Garázs varázs

Miről is beszélünk?

Az energiahatékonyság szemléletében minél kevesebbet szeretnénk fűteni ugyebár, így a garázsra nem szeretnénk energiát pazarolni. Épp ezért a garázsra elvileg nem is kellene hőszigetelést helyezni. Mi azért 2-5 cm hőszigetelést szoktunk rá tervezni, mert ezzel könnyebb az egységes homlokzatképzés, illetve általában úgynevezett temperáló fűtést tervezünk a garázsokba.

A garázs falát tehát leválasztjuk a lakás falától. Ez épületszerkezeti és statikai fejtöréseket okoz.

Milyen lehetőségeink vannak?

Mindenképpen az a legszerencsésebb, ha a garázs tömegében kívül kerül a házból.

Ilyen esetben lehetséges akár külön épületként kezelni, külön alapozással és tetőszerkezettel gyakorlatilag szorosan a lakásunk mellett építünk ekkor egy leválasztott épületet. Ez a lehető legegyszerűbb megoldás, de csak akkor alkalmazható, ha egy monolitvasbeton födém van rajta, vagy erős vasbeton gerendák erősen összefogják. 

Amit külön építünk, az külön is fog mozogni, így ilyenkor a tetőt és a homlokzatot is el kell dilatálnunk, ha nem szeretnénk mozgásokból származó repedéseket, sérüléseket látni a falon.

Mi a helyzet, ha a geometriából és építészeti kialakításból adódóan mégis egybe építenénk a garázst és a lakást? 

Ha a geometria olyan, vagy olyan födémszerkezetünk van, például előregyártott, vagy félig előregyártott gerendás födémként (pl.: E-gerendás, PTH födém) készül el a szerkezet, vagy egyáltalán nem készül garázsfödém, akkor a falakat megszakítjuk, mindenképpen össze kell kötni a két épületrészt az alapozásnál és a koszorúnál. Az alapozás felső síkjáig le szoktuk vinni az elválasztó hőszigetelést, szóval az ott keletkező hőhíd elhanyagolható.

Ám a koszorúbekötéseknél két pontszerű hőhíd keletkezik a betonban. Mivel az egész házunkat jól körbehőszigeteltük ezeken a pontokon, úgy fog átáramlani a hő és a pára, hogy biztos penészedésre lehet számítani, ha nem szüntetjük meg a hőhidat.

Ha a garázsunk temperált, már jobb helyzetben vagyunk egy kicsit, mert akkor nem a külső téli mínusz fokokkal találkozik a beton koszorú. Ilyenkor csak a külső tértől igyekszünk minél jobban elválasztani.

A nálunk tervezésben és kivitelezésben is bejáratott megoldás hőhídmegszakító elem alkalmazása a koszorúban. Ez képes a koszorúnk vasalását összekötni, szóval a szerkezet egyben maradhat statikailag, és képes hőszigetelni is. Ezt pontosan a hőszigetelő buroknál építjük a koszorúba, így a burok folytonos marad. Egy ilyen elem durván nettó 25-35 ezer forintba kerül típusától függően, szóval, ha kettőt veszünk a házunkra 50-70 ezer forint.

Ennek a megoldásnak is vannak fejtörői. Mivel a lakásra vastag, a garázsra pedig vékony hőszigetelést teszünk, a homlokzat külső síkja pedig ugyanott van, a szerkezet vonalvezetésében lesz ugrás. Alapesetben a fal külső síkjánál 5 cm-rel beljebb van a koszorú, így a betonra több hőszigetelés tud kerülni, mint a jobban hőszigetelő falazó anyagra. Namármost a mi ugratott szerkezeteink között a koszorút néhol túl kell lógatni, hogy össze tudjuk kötni a szerkezeteket. Ilyenkor a külső tér felőli koszorú körüli hőszigetelést PIR habból javasoljuk elkészíteni. Hőszigetelő képessége úgy másfélszer jobb a hagyományosan alkalmazott EPS-hez és XPS-hez képest. Árban is hozzávetőlegesen ennyivel drágább, de a házunk felületének kb a 0,5-1%-áról beszélünk. 

Több gyártó is foglalkozik hőhídmegszakító elemek gyártásával, de tudni kell, hogy erre a konkrét problémára egyik gyártó sem rendelkezik megoldással. Erkélylemezek hőhídmegszakításához több cég kínálatában is találhatunk megfelelő terméket, azonban gerendákhoz csak a SCHÖCK kínál megoldást, de azok is csak ipari méretekre. Mi is egy adott elem egyedi felhasználásával oldottuk meg a szerkezetet. Schöck Isokorb Typ KS 20 h180 elemet használunk. Azért ezt, mert ezt lehet ilyen kicsi, körülbelül 20x20 cm-es keresztmetszetbe beépíteni. Ezt az elemet arra találták ki, hogy egyik oldalon bebetonozzák és a homlokzat felől fém szerkezeteket csavarozzanak hozzá. Ám mi ezekhez a fém kiállásokhoz hozzá heggesztjük a koszorúnk vasalását. Hogy kicsit mérnökien fogalmazzak, nem lesz nyomatékbíró kapcsolat, csak „csuklós” de ez nekünk adott esetben megfelelő. 8 cm vastag neopor adja a hőszigetelésünket a hőszigetelő burok átszúrásánál. Hővezető tényezője λ = 0,075 W/m2K.

Az, hogy a felsorolt megoldások közül mit kell adott háznál alkalmaznunk, koncepcionális szinten már engedélyezési fázisban eldől, a tervezett épület energetikai igényei és a geometria alapján, de az engedélyezési terv nem határozza meg, hogy hova, milyen típusú hőhídmegszakító elem kerül be a koszorúba. Ehhez kiviteli szintű tervek szükségesek.