Elhallgatott igazságok a levegő-víz rendszerű hőszivattyúkról

Mérési eredményekkel és fogalom magyarázatokkal

Szerző:
2011-08-22

Felhívjuk a figyelmet az e-gépész.hu-n megjelent publikációra, amelyből kiderül, hogy milyen problémák merülhetnek fel egy levegő-víz hőszivattyús rendszerrel kapcsolatban. Például: Hibás megközelítés a 2°C-os külső hőmérsékletre vonatkozó COP értékkel történő kalkuláció az egész fűtési szezonra vonatkozóan.

Mihez képest?

Új ház építésénél, de energiamegtakarítási projekteknél is gyakran felmerülő ötlet: levegős hőszivattyút kellene telepíteni! Az ötlet kézenfekvő, a levegős hőszivattyúk telepítése kisebb beruházási költséget jelent, mint a talajhő-víz hőszivattyús rendszer kiépítése a hőnyerő oldallal együtt.

Ráadásul itt vannak a nyugat-európai statisztikai adatok a levegős hőszivattyúk térnyeréséről. Ezek a messzi távolban működő „referencia rendszerek” látszólag alátámasztják a hazai telepítések indokoltságát. Amennyiben a gazdasági-műszaki környezet közel azonos, akkor ez igaz is lehet. Az elvárt megtakarításnál az alapkérdés a „mihez képest?”

A Bölcsek Kövének tekintett COP érték (coefficient of performance) azt jelenti, hogy a hőszivattyús berendezés hányszoros hőteljesítményt ad le a felvett villamos teljesítményhez képest (adott feltételek mellett). Ez az érték mindig nagyobb 1-nél, tehát a hőszivattyúk minden esetben gazdaságosabban fűtenek, mint egy olajradiátor.

Talán profán a megállapítás, de ez a szomorú valóság, a COP érték „csak” annyit jelent, hogy ez a fűtőberendezés jobb paraméterekkel tud fűteni, mint egy tisztán villamos fűtőberendezés (infrapanel, elektromos padlófűtés, hősugárzó stb).

A hőtárolós kályha nem vehető egy kalap alá a többi említett villamos fogyasztóval. A hőtárolás lényege az, hogy az áramszolgáltatás „völgyidőszakában” olcsóbban lehet villamos áramot vételezni (régen éjszakai áramnak neveztük ezt a tarifát, ma csúcskizárt áramtarifa a hivatalos megnevezés). Ez a tarifa 1,6-szor olcsóbb (-40%) a normál áramtarifánál, nevezhetjük financiális COP-nek is az 1,6-os értéket, hiszen ennyivel olcsóbban fűthetünk ezzel a berendezéssel, mint pl. az imént említett olajradiátorral.

Megtakarítási matek

A rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a megtakarításra olyan esetben, amikor nem villamos energia az összehasonlítás alapja. Már pedig hazánkban – Európa 2. helyezettei vagyunk az ország földgázvezetékkel való behálózásában – rendszerint a földgázzal kell versengeni a hőszivattyús rendszereknek.

Mire megyünk akkor a COP értékkel, hiszen abból csak azt tudjuk meg, mekkora a megtakarítás a villamos áramhoz képest? Első közelítésben semmire, bonyolódik a megtakarítási matek. Azt is ki kell számolnunk, mennyivel olcsóbb földgázzal fűteni, mint elektromos árammal. Itt az aktuális energiaárakat és a földgázkazán hatásfokát kell figyelembe venni a számításnál.

A cikknek nincs még vége, a folytatást grafikonokkal és mérési eredményekkel itt találod!