ézsé építész iroda


Borzák Balarám Béla a hőszigetelések szakértője

Borzák Balarám Béla

építészmérnök - építési szakértő - igazságügyi szakértő

Az épületek hőszigetelésének szakértője

Szakmai gondolkozásomra a hőszigetelésen túlmutató, komplex szemléletmód jellemző, szem előtt tartva az építtetők érdekeit. Közel 300 épület tervezésével, építésvezetéssel, szakértéssel, számos szakcikkel és előadással a hátam mögött szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre.

Ha bármilyen kérdésed van az épületek hőszigetelésével kapcsolatban, legyen az tervezési - kivitelezési - meghibásodási - javítási probléma, fordulj hozzám bizalommal! Az alább látható "Kérdezek" dobozban teheted fel kérdésedet és megpróbálok pár napon belül válaszolni!

Eddig megjelent cikkeimet ITT találhatod meg!

Kérdezek:







Kérdések és válaszok:

  • Tobak László - 2017. máj. 26 14:51:42
    Az előbbiről lemaradt a név. Tobak László
  • - 2017. máj. 26 14:49:12
    Kedves Béla! Igen van vízszigetelés a lábazat, és a fal között. Amit észrevettem, hogy a keményebb hidegekben lent a sarkokban megjelent a penész(csak a külső falaknál), és ahogy melegedett az idő megszűnt ez a probléma, úgyhogy én ott hőhidra gyanakszom. Ha meglesz a homlokzatszigetelés remélem megszűnik ez a probléma.A lábazat kő+tégla kombináció. A lábazatot mindenképpen egy 8cm vastag XPS lappal gondoltam leszigetelni, kérdésem az lenne,hogy le kell vakolnom előtte a kőlábazatot, vagy ragasszam úgy hogy tudjon járni a levegő mögötte? Gondoltam még kb 3-4 méterenként egy kis szellőzőrácsot is berakni, hogy ne legyen mögötte páranyomás.Vagy ez szükségtelen? Válaszát előre is köszönöm. Üdv László
  • Borzák Balarám Béla - 2017. máj. 26 13:02:59
    Kedves László! Legfontosabb kérdés, hogy működik-e a falak vízszigetelése alulról? Amíg az nem megnyugtató, addig nem javaslom a homlokzati hőszigetelést SEMMIVEL! Ha a falak megbízhatóan szárazak, akkor 14-16 cm fehér EPS alapú THR-t (Teljes Hőszigetelő Rendszert) tudok tanácsolni. Így a U ≈ 0,20-0,24 W/m2K hőátbocsátás érhető el. Ugyanehhez kb. 12-13 cm grafitos kell. Szerintem nyugodtan választható bármelyik minősített RENDSZER!!! ha az komplett és a gyártói utasítás szerint készül. Üdv: BBB
  • Tobak László - 2017. máj. 25 18:53:11
    Tisztelt Béla! Homlokzati szigetelés előtt állok, a falak tömör kisméretű téglából vannak, és kb 40-43cm vastagok. Milyen vastagságú és melyik rendszert ajánlaná. Én Baumit StarTherm EPS grafitos 10cm vastag rendszerére gondoltam. A másik kérdésem az lenne, hogy mi a különbség illetve mennyivel tud többet a fent említett rendszer a King Stone grafitos(Carbon80)-hoz képest. Mert az árban nagyon sok különbség van, és a hővezetőképessége is nagyjából ugyanaz. Hővezetőképessége: -King Stone grafitos(Carbon80)=λ= 0,031 W/mK) -Baumit StarTherm Grafit EPS =λ= 0,032 W/mK Válaszát előre is köszönöm. Üdv. László
  • Tobak László - 2017. máj. 25 18:29:11
    Tisztelt Béla! Homlokzati szigetelés előtt állok, a falak tömör kisméretű téglából vannak, és kb 40-43cm vastagok. Milyen vastagságú és melyik rendszert ajánlaná. Én Baumit StarTherm EPS grafitos 10cm vastag rendszerére gondoltam. A másik kérdésem az lenne, hogy mi a különbség illetve mennyivel tud többet a fent említett rendszer a King Stone grafitos(Carbon80)-hoz képest. Mert az árban nagyon sok különbség van, és a hővezetőképessége is nagyjából ugyanaz. Hővezetőképessége: -King Stone grafitos(Carbon80)=λ= 0,031 W/mK) -Baumit StarTherm Grafit EPS =λ= 0,032 W/mK Válaszát előre is köszönöm. Üdv. László
  • István - 2017. máj. 22 14:46:14
    Köszönöm válaszát.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. máj. 22 14:34:57
    Kedves István! Nem vagyok jártas biztosítási kár-szakértésben, annyit azonban tudok, hogy jellemzően (kárszakértője -biztosítója- válogatja) olyan káreseményt tekintenek a biztosításba tartozónak, ahol nem merül fel anyag és/vagy kivitelezési hiba/hiányosság. Ha adott kár-szakértő elég alaposan megvizsgálja az 5 éve készült homlokzati hőszigetelést és azt egyezteti az adott THR-re (Teljes Hőszigetelő Rendszerre) vonatkozó Gyártói előírásokkal (műszaki engedéllyel, szakma szabályaival) és eltéréseket tapasztal, akkor könnyen kihátrálhat biztosítói kötelezettség alól, mint hibás teljesítésen alapuló megvalósulás. A hibásan megvalósult megoldásoktól nem várható el az a műszaki teljesítmény, mint a hibátlantól (ez logikus) Konkrét esetben talán a leglényegesebb a hőszigetelés feletti kéreg vastagsága (általában min. 5 mm!) ugyanakkor a kéreg kialakítása (pl. ragasztó háló alá van-e kenve? megvannak-e a min. 10 cm-es átfedéses toldások? nem érte-e kedvezőtlen időjárási körülmény a kérget megvalósulása során? stb.) Üdv: BBB
  • - 2017. máj. 21 15:03:29
  • - 2017. máj. 21 15:03:06
  • István - 2017. máj. 21 15:02:48
    Üdvözlöm kedves Béla. Kérdésem az, hogy 5éve hőszigetelt 10cm vastagságban. A télen ónos eső felrakódás érte a két falszakaszt, és hajszál repedések jelentek meg. Épület biztosításom van, vajon fizet a biztosító? Mire számíthatok? Tisztelettel várom válaszát.István
  • Borzák Balarám Béla - 2017. máj. 12 08:40:07
    Kedves Zsolt! Nem látom semmi okát, hogy ne normál (fehér) EPS (expandált polisztirol) alapú THR-t (Teljes Hőszigetelő Rendszert) válasszanak. Lényeg, hogy rendszer legyen, egy Gyártó komplett megoldása annak beépítési szabályai szerint. Sajnos a nyári túlmelegedés ellen kisebb a homlokzati hőszigetelés hatása, mint a külső falazat tömegének jelentősége. Az un. korszerű „téglák”-ból hiányzik a hőtehetetlenséget-, hőtároló képességet biztosító tömeg. A leírt megoldás kb. 250 kg un. fajlagos tömeget eredményez és 30 kg körüli hőtároló tömeget m2-ként. Ezek igen szerény mutatók. Pl. ugyanez a fal B 30-as téglából 450 kg/m2 körüli és több mint 140 kg/m2 fajlagos hőtároló tömeggel rendelkezik, ami nagyban késlelteti a nyári túlmelegedést. Nyári túlmelegedés ellen jó megoldás az árnyékolás. Üdv: BBB
  • C.Zsolt - 2017. máj. 10 20:52:06
    Tisztelt Uram, Most építjük a családi házunk. A ház falazata 30cm poroterm klíma téglából épült. Az építész 20cm szigetelést tervezett az épületre. Fal hűtés - fűtés, padlófűtés, 3 rétegű üveggel szerelt nyílászárók lesznek beépítve.Gépi hővisszanyerő szellőztetést tervezünk. Ön szerint milyen anyaggal lenne a legoptimálissabb házat szigetelni? A szigetelés mennyivel befolyásolja a nyári átmelegedést? Mert attól jobban tartok, mint a téli hidegtől. Válaszát előre köszönöm. Üdvözlettel:C.Zsolt
  • Borzák Balarám Béla - 2017. ápr. 25 21:34:02
    Kedves Viktória! A semminél könnyebb és olcsóbb nincs :-) Kérdés, hogy a 15 cm salak eltávolítása után marad-e elég tömeg a födémben a léghanggátlás(-szigetelés) biztosítására? Statikailag a trapézlemez jó lehet (részletek ismeretének hiányában nem tudom) és az arra tervezett "lépésálló hangszigetelés" teljesítményét sem ismerem. Pl. egy vasbeton gerendás beton béléselemes födémen lépéshangszigetelés + úszó esztrich/beton megfelelő lépéshangszigetelő, míg ugyanilyen gerendás födém kerámia béléselemekkel (kisebb tömeg okán) nem éri el a szükséges lépéshangnyomás-szint csökkentést. Üdv: BBB
  • Mezei Viktória - 2017. ápr. 25 11:44:38
    Tisztelt Szakértő úr! Lakásfelújítás során un. Horcsik födém I vasgerenda közeiből kiszedtünk egy réteg salakot, hogy könnyítsük a födém terhét a rákerülő úsztatott betonréteg miatt. Kérdésem az lenne, mit javasol, mivel töltsük ki az I gerendák közeit, ami nem nehéz. Nem kell, hogy lépésálló legyen (rákerül az I gerendák tetejére majd egy réteg un. trapézlemez), a hőszigetelés nem lényeges, a hangszigetelésre pedig majd lesz a trapézlemezen egy réteg lépésálló hangszigetelő lap. Az lényeges lenne, hogy ne legyen nehéz és ártalmas anyag (rákkeltő stb...) és mivel kb 15 cm vastagság, így nem baj ha nem nagyon drága... Nagyon köszönöm a válaszát. Mezei Viktória
  • Borzák Balarám Béla - 2017. már. 24 18:14:37
    Így lesz hatékony. A mennyezeten nem véd a nyári túlmelegedéstől.
  • Kocsis Gyula - 2017. már. 24 18:11:40
    Köszönöm szépen!Egyébként így is hatékony lesz?
  • Borzák Balarám Béla - 2017. már. 24 13:30:51
    Kedves Gyula! A mennyezetre való fölépítést nem javaslom. A padlás padlójára fektetés a jobb. (Úgy tartják, hogy a medve is kívül szőrös  ) A járhatóság megoldható, ha a gyapot közé kerül olyan pl. pallóváz, amire járófelületet lehet fektetni (mondjuk OSB). Legfeljebb nem az egész padláson, csak ahol szükséges. Üdv: BBB
  • Kocsis Gyula - 2017. már. 23 18:39:55
    Lakóházunk a 60-as években épült 10x10 m-es un.Kádár kocka.A felső szint födém szigetelését szeretném megoldani 10 cm_es üveggyapottal.A födém tálcás megoldású habsalakkal kitöltve.A megoldásra két alternatívában gondolkodom.Az első,hogy az üveggyapot tekercseket egyszerűen leterítem a padlásra,igaz így nem lesz járható a másik megoldás,hogy a lakótér felől gipszkarton borítással szerelem fel.A lakótér belső magassága 280 cm.Kérem tanácsát a jobb megoldásra.Tisztelettel:Gyula
  • Borzák Balarám Béla - 2017. már. 16 09:17:12
    Kedves Szilvia! Ha a téglafalat utólag injektáltatták is, a kőburkolatot ez vélhetően nem érintette. (?) Ebből eredően annak vízszigetelése nincs megoldva, márpedig amíg vizesedhet egy fal (legyen az bármiből) addig homlokzati hőszigetelése nem javasolható rá. Alkalmas hőszigetelő anyag ugyan van a zártcellás vakolathordó XPS formájában, de az hiába őrzi meg hőszigetelő képességét akár nyirkos környezetben is, az elkészítendő homlokzati hőszigetelés megakadályozza a felszívódó nedvesség felületi párolgását, száradását, ami így a hőszigetelés mögött magasabbra szívódna mint eddig. Tapasztalataim szerint, ha a járdától legalább 50 cm magasságig megmarad a kőfelület, ezáltal ott képes kijutni a felszívódó nedvesség, akkor XPS-, vagy formahabosított EPS alapú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) minden további nélkül alkalmazható. A kő felületet vagy annyira síkba kell vésni, hogy +/- 0,5 cm-nél ne legyen nagyobb egyenetlenség, vagy síkba kell vakolni, aminek meg kell várni a kiszáradását. Ezek után szabályosan elkészíthető a homlokzati hőszigetelés. Üdv: BBB
  • Balogh Szilvia - 2017. már. 15 12:29:02
    Kedves Béla! A következő problémával fordulok Önhöz. Vásároltunk egy 1935-ben kisméretű téglából épült házat. A ház földszintes, kívül ablak szintig terméskő boritja.(tehát jóval padlószint felettig :-() külső szigetelés következne. Hogyan szigetelhetjük a terméskövet? Egyáltalán lehetséges-e? Belülről a téglafalat injektáltuk és a padlót szigeteltük (szerelőbeton, vasalás,GV-45, lépésálló poisztirol, fólia és esztrich beton rétegrenddel)Sok helyen érdeklődtem már de mindenki mást mond. Valaki szerint egyáltalán nem szabad terméskövet szigetelni. Valaki szerint le kell simitani a kövek egyenetlenségeit és mehet rá a hungarocell. Miután ablak szintig fel ér a terméskő minden képen szeretnénk valamilyen módon szigetelni.Önnek mi véleménye? Köszönettel: Szilvia
  • Borzák Balarám Béla - 2017. már. 07 17:29:15
    Kedves Zoltán! A plusz saralás nem javít a helyzeten. A mikro üreges kerámiagolyókból készült termékek „népszerűek” de én még nem tudok ez irányú pozitív eredményről. Javaslom kérjen az ajánlattevőtől legalább három konkrét referenciát és alaposan kérdezze ki azon épületek tulajdonosait/üzemeltetőit a tapasztalataikról. Olyan esetről szereztem tudomást, hogy a várt megtakarítás elmaradása után következett a mutogatás a kivitelezésre, a felhordás-technikára stb. stb. csak azt nem mondta még gyártó/forgalmazó, hogy a megoldás nem működik. Legegyszerűbbnek a megbízható hagyományos beavatkozásokat tartom, még ha nem is feltétlenül a legolcsóbbak. Födémen plussz hőszigetelés. Nem járható esetben gyapotból 20-30 cm. Járható igény esetén ugyanez EPS-ből. Homlokzaton -ha tökéletesen szárazak a falak, működik azok vízszigetelése!!!- a stabil alapvakolaton 14-16 cm vtg. fehér EPS-el ragasztott, dűbelezett THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) Ha nincs, vagy rossz a vízszigetelés, akkor csak szárítóvakolat jöhet szóba kívül-belül, amíg a vízszigetelés nincs pótolva. A nyílászárócsere is sokat javíthat, ha azt követően megoldásra kerül a megfelelő légcsere!!! A mostani ablakok, ajtók bizonyára jól szellőznek becsukva is :-( Üdv: BBB
  • B.Zoltán - 2017. már. 07 05:42:48
    Kedves Béla ! Egy energetikai tanusítvány szerint a nagyméretű vályogtéglás ház nem megfelelő minősítést kapott.Az épületben a gerendák nem látszanak,a ház minden része meszelve van.A padlás "saralt", a tető hagyományos piros cserepes. A szakvélemény ajánlása : Födém-és homlokzat szigetelése 12 cm vastagságban, valamint nyílászárók cseréje.Az én elgondolásom szerint lehet,hogy még egy 10 cm-es friss plusz saralás lenne a legolcsóbb megoldás, ha a padlás ezt még elbírja.Ha nem,akkor jöhetnek az ötletek.Hallottam a HABEX 2005 Kft által géppel kifújt 7-8 cm vastag polisztirol habról,saralás felszedése utáni ásványgyapot tábla lerakásról,izopapír befújásról,Thermogát Kft. által forgalmazott TSM Ceramic hővédőbevonatról. Az utóbbi tetszik a legjobban nekem, csak nem tudom igazak-e a mikro üreges kerámiagolyókból készített pajzsként működő festék története.Mert ha valós a dolog, akkor aránylag egyszerűen magam is teddy hengerrel elvégezném a két soros festést az egész kertes házon.Tehát a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást keresném és ehhez kérem a véleményét. Üdvözlettel : B.Zoltán
  • Borzák Balarám Béla - 2017. már. 06 13:14:01
    Kedves Csaba! A hőátbocsátási követelményérték falakra 0,24 W/m2K lesz, így a PT 44 Klima 0,22-es (Gyártó által) közölt paramétere megfelelhet(ne) ha nem lennének természetszerű hőhidak minden épületen, melyek 10-15 %-al eleve rontanak. Fontos még tudni, hogy a 0,22-es érték 1,5 cm belső mészvakolattal és 2 cm külső hőszigetelő vakolattal értendő! Üdv: BBB
  • Csaba - 2017. már. 06 12:07:01
    Kedves Béla! Az lenne a kérdésem, hogy a Porotherm 44-es klímatéglából épülő fal meg fog-e felelni a 2018-as hőszigetelési előírásoknak?
