/KK jelölés a betonoknál?

Frissbeton rendelésekor fontos, hogy a kivitelező jól számítsa ki a szükséges mennyiséget és jó minőségű betont rendeljen. Csakhogy értsük mi mit jelent: C 12-24/KK jelölésnél a C a normál testsűrűséget jelenti (lehetne LC könnyűbeton, mint light concrete, vagy HC high concrete is a nehézbeton megkülönböztetésére.) Az első számérték a nyomószilárdásgot fejezi ki, esetünkben ez 12 N/mm2. A második szám a betonban megengedhető legnagyobb szemnagyságot jelöli, ez esetben 24 mm-es átmérőt. Az utolsó dekódolandó tag  a konzisztenciára vonatkozik, a KK jelenti a kissé képlékeny betont. Ezután még jelölhetik a beton vízzáróságát, fagyállóságát és kopásállóságát is, de arra most nem térünk ki.
 

Beton pumpálás

A pumpás betonozás nagy mennyiség esetén hatékony, alapozásnál lényegében csak az jöhet szóba. A költség elsősorban attól függ, hogy hány alkalommal kell betonozni, nem pedig attól, hogy mekkora területet kell kitölteni betonnal. A Pumixért óránként 15 000 Ft-ot kell fizetni és legkevesebb 3 órára lehet kibérelni a betonpumpás teherautót. Ez nem is csoda, hiszen 1 óra elmegy azzal, hogy a pumpálás megkezdődhessen, illetve a munka befejezésekor szintén 1 óra a pumpa megtisztításának ideje. Óránként kb 10 m3-t lehet kibetonozni.

A költségeket növelheti, ha közúthasználati díjat is kell fizetni, melynek értéke pl a XII. kerületben egy 32 tonnás autóra és 1 alkalomra vonatkoztatva 4500 Ft+ÁFA (ügyintézés az Önkormányzatnál)

És mit jelent mindez emberi erőforrásban? Egy sávalap elkészítéséhez legalább 4 ember 10 órás munkájára van szükség, ami kb 120 000 Ft.

Lemezalap szerkezete

A lemezalap a teljes építményt vagy annak egy (pl. alápincézett) részét egyetlen összefüggő szerkezetként támasztja alá. Szemben a síkalappal, ami nem alkalmas olyan helyeken, ahol a talajvíz megjelenésére lehet számítani, a lemezalap képes felvennni a talajvíz nyomásából adódó terhelést. Egyenletlen talajon szintén ezt a technológiát érdemes választani, mert nagyobb stabilitást biztosít. Sokkal könyebben körbe lehet hőszigetelni, mint a sávalapot, ezzel csökkentve a vonalmenti hőhidak kialakulását, passzívházaknál például mindenképpen lemezalapozást kell alkalmazni. Jellegéből adódóan nem kell kizsaluzni a kibetonozandó területet és magából a betonból is kevesebb kell. Fontos szempont még, hogy egy ütemben is kivitelezhető, nem úgy, mint a sávalap, ahol az alaptest elkészülte után külön ütemben lehet csak megcsinálni a vasalt aljzatot és a fejgerendát (lásd fenti ábra).

Lemezalap készítésének költségei, ha alápincézett ház épül

Nem alápincézett ház esetén a lemezalap készítésének költségei

Ha a ház nem alápincézett, akkor még ehhez hozzá jön az úgynevezett tükör készítése (45 000 Ft/100m2), valamint a kitermelt föld elszállítása, ami 175 500 Ft/ 100 m2. Vagyis alápincézett ház esetén jobban megéri a lemezalap, mert a pincetömb kiemelésével sok földmunkát meg tudunk spórolni, és így nem kell még ezekre plusz 220 500 Ft-ot költenünk.
 

A döntés megalapozása

Első közelítésben és a fenti példánál maradva a lemezalapozás  8, illetve 16%-kal költségesebb, mint a sávalapozás attól függően, hogy alápincézett (8%), vagy nem alápincézett ház épül (16%). Tekintettel  a  lemezalap számtalan előnyére mi ezt a különbséget nem tartjuk akkorának, hogy ne lenne érdemes megfontolni a lemezalapozás lehetőségét is. A legfontosabb mégis az,  hogy az épület jellegét, szerkezetét és a terep adottságait figyelembe véve  statikus kollégákkal is egyeztetve alapozzuk meg mind  a döntésünket, mind a házunkat.

Kivitelezés főoldal