1. Ha látszólag nincs semmi gond, de korszerűsítenénk régi házunkat
Gyakran előfordul, hogy le akarjuk cserélni földszintes házunk parkettaburkolatát és kiderül: a parketta közvetlenül a talajon fekszik!
De ha nincs vízszigetelés, miért nem vizesek a falak, miért nem rothadt el a parketta?
Az épületeket a XIX. század közepe előtt nem szigetelték talajvíz, vagy talajnedvesség ellen. Víz elleni védelmük igen egyszerű volt. A mészhabarcsra rakott, vastag és tömör falak tömegükkel eleve szigeteltek, ami egyszerű talajpára, vagy kisebb mértékű talajnedvesség esetén elég is volt. Talajnedvesség elleni szigetelésként a padlóba döngölt agyagot tettek, erre jött rá a padlóburkolat. Kritikusabb helyzetben akkor is alápincézték az épületet, ha arra egyébként nem volt szükségük. A maihoz hasonló bitumenes vízszigetelések az 1890-es években kezdtek elterjedni.
A talajból felszivárgó nedvesség az aljzatbeton nélküli páraáteresztő burkolaton keresztül elpárolgott, mivel ezek a helyiségek a kornak megfelelő gerébtokos nyílászáróknak köszönhetően igen jól szellőztek zárt állapotú ablakoknál is.
Egy teljes körű felújításnál komplexen kell gondolkodnunk. A mai energetikai igényeket már nem elégítik ki a régi geréb vagy pallótokos, esetleg egyesített szárnyú nyílászárók, ezért először ezeknek a cseréjében gondolkodunk, szeretnénk hőszigetelni a padlót és a falainkat is.
Azonban amint megtörténik a nyílászárócsere, megszűnik az egyensúly az épület páraháztartásában, az új nyílászáróink már nem engedik át a levegőt. Erre megoldást jelentenek a különböző szellőzőrendszerek amiről itt olvashatsz többet.
Valószínűleg felújítjuk a fűtési rendszerünket, energiatakarékos felületfűtéses rendszert választva, új hő- és vízszigetelt padlószerkezetet építenénk. Ekkor azonban már nem tud a talaj nedvességtartalma elpárologni a padlón keresztül és arra indul amerre tud, felfelé a falakba!
Tehát, ha falaink nem vízszigeteltek és felújítjuk a házunkat, mindenképp számoljunk ezzel is, hogy szükséges lesz a padló és a falak utólagos vízszigetelése!
2. Helyi vizesedés
Ha vizes a fal, de nem az egész ház körül nedvesek a falak, hanem koncentrált foltban jelenik meg a víz, rögtön a vízszigetelésre gyanakszunk először. Ilyenkor viszont gyakran csőtörés áll a háttérben, főként ha a nedves folt magasan van.
Az is lehet, hogy a vízóra nem számol, mert mondjuk a kád alatti lefolyónál van a hiba és minden fürdés után egy kis késéssel ázik át a fal.
De ennek lehet az az oka is, hogy a kádnál sokat zuhanyozunk és egyszerűen a fugákon keresztül beszivárog a víz a falszerkezetbe. Ma már vizes helyiségekbe a csempe alá kent vízszigetelést tervezünk ennek megakadályozására. Sajnos csak a csempe leszedése után tudjuk utólag elkészíteni.
3. Ha a falak egyértelműen körben nedvesednek
Vagy nem is volt vízszigetelés vagy már nem működik, ilyen előfordulhat a régi korhadó betétes bitumenes csupaszlemezekkel, illetve régebbi oxidált bitumenes vastaglemezzel ellátott falszerkezeteknél.
Itt nincs kérdés, biztos hogy utólagos vízszigetelésre lesz szükségünk. De hogyan? Következő cikkünkből erre is magyarázatot kaphatsz!
Olvassátok el cikksorozatunk következő részeit is!
"Ázik a fal? Vizesedik a lábazat? Mit tehetünk házunk védelmében?(II.rész) - Mit tehetünk?"