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 27 13:03:33
    Kedves Erika! Érdemes. Különösen, ha fűtött/lakott a szuterén. Ha azonban nem megoldott az alsó vízszigetelése, akkor legalább fél métert alul szabadon kell hagyni és csak fölötte hőszigetelni. Üdv: BBB
  • Sánta Erika - 2017. feb. 26 21:11:50
    Kedves Béla! '60-as években épüllt házat újítunk fel, és külső szigetelését tervezzük. A ház tipikus 'kocka' ház, alul szuterénes, és a szuterén rész ( belmagasság kb 250cm) terméskőböl van építve. ( vastag a szuterén fala). Érdemes e a szuterénes terméésköves rész is leszigeteln? Eddig többféle ( ellentmondó) tanácsokkal is elláttak.. Szeretném tudni a véleményedet . Előre is köszönöm, Erika
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 21 09:17:09
    Kedves Gábor! Legfontosabb kérdés, hogy működik-e a falak vízszigetelése alulról? Amíg az nem megnyugtató, addig nem javaslom a homlokzati hőszigetelést SEMMIVEL! Ha a falak megbízhatóan szárazak, akkor 14-16 cm fehér EPS alapú THR-t (Teljes Hőszigetelő Rendszert) tudok tanácsolni. Így a téglán U ≈ 0,19-0,24 W/m2K, kőfalon, betonfalon U ≈ 0,22-0,24 W/m2K hőátbocsátás érhető el. Nem látom sem indokát, sem szükségét szálas, vagy lyukacsos hőszigetelésnek. Minősített THR esetén nyugodtan válasszák a legkedvezőbb árfekvésűt. Üdv: BBB
  • Papp Gábor - 2017. feb. 19 23:45:22
    Kedves Béla! Egy kockaház szigetelése előtt állok, és szeretnék tanácsot kérni hogy milyen anyaggal milyen vastagságban érdemes szigetelni. A födémen 20cm ásványgyapot van és az ablakok is ki lettek cserélve viszonylag korszerűre. A ház alapvetően téglából, kisméretű magasított soklyukú téglából ~40cm falvastagsággal épült, az északi fala viszont kő (~50cm). A kőfal miatt felmerült a kőzetgyapot és más légáteresztő megoldás (pl Baumit Open), sokan sokfélét javasolnak és egyik sem túl meggyőző. Érdemes esetleg más szigetelőanyagot használni a kőfalra mint a többire? Továbbá a vastagság kérdésében sem tudok dönteni, sem a falak sem a lábazat esetén. (a lábazat beton) Mivel erősen ár-érték arány érzékenyek vagyunk, arra is kíváncsi lennék, hogy nagyobb gyártók termékei mennyivel jobban mint egyes tüzépek, kereskedések sajátmárkás termékei? Tanácsát előre is köszönöm, Üdvözlettel, Papp Gábor
  • Papp Gábor - 2017. feb. 19 23:42:47
    Kedves Béla! Egy kockaház szigetelése előtt állok, és szeretnék tanácsot kérni hogy milyen anyaggal milyen vastagságban érdemes szigetelni. A födémen 20cm ásványgyapot van és az ablakok is ki lettek cserélve viszonylag korszerűre. A ház alapvetően téglából, kisméretű magasított soklyukú téglából ~40cm falvastagsággal épült, az északi fala viszont kő (~50cm). A kőfal miatt felmerült a kőzetgyapot és más légáteresztő megoldás (pl Baumit Open), sokan sokfélét javasolnak és egyik sem túl meggyőző. Érdemes esetleg más szigetelőanyagot használni a kőfalra mint a többire? Továbbá a vastagság kérdésében sem tudok dönteni, sem a falak sem a lábazat esetén. (a lábazat beton) Mivel erősen ár-érték arány érzékenyek vagyunk, arra is kíváncsi lennék, hogy nagyobb gyártók termékei mennyivel jobban mint egyes tüzépek, kereskedések sajátmárkás termékei? Tanácsát előre is köszönöm, Üdvözlettel, Papp Gábor
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 16 18:19:36
    Kedves János! Bár kérdését nem értem, de javaslom, hogy a neten írja be a ’tetőlejtés’ ’tetőfedések’ vagy hasonló kereső szót és bőséges információt fog találni. A lejtés legkisebb mértékét a fedés anyaga határozza meg. Ja és a helyi építési szabályozás! Tehát lehet az elképzelt legkisebb lejtéshez fedőanyagot választani, vagy a kívánt fedőanyag által megkövetelt minimális lejtést betartani. Üdv: BBB
  • Kiss Árpád - 2017. feb. 15 22:11:36
    Köszönöm a kimerítő válaszát! Üdv: K.Á.
  • Exo Janos - 2017. feb. 15 21:25:25
    En azt szeretnem kerdezni : 1 nyereg tetos haz mind kett oldala 5 meter lefele es 10 m hosszu elegendo ha az eses 1 m csak ? es barmijen cserepel vagy lefedesel ?
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 15 18:31:54
    Kedves Árpád! Már több megnyilvánulásomból kiderült, hogy -legjobb szakmai szándékom alapján- én a B 30-as tégla pártján vagyok, ha már tégla egy fal. (Megjegyzem a pórusos-, magas üregtérfogatú kerámia blokkokat jómagam nem nevezném téglának, inkább „habkerámia”!) B 30-on nagyjából 24 cm hőszigetelés kéne a homlokzatra, míg PTH vagy LTH 30-ra kb. 16 cm kell(ene) 0,15-ös „U” eléréséhez. Én megelégednék 0,25 alatti „U”-val, amihez B 30-ra úgy 14 cm, míg PTH 30-ra vagy LTH 30-ra kb. 10 cm kéne. (Szerintem a 4 cm hőszigetelőanyag-ár összehasonlítható a B 30-as és az LTH 30-as árdifferenciájával) Ár/hatékonyság arányban a grafitos nem kedvezőbb a fehér EPS-nél. Magyarán nem szigetel jobban, mint amennyivel drágább. B 30-as „mániám” oka hogy strapabíró, a még elfogadható hőtároló tömeg, megfelelő hagcsillapítás (léghanggátlás), tele álló- és fekvő fugák esetén megfelelő légzárás csak belső vakolattal is. A „habkerámiák” N+F változatait kívül-belül vakolni kötelező (!) és még mindig kicsi a hőtehetetlenségük, gyenge az akusztikai teljesítményük. Üdv: BBB
  • Kiss Árpád - 2017. feb. 14 13:04:43
    Tisztelt Uram! A kérdésem az volna, hogy új ház építésnél ha U=0.15 W/m2K alatti értéket szeretnék elérni a falazatban, érdemese a PTH 30 K téglát alkalmazni mondjuk a LTH 30 N+F tégla helyett, és vastagabb EPS vagy grafitos EPS szigetelést alkalmazni? Mivel olyan környéken lesz az építkezés, ahol nem forgalmazzák a Porotherm téglát, viszont a közelben gyártják a Leier-t, így kb. 200.000.- Ft különbség van a két típus között. Téglára érdemesebb költeni, vagy EPS-re? Valamint milyen típusú /vastagságú EPS-sel lehet elérni a kívánt értéket? Válaszát előre is köszönöm! Üdv.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 13 18:07:52
    Bocsi! A födémre a 20 cm kőzetgyapot inkább kevés mint sok, az lehet akár 30 cm is.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 13 18:05:30
    Kedves Mária! 20 cm kőzetgyapottal B 30-as téglafal kb. U ≈ 0,17 míg a PT 38-as U ≈ 0,13 W/m2K hőátbocsátási értéket „tud”. A reális elvárás 0,24-nél kisebb érték, ami B 30 falon kb. 14 cm-el, míg PT 38-as falon kb. 7 cm vastag kőzetgyapottal érhető el. Két kérdés merül fel: miért kőzetgyapot és miért 20 cm? Egy biztos, az N+F (nútféderes) új falat kívül-belül vakolni kell homlokzati hőszigetelés előtt! Szívesen javasolnám a bővítést is B 30-ból megépíteni és egységesen pl. 14 cm fehér EPS alapú THR-el (Teljes Hőszigetelő Rendszerrel) ellátni. Üdv: BBB
  • Juhász Mária - 2017. feb. 13 14:44:40
    Kedves Béla! Hozzáépítünk a házunkhoz, a meglévő haz B30-as téglából van, a hozzáépítés porotherm38- ból lenne, 20 cm kőzetgyapot külső és födém szigetelést tervezünk.A kőművesem szerint felesleges a 20cm szigetelés, így elbizonytalanodtam. Köszönöm a választ.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 08 17:44:38
    Kedves Barbara! A teljes lábazatot -esetleges esztétikai megfontoláson túl- nem szükséges hőszigetelni. Azonban annak homlokzati felületéből a földszinti padlósík - 30-50 cm-ig lefele eső részét feltétlenül. Ha a szuterén nem fűtött, annak mennyezetét sem árt. Üdv: BBB
  • Scheller Barbara - 2017. feb. 08 15:57:11
    Tisztelt Szakértő! Múlt évben hőszigeteltük a házunkat. Az lenne a kérdésem, hogy a lábazatot szükséges-e szigetelni, illetve van-e értelme, ugyanis nálunk a lábazat teljes egészében a szuterén részhez tartozik, amit csak tárolásra használunk. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözletem.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 03 12:22:18
    Kedves Zsolt! Ha eddig rendben viselkedett a megoldás, akkor a therwoolin tetejére nyugodtan fektethető további hőszigetelés igény szerint. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 03 12:19:33
    Kedves Attila! A hőszigetelés alá mindenképpen párazáró fólia kell. Innentől kezdve gyakorlatilag nem kell számolni fólia fölötti vizesedéssel alulról és persze a fólia alsó felén sem, hisz az meleg oldalon van. A hőszigetelés felső védelme részben attól függ hogy milyen anyaggal szigetelnek. Szálas hőszigetelőre érdemes páraáteresztő fóliát fektetni (mert, hogy az ördög az egy nagyon éber állat) míg pl. EPS esetén ez nem szükséges. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2017. feb. 03 12:14:39
    Kedves Tibor! Egyet értek a mesterrel. Üdv: BBB
  • Márkus Zsolt - 2017. feb. 03 04:09:01
    Tisztelt Borzák Úr! Tanácsát kérem a családi házam padlásának hőszigetelésére. Ez egy Manzard tetős ház a fogópárokra felszögezett deszka képzi a födémet.Rétegrend alulról: 3cm xps lap,párazáró fólia, deszkázat, fogópárok között 10 cm therwolin sárga hőszigetelés. Szeretném,javítani a szerkezet hőszigetelését, mi lenne a tökéletes megoldás? Köszönöm a segítségét, üdvözlettel Márkus Zsolt
  • Nyerges Attila - 2017. feb. 02 11:07:40
    Üdvözlöm! Most épülő házunk tető,ill. födémszigetelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. A födém látszógerendás lesz mindenhol.Az lenne a kérdésem,hogy milyen módon kellene leszigetelni ezt a fajta födémet,hogy ne legyen baja,és ne legyen később sehol penész..A másik kérdésem,hogy a tetőszerkezetet milyen rétegrendben javasolná leszigetelni ha a födémre legalább 20cm-es szigetelést szeretnénk..A párazáró és a (ha szükséges) páraáteresztő fólia alkalmazása érdekelne nagyon. Várom válaszát,és köszönöm a segítségét előre is! Üdvözlettel:Nyerges Attila.
  • R. Tibor - 2017. jan. 31 19:44:47
    Tisztelt Szakértő Úr !Előre is köszönöm minden válaszát kérdéseimre az elmúlt pár évben folyamatosan segítette építkezésünket, csak is kizárólag az Ön iránymutatásai alapján végeztünk el minden felújítási munkálatot.Minden munkafolyamat tökéletesen sikerült pedig lakóházunk mint már minden kérdésemben említettem is kb. 1959 környékén épült kisméretű mázai téglából " Máza település a Völgységben a Mecsek lábánál " 38- as falazattal. Az átalakítás során végeztünk aljzat cserét, falkiváltásikat fal alá szigetelést hagyományos kibontásos módszerrel, a teljes belső falazat újra lett vakolva, a födém leszigetelve EPS-sel iránymutatásai alapján. A legutolsó munkálathoz kérném még segítségét a hőszigeteléshez ami sajnos tavaly ősszel elmaradt.Mint már említettem a falazat kisméretű téglából készült falazósárral és meszes vakolatot készített rá az építő mester ami mostanra több helyen már feltáskásodott és elvált a falazattól.Ebből kifolyólag úgy döntöttem, hogy eltávolítom a régi vakolatot így előkészülvén a hőszigetelésre ami 12 cm Jászcell EPS ami már megvásárlásra került. A konkrét kérdés az lenne hogy a felület előkészítés hogyan történjen azon kívül, hogy eltávolítottam a régi vakolatot a maradványait lekapartam a tégla falazatról és le is drótkeféztem. Tervezem még ezt az elkészült felületet még + magas nyomású mosóval közvetlen a szigetelés megkezdése előtt letisztítani nedvesíteni.Ön szerint erre a felületre közvetlenül ragasztható az az eps, vagy ezt az alaposan megtisztított falazatot bekellene még vakolni, vagy elő fröcskölni mint a hagyományos vakoláskor. A kisméretű téglák között több helyen kilátszik a fugákban a falazó sár a mester azt mondta, hogy nem gond mert letisztítottam a felületet és így fel tudja tökéletesen ragasztani a hőszigetelést. Segítségét, lelkiismeretes munkáját köszönöm Tisztelettel R. Tibor
  • Gyulai György - 2017. jan. 18 15:31:16
    Köszönöm kimerítő válaszát. Remélem, beválik a módszer. Üdv: György
  • Borzák Balarám Béla - 2017. jan. 17 16:30:35
    Kedves György! Jól bevált megoldás: 2-4 cm EPS, vagy XPS felragasztása a falra. 50/30-as lécváz dűbeles/csavaros rögzítése hőszigetelésen át. 3 cm hőszigetelés lécváz közé. Párazáró fólia. Gipszkarton burkolat. Célszerűen a megoldást -ha lehet- 30-50 cm-el át kell(ene) fordítani a szigeteletlen oldalfalakra és mennyezetre is. A párazárás szükséges! Akkor van baj, ha nincs! A sokszor emlegetett „lélegzés” téves megközelítés külső falak esetében, hisz építési alapszabály, hogy egy térelhatároló szerkezetnek (beleértve tetőteret, födémeket is) légzárónak kell lenni! (lélegzés = ki-be jár a levegő) A megfelelően légzáró falakon (ha szigetelt, ha nem, ha kívül, ha belül) max. 3-4%-a képes kijutni a belső párának, a többit csak légcsere, elszívás, szellőztetés útján lehet kijuttatni. Üdv: BBB
  • Gyulai György - 2017. jan. 17 11:02:49
    Köszönöm tájékoztatását. Már csak az a kérdés marad, hogy milyen belső szigetelést tudna javasolni, és, hogy a párazárás nem teszi-e tönkre a külső falazatot esetleg, mivel nem tud a falazat a fólia miatt "lélegezni"
  • Borzák Balarám Béla - 2017. jan. 17 09:29:24
    Kedves György! Az jó hír hogy a 4.-en laknak, így nem merül fel vízszigetelési szükségesség. A védett homlokzatot meg természetesen tiszteletben kell tartani. Így hát -a szükség törvényt bont- marad(na) a belső oldali hőszigetelés, aminek fontos eleme, hogy a falakra kerülő hőszigetelés és a belső burkolat (pl. gipszkarton) közé garantáltan párazáró fólia beépítése szükséges. Ha a most hideg falat belülről hőszigetelik, akkor még hidegebb lesz, hisz nem tudja temperálni a belső meleg levegő. Ha nem készül párazárás, akkor a burkolaton-hőszigetelésen átdiffundáló pára a hőszigetelés mögött kicsapódik és bepenészesedik az egész eltakart felület. Ezt el kell kerülni. Üdv: BBB
  • - 2017. jan. 16 20:42:49
  • - 2017. jan. 16 20:42:28
  • - 2017. jan. 16 20:42:19
  • - 2017. jan. 16 20:42:06
  • - 2017. jan. 16 20:41:53
  • - 2017. jan. 16 20:41:42
  • - 2017. jan. 16 20:41:29
  • - 2017. jan. 16 20:41:18
  • - 2017. jan. 16 20:41:05
  • - 2017. jan. 16 20:40:54
  • - 2017. jan. 16 20:40:39
  • - 2017. jan. 16 20:40:28
  • - 2017. jan. 16 20:40:18
  • - 2017. jan. 16 20:39:56
  • - 2017. jan. 16 20:39:42
  • - 2017. jan. 16 20:39:26
  • - 2017. jan. 16 20:39:04
  • Gyulai György - 2017. jan. 16 12:22:54
    Köszönöm válaszát, amivel csak az a probléma, hogy ez egy többlakásos társasház és ráadásul valószínűleg műemlék is, ezért csak úgy a 4. emeleten nem nagyon tudunk egy lakást kívülről szigetelni. Valami más megoldás felé kell elmozdulni.
  • Borzák Balarám Béla - 2017. jan. 16 10:05:42
    Kedves Gyulai György! A statikailag megbízható öreg épületek jól felújíthatóak. Első teendő a falak utólagos vízszigetelése! Ezt követően a kiszáradt és megbízhatóan vízszigetelt falakon tökéletes megoldást eredményeznek a jól bevált homlokzati THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) Belső oldali próbálkozásokat nem tudok jó szívvel tanácsolni. Tökéletesen megfelelnek a normál fehér polisztirolos EPS-alapú rendszerek. Az Ön által említett fűtési megoldás un. „szakaszos” fűtés, amit ha folyamatossá tennének (egész nap ahogy szökik a meleg úgy pótolják) akkor ugyan igen pazarlóan, de jól használható lenne a lakás túlfűtéssel. Üdv: BBB
  • Gyulai György - 2017. jan. 15 19:10:26
    Budapesten egy 100 éve épült tökéletesen hőszigeteletlen, csupasz külső falú házban van lakásunk, melyben éjszakai áramról vezérelt fűtés üzemel. A lakás télen, mint egy jégverem Azon kívül, hogy adjam el a lakást, milyen javaslata lenne a hőmérséklet jelentős emelésére? (belső szigetelés, ha igen, akkor mivel, más fűtési rendszer, együtt mindkettő, vagy egyéb megoédás. Üdvözlettel: György
  • Rimaszombati Edit - 2017. jan. 06 12:08:46
    KöszönömKöszönöm!
  • Borzák Balarám Béla - 2017. jan. 05 17:44:47
    Egyik sem fölösleges, sőt szükséges. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2017. jan. 05 17:35:56
    Köszönöm! Ha visszatérhetek: a talajpára elleni szigetelés Ön szerint is fölösleges? És a padló hőszigetelése?
