Homlokzatra dryvit hőszigetelés
A dryvit eredetileg a Nikecell által kifejlesztett hőszigetelő vakolatrendszer márkaneve volt, csak azóta olyan széles körben elterjedt és sok cég gyártja, hogy gyakorlatilag gyűjtő név lett belőle. A rendszer megfelelő hőszigetelő lemez felragasztásával (általában polisztirol), üvegháló erősítéssel és vékonyvakolattal készül.
A leggyakoribb érv amit a polisztirol ellen fel szoktak hozni az az, hogy befüllednek tőle a falak, mert nem lélegző anyag. Ebből csak annyi igaz, hogy nem lélegzik a polisztirol, mint ahogy a fal sem. Allegóriák persze léteznek, de az igazság az, hogy a falnak nem is kell lélegezni, mert a lakásban keletkező pára nem a falakon, hanem a szellőztetések alkalmával fog távozni. A penészedés kialakulásánál még a belső felületi hőmérsékletnek van jelentősége, de ez szintén független a lélegzéstől.
A polisztirol viszonylag olcsó, nem túl kényes és könnyen szállítható, tárolható. Ellene csak az szól, hogy előállítása energiaigényes és az életciklusa végén nehéz vele mit kezdeni.
Miért próbálunk mindenkit meggyőzni, hogy mindenképpen vastagon érdemes hőszigetelni? A munkadíjat, a ragasztót, a hálót és a vakolatot ígyis-úgyis meg kell fizetni, vagyis nem érdemes az anyagköltségen spórolni. Aki nem hiszi járjon utána...
é z s é felújítás Érden
Léteznek PUR és PIR anyagokból készült keményhab szigetelőanyagok is, ezek hővezetőképessége 20-30 %-kal jobb a polisztirolénál, de jelentősen drágábbak, ezek használatát csak akkor javasoljuk, ha helyszűkében vagyunk pl egy beépített redőnytoknál.
Mennyivel tud többet a grafitos szigetelés?
Az utóbbi években megjelent a piacon egy újfajta polisztirol, melynek anyagában grafit is van és emiatt 20 %-kal alacsonyabb a hővezetőképessége (λ = 0,032 W/mK a sima EPS λ= 0,04 W/mK értéke helyett), vagyis ennyivel jobban hőszigetel. Ami az árát illeti, nekünk az a tapasztalatunk, hogy nagyjából annyival drágább, mint amennyivel jobb a lambda értéke, így hát érdemes ezt alkalmazni, mert kisebb szigetelés vastagsággal érhetünk el ugyanolyan eredményt, mint a hagyományos EPS-sel. Egy komoly hátránya, hogy nyári nagy melegben felmelegszik és emiatt nehéz vele dolgozni, nehéz a falhoz rögzíteni.
Ezt küszöböli ki az Austrotherm Grafit Reflex®, aminél a lapokat speciális bevonat védi a túlmelegedéstől.
| hőszigetelőanyag | hővezető képesség λ (W/mK) | anyagköltség | munkadíj |
| 20 cm sima EPS hőszigetelés | 0,040 | 3 000 Ft/m2 | 7 000 Ft/m2 |
| 16 cm grafitos hőszigetelés | 0,032 | 2 600 Ft/m2 | 6 700 Ft/m2 |
Az árakban a külső homlokzati színezővakolat még nincsen benne.
Talajjal érintkező szerkezetekre extrudált polisztirol (XPS) hőszigetelés
A sima EPS hőszigetelés nem bírja a vizet, vannak azonban olyan szerkezetek ahol ez alapkövetelmény, ezért fejlesztették ki a zártcellás XPS hőszigetelést, aminek köbmétere kb 40 000 Ft. A köbméter megadása annyit jelent, mintha egy 1 m x 1m x 1m méretű hőszigetelés kockánk lenne, vagyis 20 cm vastagságban az XPS 8 000 Ft-ba kerül, ára több, mint két és félszerese az EPS árának.
Talajjal érintkező szerkezeteknél mindig XPS-t használunk, ezek közül pedig a nyomószilárdság alapján választjuk ki a célnak leginkább megfelelőt. A lemezalapba kerülő hőszigetelésnek például mindenképpen nagy nyomószilárdságúnak kell lenni. Sokakban felmerül az is, hogy a hőhidak elkerülése végett a sávalap alját is le kéne szigetelni, de ebben az esetben egy egész ház súlya oszlana el a kb 50 cm széles sávokon, amire az XPS egyáltalán nem alkalmas.
Az XPS a nedvességet ugyan bírja. de a fagy hatásának ezt sem lehet kitenni, ezért a lemezalapot többnyire alápincézett épületekhez ajánljuk, vagy ahol a padló talajszint alá süllyesztése nem jelent gondot.
Lapostetőkre szintén polisztirol...de egyenes vagy fordított rétegrendben?
Lapostetőknél többféle rétegrend elképzelhető. Egyenes rétegrendről beszélünk, ha a födém fölött először a hőszigetelés van és ezt zárja le a vízszigetelés. Fordított rétegrendnél a vízszigetelés van alul, ebből adódóan a hőszigetelés kizárólag XPS lehet, mert csak ezt szabad olyan helyre elhelyezni, ahol nedvesség érheti.
Van azonban egy probléma, ami miatt egy igazán jól hőszigetelt tetőt ma még nem lehet korrekt módon fordított rétegrenddel megépíteni. XPS-t legfeljebb 20 cm vastagságban gyártanak és ezeket a lapokat nem is lehet több rétegben egymás fölé helyezni, mert a víz befolyhat a rétegek közé és ott megrekedve rontja a hőszigetelőképességet, sőt rosszabb esetben a lapok is elmozdulhatnak egymáson.
