Dióhéjban
Az eddig ismert passzívház követelményeket kielégítő alacsony energiaigényű épületek képviselik a Klasszikus kategóriát, a körülbelül nullenergiás házak sorolhatók a Plusz kategóriába, a felhasznált energia többszörösét termelő házak pedig a Prémium kategóriába tartoznak.
Eddig
A passzívház besorolásnak számos követelmény értéke van, amik teljesítését egy komplex számítás során igazolhatjuk. (Ezek közül a „legismertebb” az épület alapterületre vetített éves fűtésihő-igénye, a bűvös szám pedig a nagyon alacsony 15 [kWh/m2év], amit nem szabad túllépni.) Ezek az értékek a jövőben nem változnak.
Mostantól
Az új számítási rendszer (a cikk írásakor még nem jelent meg) részletesebben fogja elemezni a fűtésen túli energiafelhasználást (háztartási berendezések, használati melegvíz, hűtés) várhatóan annak is lesz lenyomata, hogy energiatakarékos berendezéseket használunk-e a házunkban.
A jobb besorolást úgy lehet majd elérni, hogy egyrészt csökkentjük az energia-felhasználásunkat, másrészt megújuló forrásból biztosítjuk, harmadrészt megújuló forrásból minél több energiát termelünk. A számítás az azonnal fel nem használt energia tárolásából fakadó veszteséget is figyelembe veszi. Tárolás szempontjából megkülönbözteti a közvetlen felhasználást, az időszakos és a szezonális tárolást.
[kép forrás: passipedia.org]
Mik a követelmények?
Az eddigi követelmények nem változnak. A kategóriákba soroláshoz az alábbi értékeket kell teljesíteni:
Klasszikus: megújuló primerenergia igény legfeljebb 60 kWh/m2év.
Plusz: megújuló primerenergia igény legfeljebb 45 kWh/m2év, megújuló forrásból termelt energia legalább 60 kWh/m2év.
Prémium: megújuló primerenergia igény legfeljebb 30 kWh/m2év, megújuló forrásból termelt energia legalább 120 kWh/m2év.
Megjegyzés: a megtermelt energiákat a ház alapterületére vonatkoztatjuk, nem a hasznos alapterületre. (Egy többszintes épületnek kisebb a hőleadó felülete, mintha ugyanannyi négyzetmétert földszintes elrendezésben biztosítanánk, viszont a tetőfelülete is kisebb, tehát kevesebb napelem fér el rajta. Ha a hasznos alapterületre vetítenénk az energiatermelést, akkor földszintes házak esetén kedvezőbb eredményeket kapnánk, ami hamisan a földszintes elrendezés felé terelgetné a tervezőket.)
Hogyan érhetők el a magasabb kategóriák a gyakorlatban?
Egy konkrét példán keresztül nézzük meg, hogy egy adott épületnél különböző megoldásokkal milyen értékek érhetők el! A példa alapjául egy gerstetteni passzívházat vesz a tanulmány (tervező: Werner Friedl). [A tanulmányt a passipedia.org-tól vettük kölcsön.]
Forrás: passipedia.org
1 Az eredeti tervek szerint pellet kazánt és 74 m2 napelemet alkalmaz a tervező, a fűtésihő-igény 11 kWh/m2év, a légtömörség 0,14 1/h. Az alábbi táblázatban és grafikonon látható, hogy egyértelműen Klasszikus besorolású a ház, de a megújulóenergia-termelés már Plusz-közeli.
1a Ha az eredeti összeállítást kiegészítjük 6 m2 napkollektorral, azzal a megújuló primerenergia-szükségletet lenyomjuk 47-re, azaz közel kerültünk a Plusz kategóriához, a termelést 65-re emeljük, ez az érték teljesíti a Plusz kategóriát.
1b Ha nem 6, hanem 18 m2 napkollektort építünk ki, bár elérjük a Plusz kategóriához szükséges értékeket, az eredmények nem javulnak jelentősen. Ennek az az oka, hogy a termelt melegvíz több, mint amennyire igény van, ráadásul a felesleget 2000 l-es tartályban kell tárolni, itt már veszteség is van. A ráfordítás gyakorlatilag nem éri meg!
1c Maradunk a 6 m2-es napkollektornál, a hatásfokot a zuhanyvíz melegének hőcserélős hasznosításával fokozzuk, hozzá egy fejlett melegvíz elosztórendszerre lesz szükségünk. Az energiatermelő felületek 1a és 1c esetében azonosak, a megtermelt energia mégis kevesebb. Ennek az az oka, hogy kevesebb meleg vízre van szükség, ezért nem használjuk ki teljesen a kollektort. A Plusz kategóriát ezzel a megoldással sikeresen teljesítettük.
2 Ha pelletkazán helyett kondenzációs gázkazánt alkalmazunk, az értékek nagyjából azonosak. Ez az alacsony fűtésihő-igénynek köszönhető.
3 Pelletkazán helyett levegős hőszivattyú: az energiafelhasználás radikálisan (egy harmaddal) csökkent! Már csak a termelést (51 kWh/m2év) kell fokozni a Plusz-besoroláshoz.
3a A napelem felületét 85 m2-re növeltük, a ház kapott egy talajkollektort, eredmény: a megújuló primerenergia-felhasználás tovább csökkent (34 kWh/m2év), Prémium-közeli, a termelés 61 kWh/m2év re nőtt, ezzel megvan a Plusz minősítés.
3b A továbbfejlődéshez az épület burkához is hozzányúlunk: az ablakkereteket jobb besorolásúakra cseréljük (phB helyett phA-ra), ezzel a fűtésienergia-igény 8 kWh/m2év-re csökken. A zuhanyzó vizét az elhasznált vízzel előmelegítjük, a teljes tetőfelületet napelemmel borítjuk (123 m2). A megújuló primerenergia-igény megfelelne a Prémium kategóriának, de az energiatermelést (habár már a felhasznált kétszeresét termeljük meg: 88 kWh/m2év) még fokoznunk kell!
3c Lehetőségünk van a garázstetőt is napelemmel borítani, vagy a déli homlokzatra szerelni fel további paneleket. A példában egy olyan megoldást látunk, ami azt feltételezi, hogy több lakos összefogva beruház egy szélkerékre. Így érjük el a Prémium kategóriás passzívházat.
Az é z s é passzívháza melyik kategóriába tartozik?
Az új tervezőcsomag a 19. Nemzetközi Passzívház Konferencián kerül bemutatásra Lipcsében, 2015. április 17-18-án. Már alig várjuk, hogy kipróbálhassuk az é z s é második passzívházán!
Kapcsolódó cikkek