  • Borzák Balarám Béla - 2017. jan. 05 09:51:55
    Kedves Edit! Figyelemmel az időszakos használatra, lehet hogy egy homlokzati árnyékolás szerencsésebb volna, mint homlokzati hőszigetelés a nyári meleg ellen. Pl. fém-, vagy fa vázra futtatott megfelelő növényzet. Ha van gáz, akkor arra alapozott fűtési-melegvízellátási megoldás tűnik célszerűnek, épületgépészeti tervezés alapján. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2017. jan. 04 14:40:45
    Kedves és Tisztelt BBB! Boldogabb új évet kívánva hadd kérdezzem újra a 70-es években készült nyaralónk (42 nm) korszerűsítése kapcsán. A talajon fekvő épület padlója alulról fölfelé így áll össze: feltöltő kavics - 6 cm aljzatbeton - kátránypapíros szigetelés - 5 cm "védőbeton" - 2 cm esztrich (a tervben foglalt kategóriák). A talajpára elleni szigetelőanyagot forgalmazó cég munkatársának a tanácsára megfúrattuk az aljzatot: nedves-e a beton, milyen állapotban van a kátránypapír? Ha száraz, nincs szükség pára elleni szigetelésere - mondta. A beton száraz, a kátránypapír ép. Ön mit tanácsol? Az ikernyaraló egyik faszerkezetű falát 25 cms ytongra cseréltük + betonkoszorúval megemeltük a tetőt (alvóhelyiség céljára). A több fal kisméretű tégla. A meleg elleni védekezésre gondolva érdemes a három falat homlokzati szigeteléssel ellátni? A tetőn lesz szigetelés =szarufák alatt). A nyaralót alkalmanként télen is használjuk, hűvösebb napok meg más évszakokban is vannak. Be van vezetve a gáz, eddig a két lakóhelyiségben (10 nm és 26 nm) konvektort használtunk. A fürdőben meg egy kis villanyfűtőt. A kérdésem: mit tanácsol a fűtésre? A feladat: 2 lakóhelyiség, 2 alvóhelyiség a tető alatt, 1 fürdő. Előre is nagyon megköszönöm a tanácsát! Üdvözlettel: REdit
  • Borzák Balarám Béla - 2016. dec. 28 09:29:29
    Kedves Dezső! Lehet, hogy magától „mérséklődik” (megoldódik) a probléma, ha kiszárad az épület. Ha 2016-ban készült -többek között- a monolit vasbeton födém, -koszorú akkor abban még sok víz van (építési nedvesség). Egy hagyományos építésű ház kiszáradása kb. egy év. A megoldás másik iránya, hogy hosszú távra is meg kell oldani a padlástér téli-nyári folyamatos átszellőztetését. Nyáron ez a túlmelegedés elkerülése miatt is kell. A padláshőszigetelés csak lassítani tudja a hőáramlást, de nem tudja megszüntetni. Ha nincs légcsere nyáron a padlástérben, akkor az nagyon átmelegszik és órák kérdése, hogy a gyapoton át a vb. födém is meleg lesz. Másik -Ön által föl nem vetett kérdés- ha még nincs leszínezve a hőszigetelés ragasztós hálóbeágyazott kérge, akkor azt fagymentes időszakban érdemes volna a leendő vékonyvakolat alapozójával „megerősíteni” (lefesteni) a télre, mert így nem biztos, hogy károsodás nélkül átvészeli a fagyokat. A jelenleg nedvesedő részek sem csupán esztétikai „furcsaságok” de amíg vizes a ragasztókéreg, addig a fagyás-olvadási ciklusok feleslegesen fárasztják, öregítik az anyagot. Üdv: BBB
  • Nagy Dezső - 2016. dec. 28 06:41:59
    Tisztelt Borzák úr! Köszönöm gyors válaszát. Ön milyen gyakorlati megoldást javasolna, a hiba kiküszöbölésére? Üdv.: D.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. dec. 27 09:29:44
    Kedves Dezső! Ugyan nem szerepel aktív szókincsemben a „nyersülés” kifejezés, de arra gondolok, hogy kb. nyirkosodás lehet. A leírtak alapján azt valószínűsítem, hogy az Ön által „párazárónak” jelzett fólia belső/alsó síkján (a padlástér felől) párakicsapódás lehet, ami azután lecsorog az ereszig és vizesíti az ottani anyagokat, amiből a felület látszik. Lehet, hogy nincs megfelelően átszellőztetve a padlástér, így a gyapoton átjutó pára a padlástér páratartalmát emeli meg, ami azután a hideg/párazáró fólián kondezálódik. Üdv: BBB
  • Nagy Dezső - 2016. dec. 26 12:29:49
    Tisztelt Borzák úr! A problémám a következő: új építésű ház (2016 év, első tél, színezés nincs kész) , külső szigetelés 10 cm vastag EPS 80, amely teljesen a tetőig felmegy. Nem dobozos rejtekem van, hanem sima lambéria amely a szarufára van szegelve és a fal külső fal síkjáig ér. A nikecel erre teljesen fel van tolva, neki van tolva. A problémám a következő: főleg a szarufák aljánál át nyersül a szigetelés, amely most a mai napon az olvadás miatt nagyon jól látszik. (30-40 cm foltok láthatóak, több helyen). Beton monolitfödém van, rajta 20 cm kőzetgyapottal, körben 15x15 szarufa, ennek a tejére is raktam 10 cm kőzetgyapotot, a szigetelésig teljesen nekitolva ( lambériáig ér). A tetőn van párazárófólia, 5 cm ellenléc, léc és a cserép. A párazárófóéia teljesen leér a csatornáig, a lambérián fekszik rajta, alól. Mi okozza főleg a szarufák alján látható átnyersülést? Köszönöm válaszát!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. dec. 13 17:11:38
    Kedves Zoltán! A vályog falak is nyugodtan és jól hőszigetelhetőek, HA GARANTÁLTAN SZÁRAZAK!!! Ha nem megoldott az alsó vízszigetelés, miként 50 éve kicsi a valószínűsége hogy egyáltalán készült ilyen, de ha netán igen, akkor is ténylegesen kátránypapírral, ami mára már elhasználódott, nem vízszigetel. Első lépés a vízszigetelés utólagos megoldása. Ha nem készül(ne) még mindig nem kell elvetni a homlokzati hőszigetelést, hisz 40-50 cm vályogfal hőátbocsátási tényezője 1,0-1,1 W/m2K körüli ami ugyancsak szerény. Már a közeljövő min. 0,24-et irányoz elő (új épületnél kötelező – felújításnál ajánlás) ami vályog falon 13-14 cm hőszigeteléssel érhető el. A hagyományos fehér polisztirol (EPS 80) tökéletesen megfelel. Elfogadható (szükség) megoldásnak tartom, ha a padlószint + 50 cm-ig nem készül hőszigetelés, hanem kívül belül szárítóvakolat kerül a meglévő helyett, hogy a felszívódó nedvesség intenzíven legyen képes folyamatosan (ki)száradni. A felette lévő szakaszon, kellően szilárd és stabil alapvakolatra ráépíthető THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer – Rendszergazdája Utasítása szerint, a MÉVSZ - Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség Irányelvei szerint – me-sz.hu oldalról letölthetők). Üdv: BBB
  • Zoltán - 2016. dec. 13 15:29:36
    Tisztelt Borzák úr ! Arra lennék kíváncsi, hogy egy 50 éve vályogtéglából épült 40 cm vastagságú falat érdemes-e leszigetelni és ha igen, mivel és milyen vastagságban ? Mert felénk azt mondják,hogy a vert és vályogfalat felesleges. Válaszát előre is köszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. dec. 11 22:05:24
    Kedves Ferenc! Lásd nov. 13. Józsefnek adott ajánlást. Üdv: BBB
  • Horváth Ferenc - 2016. dec. 11 20:13:36
    Tisztelt Borzák Úr! Érdeklődni szeretnék új építésű családi födém szigeteléséről! Látható fagerendás deszkázott a födém. Azt szeretném kérdezni, hogy a szigetelés alá kell e Párazáró fólia. A szigetelés 3•10 cm kőzetgyapot. Köszönöm válaszát!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. dec. 06 09:07:11
    Kedves Kati! Egy több mint 30 éves bizonytalan stabilitású homlokzati hőszigetelést jobb lebontani, mint arra ráépíteni. Nem ismerve a szigetelés alatti falszerkezetet, szerintem 10 cm EPS (fehér polisztirol) alapú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) a Gyártó utasításainak megfelelő módon történő megépítése megfelelő megoldás. A „letakarítás” után érdemesnek tartanám hőszigetelő rendszerragasztóval síkba glettelni a régi betonyp felületet, esetleg a táblatoldásoknál 10-10 cm-el átfedő üvegszövetháló beágyazásával. Üdv: BBB
  • Kajtárné Kati - 2016. dec. 05 16:28:37
    Tisztelt Borzák úr! 1983-ban építette a szombathelyi Falco cég a betonyp-lapos könnyűszerkezetes családi házunkat. Akkor kb.2-3 cm hungarocell szigetelést kapott "drejvit" hálóval. A szigetelést csak ragasztották, dübelezés nem volt. Most érezhetően üresen kopog, vagyis a ragasztása helyenként elengedte. Az akkori hőszigetelési feltételeknek megfelelt, most viszont nem tartja jól a hőt. Az a kérdésem, hogy milyen vastagságú szigetelést javasol, ill. le kell-e szedni a régit? Köszönettel Kné Kati
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 25 21:36:57
    Kedves Tibor! A kibetonozandó polisztirol elemek olyanok, mint a zsalukő, csak nem mellesleg hőszigetelnek :-) Üdv: BBB
  • Tibor-padlás - 2016. nov. 25 20:36:22
    Bocsánat, a kérdést visszavonom mert ráakadtam Józsefnek adott válaszára a témakörben. Osztom az álláspontját. Üdvözlettel Tibor-padlás
  • Tibor-padlás - 2016. nov. 25 20:30:44
    Kedves Béla, Egészen elképesztő, hogy már átnyálaztam az Internetet és képtelen voltam kideríteni a padlás födém szigetelésének rétegrendjét a sok teljesen ellentmondó mérnöki nyilatkozat miatt. Ezt tisztába kellene tenni szerintem (födémet akarok szigetelni), de megfelelő érveléssel. Tegyük fel , hogy van egy beton padlásfödémünk. A legfontosabb kérdés, hogy kell-e a betonra párazáró fólia (a szigetelés alá)? Szerintem nem szabad ,de sok mérnök azt mondja, hogy kell. Önnek mi a véleménye? Üdvözlettel Tibor-padlás
  • Tibor - 2016. nov. 25 20:21:20
    Kedves Béla Ez szuper! Viszont ez azt is jelenti, hogy a Thermo-block elemek belső 5 cm-es szigetelése teljesen felesleges. Lényegében csak azért kell (és fizetjük), hogy zsaluként funkcionáljon? Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 22 19:23:02
    Kedves Tibor! 15 cm homlokzati hőszigetelés esetén nem okoz alapvető gondot belső hőszigetelés (csak minek?), sosem alakul ki így harmatpont alatti hőmérséklet, hisz olyan hatékony a külső hőszigetelés, hogy normál belső fűtés mellett nem tud kihűlni a fal. Üdv: BBB
  • Kedves Béla - 2016. nov. 22 18:55:31
    Köszönöm a választ. Akkor igaz az egyébként,hogy egy 15 cm külső szigeteléssel ellátott kerámia falat nem lehet belülről szigetelni mert be kerül a harmatpont? Üdvözlettel Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 21 23:43:42
    Kedves Tibor! A különbség a vasbeton (mag) és az égetett kerámia (különösen a korszerű "hab-kerámia") közötti páradiffúziós ellenállás és (hőtehetetlenség, hőtároló)tömegkülönbségből adódik. Üdv: BBB
  • Tibor - 2016. nov. 21 20:48:51
    Kedves Béla, Mindenhol a következővel találkozom: A külső szigeteléssel ellátott égetett kerámia falazatot nem szabad belülről szigetelni mert a harmat pont bekerül a falazatba.Ez eddig rendben van, de ugyanezen logika alapján ez igaz kell, hogy legyen a Thermo Block falazatra is. Itt is belső hőszigetelésről beszélhetünk. Mégis, a Thermo Block úgy hirdet, hogy nincs páralecsapódás. Nem tudom ezt az ellentmondást feloldani. Ön szerint miért van páralecsapódás az elsó esetben és miért nincs a Thermo Blocknál (ha igaz) mikor mind a két rétegrend ugyanaz? Üdvözlettel Tibor
  • Veronika - 2016. nov. 21 18:20:31
    Köszönöm a megnyugtató választ!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 21 17:59:33
    Kedves Veronika! Az XPS nyirkos lábazaton is hőszigetel. Ha a földszinti padló és falak alatt tökéletes a vízszigetelés, akkor nincs semmi gond, lakótér nem lesz nyirkos. A terasz felé lejtő terep és a burkolt terasz határvonalán -esztétikus és működő- folyókát érdemes építeni és elvezetni a vizet a háztól. Üdv: BBB
  • Veronika - 2016. nov. 21 17:48:14
    Üdvözlöm! Házunk lábazatán az xps szigetelés alól kimaradt a bitumenes vízszigetelés. A kivitelező azt mondja, sebaj, nem szokás tenni, mert a padlóvonalon a vízszintes szigetelés miatt nem tud nedvesedni a fal, de a neten teljesen más infok olvashatók, pl a talajpára károsító hatásairól. Különösen aggaszt a terasz felőli oldalon, ahol feltöltés készül szinte a padlóvonalig (azaz a lábazat csaknem teljes egészében járószint alá kerül), térkő kerül rá, alatta betonágy. A telek a terasz felé lejt, tehát a térkő és beton alatti rész direkt vízterhelést kap majd. Mit lehetne tenni utólag? Egyelőre az xps lapok vannak fent, a térkő burkolás még hiányzik. A ház többi oldalán 12 cm xps és szeletelt bontott tégla van, amit impregnálunk, a padlóvonal a felszín felett van mindenhol, oldalt 20-40 cm lábazat van, a hát utca felőli oldalán 50 cm körül. Jogosan aggódom a ház terasz felőli oldalán a vízszigetelés hiánya miatt? Le kellene szedetnem az xps-t és vízszigeteltetni? Előre is köszönöm a választ!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 17 18:15:34
    Kedves Árpád! Műanyagszeges igen. A Wktherm fémcsavaros megfelelő. Üdv: BBB
  • Árpád - 2016. nov. 16 16:19:46
    Tisztelt Béla! Köszönöm a válaszát! Amennyiben csak nemesvakolat kerül a 20cm EPS-re, elfogadható e a műanyag beütőszöges dübellel való rögzítés? Wkret-met LFN-10 (30cm, 0,5kN, 6db/m2) típusra gondolok, ez a dübel 7-8cm mélyen kerül rögzítésre a falban. Dísztéglás felületre ön szerint rossz megoldás e a Wkret-met Wktherm 8 fém csavaros dübel (1,5kN)? Akár hova fordulok az EJOT-ot ajánlanak. Elhiszem, hogy Ejot a legjobb, de szerintem más megoldás is elfogadható.Üdvözlettel: Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 13 11:14:39
    Kedves József! Vasbeton födém jól működik felső hőszigetelés alatti párazáró fólia nélkül is, de az fafödémre feltétlenül szükséges, elsősorban légzárás miatt, tehát a toldásoknál is összeragasztott folytonossá tétellel. Hőszigetelő képesség szempontjából a polisztirolok és a gyapotok hasonlóak, de egészen másként viselkednek járhatóság, terhelhetőség, por- és nedvességtűrés szempontjából ha nem kapnak felső védelmet/burkolatot. Nemjárható padlás esetén ez a védelem elmaradhat, de akkor számolni kell azzal, hogy a hosszú idő alatt leülő lebegő por, valamint az óhatatlanul bejutó nedvesség mit idéz elő a hőszigetelőanyagban. Szálas anyagok nedvesség esetén kiszáradásig sokat veszítenek hatékonyságukból, ill. vizes gyapotnak nagy a roskadási-, helyre nem álló alakváltozása. A szálas anyagra ülő por némileg csökkenti hőszigetelőképességét. Eközben a szálas hőszigetelők jó hangszigetelők, míg a műanyag keményhabok nem. Egy biztos, hogy felülről (padlástér padlóján) egyiket sem szabad párazáró fóliával letakarni, mert azon alul télen kicsapódik a kifele áramló pára és visszavizesedik a hőszigetelőanyag. Talán nem ördögtől való nagyobb vastagságban szálas hőszigetelő alulra (15-20 cm) majd arra EPS 70-es fedőréteg (8-10 cm). Mindez szárazon rakva, illesztési hézageltolásokkal. Üdv: BBB
  • Kiss józsef - 2016. nov. 12 07:40:07
    Tisztelt borzák úr! Új családi ház padlásfödémét szeretném szigetelni. A födém jelentős része vasalt beton, a többi része látszó famennyezet(molnármennyezet). Véleményét és tanácsát szeretném kérni a rétegrendre. Kőzet gyapot szigetelés en gondolkodok, a tetőtér nem kerül beépítésre. Válaszát előre is köszönöm!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 10 21:34:29
    Kedves Árpád! Több lehetőség van: 1. megvásárolja a „drága” dűbelt és dűbelez, ahogy az adott (Önök által alkalmazott THR) Rendszer Utasítása előírja. 2. táblánként csak két dűbelt alkalmaz -saját felelősségre- táblafelezők közepén, ahol ragasztásos alátámasztás is van, természetesen perem + pont módszer mellett. 3. nem dűbelez, de magasabb teljesítményű ragasztót alkalmaz szigorúan perem + pont ragasztási móddal és inkább 50%-os ragasztási felülettel, mint kevesebbel. Szerintem a fészekmarásos és így rövidebb dűbeles eljárás hőszigeteléssel ledugózva jó, csak összességében nem olcsóbb és különösen nem egyszerűbb. Nekem -személy szerint- szimpatikus az un. EcoTwist dűbel (amire sajnos okt. végéig volt akció 100 Ft/db nettó áron) A ragasztott burkolatos THR-re semmilyen egységes ajánlás nincs, különösen pedig ilyen „rendszer” engedély nincs Magyarországon. Mint egyedi megoldás gyakran készül, gondoljunk leginkább épületlábazatokra, ahol gyakorlatilag jól „kiforrott” megoldások vannak. Lényege: hőszigetelés teljes felületen ragasztva – szabályos hálózás – 4-8 db/m2 acél beütőszeges/csavaros dűbelezés – második réteg hálózás – 100%-os ragasztással (min. 90%-os telítettséggel) max. 40 kg/m2 súlyú fagyálló burkolólap flexibilis, fagyálló ragasztóval, egy páratechnikai ellenőrzést követően, hogy nem történik-e párakicsapódás a burkolólapok mögött. Általában történik, ami un. nyitott fugázással elkerülhető. Üdv: BBB
  • Szabó László - 2016. nov. 10 18:56:02
    Tisztelt Borzák Úr! Köszönöm válaszát, azt hiszem értem a válaszában leírtakat. Pár nap múlva konkrét dologgal "zaklatnám", ha megengedi. Tisztelettel: László
  • Árpád - 2016. nov. 09 13:10:25
    Tisztelt Béla, 20cm-es EPS rögzítésével kapcsolatban kérnék tanácsot. Kisméretű téglába kellő rögzítéshez 275-295mm hosszúsággal számoltam (vakolat, ragasztó miatt). Ezek eszméletlen drágák. Olvastam egy megoldást az önök oldalán, hogy 5cm mélyen "pogácsát" kell szakítani és így dübelezni, majd pogácsát helyezni lyukba. Ilyenkor milyen dübelt ajánlatos használni (műanyag,- üvegszál erősített,- fém szeges)? Egy 45m2-es felületre klinker téglát szeretnénk ragasztani, ott még drágább mulatság dübel miatt, mivel nem lehet süllyeszteni dupla hálózás miatt. Erre a megoldásra van e ötlete? Előre is köszönöm!Üdvözlettel:Árpád
  • Árpád - 2016. nov. 09 12:50:54
    Tisztelt Béla, 20cm-es EPS rögzítésével kapcsolatban kérnék tanácsot. Kisméretű téglába kellő rögzítéshez 275-295mm hosszúsággal számoltam (vakolat, ragasztó miatt). Ezek eszméletlen drágák. Olvastam egy megoldást az önök oldalán, hogy 5cm mélyen "pogácsát" kell szakítani és így dübelezni, majd pogácsát helyezni lyukba. Ilyenkor milyen dübelt ajánlatos használni (műanyag,- üvegszál erősített,- fém szeges)? Egy 45m2-es felületre klinker téglát szeretnénk ragasztani, ott még drágább mulatság dübel miatt, mivel nem lehet süllyeszteni dupla hálózás miatt. Erre a megoldásra van e ötlete? Előre is köszönöm!Üdvözlettel:Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 09 10:42:17
    Kedves László! (röviden) Lehet felrakni zártcellás hőszigetelő anyagot épülethomlokzatra. (filozofikusan) „Lehet” de, hogy szabad-e az már összetettebb kérdés. Mikor? Hova? Milyen falra? Hogyan? Milyen zártcellás anyagot? stb. Tehát az elvi lehetőség nem zárható ki. Ezen oldalon is jeleztem már azt a megállapítást (valós külföldi modellkísérletekre hivatkozva) hogy egy megfelelően légzáró térelhatároló fal, ha szigetelt, ha nem, ha szálas anyaggal, ha műanyag habban (lyukacsos-, zárt-, vagy nemzárt cellással) legfeljebb 3-4%-át képes átengedni a kifele törekvő párának. Páratechnikailag a 96-97%-al kell(ene) foglalkozni, nem a gyakorlatilag jelentéktelen/elhanyagolható résszel. Ez pedig már légtechnikai kérdés nem épületszerkezeti, vagy építészeti. Üdv: BBB
  • Szabó László - 2016. nov. 08 20:28:15
    Tisztelt Borzák Úr! Véleményét szeretném kérni az építész-szakmai körökben is eltérő véleményekről, nevezetesen a falak "lélegzéséről", páraáteresztő tulajdonságáról, szükségességéről......ergo az utólagos külső hőszigetelés fajtájáról. Lehet e felrakni zártcellás szigetelőanyagot, például fújt zártcellás PUR-PIR habot? Természetesen e technológia kivitelezhetősége egy más dolog, (véleményem szerint egy kis kreativitással megoldható)így elsősorban elvi lehetőségként kérdezem. Tisztelettel: László
  • Harnos Sándor - 2016. nov. 07 09:01:52
    Válaszát nagyon szépen köszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. nov. 06 20:37:59
    Kedves Sándor! Az ilyen hibát sajnos csak úgy lehet javítani, hogy le kell hántani a rosszul rögzülő kérget és szabályos újrahálózással, majd újravakolással látni el a hőszigetelést. :-( Üdv: BBB
  • Harnos Sándor - 2016. nov. 06 18:29:10
    Tisztelt Borzák ur. Tanácsot szeretnénk kérni.Hogyan lehet javitani a rosszul fölrakott szigetelést?A drajvit hálót nem ágyazták be hanem a ragasztót a hálóra kenték, most pedig el vált a hungaroceltöl a hálóval együtt a vakolat. Válaszát nagyon szépen köszönöm
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 13 17:55:13
    Sokszor köszönöm! Nagyon tanulságos volt.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 11 17:59:00
    Kedves Edit! Betonra vízszigetelés és fagyálló burkolat való vízszigetelő ragasztással. Térkő alá ágyazati réteg és pl. zuzottkő alapozás. Ha térkő alá beton kerül, akkor vízzáróvá kell tenni úgy az ágyazó réteget, mint a hézagolást pl. bitubaggeres kevert homokkal. Beton alól nem tud körbeszáradni a ház alapja, lábazata, térkő esetén viszont tud száradni, miközben minden eső és havazás esetén "beázik". Komplex szemléletmóddal és házközpontúan lehet eldönteni Önöknél mi a célravezetőbb. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 09 20:54:47
    Kedves BBB! Köszönöm! Röstellem, hogy ennyire igénybe veszem! Utolsó kérdés: a két megoldás (beton vagy térkőágy)egyenértékű? Köszönöm a vörösfenyő tanácsot is - remek áron elérhető gyönyörű hajópadló, hálóba nagyon szép lehet.Sok sikert Önnek!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 09 09:44:37
    Kedves Edit! Ha az aljzatbeton tönkrement, akkor érdemes vagy betonra cserélni, vagy felbontása után -ha térkő a burkolati elképzelés- ágyazati rétegre cserélni. A "padlopon" beltérinek hangzik, ami nem fagyálló. Bitumenes felületre bitumenes kötésű anyag köt megbízhatóan. A Sikával kapcsolatban javaslom a Gyártó véleményét kikérni. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 07 13:02:07
    Köszönöm!!! Hát ahogy felszedték a lapokat kiderült, hogy az a beton ramaty állapotban van - nedves, sok helyen morzsálódik. A kőműves szerint elég ezt padloponnal kiegyenlíteni és az ágyazóréteg alá vízszigetelést rakni. Bitumenest? A Sika-portéka térkő ragasztásához is jó?
