"Fordítsunk" egyet a hozzáállásunkon: a "D C B A" Tervezési Módszer
A hollandok létezését meghatározta a természettel (főleg a vízzel, a tengerrel, és a zord időjárással) vívott harc. Azonban ők is egyre inkább úgy érzik: a harc helyett talán meg lehetne próbálni az együttműködést... Ezt a többi nyugat-európai országgal körülbelül egy időben fedezték fel, és gyorsan a tettek mezejére is léptek, méghozzá nem is kis léptékben: mindjárt egy egész városnegyedre vonatkozóan. 1993-ban készült el az Ecolonia nevű "prototípus", Alphen an der Rijn városában.
Ez a bemutató projekt a hollandok saját öko-építési szempontrendszere alapján készült, melynek neve - az ABC első betűit megfordítva - DCBA Tervezési Módszer lett. Ennek - minden épülettípusra alkalmazható - lényege:
- a felhasznált anyagok,
- az ötletek és tervezési koncepciók, illetve
- a mért értékek
négy minőségi osztályba sorolása, a fenti betűk szerint:
D - Általános (normal situation)
C - Megfelelő (correct normal use)
B - Jó (minimize impact)
A - Kiváló, (Teljes) autonómia, a legelőnyösebb helyzet.
Mutassa az ellenőrzőjét!
Ez tulajdonképpen egy nagyon egyszerű, bármire alkalmazható minősítési elv, amiben minden anyag, megoldás, termék stb. kaphat egy "osztályzatot". Sőt: ugyanez a rendszer fordítva is használható: azaz, attól függően, hogy milyen minőséget szeretnénk elérni az adott szempontból, a D, C, B, és A osztályzathoz egyre szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, vagy pedig az alacsonyabb kategória feltételeinek kielégítésén túl továbbiaknak is eleget kell tenni. Álljon itt példaként kiemelve néhány szempont, amely egy családi ház építése során mindig felmerül:
| Milyen követelmény szempontjából érdekel a teljesítmény? | D | C | B | A |
| Belső levegő relatív nedvesség-tartalma | A hatályos szabályozásnak megfelelő vízzáró határoló-szerkezetek |
Az előbbieken felül: Extra talajnedvesség- és csapadékvíz elleni szigetelésrétegek |
Az előbbieken felül: Vizes helyiségek (konyha, fürdő) elkülönített elhelyezése a házon belül |
Az előbbieken felül: Alacsony üzemi hőmérsékletű fal- vagy padlófűtés (kizárólag!) |
| Hőszigetelés anyaga | Polisztirol (extrudált, expandát)... | Kőzetgyapot | Újrafelhasznált (pl. fújt szigetelés újrahasznosított papírhulladékból) |
Természetes rostok (pl. fából készült cellulóz, birkagyapjú alapú stb.) |
| Ivóvíz felhasználás | 120 liter/fő | 70 liter/fő | Az előbbieken felül: esővíz/felszíni vizek használata is |
Az előbbieken felül: közösségi/kistérségi/ lakó környezeti összefogás az ivóvízzel történő takarékosság céljából |
A minimumot teljesíteni kell, de a szorgalmi feladatért jutalom jár!
A jelenlegi holland szabályozásban - az EU és a saját szabványok által előírt kötelező minimumon túl - lehetőség van önkéntes alapon, szigorúbb teljesítményértékek vállalására is; ebben az esetben az állam különféle módon támogatja az építtetőt: például adó jóváírásával vagy akár direkt támogatások kifizetésével - mindegy, hogy új építésű, vagy környezetbarát illetve energiahatékony módon felújítandó épületről van szó. Hollandiában nincsen olyan elterjedt, márkavédjegyeztetett "kedvenc" tanúsítvány, mint például német szomszédaiknál a Passivhaus. De a fenti osztályozási rendszert szívesen alkalmazzák a tervezők, megrendelők egyaránt.
A minimumra persze megszabott értékeik, és külön e célra kidolgozott mérőszámaik vannak. Ezeket szeretik pedáns rövidítésekkel jelölni: a legfontosabb ilyen az EPC ( Energy Performance Coefficient), amely az épület egész energiafogyasztását jellemző mértékegység nélküli mérőszám, és időről időre szigorítják az elvárásait: így 1995-ben, bevezetésekor 1.4-ről indult, 2006 óta 0.8 az elvárás, a következő szigorítást 2011-re tervezik. Ez új építésű lakóházakra vonatkozik; a létezőkre az EPA-t (Energy Performance Assessment) használják. Ez esetben az energiafogyasztás csökkentésére a tulajdonos tanácsokat kaphat. Sőt, van lakóközösségekre kidolgozott mérőszám-változat is, az EPL (Energy Performance of a location), amely tekintetbe veszi a szomszédsági viszonyok által adott feltételeket is. Utóbbi két teljesítmény nem kötelező, az annak való megfelelés önkéntes.
Nagyban más...ha jó az "osztályközösség"
Holland "specialitás", hogy ők kevésbé gondolkodnak az önálló családi ház, illetve egyetlen háztartás szükségletei szintjén; már a kezdetektől legalább olyan fontos (ha nem fontosabb...) volt a nagyobb léptékben: városrészekben, kisrégiós társulásokban, lakóparki közösségekben stb való gondolkodás; így a várostervezésben is legalább olyan fejlett környezettudatos szempontrendszerrel rendelkeznek, mint a házépítés szintjén.
Jó-jó, de ha kötelező, azért az mégiscsak más...
Mindebből látható, hogy "igazán holland" minősítő tanúsítvány tulajdonképpen nem létezik; "csupán" egy osztályozási rendszer, aminek való megfelelés a kívánt színvonalon szabadon választható. Jóllehet a kormányzat már eddig is számos ösztönző intézkedést hozott, ezek azonban nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy valamely minősítés kiemelkedjen, és olyan karriert fusson be, mint például a német passzívház. Ezért szorgalmazza egyre inkább a politika és az építőipari szakmai közösség (különösen az építészek) bizonyos kötelező normarendszer, egy saját certifikáció kialakítását.
forrás: Sustainable Housing Projects, Implementig a Conceptual Approach, Techne Press, Amsterdam 2008
A Hol tart Európa? Passzívházak külföldön cikksorozat további részei:
1. Német profizmus
2. Versengő sógorok
3. Belgium, ahol adókedvezmény jár a PHPP tanúsítványért
4. Olaszország
5. A francia nuance...
6. Svájc
7. Egyesült Királyság
8. Románia
Kapcsolódó témák:
Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90%-át?