energiahatékony családi házak
tervezése és kivitelezése

Ellenőrzött szellőztetés

Szerző: Vértesy Mónika
2009-02-23

A régi lakásokban a fűtési szezon alatt a belső hő 80 százaléka a csukott nyílászárókon távozik. A passzívházakban azonban, ahol az energiával féltve őrzött kincsként gazdálkodunk, már egész más a helyzet, a roppant jó hőszigetelésnek köszönhetően itt a hőveszteség 85 százaléka a szellőztetés során keletkezik.

Az alábbi ábra látványosan érzékelteti a hatalmas különbséget [3]. Az ábrán szürke színnel van jelölve a hasznosított energia, sárgával pedig a hőveszteség.

Különböző épülettípusok energia felhasználásának és szellőztetési veszteségének összehasonlítása[3]

Ahhoz, hogy egy passzívház igazán energiahatékony legyen, ellenőrzött szellőztetésre van szükség. Ez legtöbbször úgy történik, hogy egy légcserélő berendezés a leginkább terhelt helyiségekből (WC, fürdőszoba, konyha) elszívja az elhasznált levegőt. A távozó meleg levegő átáramlik egy lemezekből álló hőtartályon, leadva ezáltal a tárolt hőmennyiség nagy részét. Ez azért fontos, mert ugyanebbe a hőtartályba ellenáramban (azaz az ellenkező irányból) érkezik és itt melegszik fel a kintről jövő hideg levegő, ami teljesen friss marad, ugyanis az elhasznált levegőnek csak a hőjét hasznosítjuk, a két közeg nem keveredik össze egymással. Célszerűen a friss levegőt a kevéssé terhelt helyiségekbe, a lakó-, és hálószobákba fújja be a berendezés. A hővisszanyerés hatásfokával akkor lehetünk elégedettek, ha az legalább 75 százalékos. A beáramló levegő érkezhet közvetlenül a külső falon, vagy az ablakokba beépített befúvónyílásokon, vagy egy csatornarendszeren keresztül. Fontos az is, hogy a hőcserét alacsony energiafelhasználású gépekkel (egyenáramú ventillátorokkal) biztosítsuk, melyeknél a levegő térfogat egységére (m3) vonatkoztatott áramfelhasználás legyen kevesebb, mint 0,4 Wh. Königstein azt írja, hogy „a felhasznált áram és az elhasznált levegőből visszanyert fűtési hő közötti arányként manapság az 1:10 arány tűzhető ki célnak, vagyis, hogy a készülék minden felhasznált kWh-nyi áramot 10 kWh-nyi hővé alakítson" [3]. Ez az a pont, mármint a légfűtés, ami azért tehető felelőssé, hogy nem tudjuk a teljes gázszámlát megspórolni (ne felejtsük el: többé nincs szükség hagyományos fűtőtestre!), hanem csak a 90 %-ot. A maradék 10% ugyanis ekvivalens azzal a villamos energia mennyiségel, amit a mesterséges szellőztetés biztosítása igényel.
 
  A ventillátorok elektromos fordulatszámmérővel vannak felszerelve, melyek segítségével könnyen szabályozható a cserélődő levegő mennyisége. Igen ám, de ehhez tudni kell, hogy milyen levegőcserélődési arányt szeretnénk alkalmazni, vagyis, hogy óránként a belső levegő mennyiség mekkora hányadát szeretnénk kicserélni. Érdekli, hogy mely tényezők határozzák meg belső tereink levegőminőségét? Olvassa el "Kell az oxigén!" című írásunkat!

Tovább is van:

1. Hőszigetelés
2. Speciális nyílászárók
3. Hőhídmentes szerkezet
5. Passzív szoláris nyereségek
6. Gazdaságos üzemeltetés

Kapcsolódó témák:

Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Zöld beruházási rendszer...lesz belőle valami?

 vissza a passzívház oldalra!