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 07 11:03:48
    Kedves Edit! Kültéri kerámia burkolatok egyik „titka” hogy mindig teljes felületen kell ragasztani, azaz lapot és ragasztandó felületet is be kell vonni megfelelő kültéri, fagyálló, flexibilis ragasztóval. 100%-os ragasztás, min 90%-os telítettséggel, mivel a 100% nagyon nehezen érhető el. Részleteiben nem ismerem, de elfogadva a Sika ezirányú magas színvonalát elképzelhetőnek tartom a SikaCeram-500 Ceralastic ragasztóval történő újralapozást, mert ez (a Gyártó szerint) ragaszt és vízszigetel egyben. A térburkolatok akkor működnek tartósan jól, ha lassan, de biztosan átengedik a vizet. Természetesen a nagyját kellő lejtéssel le kell róla vezetni, el az épülettől. Ha az ágyazóréteg alá vízszigetelés, vagy pl. vízzáró beton kerül, vagy van, akkor vízzáró ágyazás és vízzáró hézagolás (fugázás) a megfelelő. Tehát ha nem rossz a beton, akkor fel kéne bontani a tönkrement burkolatot, kiegyenlítő cementesztrichel síkba hozni, egyenletessé tenni, majd a fenti vízszigetelő-ragasztóval újra lapozni. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 07 09:48:39
    A látvány, az érzet, a szellem... Mennyire más egy fapadlón járni, arra leejteni valamit, mint a járólapon/ra. Hadd kérdezzek még egy utolsót: teraszon feltörött a járólap, csúnyán átázott a beton. Ha vízszigetelő anyagot, sódert, majd térkövet rakunk rá, mennyire kell a tönkrement betont felbontani? Előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: REdit
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 07 08:53:51
    Kedves Edit! Pl. a vörösfenyő majd' mindent kibír. Bár azt szoktam kérdezni, hogy ha lelakkozunk egy fa padlót, a látványon kívül hogyan érintkezünk a fával? Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 06 16:04:42
    Kedves JóBBB! Csak hát a pára... Pedig a fapadló a szívem csücske. Üdvözlettel és sok sikert: REdit
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 05 13:03:31
    Kedves Edit! Igen. A 38 fok nem kizáró. A padlóburkolat az Önök izlésén, igényén, pénztárcáján múlik. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 05 00:53:14
    Kedves BBB, megint sok köszönet a segítségért.Semmi sem egyszerű. Hadd kérdezzem még: a tető feletti szigetelés = a szarufák feletti szigetelés? A dőlésszög csak 38 - ehhez is jó? És: ebben a közegben milyen padlóburkolatot alkalmazna? Üdvözlettel: REdit
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 04 13:31:19
    Kedves Attila! Azért fogós-ravasz a kérdés, mert egyik RendszerGazdának sincs olyan minősítése, hogy vakolatlanul mit tud az általa gyártott/forgalmazott megoldás. Hivatalosan nincs rá adat. Tudom, hogy szükség törvényt bont, így tapasztalataim szerint egy kétszer glettelt felület, ha a majdani vékonyvakolat alapozójával gondosan lefestésre kerül, nem csak úgy „átgurítjuk” akkor jó esély van arra, hogy napjaink nem túl kemény telei nem teszik tönkre. Tavasszal át kell csiszolni, majd portalanítani a felületet, alapozni és szabályosan vakolni. Ha nem éri el a jelenlegi hálóbeágyazási vastagság a 3-3,5 mm-t, akkor tavasszal olyan újabb réteggel kell megerősíteni, hogy a vékonyvakolattal együtt elérje a min. 5 mm-t. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 04 13:24:54
    Kedves Edit! Ha az akármilyen betonra új vízszigetelés kerül, azon keresztül nem csak a nedvesség, de a szagok sem jönnek át. Falak utólagos vízszigetelésére -szerintem- legbiztosabb megoldás az un. falátvágásos eljárással utólag beépített szigetelőlemezek alkalmazása. Gyakran használt az injektálásos eljárás is, amikor befele lejtő furatokat készítenek a falba és abba -jellemzően- szilikofób anhydro anyagot töltenek, vagy túlnyomással préselnek, ami (úgy-ahogy) eltömíti a vizet felszívni képes pórusokat, kapillárisokat. Ez üreges téglák esetében nem működik. A talajból nem csak talajvíz „támadhat” de teljesen általános a talajpára (ami a nyirkos kőből is jön), valamint a nyirkos talaj természetes nedvessége. Azt szoktam mondani; ha kigyullad egy ház nagyjából mindegy, hogy el ég-e a tető hőszigetelése, vagy mint hulladék ott marad. Megjegyzem: a szálas hőszigetelők un. kötő-, vagy ragasztó anyaga sem éghetetlen. (van olyan tűzoltási módszer, hogy a tűzoltók biztosítják az épület megközelíthetetlenségét és megvárják míg leég. Pl. nádtetős épület, faházak esetében) Üdv: BBB
  • Babinszki Attila - 2016. okt. 04 09:07:16
    Szép Napot! Házunkat körbe szigeteltük 6 cm-es EPS-el, behálózták és két réteg ragsztót ráhúztak! Nemesvakolatot idén nem tudunk ráhúzni és félünk hogy a nedvesség (eső) tönkreteszi. Mivel kezeljük le a nyers vakolatot, vagy önmagában az EPS ragasztó vízhatlan és nem tesz kárt benne? Köszönöm válaszát!
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 03 11:34:28
    KöszönömKöszönömKöszönöm! Az ózonos megoldás nagyon izgalmas és megfizethető is, köszönöm!!! (pl. a szagok megszüntetését is ígérik: http://ozonclean.hu/category/szagtalanitas/)Jól gondolom, hogy ha az okot nem szüntetjük meg, újra és újra igénybe kellene venni. Persze, nem a miénk a legrémesebb probléma - csak a nyaralónkban van dohszag. Az viszont nagyon kellemetlen, hogy az ottlétekkor még a hajunkból is árad. Hadd kérdezzem még: a talajnedvesség elleni szigeteléshez "... szigetelés a meglévő betonra..." akkor nem kell a régi átnedvesedett (?) betont visszabontani? És: hogyan szigetelné a megtartani tervezett 2 falat? (Az egyik az ikerrel közös fal.) A talaj egyébként nálunk csupa szikla (iszonyatosan nehéz volt bármit kiásni). Talajvíz nagyon ritkán van a vízóra-aknában. A polisztiroloktól az éghetőségük (E) miatt nagyon tartok padlástérben...
  • Németh Norbert - 2016. okt. 02 12:59:59
    Tisztelt BBB! Köszönöm gyors válaszát, sokat segített.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 02 12:48:52
    Kedves Norbert! Az általános hőszigetelő rendszer-ragasztókkal. Lényeg a perem + pont módszer és min. 40%-os ragasztott felület. Üdv: BBB
  • Németh Norbert - 2016. okt. 02 12:26:04
    Tisztelt Borzák Balarám Béla! Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy CK lapra mivel ragasztunk hungarocelt külső homlokzati hőszigetelésnél. Köszönettel: Németh Norbert
  • Borzák Balarám Béla - 2016. okt. 01 10:56:56
    Kedves Edit! A „vérmes remény” valóban önálltatás volna, de gondoljunk arra a több százezer olyan magyar lakóházra ami vízszigetelési hiányosságokban szenved, szárazsági, dohossági anomáliák fordulnak elő, de akár még boldog családok is él(het)nek ilyen házakban. Sajnos részleteiben nem ismerem, de létezik ózonos légkezelés (Ozon Clean), ami a dohosság ellen is hatékony (?) A 2016. 09. 09.-i javaslatom vállalható. Szerintem -a tervezett tetőtérhasznosításra tekintettel- „legjobb” lehetne a meglévő tetőfedés lebontása után un. tető feletti hőszigetelés beépítése. Ez praktikusan XPS, vagy PUR/PIR zártcellás anyag, ami magas szilárdságú, kiváló hőszigetelő, nem érzékeny a nedvességre. Egy probléma van, nincs bevett hazai gyakorlata. Van ács/tetőfedő aki nem is vállalja (mert nem ismeri). Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. okt. 01 01:16:15
    Nagyon köszönöm! Háááát ha jól értem, aligha fűzhetek vérmes reményeket a felújításhoz... Hadd kérdezzek még: a fő problémánk a dohos levegő. Ha főként a talajpára a ludas, a védekezéshez mi volna a kielégítő megoldás - az alább (2016. szept. 09 22:04:48)leírt rétegrend felépítése? És a jobb padlóburkolat (most PVC)javíthat a helyzeten? Akkor melyik az adott körülményeknek leginkább megfelelő szigetelőanyag a tetőre? Köszönöm, köszönöm - elismerésem a végtelen türelméért!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 26 19:27:58
    Kedves Edit! A körülírt kisházból is nehéz lesz igazán problémamentes és minden igényüket kielégítő épületet készíteni. A feladat nagyon komplex és messze túlmutat az Ön által feltett kérdéseken, melyekre röviden: Ha csökken a -természetes- légcsere (a majdani jobban záró nyílászárók és födém okán) akkor természetesen a páraháztartás is változni fog. Persze 90% fölé már nem nagyon emelkedhet, de az volna jó ha 65% alatt sikerülne tartani. Ehhez legjobb az un. rendszeres „kifűtés” és szellőztetés, de ha csak időszakos a használat, akkor ez nem működik. Valószínűleg a padló felöl érkezhet talajpára, amit csak jó padlószigeteléssel (víz és hő) lehetne megszüntetni. A 70-es években ilyet nagyon ritkán építettek be, különösen nyaralókba. Az erdős- és árnyékos környezet szinte megoldhatatlanná teszi egy időszakos használatú épület korrekt páraháztartásának folyamatos biztosíthatóságát. Mire minden átmelegedne és „kiszáradna” már el is hagyják az épületet  Bármilyen szigeteléssel csak az tartható bent amit előállítunk. Maguktól melegedő házak nincsenek, főleg árnyékos erdőben. Lehet hogy hatékony lehetne egy központi elhelyezkedésű, meleglevegős járatú fatüzeléses kandalló (csak száraz fával fűtve!!!) és amikor ott vannak alaposan kifűteni a szerkezeteket. Ez minél masszívabb épületről van szó (ami pl. családiházaknál jó) annál lassúbb folyamat. Rendszeresen nyirkosodó, magas páratartalmú szerkezetek esetén a szálas hőszigetelők, különösen a lazák, mint pl. a fújt anyagok hajlamosak a roskadásra s így hatékonyságcsökkenésre. Tetőbe a 20 cm hőszigetelés elégséges, de ne legyenek átmenő szarufák, belső burkolat alatt garantáltan párazáró fólia legyen, a hőszigetelés és a fedés között télen-nyáron intenzíven és ténylegesen átszellőző rés legyen. Röviden. Üdv: BBB
  • Rimaszombati Edit - 2016. szep. 26 10:07:24
    Tisztelt és Kedves BBB! A 70-es években épült kb. 40 nms nyaralónkat újítjuk föl. Az épület ikerház, az oldalsó falak kisméretű téglából vannak. Az épület sziklás talajon 80 cms alapon áll, alul bitumenes lemez szigeteli - az adott kor megoldásainak megfelelően. Az adottságok (erdei környezet, árnyékos oldal) következtében bent (és kint) mindig igen magas a páratartalom - az idén 80% körüli, esős periódusban 90+% is volt. Gáz van, télen konvektorral tudunk fűteni. Az első és hátsó falat (Erdért-elemek), valamint a födémet és a (cserép)tetőszerkezetet cserélnénk ki. A célunk, hogy nyerjünk egy alvásra szolgáló tetőteret (nagyobbat sajnálatosan az adottságok nem engednek) és javítsunk az épület igen rossz "klimatikus" jellemzőin, hogy megszabaduljunk az örökös dohszagtól. Penész szerencsére nincs. A födém és a nyílászárók remekül szelelnek. De mi lesz, ha jókra cseréljük őket (faablakra hőszigetelt üveggel stb.) A kérdésem: mit tanácsol, mit és hogyan alakítsunk át a hőviszonyok megjavítása, a megfelelő szigetelés érdekében? A fújt (üveggyapot) szigetelésről mi a véleménye? Olvastam, hogy a szarufához a szélesség megnövelése érdekében toldást erősítve lehet gazdaságosan megnövelni a tetőszigetelés vastagságát - 20 cmst gondoltunk. Mit szól hozzá? Megköszönöm nagyon a válaszát! REdit
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 22 13:43:18
    Kedves Aladár! Azt, hogy mennyi teher juthat a gipszkartonozásra, azt vagy statikus, vagy a kivitelező tudná megmondani a konstrukció ismeretében. Azt tudni kell, hogy a hőszigetelés tömegének kisebb részét hordja maga a gipszkarton, nagyobbat a lécváz ill. a tartógerendák. Vastagságot tekintve nagyjából 20 cm a minimum, felső határ a pénzügyi lehetőség, hisz túlszigetelni nem lehet. Tekintve, hogy pl. a szálas hőszigetelők jellemzően 15-100 kg/m3 közötti testsűrűségűek, így a 20 cm kb. 3 – 20 kg/m2. Ez pl. EPS („hungarocell”) esetén 10-30 kg/m3 testsűrűség figyelembevételével 20 cm-ben 2 – 6 kg/m2. Ez a kérdés jellemzően nem szokott problémát okozni, ami viszont igen, hogy tökéletes-e a párazárás a gipszkarton fölött? (áttörések, toldások, fal- és más csatlakozások lég- és párazáróan vannak e megoldva?!!!) További fontos dolog a nem hasznosított padlástér téli-nyári folyamatos átszellőzési lehetősége. Továbbá, hogy a tetőfedés lécezése alá un. ellenléccel beépített fólia fölött (fólia és a fedés között) ténylegesen van-e átszellőzés (télen-nyáron) vagy csak ugyan ott a rés, de vagy alul, vagy felül nem tud kellő mennyiségű levegő ki-be jutni! Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 22 13:16:30
    Kedves László! A PT K 30 gyártója három változatot mutat be: 1. falazás ragasztó PUR habbal, 2. falazás ragasztóhabarccsal és 3. falazás habarccsal. Mindegyik esetben belső 1,5 cm jav. mészvakolattal és 2 cm-es hőszigetelő küldő vakolattal ad meg hőátbocsátási értékeket, ami 0,27-től 0,29-ig terjed. Ha erre 8 cm-es grafitos EPS alapú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) kerül(ne) akkor a hőszigetelő 0,032-0,035 között -gyártmányonként- változó lambda hővezetési tényezővel 0,16 - 0,17 W/m2K „U” hőátbocsátás érhető el. Egy sok oldalas „vastagság-meghatározási” cikksorozatomban (amit egy hőszigetelőanyag-gyártónak készítettem, így részemről nem publikus) arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a sokváltozós befolyásolások okán nem pazarlás ~ 20%-al túlméretezni a hőszigetelést. Pl. 8 cm helyett 10 cm. Ilyen esetben minden olyan rontó körülmény* kompenzálásra kerül, amivel a jelen esetben gondolt 0,16-os érték nem csak kisebb-nagyobb problémamentes mezőben, de átlagosan, épület összesenre elérhető. (* elsősorban hőhidak, külső-belső vakolat típusa, -vastagsága, de különböző alaki tényezők, nedvességviszonyok, kivitelezési pontatlanságok, stb.) Üdv: BBB
  • Molnár Aladár - 2016. szep. 21 22:18:12
    Tisztelt Borzák Úr! 70 négyzetméter padlástér, könnyűszerkezetes, gipszkarton födémmel, ami nem járható! Lécekre lett felcsavarozva a gipszkarton. A szarufák távolsága 70 és 72 centi között váltakozik. Milyen szigetelést javasol és milyen vastagságban, hogy a mennyezet elbírja?
