Használatbavételi engedély

Használatba vételi engedély nélkül hivatalosan nem lehet birtokba venni az épületet, vagyis nem tudjuk bejelenteni magunkat az adott címre, a bank nem fogja folyósítani a hitelünket stb. A pontos meghatározás szerint ez a dokumentum tanúsítja, hogy az épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható. Ennek ellenére sokan halogatják a használatbavételi engedély kérelmezését, amit csak addig lehet büntetlenül megtenni, amíg van érvényes építési engedély az épületre. Ezután már csak fennmaradási engedélyt lehet kérelmezni, de az mindenképpen pénzbüntetést is maga után von.

Akkor van gond a használatbavételi engedély megszerzésével, amikor nem az épült meg, ami az engedélyeztetési tervben szerepel. Módosított engedélyezési tervet elvileg még azelőtt kell benyújtani, hogy a tervmódosítások megtörténtek volna. Ha a változtatás nem engedélyköteles, akkor elég lehet egy megvalósulási tervvel igazolni a valós állapotot, de az engtervhez képest megvalósult komolyabb eltérések esetén azonban már csak a fennmaradási engedélyben bízhatunk.

Az engedélyköteles beavatkozásokat a 37/2007-es ÖTM rendeletben találjuk, az építésügyi eljárások szabályait pedig a 193/2009 rendelet írja le, vagyis ezt a két jogszabályt együtt érdemes böngészni.

Szimpla esetben a használatbavételi engedélyhez tervek nem kellenek, csak a következő dokumentumok:

• közműnyilatkozatok
• kéményseprői igazolás arról, hogy az égéstermék-elvezető megfelel a szakszerűség követelményeinek
• statisztikai adatlap
• felelős műszaki vezetői nyilatkozat

A használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül az építtető köteles az építkezés során ténylegesen keletkező hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.