Ahogy az a nevéből is kiderül, a geotextília egy szövet, amit polipropilén anyagból állítanak elő. Két fajtája létezik, a szőtt és a nem szőtt. A szőtt geotextília leginkább a még nagymamáink által tejes zacskóból horgolt fürdőszobai szőnyegekre hasonlít, amik vékony csíkokra vágott műanyag szövet, és kissé „párnás” érzést kelt, ha finoman megnyomjuk.
Ha esetleg még emlékszünk az általános iskolai rajz órákon használt filtz-re, akkor már tisztában is vagyunk, hogy mire kell gondolnunk a nem szőtt változat esetében, hiszen a kettő tulajdonképpen ugyanaz, hivatalos nevén végtelenített tűnemez. Csak a ház körül használt kevesebb színben kapható.
Hol használjuk a családi házunkba?
A geotextília elsősorban kertek, kertészetek kialakításához készítették, de sokoldalúsága miatt sok helyen kerül felhasználásra a ház körül.
Általánosságban használják:
• elválasztásra - különböző talaj, illetve házon belüli rétegek elválasztására,
• szűrésre - víz hordalékának megfékezésére,
• védelemre - párnásítja a felületet az agresszív oldalon, így az egyes szúrások, nyomások erőhatásai eloszlanak a felszínen,
• erősítésre - gyenge talaj illetve erős eróziónak kitett felületek erősítésére.
Családi házunkban pár helyen találkozunk vele az építkezés folyamán.
A tervezések során, szűrésre és elválasztásra elsősorban a szivárgó vízrendszer kialakításánál használjuk. Itt ugyanis a drain cső környezetében lévő kavicsréteget vesszük körbe vele. Ezzel megakadályozva, hogy a talaj apróbb szemcséi bejussanak a kavicsok közé és betömítsék azokat. Erre azért van szükség, mert így a kavicsok közötti hézagokban levegő reked meg, az pedig képes mozgásra illetve összenyomódásra, ezzel semlegesítve a víz nyomását házunk falára, amivel nagymértékben segíti a vízszigetelés dolgát.
Be nem épített tetőterek szigetelésének tetején szintén jól jön a geotextília. Na de miért is kéne oda? A legtöbb hőszigetelés úgy működik, hogy levegőt „ejt csapdába”, amit nem enged mozogni. Ugyanis a levegőnek nagyon rossz a hővezető képessége, amit főleg a halmazállapotának köszönhet. A tetőtéri szigetelések, általában szálas szigetelésből készülnek, szerkezetük előnye, hogy több levegőt tudnak behatárolni, ami nagyobb hőszigetelési képességet ad nekik, hátrányuk, hogy csak mérsékelten tudják azt megfogni, így a levegő mozgásra, cserélődésre képes, ami nagymértékben gyengíti a hőszigetelést. Azért, hogy a levegő ne mozogjon, a hőszigetelés tetejére egy réteg geotextíliát fektetünk 2-3 cm átfedésben. Na de erre egy fólia nem lenne elég? Amennyiben az páraáteresztő fólia, a válasz igen, viszont ez a fólia sérülékeny, míg a textília védelmet is ad a szigetelésnek, azonban árban jóformán nincs különbség köztük.
Találkozhatunk még vele faburkolatok mögött, ugyan is az azokat tartó lécvázak miatt ide szintén szálas hőszigetelés kerül, és mint ahogy a padlásnál itt is meg kell akadályozni a levegő mozgását ezért egy réteg textília kerül a szigetelés külső oldalára.
Szintén nagy szolgálatot tesz zöld tetők esetében is. Itt ugyanis, csak úgy, mint a szivárgó rendszer esetében vissza tartja az apróbb talaj szemcséket megakadályozva ezzel a termő talajréteg elfolyását a tetőről.
Hova milyet? - Fajták és felhasználás
Geotextília választásnál a legjobb tanács, ha kivitelezőre bízzuk, de azért nem árt, ha tisztában vagyunk pár dologgal velük kapcsolatban. Mint az elején tisztáztuk, a geotextíliának két fajtája van. A szőtt fajtát főleg a talaj megerősítéshez illetve erózió védelemhez használjuk. A nem szőtt típusnak viszont vannak még egyéb választható tulajdonságai. Ilyen például a natúr vagy bolyhos, a hőkezelt, kalanderezett vagy UV stabilizált. Ezek a tulajdonságok azonban nagyrészt a kertben előforduló növények által előidézett hatások ellen nyújtanak védelmet, így az építészeti megoldásoknál nem mindig szükségesek.