  • Szalai László - 2016. szep. 21 17:17:39
    Kedves Béla! Építendő egyszintes ~120 m2-es családi házunk falszerkezetét Porotherm K 30-as falazatból, 8 cm grafit szigeteléssel kívánjuk kialakítani. Mivel CSOK-ot is igénybe kívánunk venni, így a 2018-as szigorúbb energetikai követelményeknek már meg kell feleljen a ház. Az oldalon is megtalálható kalkulátor szerint a tervezett falszerkezet igen kedvező hőátbocsátási tényezővel bír: U = 0.160 W/m²K. 1) Megerősítené ezt, kérem? 2) Nyilván a ház teljes hőszigetelése "rendszer" és nem lehet pusztán összeadogatni hővezetési értékeket papíron. Így kérdésem, hogy ezt az értéket milyen egyéb szerkezeti/szigeteléssel kapcsolatos tényezőt figyelembe véve lehet elérni? Köszönettel: Szalai László
  • Szalai László - 2016. szep. 21 17:01:06
    Kedves Béla! Építendő egyszintes ~120 m2-es családi házunk falszerkezetét Porotherm K 30-as falazatból, 8 cm grafit szigeteléssel kívánjuk kialakítani. Mivel CSOK-ot is igénybe kívánunk venni, így a 2018-as szigorúbb energetikai követelményeknek már meg kell feleljen a ház. Az oldalon is megtalálható kalkulátor szerint a tervezett falszerkezet igen kedvező hőátbocsátási tényezővel bír: U = 0.160 W/m²K. 1) Megerősítené ezt, kérem? 2) Nyilván a ház teljes hőszigetelése "rendszer" és nem lehet pusztán összeadogatni hővezetési értékeket papíron. Így kérdésem, hogy ezt az értéket milyen egyéb szerkezeti/szigeteléssel kapcsolatos tényezőt figyelembe véve lehet elérni? Köszönettel: Szalai László
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 18 10:44:45
    Kedves József! Vélhetően egy ill. másfél soros nagyméretű tömör tégla lehet amit írt. Így min. 14 cm hőszigetelés javasolható, hogy 0,24 alatti "U" hőátbocsátás legyen elérhető. Üdv: BBB
  • Varga József - 2016. szep. 18 07:43:51
    Üdvözlöm Borzák úr,homlokzati hőszigetelést szeretnék családi házunkra a főfal 45 de a többi csak 30 cm 1970 épitésü milyen vastaggal érdemes eps ben kalkulálni?
  • Tibor - 2016. szep. 17 00:29:20
    Kedves Borzák úr, nagyon köszönöm a tanácsait. Üdvözlettel: Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 11 10:19:49
    Kedves Tibor! A belső oldali hőszigetelést nem támogatom. Sok kedvezőtlen következménnyel járna, amit hosszú volna részletezni. Üdv: BBB
  • Tibor - 2016. szep. 10 01:43:17
    Kedves Borzák úr, Igen, a 178cm elírás volt, 278cm a jelenlegi belmagasság. A küszöbök mindenképp el fognak tűnni, mert egy családtag kerekesszékhez van kötve. Az ajtócsere is be van tervezve, tehát lesz magasítás, kőművessel meg van beszélve az új áthidalók beépítése. Nagyon köszönöm a választ, most megemésztem, aztán még fogok kérdezni, ha nem tekinti tolakodásnak. Azért még kérem szépen a véleményét arról, hogy a falak, főleg a külső falak belső oldalán kb. 50cm magasságig vakolva beépítenék 2-3cm vastag EPS-t az alap felől jövő hideg ellen. Köszönettel: Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 09 22:04:48
    Kedves Tibor! Hát a 178 cm-es belmagasság elég szerény. Nem elírás? A „probléma” többváltozós: vízszigetelés + hőszigetelés + terhelhetőség + páratechnika. A garantáltan szakszerű megoldás rétegrendje: talajnedvesség/talajpára elleni vízszigetelés a meglévő betonra, hőszigetelés (min. 100-as terhelhetőségű) min. 8 cm, technológiai fólia, aljzatbeton (min. 5. cm) vagy esztrich (min. 4 cm) majd ezen a kívánt burkolat. Ha a meglévő belmagasság valóságosan 278 cm, akkor ilyen szempontból van 28 cm hely (ami bőven elég) ha azt a küszöbök megengedik?! Ha a 278-as belmagasságból viszonylag sokat el is vehetnénk, ajtócsere nélkül az általában 2 m körüli szabad belmagasságú ajtókból nincs mit „ellopni”. EPS-t csak padló alatti vízszigetelés esetén lehet javasolni, de arra közvetlenül pl. lamináltpadló nem fektethető. OSB „alátét” már megfelelő, de akkor is szükséges a vízszigetelés. Burkolat alatti aljzatbeton/esztrich „elspórolása” esetén érdesített XPS a célszerű, duplahálós kérgesítéssel (hőszigetelő rendszerragasztóban) min 5 mm vtg. kéreggel. Mivel az XPS zártcellás, ha az kerül(ne) közvetlenül a meglévő betonra, annak a tetejére kéne párazáró fólia, majd pl. OSB és arra a lamináltpadló. Hidegpadló alá OSB helyett cement kötésű farostlemez (CK betonyp lemez), amire jól lehet ragasztani. Ha OSB, ha CK lemez, mindegyikből inkább két vékonyabb réteg legyen illesztési hézageltolással és ragasztó PUR habos összeragasztással, mint egy rtg. vastagabb! Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 09 21:45:21
    Kedves László! Ha a lábazat is hőszigetelt kívülről és az a fsz.-i padlósík alá ér legalább 40-50 cm-t, akkor különösebben nem indokolt az alap hőszigetelése. (amúgy ártani nemhasznál :-) )Üdv: BBB
  • Tibor - 2016. szep. 09 11:13:51
    Esetleg az EPS100-ra helyezett teljes méretű OSB-lapok elősegíthetik a teherelosztást? Egy OSB-lap még mindig vékonyabb, mint egy 4-5cm-es betonréteg, ha nem is feltétlenül olcsóbb.
  • Tibor - 2016. szep. 09 03:25:26
    Tisztelt Borzák úr, nemrég vettünk egy felújítandó (1982-es építésű) családi házat, ennek a padlóját akarjuk hőszigetelni. A tervrajz szerint a betonpadló alatt már a kavicsréteg és a tömörített föld található, vagyis nincs aljzat- és szerelőbeton. A meglévő betonpadlóra tervezünk tenni 10-12cm lépésálló EPS100-at, arra pedig a szobákban laminált parkettát, a vizes helyiségekben pedig járólapot, ha ez lehetséges. Mivel ez lényegében belső szigetelésnek számít, hogyan javasolja a beépítést, milyen ragasztóval, párazárással és egyéb anyagokkal (pl. üvegszálas háló?). Lehetőleg el szeretnénk kerülni, hogy az EPS-re pár centis betonréteget kelljen önteni, mert akkor nagyon csökkenne a belmagasság, ami jelenleg 178cm a meglévő betontól, és plusz költséget is jelentene. Elbírja az EPS100 a normál terhelést a laminált parkettán át vagy tegyek deszkákat az EPS lapok közé, amelyekre támaszkodhat a laminált parketta? A vizes helyiségekben is jó lesz az EPS vagy inkább XPS legyen? Lerakható járólap az EPS100-ra vagy az XPS-re? A falakon továbbra is jön majd fel a hideg. Megoldás lehet-e erre az, ha 2-3cm EPS-t ragasztunk fel a falakra kb. 50cm magasságig, persze bevakolva? A lábazatra az XPS-t már csak jövőre fogjuk felrakni, ahogy a külső szigetelésnek is csak akkor látunk neki. A lábazat 50-60cm magas, szükséges ekkor lemenni az XPS-sel a talajszint alá? Előre is köszönöm a segítségét.
  • László68 - 2016. szep. 08 06:46:39
    Kedves Borzák úr! Mi a véleménye a 100cm mély sávalapot Kívülről 7 cm-es XPS lapról? Köszönettel László
  • Borzák Balarám Béla - 2016. szep. 07 08:13:54
    Kedves Csaba! Az „esztétikai” takarásra alkalmas lehet a lépcső alsó síkjára rögzített fém profilhoz csavarozott pl. OSB lemez, ami ha pl. 2x10-12 mm-es anyagból készül táblaeltolásos illesztéssel egymáshoz ragasztva (mondjuk ragasztó PUR habbal) akkor még repedésmentes is lesz. Ez festhető, tapétázható belülről. A padlásfeljáró lezárása praktikusan a padlásfödém síkjában célszerű, mobil (mozgatható) vagy rögzített, de nyílószárnyas „csapóajtóval” ami lehet fa szerkezetű, vagy fémvázas faburkolatú pl. OSB, majd a felső síkjára rögzített pl. EPS hőszigetelés (mondjuk 10 cm) Hangszigetelés vonatkozásában egyik sem hatékony különösebben, de ha komoly az ilyen igény, akkor szálas hő- és hangszigetelők alkalmazása valamit segít. Üdv: BBB
  • Csaba - 2016. szep. 05 14:41:17
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Segítségét szeretném kérni a helyes rétegrend meghatározásában. Földszint + beépíthető tetőteres ikerházban lakunk. A mellékhelyiség a két szint közötti ideglenes, fa szerkezetű, zárt lépcső alatt kapott helyet. A lápcső U alakú, a mellékhelyiség mellől indul és az felett érkezik a padlástérbe. A lépcső középső támasztékát egy épített fal látja el, mely egyben a mellékhelyiség oldalfa is. Ezt a lépcsőt szeretném a mellékhelyiségben egy álmennyezettel esztétikai okokból eltakarni, melyet a komfort érzet növelése miatt egyben hőszigetelni (és lehetőleg hangszigetelni is) is szeretnék, viszont nem tudom azt, hogy ezt milyen anyagokkal, milyen rétegrend alkalmazásával kellene megépítenem. A padlástér még nincs beépítve, de hőszigetelt és páramentes, külön fűtés nincs kialakítva. A két szint között télen kb 15-20 fok hőmérséklet különbség tapasztalható, nyáron kb 10-15 fok. A lépcsőház nincs lezárva, a két légteret csupán két függőny választja el egymástól. Kérem, hogy szíveskedjen segíteni abban, hogy lenne a legcélszerűbb az álmennyezet kialakítása a fentiek figyelembe vételével. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Csaba
  • Csaba - 2016. szep. 05 14:33:41
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Segítségét szeretném kérni a helyes rétegrend meghatározásában. Földszint + beépíthető tetőteres ikerházban lakunk. A mellékhelyiség a két szint közötti ideglenes, fa szerkezetű, zárt lépcső alatt kapott helyet. A lápcső U alakú, a mellékhelyiség mellől indul és az felett érkezik a padlástérbe. A lépcső középső támasztékát egy épített fal látja el, mely egyben a mellékhelyiség oldalfa is. Ezt a lépcsőt szeretném a mellékhelyiségben egy álmennyezettel esztétikai okokból eltakarni, melyet a komfort érzet növelése miatt egyben hőszigetelni (és lehetőleg hangszigetelni is) is szeretnék, viszont nem tudom azt, hogy ezt milyen anyagokkal, milyen rétegrend alkalmazásával kellene megépítenem. A padlástér még nincs beépítve, de hőszigetelt és páramentes, külön fűtés nincs kialakítva. A két szint között télen kb 15-20 fok hőmérséklet különbség tapasztalható, nyáron kb 10-15 fok. A lépcsőház nincs lezárva, a két légteret csupán két függőny választja el egymástól. Kérem, hogy szíveskedjen segíteni abban, hogy lenne a legcélszerűbb az álmennyezet kialakítása a fentiek figyelembe vételével. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Csaba
  • Székely József - 2016. szep. 02 08:56:44
    Az Építőipari Panasziroda ajánlotta Önt a Maglódon épülő házunk építési Vállalkozójával kialakult vitánk rendezésének segítésére, azonban elérhetőségét hibásan közölte. Személyes találkozót kérünk a probléma ismertetésére és a feladat megbeszélésére. Kérem szíves értesítését az alkalmas időpontról, 20-445-6339 tel.-ra, vagy jjszekely@gmail.com levél címre. üdvözlettel
  • Borzák Balarám Béla - 2016. aug. 30 09:08:28
    Kedves Erik! Sajnos ár és iparos ügyben nincsenek információim. Üdv: BBB
  • V. Erik - 2016. aug. 29 14:34:01
    Tisztelt Borzák úr! Erkélyablakok alatti stadúr belső hőszigetelésével kapcsolatban tudna tippet adni, kihez forduljak, mely terméket célszerű választani? Kb. 5 nm-ről volna szó. A napokban kaptam egy árajánlatot isotexes hőszigetelésre, de azt visszautasítottam ( kb. 100 000 Ft lett volna ), sokalltam. Max. 60 000 Ft-ot tudok rászánni. Előre is köszönöm. V. Erik
  • Borzák Balarám Béla - 2016. aug. 27 13:24:30
    Kedves Orsolya! Teljesen jól írja le a körülményeket: a megvásárolni tervezett lakás ez ideig nem ázott be (?) most(antól) beázik. Közös Képviselő tud a dologról, még hibaforrást is megjelöl, hát „csak” ki kell javítani és minden rendbe jöhet. Véleményem szerint jelenleg min. értékcsökkent a lakás a beázás megszüntetéséig, a megoldás pedig nem a belső eredeti állapot helyreállítása, ami nem fogja megszüntetni a tetőhibát. Mivel gondolom mások is olvashatják jelen nyilvános sorokat, hangsúlyozni gondolom, hogy egy társasház zárófödémje, legfelső lapostetője közös tulajdon (!), azzal kapcsolatos mindennemű kötelezettség, teendő, finanszírozás és jogosultság a Társasház közös feladata és felelősségi köre. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. aug. 17 10:19:27
    Kedves „garfi”! A fűrdőszobai jelenség jól mutatja azt a különbséget, hogy ahol a felület (! is!) tud felvenni időnként nedvességet és tartósan nedves is marad (általában 72 órát meghaladó ideig), ott képes kialakulni penészesedés, ahol nincs tartós nedvesség ott nincs élettevékenysége a penésznek. A spórák ott is vannak, csak „alszanak”. Tehát leszögezhető, hogy a penész elleni védekezés alapja a -szinte állandóan- száraz közeg (felület, falszerkezet, födém, stb.) Másik természeti/fizikai jelenség, hogy ahol un. harmatponti hőmérséklet alakul ki (adott hőmérséklethez és páratartalomhoz tartozó telítési állapot) ott a pára kicsapódik. Penész vonatkozásában még kicsit kockázatosabb a helyzet, mert a spóráknak elég annyi víz, ami egy felületen, szerkezetben 75%-os páratartalom mellett már jelen van. Még nem érzékeljük vizesnek, de a kapillárisokban, mikro cellácskákban van annyi víz amitől a penész vegetáció köszöni szépen jól érzi magát. A belső oldali hőszigetelésnél az a kockázat, hogy az alapból hűvös felületet ha belülről leszigeteljük, akkor a hőszigetelés mögött még hűvösebb lesz a szerkezet, tehát hamarabb alakul ki az a bizonyos harmatponti hőmérséklet, ami párakicsapódással jár, a penész meg elkezd „működni”. Pl. ha egy É-i tájolású, jelenleg problémamentes falhoz szorosan szekrénysort teszünk, akkor az elszigeteli a szoba hőjét és a fal hidegebb lesz, mint szekrénysor nélkül. Könnyen alakul ki ilyenkor is a szekrény mögött dohos szag, ami a penész „mellékterméke”. Az un. ásványi szigetelők hőszigetelő anyagok. Elég hatékonyak is, hőszigetelési szempontból. Megfelelő számítógépes programmal modellezhető, hogy ha rátesszük a fal belső felére miként változik meg a hő-, és páratechnikai helyzet. Az biztos hogy a közvetlen belső felület -étsd; az ásványi szigetelő belső oldala- nagyságrenddel melegebb lesz mint volt, tehát hőérzetileg biztos, hogy segít. Azt azonban, hogy a szigetelés mögött mi alakul ki, inkább csak sejtjük, ill. a modellezés valószínűleg kimutatja, hogy ott kicsapódhat a pára. Ha ilyen megoldásra kényszerülünk, akkor a megnyugtató megoldást az eredményezheti, ha a belső felületet pl. vastag műanyag tapétával „párazáróvá” tesszük, így a falba nem tud nedvesség jutni és ha van harmatponti hőmérséklet, ha nincs, akkor sincs ami kicsapódjon. A belső oldali hőszigeteléseknél fontos még tudni, hogy a kedvezőtlen helyzet nem csak a külső fal belső oldalán érvényesül, de ha belülről szigetelünk, akkor ez részben a padlóba, külsőre merőleges falakra és a födémre tolódik át. Tehát ha belül szigetelünk, akkor azt min. 50-60 cm mértében az említett épületrészekre is alkalmazni kell. Az ajtó melletti problémára nem tudok biztatóbb megoldási lehetőséget, mint a külső kávába ragasztott hőszigetelést (amennyi elfér), majd erősítőhálós kérgesítésen vakolt, vagy festett „bélés-szigetelést” Üdv: BBB
  • garfi - 2016. aug. 16 13:56:53
