Egy átlagos kert megöntözése kerti slaggal, vagy a barkács áruházakban kapható úgynevezett „bólogatós” szórófejekkel, az augusztusi aszályos időszakban több órás művelet is lehet. Ezért az automatizált, jól programozott öntözőrendszerek nélkülözhetetlen műszaki létesítményei kertjeinknek.
Öntözőrendszerek típusai és márkái
Alapvetően külön kell választanunk a gyepfelületek és a cserjékkel beültetett területek öntözését. Az utóbbinál egyszerűbb a dolgunk, ugyanis itt csepegtetőcső lefektetésével meg tudjuk oldani a vízellátást.
Családi házak gyepfelületeinek megöntözésére szórófejeket használunk, melyeket típusuk szerint lényegében 2+1 csoportba sorolhatunk. Ha kisebb távolságra (2-5 m) kell öntöznünk, akkor spray szórófejeket használunk, ha pedig nagyobb távolságra (6-11 m) kell eljuttatnunk a vizet, akkor rotorosokat építünk be. A két típust a szóráskép alapján könnyű beazonosítani, ugyanis a rotorosnál egy vízsugár halad körbe vagy a beállított szögnek megfelelően, míg a spray legyezőszerűen permetezi a vizet. A plusz egy típus az úgynevezett MP Rotator, aminél sok vékony sugár jár körbe-körbe, szórási sugara pedig 4-9 m.
Az öntözőrendszer építéséhez szükséges anyagok beszerzésére ma már rengeteg lehetőségünk van. A barkács áruházak és szakboltok széles választékkal kínálják a különböző gyártmányú termékeket. A minőség természetesen ugyan ilyen széles skálán mozog. Éppen ezért egy márka mellett mi sem köteleztük el magunkat, rendszereinket főként Hunter, Rain Bird és néhány Toro termék felhasználásával építjük. Mindenképpen érdemes márka független szakboltban vásárolni, ugyanis amellett, hogy az eladó képes hasznos tanácsokkal ellátni bennünket, az ilyen üzletekben úgy tudjuk összeválogatni a szükséges anyagokat, ahogy azt kertünk adottságai megkövetelik. Bár csábítóak a barkácsboltok kedvező árai, hosszútávon sok bosszúságot okozhatnak a későbbi meghibásodások.
Öntözési zónák méretezése
Kertjeink méretüket és elrendezésüket tekintve széles skálán mozognak. Ennek megfelelően minden kertre egyedi öntözőrendszert kell terveznünk. Ahhoz, hogy az öntözés valóban víztakarékos és hasznos legyen, a szórófejeket kötésbe kell telepíteni, ami azt jelenti, hogy a „szomszédos” szórófejek olyan messze legyenek egymástól, hogy egymásra majdnem ráöntözzenek (az öntözési sugár 1,2-szerese lehet maximum a telepítési távolság). Az egyenletes vízkijuttatásnak ez az alapvető feltétele. Valószínűleg a vízforrásunk egyszerre nem képes az összes szórófejet üzemeltetni, azért zónákra bontva csoportosítani kell az egyszerre működésbe lépő szórófejeket.
Milyen vízből öntözzünk? - Alternatív vízforrások
Ma még a leggyakoribb megoldás az, ha a vezetékes vizet használjuk vízforrásként. Ebben az esetben érdemes a külön vízmérőt felszerelni az öntözőrendszer ágára, hogy a kiöntözött víz után csatornadíjat ne kelljen fizetnünk.
Természetesen nemcsak vezetékes vizet használhatunk öntözésre. Sőt, nagyon környezetbarát gondolat alternatív megoldásokat keresni. Ciszterna építésével a tetőre és burkolatokra hulló csapadékot tudjuk összegyűjteni és a szárazabb időszakban öntözésre hasznosítani. Sokan eltúlozzák a ciszternák jelentőségét és hajlamosak azt gondolni, hogy az így összegyűjtött csapadékvízzel minden öntözési vízigényüket ki tudják majd elégíteni. Elméletileg ez persze megoldható, azonban gondoljuk végig, hogy átlagosan 3-6 m3-es ciszternákat szokás beépíteni, ami hozzávetőlegesen egy átlagos – 350-450 - m2-es kert esetében 3-4 öntözésre elegendő. Így egy csapadékmentes nyári hét után ciszternánk vizét már ki is öntöztük.
