Az "U" hőátbocsátási tényező, leánykori nevén a "k" érték!
„Az U-érték azt mutatja meg, hogy valamely építőanyag egy négyzetméterén 1 K hőmérsékletkülönbség esetén mennyi energia kerül leadásra bentről kifelé" [3]. Közép-európai klímaviszonyok között ennek az értéknek passzívházak esetén 0,10 és 0,15 W/(m˛K) közötti tartományban kell lennie, míg a 2009. január 1-től érvényes rendelet 0,45 W/(m˛K) értéket határoz csak meg. Ezt a két értéket tekinthetjük alfának és omegának. Számos szigetelési mód közül választhatunk mind a felhasznált falazó-, és szigetelőanyagok, mind pedig az elrendezés (belső, külső, közbenső) tekintetében. A passzívház technológia nem anyagspecifikus, a körülmények és lehetőségek gondos mérlegelése után, alapos építészmérnöki tapasztalat kell a megfelelő kombináció kiválasztásához. Meg szeretnéd nézni hogy milyen anyagokból lehet passzívházat építeni?Falszerkezet kalkulátorunkkal megteheted, ezért a kombinációk részletes ismertetése helyett néhány olyan általános tudnivalóra hívnám fel a figyelmet, ami szorosan a szigeteléshez tartozik.
Légtömör épület?!
Az egyik ilyen a légtömörség szükségessége, vagyis hogy a szélnek és levegőnek ellenálló épületburkolatot hozzunk létre egyfelől a falazat védelme, másfelől a huzatmentességből adódó kényelem és nem utolsó sorban az energia megtakarítás elérése végett. „A légáramlások miatt ugyanis a kinti és benti légnyomás különbségének függvényében 2-30-szor annyi meleg szökhet el a nem légmentes falon keresztül, mint a teljesen szigetelt felületen" [3]. Ez igencsak lényeges különbség. A legtöbb szigetelőanyag önmagában nem képes biztosítani a légmentességre vonatkozó szigorú követelményeket és mindez fordítva is igaz, vagyis a légmentességért felelős és általában párazáró réteg szerepét is betöltő rétegek nem megfelelő hőszigetelő tulajdonságúak, ezért jól megtervezett rendszerben kell megoldani a kettő összeillesztését, többnyire ragasztással. (Érdeklődőknek: Azt, hogy mindez jól sikerült-e - vagyis az épület kellőképpen ellenáll-e a levegőnek és a szélnek - a Blower-Door teszttel szokták ellenőrizni. Ez egy olyan „légzárási (illetve légáteresztési) vizsgálat, amelynek segítségével meghatározható, hogy bezárt ajtók és ablakok mellett hol és mennyi levegő távozik a lakásból. A vizsgálat során az épületben nyitott belső ajtókkal, de zárt külső nyílászárókkal egy elszívó berendezés segítségével vákuumot hoznak létre vagy ventillátorral túlnyomást, ahogy arról a 4. ábra tanúskodik [5]. Ennek hatására a tömítetlen helyeken beszivárog a (hidegebb) külső levegő, amit infravörös kamerával láthatóvá lehet tenni". [3]. Segítségével a szigetelési hiányosságok még időben javíthatók és a majdani hűtési és fűtési energiaszükséglet is pontosabban becsülhető.) Passzívházak légtömörségének maximális értéke 0,6 h-1 50 Pa nyomáskülönbség esetén. [3]
A ventillátor biztosítja a túlnyomást a Blower-Door teszthez [4]
Egy másik sarkalatos kérdés, hogy milyen vastag legyen a hőszigetelés. Általános recept természetesen nincs, ugyanis az ideális vastagság az építőelem hővezetési tényezőjétől függ. A λ-val jelölt hővezetési képesség azt mutatja meg, hogy az anyagon mennyi energia halad át. Értelemszerűen minél kisebb a hővezető képesség, annál vékonyabb szigetelésre van szükség. Passzívházak esetén például az ajánlott szigetelésvastagság λ= 0,04 W / (mK) esetén 30-40 cm. Zöld András kutatásait bogarászva azonban általános jellegű igazságokat is meg lehet állapítani. A hőszigetelés hatékonysága a vastagság függvényében egy exponenciálisan csökkenő görbét ír le, vagyis a legnagyobb hatást a hőszigetelő réteg „első" centiméterei fejtik ki. Mégsem éri meg túl vékony hőszigetelést alkalmazni, ugyanis a vastagságtól függetlenül meg kell fizetni azokat a járulékos költségeket, melyek a fogadó felület előkészítéséből, a szigetelés felerősítéséből, valamint a párafékek és kiszellőző rétegek kialakításából adódnak. Egy jól szigetelt fal meghálálja a ráfordított költségeket, ugyanis a hőérzetünket nagyban növeli, ha a helyiség hőmérséklete egyenletes, a falakból nem sugárzik a hideg, mint ahogy az a régi építésű, szigetelést nélkülöző lakásokban gyakori. Mivel ily módon a páralecsapódás is elkerülhető, ezért nem kell tartanunk a penészképződéstől sem. Nem véletlenül mondják tehát, hogy az épület hőszigetelése a nyugdíj előtakarékosság legjobb módja.
A hőtároló tömeg fontossága!
A szigeteléstechnikától függetlenül érdemes olyan, nagy sűrűségű, nehéz falazó anyagokból építkezni, amelyek nagy hőtárolásuk révén képesek a hőmérséklet ingadozások hatásait csökkenteni. Gondolok itt arra, hogy például egy jól megépített vályogház lakói átvészelhetnek úgy egy pár napos nyári kánikulát, hogy a belső helyiségek hőmérséklete mindvégig elviselhető marad, szemben a könnyűszerkezetes bevásárlóközpontokkal, ahol csak légkondíciónáló gépek használatával uralják a helyzetet.
Tovább is van:
2. Speciális nyílászárók
3. Hőhídmentes szerkezet
4. Ellenőrzött szellőztetés
5. Passzív szoláris nyereségek
6. Gazdaságos üzemeltetés
Kapcsolódó témák:
Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Zöld beruházási rendszer...lesz belőle valami?
Miért jó, ha nagy a hőtároló tömege a háznak?
címlap foto: http://www.whitehorsedc.gov.uk/Images/Loft%20Insulation%202_tcm4-897.jpg
3. Thomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyve, Z-Press Kiadó Kft
4. Ludwika Juchniewicz: Passive house in Polish condition www.domy-pasywne.pl/data/486.pdf
5. 4. http://baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=blowerdoor_teszt