    Tisztelt Szakértő! Panellakás kérdésem lenne, tehát rögtön azzal kezdeném, hogy sajnos külső szigetelés nem megoldható. A problémát egy északi fal jelenti, ami hideg, és penészedik a szobában is, valamint ugyanezen az oldalon lévő fürdőben is (itt fel van csempézve plafonig, csak ott jön ki a penész). Tudom, hogy nem javasolják a belső szigetelést, de olvasom ezeket az ásványi lapokat (ytong multipor), jelentenek ezek igazi megoldást, vagy csak pénzpazarlás az egész? Továbbá újabb gond, hogy a bejárati ajtó mellett, ami folyosó végi, a folyosói ablak mellett közvetlenül szintén lehet valami repedés, ahol bejön a víz, mert belül az ajtó mellett teljes hosszában fut a penész. Ide viszont nem lehet semmit felrakni, mert az ajtó nem engedi. Itt mit lehet tenni? Válaszát előre is köszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. júl. 31 20:34:45
    Kedves Erika! A jún. 30. javaslatomat tudom csak megismételni, annak az első részét, ami a lábazatról szól. Üdv: BBB
  • Gné Erika - 2016. júl. 31 17:07:38
    Tisztelt Borzák Úr! 60-as években, kisméretű téglából 38cm-es fallal épült kocka családi házunkat szeretnénk hőszigetelni. A falakra 14 cm-es eps grafit reflex hőszigetelőt tervezünk. A problémám a lábazattal van. Magassága 40-70 cm vörös szabálytalan kőből van. Leverni nem lenne egyszerű, úgy néztük mélyen benyúlik a fal alá. Arra gondoltunk,hogy a terméskövet megtisztítjuk és síkba vakoljuk fagyálló, cementes vakolattal és erre tesszük az xps lábazati habot ragasztva dűbelezve, és ezt burkoljuk vágott kővel. Jó lenne így ? Egyáltalán fontos a lábazati szigetelés ? Az aljzat is szigetelve lesz kb 10 cm- el magasabbra kerül a padlószint mint most(most a lábazat magasságánál van a padlószint), mert padlófűtést szeretnénk. Ha nem fontos a lábazat szigetelés akkor is szeretném a lábazatot keszthelyi vágott kővel burkolni. Ezt hogyan lehetne? Nekem ez a mostani nem tetszik, mindenképp mást szeretnék. Előre is köszönöm a segítségét: Üdvözlettel, Erika
  • Tóth András - 2016. júl. 20 17:23:51
    Tisztelt Borzák Úr, A ház 18 éve épült, B30 falazattal, rajta 5 cm-s szigetelés. A jelenlegi 180 cm magas fa ablakok mechanikája, sem hőszigetelése (Ug=2.8W/m2K) nem megfelelő. Ablakcsere szükséges. A képet árnyalja, hogy a házon nincsenek redőnyök, most készülünk ezeket pótolni. Kérdezni szeretném hőszigetelés szempontjából érdemes-e az az utat járni, hogy meghagyom az eredeti nyílászáró magasságát és, hogy ne „lógjon” bele a redőnytok a „kilátásba” az ablak tetejére kb. 12 cm-s toktoldót rendelnék? Vagy áthidalót teszek kb. 20 cm-el lejjebb, és így beépített redőnytokom, és megfelelő magasságú, nem toktoldott ablakom lenne. Az alacsonyabb (150 cm) ablak árán „spórolt” összeget fordítanám a többlet kőműves munkára, anyagra (áthidaló). Előző építkezésemnél fa ablakokat rendeltem és nagyon meg voltam velük elégedve. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel, Tóth András
  • Borzák Balarám Béla - 2016. júl. 20 16:49:30
    Kedves András! Én a toktoldós változatot választanám, így nem bonyolódnának statikai változtatásokba, a toktoldó meg biztos tud kb. annyit, mint az ablak. Üdv: BBB
  • Tóth András - 2016. júl. 20 13:53:49
    Tisztelt Borzák Úr, A ház 18 éve épült, B30 falazattal, rajta 5 cm-s szigetelés. A jelenlegi 180 cm magas fa ablakok mechanikája, sem hőszigetelése (Ug=2.8W/m2K) nem megfelelő. Ablakcsere szükséges. A képet árnyalja, hogy a házon nincsenek redőnyök, most készülünk ezeket pótolni. Kérdezni szeretném hőszigetelés szempontjából érdemes-e az az utat járni, hogy meghagyom az eredeti nyílászáró magasságát és, hogy ne „lógjon” bele a redőnytok a „kilátásba” az ablak tetejére kb. 12 cm-s toktoldót rendelnék? Vagy áthidalót teszek kb. 20 cm-el lejjebb, és így beépített redőnytokom, és megfelelő magasságú, nem toktoldott ablakom lenne. Az alacsonyabb (150 cm) ablak árán „spórolt” összeget fordítanám a többlet kőműves munkára, anyagra (áthidaló). Előző építkezésemnél fa ablakokat rendeltem és nagyon meg voltam velük elégedve. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel, Tóth András
  • Borzák Balarám Béla - 2016. júl. 14 13:32:25
    Bocs, a vége lemaradt: ...nem képes nedvesség feljutni a faanyagba, nincs miért/mit „szellőztetni”. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. júl. 14 13:29:26
    Kedves Anna! Gerendaházak falainak „U” hőátbocsátási tényezője általában 0,4 és 0,25 W/m2K között változik. A zsalukő, gyakorlatilag tömör beton, aminek 30 cm vtg. esetén kb. 2,2 (!) Tehát ha legalább a fallal azonos „U” értéket szeretnének elérni (ami javasolható) akkor min. 7 „max.” 14 cm lábazati hőszigetelés ajánlott. Ha a padló alatt van megfelelő hőszigetelés, akkor magasabb lábazat esetén elégséges a fsz.-i padlósík – 30-40 cm mértékig, ha alacsonyabb a lábazat, akkor is elég lehet a járdáig. Ha nem megfelelő a padló hőszigetelése, akkor célszerű a járdaszint alá is levinni a zártcellás anyagból készülő hőszigetelést. Úgy gondolom, hogy a faszerkezet alulról vízszigetelt. Ilyen esetben a lábazatból
  • M.né Anna - 2016. júl. 13 20:20:02
    Tisztelt Borzák Balarám Béla! Gerendaházban élünk, melynek a hőszigetelése jó. A lábazati szigetelést még nem csináltattuk meg. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. Valaki azt tanácsolja,hogy a hőhíd miatt, 4-5 cm-es szigetelőanyaggal borítsuk be zsalukövet, illetve 30 cm mélyen ássunk le, és oda is kerüljön a szigetelőanyagból, majd színező anyaggal díszítsük. Egy másik kőműves szerint viszont elég lenne \\\\\\\"bevakolni\\\\\\\" a zsalukövet, mert abszolút száraznak mondható mindenhol a lábazat. Sehol sem vizesedik, és elég lenne \\\\\\\"csak\\\\\\\" egy ilyen borítás, maximum valahová a fába egy szellőző rendszer féleséget kellene kialakítani, a későbbi páralecsapódás....stb. ellen. Nem tudom van e jelentősége, de a ház 3 éve épült egy szinte, nem alápincézett. Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel Anna
  • Borzák Balarám Béla - 2016. júl. 07 13:29:08
    Kedves Réka! Ha nem ütközik valamilyen pályázati bírálati feltételbe, akkor a kávákból hagyják ki a hőszigetelést és csak a hálózás és a szín forduljon be. Van, hogy a szükség törvényt bont :-) Üdv: BBB
  • Kovács Réka - 2016. júl. 07 11:41:24
    Kedves Mérnök Úr! Társasházunk támogatást nyert az Otthon melege programon, a kivitelezés elkezdődött. Korábban kicseréltük az ablakainkat, nem rakattunk rá toktoldót, redőnyt viszont igen. A szigetelés miatt, a redőnyeinket le kell szedni, azonban átalakíttatni nem tudjuk, mert utána nem tudjuk visszarakatni helyhiány miatt, ha a kávába is befordulnak a szigeteléssel. A tokon vagy a szigetelés fér el, vagy a redőnysín. Beszéltem a gyártói műszaki vezetővel, elolvastam a MÉSZ által kiadott kivitelezői leírást, de nem lettem okosabb. Ön mit javasol? Köszönöm: Réka
  • Döme Zoltán - 2016. jún. 30 19:06:56
    Tisztelt Mérnök Úr! Hálásan köszönöm a segítségét, most már el tudok indulni a helyes irányba és kevesebb kevesebb szkepszis maradt bennem.(A maradékot majd a kivitelezőre irányítom :) ) Jó egészséget és sikeres munkát kívánok Önnek!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jún. 30 14:48:29
    Kedves Zoltán! A lábazatra „csak” leengedném a homlokzati hőszigetelést XPS (vakolathordó, zártcellás – gyárilag csiszolt, vagy mintázatos) anyagból, a fsz.-i padlósík - 40 cm mértékig. Így az alsó 30-40 cm megmaradhat természetes szárítási funkcióval. Ha esztétikailag nem megfelelő, akkor az új külső falsíkig érő elé falazással igényesebbé tehető. Lényeg, hogy az elé falazás mögött -min. 3-4 cm- átszellőző légrés legyen és a falazás nyitott álló fugákkal készüljön (klinker-, vagy más téglából, kőből, műkőből, stb.) Ha járhatósági igény van a padláson, akkor célszerű(bb) EPS 70, vagy EPS 100 („nyomószilárdságú”) fehérhab 2 rétegben pl. 2x10 cm, vagy több. Lehet, hogy elég csak a járó sávban és a rakodási területeken burkolni, akár rábetonozással (5 cm), akár 2 rtg. OSB (2x10-12 mm) eltolva, pontokban egymáshoz ragasztva, ragasztó PUR habbal. Írásából úgy tűnik, hogy jelenleg salak a padlás padlója. Ha igen, akkor a gerendák tetejéig érdemes visszaszedni (nincs rá szükség) és úgy rászigetelni, ha kell burkolni. Számtalan 70-es években épült, hasznosított tetőteres lakóház készült horcsik födémmel, máig tartószerkezeti problémák nélkül. Könnyűbetonnal az a gond, hogy csekély a hőszigetelő képessége, töredéke a hőszigetelő anyagoknak. Fólia sem a hőszigetelés-, sem a burkolat alá nem kell. Gyapot alkalmazása esetén a járhatósága, az Ön által is leírt, favázra szerelt pl. OSB-vel megoldható. 38-as tömör-, ikersejt-, soklyukú-, kevéslyukú-, kettősméretű téglafalra 14-16 cm vastag homlokzati hőszigetelés kívánatos. Ha a jelenleg kiálló lábazatot el kívánják tüntetni, akkor oda értelemszerűen annyival vékonyabb XPS kell(ene). Szerencsésebb volna ott is a 14-16 cm, de szerintem elfogadható az egy síkba készülő vékonyvakolat a kérgesített hőszigeteléseken s így „csak” kb. 8 cm XPS kerülne a lábazati hőhíd sávba. Nem látom indokát szálas hőszigetelőnek THR-ben (Teljes Hőszigetelő Rendszerben) Ha szerkezetileg jók a nyílászárók, akkor azok jól feljavíthatóak, utólagos légzáró tömítés beépíttetésével és/vagy akár kétrétegű üvegezés cseréjével az egy-egy rétegű helyett. A padló hőszigetelése sem ördögtől való, de akkor minden küszöb-, ajtóbelméret változik. „Légtechnikára” legegyszerűbb a páratartalom figyelemmel kísérése páratartalom-mérővel és szükség szerinti rendszeres szellőztetés. Természetesen teljesen automatizálható az épület, akár hővisszanyerős szellőztető rendszerrel „arany áron”. Sokat segíthet a belső műanyag festések levésése, meszes glettel való javítás, majd mészfestéssel, vagy szilikon festéssel történő belső felületképzéssel. Így a jó falak kiváló „pára-pufferek” lehetnek, ami megemelkedő páratartalom esetén felveszik azt, majd alacsonyabb belső páratartalom mellet befelé visszaadják és kiszellőztethető. (THR-en -függetlenül annak anyagától!!!- max. 3-4 % pára képes távozni, a nagy mennyiség csak szellőztetéssel távolítható el!) Hőkamerás vizsgálatnak különösebb gyakorlati hasznát nem látom. Felkészült szakember kamera nélkül „látja” a hibaforrásokat, amik jól korrigálhatóak. Üdv: BBB
  • Döme Zoltán - 2016. jún. 29 17:55:58
    Tisztelt Mérnök Úr! Teljes körű hőszigetelést szeretnék- a közeljövőben-a lakóingatlanomra felszereltetni. A szóban forgó építmény egy anno 1964 nyarán elkészült „Kádár-kocka”, teljes tetőátalakítás-paláról hódfarkú cserépre váltás ,valamint tetőszerkezet megerősítésével- és szintén majdnem teljes körű épületgépészeti felújítás (csatorna,szaniterek,ivóvízvezeték, elektromos felújítás nagyobb keresztmetszetű rézvezetékkel és engedélyezett teljesítményemeléssel, fűtési vezeték és hagyományos tüzelésű kazán cseréje) és a szokásos festés-mázolás,parketta felújítás után. A ház „furcsa” lábazattal-ha jól tudom hátfalas lábazattal- rendelkezik,ami kívülről likacsos mészkőelemekből áll,amelyek a fölöttük lévő homlokzat síkjához képest kb. 8-10 centivel kintebb vannak ,ezt középen beton követi,belül pedig zárásképpen téglazsaluzattal bír. Magossága 70 centiméter a talaj síkjától mérve. A lábazat felső síkja egy szintben van a ház belsejének padlózati síkjával,ami értesüléseim szerint nem szokványos,de nem is válik az épület erényévé! A főfalak 38-as vastagságúak,kisméretű téglából állnak. A födém az akkor elterjedt Horcsik jellegű,téglatálcás födémrendszer betonnal kiöntve, pontosan 90-centi fesztávban elhelyezett betongerendákkal és mozdonysalak (!) feltöltéssel,mintegy 30 centiméteres vastagságban. A tetőzetet direkt módon ,kisméretű téglából képzett térdfalra támaszkodva kapcsolódik a födémhez. A nyílászárók egyedi készítésűek ,fából vannak,jól zárnak,azonban természetes anyaguknál fogva, ennek megfelelő módon biztosítják a filtrációt. Kérdésem konkrétan a következők lennének tehát: - Ha el akarom kerülni a penészedést egyrészről a padlósík és a fal találkozásánál,hogyan lehetne szigetelni magát a lábazatot? Úgy tudom, ezt a likacsos mészkövet szinte lehetetlen leszigetelni, mivel akkor képtelen kiszellőzni és a földpárát a falba nyomja,ami kerülendő. - Mivel tudom a padlásteret leszigetelni úgy,hogy az járható kell,hogy maradjon mindenképpen.Lakni nem akarom. (Terhelhető e ez a típusú födém egyáltalán?Könnyűbeton ráöntése szóba jöhet,hogy ismét tükörsima lehessen? (Kicsit gödrös ugyanis …) Kell e utána vagy ez alá párazáró fólia? Milyen rétegrendet javasol,ha mondjuk szálas szigetelőanyagot használnék? Hogyan biztosíthatom e fölé a járófelületet? Favázas keretre telepített OSB járólapok formájában esetleg??) - A falak szigetelésére Ön milyen vastag szigetelőanyagot javasolna? (Jobb e a Rockwool,mint az EPS?) - Feltétlen szükséges e az amúgy teljesen korhadás mentes fa ablakok cseréje? - Meg kell e emelnem a padlósíkot alászigetelés céljából? - Milyen „légtechnikát” kell alkalmaznom a folyamatosan kontrollált légcsere és belső párátlanítás fenntartásához? - Készíttessek e hőkamerás vizsgálatot a munkába történő belevágás előtt? Válaszát tisztelettel előre is megköszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jún. 21 13:56:23
    Kedves Imre! A „hőhídmentességet” azért megnézném. Nem igazán pozitív tiszt(ség) negatívumokról beszélni, de attól ha valamiről nem beszélünk, attól az még van! Ilyen könnyűszerkezetes épületek esetében a kis hőtehetetlenség, a hőtároló tömeg hiánya, hisz „könnyű” így viszonylag gyorsan reagál a hőmérséklet változásokra. Télen a folyamatos fűtés és a markáns hőszigetelések mellett ez különösebben nem is érzékelhető, viszont nyáron -lásd már most is!- hiába a hatékony hőszigetelés, az csak lassítani képes a hőmérséklet-kiegyenlítődéseket, de klíma nélkül a túlmelegedést nem képes megakadályozni. (Gondoljunk pl. a vályog házak nagytömegű falaira, egész nyáron sem tud átmelegedni) Könnyű szerkezetre „jó” példák a nyáron lakhatatlan tetőterek tömegei. A rothadási kockázatot nem olyan összefüggésben említem, mint egyes tűzvédelmi szakemberek „szlogen”-jét, hogy „Ami éghető, az ég is!” – persze ha tűz van. Az biztos, hogy olyan építőanyag, ami nedvességgel reakcióképes szerves anyagot tartalmaz, az rendszeres víz hatására romlásnak, korhadásnak, rothadásnak indul. Ha nincs víz, nincs veszély. Azonban épületeink térelhatároló szerkezetei akkor képesek száraz közeget biztosítani ha sem alulról, sem felülről, sem kívülről, sem pedig belső páravándorlásból nem érkezik víz. Az un. belső párazáró fóliák esetén (gyakorlati tapasztalatok alapján) olyan szkeptikus vagyok a tökéletes párazárást illetően, mint a hőhídmentességgel kapcsolatban. A fólia -ha minősített- lehet tökéletesen párazáró. Kérdés? – a toldások, illesztések, kapcsolatok, csatlakozások, átszegezések, kapcsok és csavarozások, süllyesztett elektromos és más szerelvények, valamint a fólia viszonya. Amíg folytonos, addig párazáró, ha megszakad, nem az. Ahol megszakad és harmatponti hőmérséklet alá hűlő zónába ér a pára ott kicsapódik, kész a víz az ő „áldásos” hatásaival. Üdv: BBB
  • Molnár Imre - 2016. jún. 21 00:33:48