Gyakori megoldás, hogy a vízgyűjtőt kombináljuk kúttal vagy vezetékes vízzel. Amennyiben a hálózati víz nyomása és vízhozama alacsony és öntözőrendszert csak gazdaságtalanul lehetne kiépíteni rá, akkor egy ciszternában, mint egy tartályban összegyűjtve a vezetékes vizet, egy öntözőszivattyú beépítésével tudunk öntözni. Ha kutat fúrattunk, de öntözésre alkalmas víz csak nagyon mély rétegekben található vagy a percenkénti vízhozam nagyon alacsony (<25 l/perc), akkor is érdemes egy ciszternába felszívni a vizet előbb és onnan továbböntözni. Ezek a megoldások természetesen nem zárják ki azt, hogy az esővizet is gyűjtsük a ciszternába. Sőt! Szintkapcsolókkal megoldható az is, hogy a vezetékes vizet vagy a kút vizét csak akkor hasznosítsuk, ha az összegyűjtött csapadékvíz már elfogyott.
Mennyibe fog kerülni?
Az öntözőrendszer árát alapvetően a kert mérete, elrendezése valamint a vízforrás „képességei” határozzák meg. Vegyünk alapul egy - ár szempontjából nagyon kedvező - kb. 350 nm-es kertet, ahol minimális, gyepfelület nélküli elő- és oldalkert mellett olyan tágas hátsó zöldfelület található, melynek beültetései a telekhatáron viszonylag szabályos elrendezésben találhatók, gyepfelülete pedig közel áll a négyzethez vagy az 1:2 oldalarányú téglalaphoz. Az öntözéshez pedig olyan vezetékes vizet használunk, ami 2,5 bar nyomás esetén 40 l/perc vizet biztosít. Ilyen adottságok mellett az öntözőrendszer nettó 2-300 ezer forintba fog kerülni.
A kert méretének növekedése nem okoz olyan jelentős áremelkedést, mint amekkorát a „kedvezőtlenebb” elrendezés eredményezhet. A cserjefoltokkal, kerti építményekkel (filagória, kerti sütő) széttagolt hátsó kert, vagy a négyzetes formáktól eltérő gyepfelület, vagy az oldalkert hosszú gyepes sávjának öntözése megtöbbszörözheti az árat. Természetesen az öntözőrendszer van a kerttért és nem fordítva, azonban érdemes úgy kialakítani zöldfelületeinket, hogy az később könnyen öntözhető legyen. Ez általában könnyebb fenntartást is jelent. Mivel az imént felvázolt „ideális kert” elég ritka, ezért inkább úgy érdemes kalkulálni, hogy egy átlagos 350-450 m2-es kert automata öntözőrendszerének ára kb. 350-500 ezer forint közé tehető.
Amennyiben valamilyen alternatív vízforrást választunk, akkor a kútfúrás, ciszternaépítés és a szivattyútechnika kiépítésének költségeivel is kalkulálnunk kell. Ezek olyan jelentős beruházások, melynek árai együttesen akár meghaladhatják az öntözőrendszer költségeit is.
Öntözőrendszerek élettartama, éves karbantartásuk
Rendszeres, szakszerű karbantartás mellett egy öntözőrendszer 10-12 évig tud úgy üzemelni, hogy alapvetően lényeges alkatrészeket (pl.: mágnesszelepeket) ne kelljen tömegesen cserélni. Legfontosabb rendszeres karbantartási feladatnak a télre való felkészítés számít. Késő ősszel, amikor már semmilyen növényünk nem igényel öntözővizet, akkor a csőhálózatból ki kell engedni az összes vizet. Bár sok rendszert építenek úgy, hogy a víz gravitációs úton kifolyjon a csőhálózatból, azonban érdemes biztosra menni és kompresszorral minden zónát átfújni. A tavaszi indításkor egy próbaöntözéssel át kell nézni a fúvókák szórásképét, ki kell tisztítani a szűrőt, elemet kell cserélni a vezérlőben és be kell programozni a zónák indítását. Általában néhány kisebb alkatrész (fúvókák, csepegtető cső szakaszok, leszúró tüskék) cseréje szükséges lehet, de ezek nem számítanak jelentős költségnek. Amennyiben ezeket a rendszeres munkákat szakemberre bízzuk, akkor a rendszer leeresztése és indítása kb. nettó 6-10 000-ba fog kerülni egy átlagos (maximum 6 zónás) öntözőrendszer esetén. az év során ha minden megfelelően működik, akkor csak arra lehet szükség, hogy a vezérlőt időjárásnak megfelelően néha átprogramozzuk.
Öntözőrendszerek kiépítéséhez, kerttervezéshez és kertrendezéshez a Mandula kertet ajánljuk.