Natúrnak vagy bolyhosnak nevezzük a kezeletlen textíliákat ezek felszíne szőrös tapintásra kicsit szúrós.
A hőkezelt textília, egyik vagy mindkét oldalát hőhatásnak teszik ki, ezáltal a kiálló bolyhok leolvadnak, illetve az egyes szálak a felületén összeolvadnak. Ez simább felületet, illetve merevebb, keményebb állagot ad, és növeli a textília szakító szilárdságát. Ezt olyan helyeken érdemes használni ahol a textília ki van téve nagyobb erőhatásoknak. Ez szivárgó cső körüli szűrő rétegnél, hasznos lehet, mert ellenállóbb a növények és kavicsok szúrásaival szemben.
Kalanderezés a felület simítás egy fajtája, amit hengereken áthúzva érnek el. Ez egy speciális kezelés, amit a kis sűrűségű textíliáknál alkalmaznak.
Az UV stabil geotextíliák olyan anyagok, amik napsugárzás hatására nem károsodnak. Ezeket a textíliákat kifejezetten kertek takarására állítják elő, hogy megakadályozza a gyomok növekedését. A textíliát az épületszerkezetekben nem sok naphatás éri, ezért ez a tulajdonság nem fontos ebből a szempontból.
A geotextíliák általában három színben kaphatók, fekete, szürke és fehér. Ezek a színezetek szimplán esztétikaiak és nincsenek hatással a textília képességeire. Színekben akkor érdemes gondolkodni, hogy ha a textíliát látható helyre rakjuk, például: ha van egy fehér kavicsos virágágyásunk, az alá érdemes fehér textíliát helyezni, hogy a háttér harmóniában legyen a kavicsok színével.
A szőtt geotextíliának inkább ipari felhasználása van. A szövetstruktúra igen nagy szakítószilárdsága miatt (20-30kN/m) ezt inkább talaj erősítésre használják, utak és vasúti sínek alatt. Illetve, hogy megakadályozzák rézsűk, lejtős felületek erózióját.
Mennyibe kerül?
A nem szőtt geotextíliákat főként sűrűségük és tekercs szélességük szerint árulják, hasonlóan a papírhoz, a skála általában 100gr/m2 -300gr/m2-ig terjed, illetve 1,5m – 5m tekercs szélességben.
A Szivárgó rendszer köré a textília kis erőhatásnak van kitéve és szükséges a nagy víz áteresztés ezért ennek érdemes a 100-120g/m2 sűrűségű fóliákat használni ezek a fóliák általában 200Ft/m2 árban vannak. Ezt a típusú fóliát még használhatjuk hő és vízszigetelések elválasztására, illetve kis terhelésű szerkezeti rétegek elválasztására.
A padlás szigetelésre és a faburkolat mögé, érdemes olyat választani, amin már nem tudunk átlátni, hiszen ez állítja meg a levegő áramlást. Ide általában a 150- 200 gr/m2 sűrűségű textíliák már alkalmasak, ezek négyzetmétere 250-300 Ft-ig terjednek, persze ez függ a gyártótól és az eladótól.
Zöld tetők esetében a gyökeresedés miatt kell erősebb textíliát használni. A legtöbb zöldtetőnél a 150- 200gr/m2 –es textília szintén megfelelő a maguk 10-16 kN/m szakítószilárdságukkal. Esetlegesen ezeket a fóliákat még használhatjuk közepes terhelésű rétegek elválasztására pl.: autóbeállók alatt.
300gr/m2 sűrűségű geotextíliát medencék, kerti tavak kipárnázására és stabilitására használnak, mivel itt erős gyökerek és nagy erőhatások terhelődnek a medence vízzáró fóliájára. Ezek a textíliák 350Ft/m2 körül kaphatók.
UV stabil geotextília kertészetek, kertek letakarásához használatos. Kis lyukat vágnak a textíliába, ahol a kívánt növény nőni tud, míg a többi talajfelület letakarva marad. Így a gyomok és gazok nem jutnak napfényhez, ezért nem növekednek. Ebből kifolyólag haszonnövényünk több táptalajhoz, és vízhez jut, ezzel segítve elő annak növekedését. Ez a tulajdonság némileg megnöveli a textília árát ami függ annak sűrűségétől.
A geotextília sokoldalúságát a jó szabhatóságának, ellenállóságának és költséghatékonyságának köszönheti, ami rengeteg teret enged az emberi kreativitásnak, és teszi kedvelt anyaggá az építészetben.