    Kedves Béla ! Hőhídmentes, könnyűszerkezetes házra kaptam kedvező ajánlatot . - 50 cm cellulóz - szigetelés a mennyezeten :0,08W/m2K - 40 cm cellulóz - szigetelés a falakban :0,1W/m2K - 30 cm cm cellulóz - szigetelés az aljzatban:0,12W/m2K + központi - hővisszanyerős - szellőztető rendszer beépítve. Negatív véleményeket még sehol sem olvastam ezzel a szigeteléssel kapcsolatban;Ön viszont "rothadásra hajlamos"-ként jellemezte . Kérdéseim : -Milyen mértékben jelent kockázatot hosszútávon a rothadás ? - Mit tudok tenni előzetesen az építkezés során ? Rétegrend a falakban :-beltér ; gipszkarton borítás; párazáró fólia ; 40 cm cellulóz - szigetelés ,fabeton burkolat. Egyéb észrevételeit, javaslatait nagy tisztelettel fogadnám ! Üdvözlettel : Molnár Imre
  • Borzák Balarám Béla - 2016. máj. 08 15:00:43
    Kedves János! Ha vízszigetelt és száraz a vert fal, akkor bármelyik THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) alkalmazható, optimális általában a fehér EPS (expandált polisztirol) alapú. Ha nem vízszigetelt, akkor egyik sem javasolható. Vert fal vízszigetelése pl. falátvágásos utólagos vízszigeteléssel jól javítható. Üdv: BBB
  • Csapó János - 2016. máj. 08 07:13:38
    Tisztelt Borzak Úr! Azt kérdeznem hogy negyvenes vert falú házra javasolja e a szigetelést. Ha igen akkor mivel szigeteljunk. Most meszes festés van így nincs pénisz.anno diszperziós festés volt ami állandóan peniszedett. Köszönettel János
  • Borzák Balarám Béla - 2016. máj. 03 20:16:52
    Kedves Péter! Ahogy írta, ha nincs padlásfödém-szigetelés „csak” tető-hőszigetelés, akkor a kihasználatlan padlástér indokolatlanul van fűtve az alulról jövő hőveszteséggel, amit kb. 10%-ra becsülök. Természetesen ez pontosan számszerűsíthető is volna, de talán bölcsebb a nemhasznált időre mellőzni a padlás temperálását. +++ Fal-födém-tető találkozásánál, ha a homlokzati hőszigetelés hézagmentesen kapcsolódik a padlás padlószigeteléséhez, akkor „csak” a szarufák képeznek némi hőhidat. Szinte hőhídmentesen oldható meg homlokzati és magastető hőszigetelése, ha ott is folytonos -még ha eltérő anyagú is- a hőszigetelés. Persze a szarufák ez esetben is „átfúrják” a folyamatos hővédő burkot. +++ A hőszigetelőanyag vastagságának pontos meghatározását nemrég egy szakírási felkérésben 17 oldalon-, nem kevés ábrával és táblázattal fűszerezve írtam le (és csak egy hőszigetelőanyag-kategóriára, nem valamennyi elterjedtre), ezt itt nem ismételném, meghagyom ez irányban érdeklődő szakmabelieknek. Egyszerűen fogalmazva; olyan vastag legyen a hőszigetelés, hogy az biztosíthassa az attól elvárt hatékonyságot. A hatékonyság nem csak anyag és vastagságfüggő, de nagyban befolyásolják azok a fránya részlet(képzés)ek és csomóponti kialakítások, rétegrendek, szerelő-, pára- és más nedvességtechnikai anyagok, működő átszellőző légrések, stb. Padlásfödémen min. 25-30 cm, magastetőben min. 20-25 cm általában elfogadható. +++ A szálas hőszigetelőknek számos előnyös tulajdonságuk van, miként kedvezőtlenségben sem szűkölködnek. Ami biztos, nedvességtől védeni kell, terhelésnek megfelelő terhelhetőségű típus kell. A szálasanyag-kategórián belüli 0,035-0,045 között mozgó hővezetési értékeknek nem tulajdonítok perdöntő fontosságot 20 cm körüli vastagságok esetén. +++ A NASA-típusú érvelésekben általában az a zavaró körülmény, hogy nem a normál Földi viszonyok között értékelhetők, hanem a kozmikus térben, ahol egészen mások hő-, pára- és sugárzási viszonyok. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. máj. 03 15:54:45
    Kedves Szilvia! Igen. Lényeg, hogy az XPS un. vakolathordó (érdestített, vagy mintázatos) legyen, hogy a kéregragasztás tartósan együtt tudjon dolgozni a hőszigetelővel. Tekintve a viszonylag nagy felületre, javaslom a 3x5 m-t dilatációs profil beépítésével ketté osztott burkolattal készíteni. Üdv: BBB
  • Hordós Szilvia - 2016. máj. 03 14:00:37
    Tisztelt BorzákBB Úr! Köszönettel vettem az erkélylemez szigeteléssel kapcsolatosan adott tanácsát, melyet az alábbiak szerint szeretnék (még kivitelezés előtt) pontosítani. Jelenlegi állapot: erkélylemez megfelelő lejtéssel kialakítva oldat és alul 10 cm dryvit szigeteléssel, erkélylemez teteje szigeteléssel NEM ellátott - Mérete:~15m2 (3mx5m) Rétegrend terv: - meglévő erkély ragasztott fagyálló lap, megfelelő lejtéssel - PUR hab - XPS (kültéri ~8 cm) - 2 rtg. 160g/m2 üvegháló (fagyálló burkolati ragasztóba ágyazott, teljes felületen) - fagyálló lap (ragasztva, uv, flexibilis fuga stb.) ÖSSZESEN:~11-12 cm rétegvastagság jönne a meglévő burkolatra? A nappali szintet az erkély utólagos szigeteléséhez szeretném igazítani, hogy kb. egy síkba kerüljön a kint-bent. Ha jól értelmezem korábbi levelét, akkor gyakorlatilag az XPS + 2rtg. üvegháló FELBETON NÉLKÜL is teherhordó, járható, burkolható erkély felületté válna? Válaszát előre is köszönöm: Hordós Szilvia – hordos.szilvia@gmail.com
  • Kecskeméti Gábor - 2016. máj. 02 21:03:07
    Tisztelt Borzák Úr! Köszönöm gyors válaszát! Üdvözlettel:Kecskeméti Gábor
  • Cseri Peter - 2016. máj. 02 20:24:58
    Tisztelt BBB Ur, Koszonom valaszat. Ha jol ertem akkor a hoveszteseg 20%-a illan folfele. Ha a padlaster nem futott de a teto szigetelt, akkor ez ennek a fele? Ez akkor van igy ha van tetoszigeteles de nincs fodemszigeteles? Tudom hogy minderre nem lehet pontosan valaszolni es nem is varom el magatol termeszetesen csupan informalodni szeretnek. Itt van meg a fal, fodem es a tetoszerkezet talalkozasanal levo hohid lehetosege. Kulso szigeteles a homlokzaton egy belso szigetelesbe menne at a fodemen onnan tovabb a teton. Egy szakember ezt meg tudja oldani igaz? Es ha nem szakember? A szigeteloanyag vastagsaga mitol fugg? A szigeteloanyagok kulonbozo hovezetesi tenyezovel rendelkeznek. Egy λ=0.037 W/mk szigeteloanyagbol vastagabb kell mint egy job “teljesitmenyu”-bol. Hogyan hatarozzam meg hogy milyen vastag kell es hogy milyen hovezetesi tenyezovel rendelkezzen? En peldaul kozetgyapotra gondoltam igy utanaolvasva tetore es fodemre is, de hagynam magam meggyozni. Termeszetesen a NASA-tol nem engedhetem meg megamnak hogy vasaroljak. Elore is koszonom valaszat! CSP
  • Borzák Balarám Béla - 2016. máj. 02 15:18:32
    Kedves Péter! Természetesen valamennyi meleg lent is maradna (az össz. veszteség kb. 20%-a megy fölfelé – ha az egy szigetelt-, de nem fűtött padlástér kb. ennek fele), viszont indokolatlanul kerülne temperálásra a padlástér. A padlásfödém hőszigetelése fontos, egészen addig, amíg a tetőtér nem kerül hasznosításra, hisz onnantól ami hőveszteség van alulról, az nyereség felül, azaz a saját lakásban marad. Tehát amíg nem lakott a padlástér, addig a padlásfödémre kerüljön hőszigetelés ne a tetőszerkezetbe. Mondjuk 2x10 cm, vagy 15+5, attól függően, hogy a majdani magastetőben milyen vastagságok használhatók fel (szarufák között + szarufák alatt, vagy fölött). Üdv: BBB
  • Cseri Peter - 2016. máj. 02 14:14:43
    Tisztelt Borzak Ur, Szigetelessel kapcsolatos a kerdesem. Egy csaladi hazrol lenne szo ami 120m2 nagysagu. Kivulrol szigetelt es jo minosegu nyilaszarokkal felszerelt. A lakterbol, folyosorol nyilik a padlasfeljaro, egy kisebb ajto a plafonon amibol a letra is kihatodik. Azonban se a fodem se a teto nincs meg szigetelve. Ha a teto szigetelesevel kezdenek es a fodemet nem szigetelnem le akkor telen futenem a padlast vagy maradna meleg lent is?
  • Borzák Balarám Béla - 2016. máj. 02 13:07:44
    Kedves Gábor! Hátulról kezdem: a szellőztetés elégségességét úgy lehet megállapítani, ha a kérdéses szobában sosem emelkedik 50-55% fölé a páratartalom. Ha igen, pl. fürdőszoba használata során/után akkor azt legbiztosabb már a fürdőben megoldani elszívással (ha nincs ablaka) és nem a szobába engedni annak egy részét. Ha nincs a szobaablak alatt radiátor az is kedvezőtlen, mert nincs ami „leszárítsa” az akár még nem is látható párafeldúsulást/kicsapódást. Az É-i falra „tolt” szekrény megakadályozza, hogy a helyiség hője temperálni tudja a falat, így az harmatpont alá hűl, amikor természetes a párakondenzáció. Megoldás: a szekrény intenzív átszellőzési lehetőségének biztosítása (pl. utólagos szellőző furatokkal alul-felül, hogy cirkulálni tudjon belül a szoba meleg levegője), sőt ha nincsenek otthon akár minden szekrényajtót sarkig tárva hagyni, had „melegedjen” a ruhák mögötti fal. Ha az ablak alatt vizesedik a padló, akkor biztos hogy elégtelen a mélygarázs feletti födém (az Önök padlója) és annak homlokzati éle (vonal menti hőhíd!) hőszigetelése. Ez a garázs mennyezetén utólag pótolható, pl. kőzetgyapot felragasztásával/dűbelezésével, homlokzat felől legalább 50-60 cm széles sávú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) beépítésével, ami ha netán van, annak vastagításával. Visszatérő probléma szokott még lenni a „korszerű” (pl. általam habkerámiának nevezett) falazóanyagok alkalmazása, melyeknek nem éri el a négyzetméter tömege a 400 kg-ot s így kicsi a hőtehetetlensége, hőtároló képessége és különösen ha ez társul olyan lakáshasználati szokással, hogy nem állandó hőmérsékleten tartják a lakást (min. +20 fok). Szakaszos fűtés esetén -télen- a kis tömegű falak gyorsan lehűlnek alacsonyabb fűtés esetén és kész a harmatponti felületi hőmérséklet kialakulása. Ez is homlokzati hőszigeteléssel javítható. Üdv: BBB
  • Kecskeméti Gábor - 2016. máj. 01 21:51:55
    Tisztelt Borzák Úr! 2008-as építésű 4 emeletes lakóház földszintjén a mélygarázs felett lakunk. A lakás energiabesorolása:B. Csak 1 szoba északi fekvésű,minden egyéb déli fekvésű.Az északi szobában van egy fürdőszoba is.A szoba ablaka előtt található egy kb.1m széles a házat körülvevő szellőző nyílás.Ebben a szobában a műanyag nyílászáró ablakfelületén alul egy kb.15 cm-es páralecsapódás van mindig reggelente. Az ablak alatti laminált padlórészen kb.1m-es szélességben vizesedés látható./Reggelre a papucsom nedves ha az ablak alatt hagyom/.Az ablak mellett egybeépített szekrény található-közvetlenül az északi oldalra szerelve,melyben szintén vizesedés tapasztalható/ruhát nem lehet benne tartani ,mert benedvesedik és bepenészesedik/.A többi helységnél ez nem tapasztalható.A lakásban műanyag nyílászárók vannak,szellőzőrésekkel ellátva.A napi többször szellőztetünk. Kérem tanácsát az északi szoba kapcsán. Köszönettel:Kecskeméti Gábor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. ápr. 21 21:23:49
    Kedves Szilvia! A hőszigetelés vastagsága természetesen annyi lehet, amennyi elfér. Remélhetőleg az erkély jelenlegi felső síkjának van megfelelő lejtése, akkor gyakorlatilag párhuzamos vastagságokkal lehet operálni: ragasztó PUR habbal leragasztott vakolathordó (érdesített, vagy mintázatos, un. „lábazati”) XPS – kültéri, fagyálló burkolati ragasztóba ágyazott 2 réteg üvegháló (lehetőleg 160 g/m2, de tudomásul vehető 145 grammos is) – teljes felületen !!! (kétoldali ragasztással 1 réteg a hálóerősített kéregre 1 réteg a burkolólapok alsó felére) ragasztott fagyálló lap, UV és fagyálló, flexibilis fugázással. Üdv: BBB
  • Hordós Szilvia - 2016. ápr. 21 14:23:15
    Tisztelt Borzák Úr! Szakmai segítségét szeretném kérni az alábbiakban. Tervezett Kivitelezés: - erkélylemez tetejének utólagos hőszigetelése ~8-10 cm vastagságban - nyílászáró csere lesz majd kisebbre, így a parapetre fel lehet futtatni a szigetelést az erkély ajtó magassága értelemszerűen ennyivel kisebb lesz majd - jelenleg az erkély lemez alul és oldat szigetelt (10 cm), de a tetején nincs szigetelés, ezáltal a nappaliban hőhíd alakult ki (a nappaliban is megemeljük a padlószintet, infrafűtés lesz, így nem lesz szintkülönbség a nappali-erkély között) Kérdéseim: - milyen rétegrendet kell kialakítani? (a meglévő hideg burkolatra szeretnénk rátenni majd a szigetelést ~8-10 cm) - milyen anyagok beépítését javasolják, technológiai sorrenddel - milyen vastagságú szigetelést javasol Köszönettel: Hordós Szilvia +36-30/212-0684
  • Borzák Balarám Béla - 2016. ápr. 17 17:01:52
    Kedves László! Tekintve, hogy a kérdés és a probléma nem egyedi eset, inkább megosztanám másokkal is. THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) hibás rögzítettsége -lehet mondani- tömegjelenség, csak nem mindenhol kap olyan szélterhelést ami megszünteti az alappal való -valamilyen szintű- együttdolgozást. Természetesen a tökéletes javítás a lebontás és szabályos újraépítés volna, de tudomásul vehető egy olyan beavatkozás, hogy 50x50 cm-es raszterben/hálóban átdűbelezni a felületet, majd újrahálózni, alapozni és újravakolni. Ez által a meglévő kérgen (hálón) keresztüli négyzetméterenként 4-4 db jól rögzülő dűbel biztonsággal stabilizálja és tartósan rögzíti a meglévő megoldást, miközben a többlethálózás -régi és új között a dűbeltányérokkal- egy nagyon erős és stabil felületet ad. Üdv: BBB
  • Oláh László - 2016. ápr. 17 12:23:55
    Ha kérhetném az e- mail cimemre a választ köszönöm.laci.topi69@freemail.hu
  • Oláh László - 2016. ápr. 17 12:20:56
    Tisztelt Borzák úr . A kérdésem a következő a hétvégi vihros szél a házunk tűzfalárol a nikecelt letépte, a ragasztás elengedte, nem tudott leesni mert az orom deszka támassza ,lebeg mint amikor a takarot rázzuk olyan 5-8cm tertlibeg.Vissza kell e szedni vagy elég ha utolag dübelezzük.Sajnos a kivitelező anno nem dűbelezett,kb 6m magas a gerinc.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. ápr. 12 23:27:37
    Kedves Ákos! Én tégla párti vagyok. Olyan tégláé, amiből a fal m2-ként legalább 400-450 kg. Ha az ilyen tégla fal nem eléggé hőszigetel (mert nem) akkor olyan vastag fehér EPS-el szigetelném a homlokzatot, ami 0,20-0,25 W/m2K "U" értéket elér. Mindezt a megfelelő hőtehetetlenség, jó hőtárolás okán, a nyári túlmelegedések ellen. A párával kapcsolatban 7-én írtam, alább. Üdv: BBB
  • Kovács Ákos - 2016. ápr. 12 17:47:54
    Tisztelt Borzák Úr! Új ház külső falszerkezeteként elegendőnek tartja a Porotherm 44 Klima Profi síkra csiszolt téglát Dryfix ragasztóba rakva szigetelés nélkül? Vagy jobb megoldás ugyanezen tégla 38-as verziója 8 cm kőzetgyapot szigeteléssel? A falazat páraáteresztő képességét szeretném megtartani. Válaszát előre is köszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. ápr. 09 10:08:33
    Kedves Andrea! Nem derül ki számomra, hogy mit értsek „újraburkoltuk” alatt. Ha a vakolatjavítás azt jelenti, hogy az ablakcsere során sérült-, levésendő vakolat helyét újravakolták, akkor az új vakolatból képes lehet víz által oldható só kiválni, kiülni a felületre. Ez az un. „sókivirágzás” köznyelvileg „salétromosság”. Minél cementesebb egy vakolat, annál nagyobb a só-kiülési esély. Hogy miért két év után jelentkezett, azt a megadott információkból nem tudom kiszűrni. Megoldásnak először a száraz lekefélést gondolom. Utána a neten található különböző un. „salétromkivirágzás” eltávolító/lemosó szeres kezelést. Ezek gyakorlatilag híg savas oldatok, melyek feloldják a sókat, azt követően pedig tiszta vízzel le kell mosni a felületet. Ismételt lemosókezelés során, ha még mindig jelentkezik pezsgési jelenség, akkor még maradt só, amit újra le kell tiszta vízzel mosni. Vélhetően ilyen beavatkozás után már nem marad újabb kiülésre alkalmas só, az amúgy sem nagy mennyiségű javítóvakolatból. Üdv: BBB
