Előzmények
Eddig is igyekeztünk megragadni minden alkalmat, hogy zöldtető is legyen az épülő házainkon és ez ezután még inkább így lesz. Tudásunk sokat gyarapodott az idei évben megrendezett szakmai eseményeknek, valamint annak hála, hogy felvettük a kapcsolatot Bellavics Lászlóval, a Zöldtető Építők Országos Szövetségének elnökével. Zsolt frissen megvédett diplomamunkájában a zöldtetők megtérülését is vizsgálta, ennek eredményeiről is be fogunk számolni, ennek az anyagnak a megjelenéséig a zöldtetős témában írt korábbi cikkeinket (Beszámoló a Zöldtetők a klímaváltozás ellen szakmai konferenciáról, "Beszálltunk a Forma 1-be, de behúzott kézifékkel!" ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a szűk körű találkozón nagy nagy szeretettel fogadtak minket, mint a ZÉOSZ tagság várományosait. Az R.W. Bautech székházában a BME Épületszerkezettan tanszékének adjunktusa, Horváth Sándor élménybeszámolója nyitotta meg a klubdélutánt. Londoni, bécsi és freiburgi példákat látva döbbenhettünk rá, hogy mennyire le vagyunk maradva. A fent említett városokban készült képek arról tanúskodnak, hogy nemcsak a konferencia programokban bemutatott zöldtetők léteznek, hanem ameddig a szem ellát mindenfelé zöld foltok tarkítják a városok szürkeségét. Maguk a mintaprojektek pedig gazdagságról és nagyvonalúságról árulkodnak, elképesztő gépészetet képesek a tetőkre varázsolni. PV panelek és napkollektorok, valamint váltókkal ellátott sínpárokon kényelmesen körbeszaladó homlokzattisztító gépek is helyet nyenek maguknak a tetőkön, igaz a zöldfelület nagyságát csökkentve.
Horváth tanár úr Londonban készített fényképe
Gyepbirodalom
Buszos utazásunk első állomása Felsőpakony volt, a gyepbirodalom. A 2004 óta működő Marchfeldrasen gazdaságban 60 hektáros területen termelnek gyepet. A homokos talaj meghálálja a heti 2 öntözést és a 2-3 havonta frissülő gyeptrágyázást, tudtuk meg Orsulik Károlytól, a telep üzemeltetőjétől. A magvetéstől a szedésig 10-12 hónap telik el, de a szedési időszak elnyújtásával a vetési időszakot érdemes úgy időzíteni, hogy ne a tavaszi gyomok virulásának idejével essen egybe. Szelektív gyomirtásra azonban mindenképpen szükség van. Sportpályák gyepének az angol perjét részesítik előnyben, kertekben azonban az úgynevezett mediterrán gyep a legjobb megoldás, ez a nádképű csenkesznek és a réti perjének a keveréke. A felszedésre olyan gépet használnak, ami kb 2-3 cm vastag, 50 cm széles és 250 cm hosszú csíkokban vágja ki és göngyölíti fel a gyepet. Kereskedők 1000 Ft-os, földi halandók pedig 1250 Ft-os négyzetméterenkénti áron vásárolhatják meg a kész gyepszőnyeget.
Maláta... nemcsak sörbe való
Sarkalatos kérdés a megfelelő trágyázás. Többéves német kutatómunka után már itthon is megvásárolható a Maltaflor Seed-o-gran nevű gyeptrágya, aminek fő nyersanyaga a malátagyártás során kialakuló csíragyökér. Az alapnak számító nitrogén, foszfor és kálium mellett tartalmaz még vitaminokat, enzimeket, szénhidrátot, aminosavat és fitohormont. Teszi mindezt azért, hogy garantálja a gyep gyors legyökerezését, valamint, hogy a föld saját anyagainak hatását serkentve növelje a gyep ellenállóképességét.
Locsolás hajnalban
Azt is megtudtuk, hogy sokkal hatékonyabb a hajnali öntözés, mint az esti. A növények a nedvesség nagy részét az első napsugarak megjelenésekor fogják felszívni, vagyis ezt megelőzően egy éjszakán át fölöslegesen árasztjuk el őket vízzel.
Hi, Mr Varjúháj!
Utunk Dánszentmiklósra vezetett, ahol Gál László látott minket vendégül családi gazdaságként működő birtokán, hogy megmutassa nekünk sedum (=varjúháj) ültetvényét. A levegő megfagyott, amikor kiderült, hogy a gyönyörű sedum ültetvény évek óta nem talál gazdára. Igaz nem is ez a Gál család fő profilja, ők csak belecsöppentek a varjúháj félék termesztésébe. Történt ugyanis, hogy egy német úr az R.W. Bautech-en keresztül magyarországi termesztő helyet keresett a sedum magjainak, aminek kg-ját 360 000 Ft-ért vásárolta. 1 kg sedum mag óriási terület bevetésére elegendő, csak azt kellett okosan kitalálni, hogy mennyi homokkal érdemes elkeverni a magokat az ültetéskor. Apropó, ültetés! A sedum fajok roppant jól tűrik a szárazságot, de az ültetés után hatalmas mennyiségű vízzel kell elárasztani őket. Amolyan útravaló az élethez.
Említettem, hogy a Gál család csak úgy belecsöppent a sedum kereskedésbe. Ez megtévesztő, tudni kell ugyanis, hogy időközben profivá is váltak, részt vettek a Xerofloor nevű, előnevelt extenzív tetők kifejlesztésében. Az általunk megcsodált szédumtáblák egy része Xeroflor, másik része pedig kőzetgyapotos ültetőközegű. Nagyjából 8000 m2 értékesítése után a tulajdonos Bahrens úr felhagyott az üzlettel, állítólag túlzott titkolózása vezetett az üzleti sikertelenséghez. Való igaz, aki nem tudja, hogy hol keresse a sedumot és egyáltalán mit kezdhet vele, az nem fog tolakodni érte. A megmaradt 100-200 m2 különböző fajokból és rétegrendekből álló sedumokat bárki megvásárolhatja 2500-3000 Ft/m2 áron. A megmaradt sedumok eladásánál jobban fut a gyeptermelés. A Dánosgyeptől nettó 840 Ft/m2 áron vásárolhatunk a gusztusosan felgöngyölített gyepszőnyegből.
Gerzson László, a Corvinus Egyetem docense a Magyar Rádiónak adott rögtönzött interjúban arról is mesélt, hogy a sedum milyen könnyen szaporodik. Elegendő mm-es darabokra morzsolni a növényt (sarjaztatni) és az hihetetlen hatékonyan fog osztódni: ahány rügy, annyi virág is van, mégha nem is mindig mutatja magát.
Kövirózsa... az örök túlélő?
A népi gyógyítás aduásza és ráadásul roppant igénytelen növény. Mégsem látjuk a zöldtetőkön, mert nem szeret csoportosulni, hanem szigetet képezve magányosan éldegél. Kiegészítő növénynek azonban tökéletesen alkalmas.
Hány m2 zöldtető van ma Magyarországon?
Erre keresik a választ a ZEOSZ-ban, de mindeddig nem készült erre vonatkozó felmérés. Ki lesz az a vállalkozó kedvű, aki betemetné ezt az űrt?