Példa: 25 cm vasbetonfödém 20 cm XPS hőszigeteléssel 0,18 W/m2K hőátbocsátási tényezővel bír, ehhez képest a hamarosan változó, de most még érvényben lévő követelmény 0,25 W/m2K, a passzívházaknál ajánlott érték pedig 0,1 W/m2K körül van.
Szarufák közé ásványgyapot hőszigetelés
Homlokzatra aránylag drága ásványgyapot szigetelést tenni, magastetőre viszont olcsó.... Akkor hogy is van ez?
A különbség a testsűrűségben rejlik. A homlokzatra ahhoz, hogy vakolható legyen, nagy testsűrűségű ásványgyapotra van szükség, a tetőn viszont kis testsűrűségű anyag is elég. A kőzetgyapot táblák és az üveggyapot tekercsek felhelyezése is egyszerű, a rétegrendeket azonban gondosan meg kell tervezni és gondoskodni a páraelvezetésről. Példák magastető rétegrendre korábbi tervezési munkáinkból: 1. példa fémlemez fedéssel, 2. példa cserépfedéssel.
Szarufák közé lehet még cellulóz alapú szigetelést is tenni, ennek előnye, hogy természetes anyag, ára ugyanakkor egy kicsivel magasabb, mi nem szoktuk alkalmazni.
| hőszigetelőanyag | hővezető képesség λ (W/mK) | anyagköltség | munkadíj |
| 30 cm kőzetgyapot hőszigetelés | 0,033-0,042 | 5 000 Ft/m2 | 2 000 Ft/m2 |
| 30 cm befújható cellulóz hőszigetelés | 0,039 | 11 000 Ft/m2 | 2 500 Ft/m2 |
Amikor a tűzterjedés gátlása vagy a léghanggátlás kerül előtérbe...
A kőzetgyapot szigetelés mégiscsak diadalmaskodhat még akár homlokzati falon is, a tűzterjedés miatt több szintes épületeknél ugyanis nem mindig lehet polisztirol hőszigetelést alkalmazni.
Árban és hőszigetelő képességben a kőzetgyapot és az üveggyapot alapvetően nagyon közel állnak egymáshoz.
Ezeknek a szálas, ásványi eredetű hőszigetelőanyagoknak még az egy nagy előnyük - szemben a polisztirol hőszigeteléssel! -, hogy ezek javítják a léghanggátló képességet. Arról, hogy a polisztirol hőszigetelés rontja a léghanggátlást már egy korábbi bejegyzésben írtunk, érdemes elolvasni.
Szeretnénk-e, hogy járható legyen a padlásfödém?
Ezt a kérdést érdemes időben tisztázni, mert ha a padlásra nincs, vagy annak csak egy kis részére van szükségünk, mint rakodófelület, akkor nem feltétlenül érdemes a drágább, nagyobb nyomószilárdságú EPS-t választani, sőt ha egyáltalán nem fogjuk használni pakolásra sem, akkor nyugodtan választhatunk kőzet vagy üveggyapotot is. Ha járható felületet szeretnénk akkor a hőszigetelőanyag tetejére még egy szilárd burkolatot is el kell helyezni, ez állhat OSB lemezekből vagy betonyp lapokból. Megfelelő minőségű, gyártási maradékként keletkező betonyp lapokat az Expresszen már pár száz forintos m2 áron is lehet kapni.
Lépéshangszigetelés
A padlóba érdemes egy ún. úsztatóréteget rakni, ez egyfelől közvetíti a terheket a födém felé, másfelől pedig meggátolja, vagy legalábbis csökkenti a lépéshangok terjedését. Ahhoz, hogy tényleg teljesítse e funkcióját az úsztatórétegként elhelyezett EPS elengedhetetlen, hogy az aljzatbeton a szélek és az áttörések mentén se érintkezzen a falszerkezettel. A mi bevált receptünk:
(Ilyen és hasonló okosságokat osztunk meg a szemináriumon, amit évente egyszer rendezünk meg építkezés előtt álló embereknek. A következő 2012. tavaszán lesz esedékes, a korábbi szemináriumok diáinak letöltéséhez jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted meg.)
Elrettentő példa
Mi magunk is az újépítésű Sasad Liget lakóparkban bérlünk irodát (lásd térkép). Nekünk eddig nincs rossz tapasztalatunk (emeleti lakásban vagyunk a "legszerencsésebb" tájolású homlokzatokkal), de aatól még igaz, hogy ennek a lakóparknak a kivitelezésénél is elkövették azokat a tipikus hibákat, amik manapság az eladásra készülő társasházak építésére jellemző. Egy egész honlap foglalkozik egy Sasad Ligeti földszinti lakás kórtörténetével, ebből mi most a homlokzati hőszigetelést emelnénk ki. A külső falakat kőzetgyapottal hőszigetelték és az a lábazat felől és fent az ereszek felül is beázott, ennek következtében nem tölti be hőszigetelő funkcióját és még a vakolatot is tönkretette, az tojáshéjszerűen össze van töredezve.
átnedvesedett kőzetgyapot szigetelés a homlokzaton
Ezen a képen a repedések már be vannak tömködve, hogy ne ázzon tovább a szerkezet, a színező vakolat pedig önmagában is mintás, "csak" a nagy fehér repedések megléte vezethető vissza a hőszigetelés hibájára.
Új technológiák, belső oldali hőszigetelés
A téma folytatásaként hamarosan bemutatjuk az eddig összegyűjtött információinkat a vákuumszigetelésről, az Aerogélről, valamint foglalkozunk a belső oldali hőszigeteléssel is (nansulate, parafa stb).
Kapcsolódó témák:
Hogyan fog változni 2012-ben az épületenergetikai szabályozás?
A hőszigetelés a lényeges, nem pedig a tégla hővezető képessége