  • Kovács Andrea - 2016. ápr. 08 16:30:29
    Tisztelt Borzák úr! Most tavasszal lesz két éve, hogy kicseréltük a nyílászárókat (műanyag + van párásító beleépítve) és a homlokzatot kijavítottk, újraburkoltuk. Most tavaszra az egyik ablak felett, az ablakkeret és a fal találkozásánál megjelent "sóréteg) + ugyanazon a falon kicsit feljebb az ablaktól szintén látható fehér folt. Mi lehet az oka, hogy most - két évvel a munkálatok után jelent meg a só/salétrom? Mi lehet a megoldás? nagyon köszönöm Kovács Andrea
  • Borzák Balarám Béla - 2016. ápr. 07 21:20:53
    Kedves Zsolt! Úgy ahogy padlóban, lapostetőn, vagy padlásfödémen, a homlokzaton sincs semmi kedvezőtlen következménye -sőt!- két rétegbe, illesztési hézageltolással beépített -akár- EPS hőszigeteelésnek sem. Sajnos az nagy tévinformáció, hogy a pára réseken, lyukakon távozik EPS esetén (de mondhatnánk az XPS, vagy a PUR/PIR habokat is)!!! Valós modellkísérletek igazolták, hogy egy légzáró, azaz szabályos falon ha szigetelt, ha nem, ha szála szigetelős, ha műanyaghabos max.3-4% pára távozik!!! Az össze többi csak légcsere útján (szellőztetés, elszívás, ajtó-, ablakrések) képes kijtni. Üdv: BBB
  • Könyves Zsolt - 2016. ápr. 07 18:59:51
    Üdvözlöm kedves Béla! Kérdésem az EPS lapok egymásra ragasztásáról,az ebben az esetben fellépő problémákról??? szól,ha van ilyen. Azért vetődött fel ez a kérdésem,mert családi körben az a nézet alakult ki,hogy a polisztirol lapok páraáteresztő pontokkal készülnek és ha két tábla kerül egymásra ,a pontok már nem "lélegeznek". Hálás lennék ha megosztaná véleményét ez ügyben,mert meglévő szigetelés vastagitására készülök és nem szeretnék problémát "gyártani" magamnak. Köszönettel Könyves Zsolt
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 28 18:24:41
    Kedves Gábor! Én a „kettő” közül a 10 cm-es fehér EPS-t választanám, mondjuk 30 cm-es pórusos vázkerámia falra, vagy 14 cm-t B 30-asra, de nem oktalan az un. „mag”-hőszigetelés (szerű) fölvetés, hisz akkor nagyjából örökös a hőszigetelő anyag helyzete, állapota, hatékonysága, stb. A 10 cm EPS és a 10-15 cm cellulóz hőszigetelés kb. azonos hatékonyságú, így e szempontból kvázi „csereszabatos”. Minden ház esetében az első legfontosabb kérdés a tartószerkezeti (statikai) megbízhatóság. Falaknál ez nagyban függ a falazat anyagától és vastagságától. A karcsú falak, így a réteges szerkezetek is komoly figyelmet igényelnek. Pl. mitől lesz tartósan állékony és merev egy 10 cm-es fal-réteg? 15 cm-es tartófalat leginkább csak vasbetonból tudok elképzelni, ami nem elvetendő csak miért is? Szóval inkább tartószerkezeti a kérdés, mint hőszigetelési, miközben a „mag”-hőszigetelés kicsit kompromisszumos megoldás (hőszigetelést védő képessége mellett) mert a fal hőtehetetlensége, ezáltal nyári felmelegedést késleltető hatása nagyban függ a hőszigetelésen belülre kerülő faltömegtől. Ha a külső 15 cm nyáron nappal jól átmelegszik, akkor éjszaka elkezd befelé is fűteni, ami nem szerencsés. További bonyodalom még, ha a külső 15 cm-es réteg a tartószerkezet, akkor az vélhetően magas páraddiffúziós ellenállású is lesz, így a fűtési időszakban bentről kifelé, természetszerüleg áramló pára hőszigetelésben való kicsapódási kockázata nagy. Ez cellulózalapú hőszigetelésnél akár végzetes is lehet. Hatékonyságcsökkenés és rothadási, korhadási veszély. Érdemes a tervező ajánlásait mérlegelni. Üdv: BBB
  • Gyulveszi Gabor - 2016. már. 28 13:58:23
    Kedves Borzak Ur! Hoszigetelessel kapcsolatban lenne kerdesem: Uj epitesu haznal ket opcioban gondolkozunk: Sima grafitos ES hoszigetelo lemez (10cm) ami egy 30as falra kerulne. A masik opcio a celluloz szigeteles lenne. Ebben az esetben, hasonlo hatekonysagra milyen konstrukcio vezetne? 15cm kulso fofal, 10-15 (?) koztes celluloz befujasos szigeteles, es bennt egy masik 10cm-es fal fejezne be a retegelest. Valaszat elore is koszonom! Tisztelettel, Gabor
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 24 17:41:07
    Kedves Árpád! 125 KPa nyomófeszültségű reciklált XPS-EPS keveréket nyugodtan alkalmazzon padlófűtés alá. Ha talajon fekvő padlóba kerül, természetesen alatta megfelelő vízszigeteléssel (talajnedvesség, talajpára ellen)Üdv: BBB
  • Török Péter - 2016. már. 23 21:56:55
    Kedves Béla! 2016. már. 10-én küldött tanácsát még nem köszöntem meg, elnézést késői levelemért. Nagyon örülök, hogy ilyen segítőkész,önzetlen szakemberek vannak Magyarországon. Segítségét nagyon köszönöm. Péter
  • Nagy Árpád - 2016. már. 23 20:11:07
    Tisztel Béla! Gyártanak felénk újrahasznosított XPS-EPS keverékből készült szigetelőanyagot. Nyomószilárdsága 125kPa, hajlítószilárdsága 98N. Ön szerint alkalmazható e padlófűtés alá padló szigetelésnek? Biztosra szeretnék menni, szeretnék hosszútávra gondolkodni és ha kell akár "tiszta" XPS-t alkalmazok. Üdvözlettel, Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 22 18:02:27
    Kedves Zoltán! Gyakorlatilag mindegyik homlokzati hőszigetelőanyagtípus alkalmas THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) felépítésére gázszilikátblokk falazatra. Optimalizált alapon a fehér EPS-el min. 10-12 vastagságban készülő általános/normál/basic… megoldás tökéletes lehet, lényeg hogy rendszer legyen és a rendszer Rendszergazdájának alkalmazási utasításai szerint készüljön el, figyelemmel a MÉVSZ THR Kivitelezési Irányelvében foglaltakra, ami a MÉVSZ.hu oldalról letölthető. Üdv: BBB
  • Veress Zoltán - 2016. már. 22 09:22:56
    Tisztelt Borzák Úr! 1989-ben mátra gázbetonból épült családi házam szeretném hőszigetelni. Az információözönben eligazodni nehéz számomra! Milyen szigetelő anyagot válasszak? Üdvözlettel; Veress Zoltán
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 20 16:20:05
    Kedves „anem”! Nincs okom arra, hogy ne a hagyományos fehér EPS alapú THR-t (Teljes Hőszigetelő Rendszert) javasoljam, inkább 14, mint 12 cm vastagsággal, a hőhidakra való tekintettel (koszorú, áthidalók, párkányok, épületsarkok, ablak- és ajtókávák, stb.) A lábazatra min. a fsz.-i padlósík - 30-40 cm-ig leengedve és ott inkább zártcellás, vakolathordó XPS hőszigetelővel, legalább a homlokzatival azonos vastagságban. Ha a padlástér nem lakott akkor a födémre legegyszerűbb pl. 2 x 6-8-10 cm EPS 70 vagy 100-as, attól függően milyen hőszigeteltségü jelenleg. Ha beépített a tetőtér, akkor a legideálisabb egy utólagos tető/szarufák feletti (XPS, vagy PUR/PIR) hőszigetelés volna jó héjazatcserével, vagy a fedés újraépítésével, megfelelő átszellőztetett megoldással. Üdv: BBB
  • anem - 2016. már. 18 22:09:19
    Tisztelt Uram, Családi házunk (pincerész és padlástér is) beton lábazat, kátránypapír, Abonyi B30 tégla, kerámia kefni, Isolit tetőzigetelés, terranova vakolattal épült (1990-1992). Véleményét szeretném kérni, hogy számunkra melyik hőszigetelő anyag lenne a legmegfelelőbb: - habüveg - grafitos hungarocell - üveggyapot? Előre is köszönöm válaszát!
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 14 18:31:30
    Kedves Károly! A THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) esetében sem tökéletesen kiforrott -többek között- a villamos szerelvények minden szempontból kifogástalan beépítése. A jobb megoldás az volna az Önök esetében, ha a doboz tetejére, kívül kerülne hőszigetelés. Igen, de hogyan? Először is bonyolultan. A téglához jól rögzíthető a doboz, fedele is jól zárható ott bent kb. 5 cm-el a homlokzati sík mögött, de a fennmaradó lyukba hogy kerüljön és milyen hőszigetelés? Én úgy oldanám meg, hogy a hőszigetelőrendszer építése során a doboz felett beszegném a hőszigetelést. Üvegháló darab ragasztása a falra (10 cm széles 30 cm hosszú alul, felül, jobbra, balra) – arra a hőszigetelés – a lyukon előrevezetni az aláhálózást, majd a homlokzati hálózással együtt felület-folytonosítani (ragasztóba ágyazottan átfedve) – színezés. A doboztetőbe pl. ragasztó PUR habbal hőszigetelőanyag-dugót ragasztanék, ha lehet XPS, vagy PUR/PIR habból pár mm túlméretezéssel és kissé befelé szűkülve, hogy megszoruljon. Sokkal szakszerűbbet nem tudok javasolni. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 14 17:47:23
    Kedves Tibor! Ha nem készül un. zárófödém (padlásfödém), akkor kérdés hogy láttatni kívánják-e a fedélszéket vagy sem. Megjegyzem, ha látszó fedélszék a kívánság az kellő esztétikai érték esetén meglehetősen költséges (gyalult-, pácolt faelemek, minőségi faanyag és -fakötések, stb.) Ha látszó a fedélszék akkor csak a szarufák feletti hőszigetelés jöhet szóba, ha nem látszó, akkor szerintem a szarufák felett (XPS, vagy PUR/PIR – úgy min. 10-15 cm) + szarufák közötti (szálas hőszigetelő – kb. 12-15 cm) megoldás lenne az ideális. Egyik sem olcsó, de mindegyiknek nélkülözhetetlen eleme a belső burkolat feletti garantált párazárás, ami egyben a légzáró is. Ennek a fóliának a tökéletes beépíthetőségéhez elengedhetetlen a Magyarországon még nem elterjedt un. szerelőlemez (OSB, forgácslap, rétegelt lemez, CK lap), amin elvégezhető a pára- és légzáró fólia kifogástalan felület-folytonosítása (egymáshozragasztás), valamint bárminemű áttörés/átvezetés lég- és párazáró kivitelezhetősége. Egy ilyen szerelőlemez azzal is emelheti a tetőszerkezet minőségét/műszaki teljesítményét, hogy plusz tömeg vihető be vele a tetőbe, ami a térelhatároló tetők gyengéje. Lehetnek nagyon jó hőszigetelők, még pára- és légtechnikai szempontból is tökéletesek, azonban viszonylag kis tömegük miatt a nyári túlmelegedéssel szemben eléggé tehetetlenek. A nagyobb/tágas légtér használói igény kérdése, de nyílván nagyobb temperált tér magasabb energiaigénnyel jár. A „klasszikus” padlásfödém, különösen ha az nagyobb tömegű pl. vasbeton szerkezet, jó hőtároló, akusztikailag megbízhatóan léghanggátló, önmagában megfelelően pára- és légzáró. Nem használt padlástérben a legegyszerűbb és olcsóbb a hőszigetelés bárminemű vastagsági korlátok nélkül. Üdv: BBB
  • Horváth Károly - 2016. már. 13 21:13:59
    Kedves Béla! A villanyszerelők egy 10x10cm-es 5cm mély kötődobozt tettek fel a Pth38-as falra, amire 10cm hőszigetelés kerül.Ön szerint mi a jobb megoldás? Erre a dobozra kerüljön 5cm hőszigetelés vagy a doboz alá közvetlen a falsíkra? Most még van lehetőség mozgatni a dobozt. Válaszát megköszönve üdvözlettel:Horváth Károly
  • Gyetvai Tibor - 2016. már. 13 16:53:09
    Kedves Béla, A+ energiaosztályú téglalap alakú, magastetős házat akarunk építeni. A falak Thermo-Blockból lennének (mert ez a legolcsóbb számításaim szerint). A házban födém nem lenne! Kérdésem: mi a legjobb tetőszigetelési megoldás (legolcsóbb,de megfelelő)? Szarufák felett? Szarufák alatt? Födém nélkül is el lehet érni légtömörséget? A thermoblock tető elemek megfelelőek? Kétségeim támadtak mert azt írját, hogy még fóliát sem kell alkalmazni (így szerintem nem lesz légtömör).
  • - 2016. már. 10 15:24:20
    Kedves Péter! Én az elemmagas és az A10-es, vagy A12-es Porotherm áthidalókat kombinálnám, hogy kívül a megfelelő hely alakuljon ki a redőnyszerkrénynek. Az áthidalók közé beépített hőszigetelések minimalizálhatják a hőhídhatást. Üdv: BBB
  • Szep Attila - 2016. már. 09 15:27:09
    Kedves Béla! Nagyon köszönöm a gyors választ és a tanácsát is, most már egyértelmű, hogy a kivitelező rontotta el a tetőt, már intezkedtem a javitasarol. További szép napot kívánok! Attila
  • Török Péter - 2016. már. 09 15:15:06
    Kedves Béla! Valamilyen különös oknál fogva újra küldte a rendszer reggeli üzenetemet, amit már segítőkészen megválaszolt. Rengeteget segít, remélem, egyszer meghálálhatom. Még egy utolsó kérdésem lenne a redőnytok, zsaluziát illetően. Próbáltuk végigjárni a felmerülő megoldásokat, de majdnem lehetetlen elkerülni a hőhidasságot. Ha a 48 cm széles (plusz vakolat) falsík közepére kerülne a kb. 8/9cm tokvastagságú nyílászáró, akkor a redőnytok mögé alig kerülhet hőszigetelés (amennyiben az áthidaló nyílászáró fölé ér). Az alábbi opciók közül Ön mit, javasolna? • Redőnytok magasságában toktoldót alkalmazni a nyílászáró felső felén (ez majdnem 20cm es toktoldót jelentene vagy • A redőnytok (18-20 cm széles) mögé 20 cm szigetelést helyezne beltérig, így az áthidaló a redőnytok magasságával feljebb kerülne. Ha a második opciót javasolja akkor milyen szigetelés lenne a lakótér oldalára megfelelő (veszély e a lakótérben lévő pára)? Válaszát előre is köszönöm: Péter
  • Török Péter - 2016. már. 09 12:53:06
    Kedves Béla, Nagyon köszönöm gyors válaszát és tanácsait. Ha jó értem, akkor a lábazatra legalább 10 cm zárt-cellás vakolathordó XPS-t javasol? Ön szerint akkor a homlokzati falra elegendő a 10 cm (Porotherm 38-as K falra) hőszigetelés? Megköszönném, ha javasolna a falra is fajtát, és hogy az ön véleménye szerint milyen festéket érdemes használni a beltérben? Előre is köszönöm válaszát! Péter
  • - 2016. már. 09 11:08:41
    Kedves Péter! A 10 cm-s homlokzatira nem szóltam, mert az bőven megfelelő. Szerintem 5-6 cm-is elég volna pl. fehér EPS-ből, hisz a PT 38 K önmagában kb. 0,25-ös U értéket tud. Homlokzati szigetelése nem felesleges, mert ugyan elég jó önmagában hőszigetelési szempontból, viszont kicsi tömege miatt alacsony a hőtároló képessége és a hőtehetetlensége, ami a nyári túlmelegedésekkel szemben nem szerencsés. Épületbelsőben én mészvakolaton meszes glett és mészfesték, vagy szilikonfesték pártján vagyok. A műgyantás festékek megakadályozzák, hogy a hagyományos belső vakolat és a kerámia falazóanyag pufferként szolgálhasson páratartalom-változások esetén. Magas párából felvesz, alacsonyabb esetben visszaad. Üdv: BBB
  • - 2016. már. 09 11:00:45
    Kedves Attila! A leírtakból úgy látom megfordult a fóliák sorrendje. Gipszkarton fölé kell a párazáró fólia és a hőszigetelés fölé a páraáteresztő és úgy, hogy a felső fólia és a hullámpala között ténylegesen átszellőző légrés legyen. Jelen állapot szerint a gipszkarton fölötti fólia képes átengedni a párát, ami a hőszigetelés feletti "vízzáró fólián" lecsapódik és visszavizesíti a hőszigetelést is, amitől a hőszigetelőképesség is leromlik. Természetesen előfordulhat beázás is. Üdv: BBB.
  • Török Péter - 2016. már. 09 10:15:26
    Kedves Béla, Nagyon köszönöm gyors válaszát és tanácsait. Ha jó értem, akkor a lábazatra legalább 10 cm zárt-cellás vakolathordó XPS-t javasol? Ön szerint akkor a homlokzati falra elegendő a 10 cm (Porotherm 38-as K falra) hőszigetelés? Megköszönném, ha javasolna a falra is fajtát, és hogy az ön véleménye szerint milyen festéket érdemes használni a beltérben? Előre is köszönöm válaszát! Péter
  • Szep Attila - 2016. már. 08 18:24:45
    Kedves Borzak Béla! A garázs tetejét csinaltattam meg, hullampala, vízzáró fólia,10 cm-es kozetgyapot, pára áteresztő fólia majd gipszkarton zárja a sort. Nem lett jó, mert vizesedik a gipszkarton már deformalodott. Azt nem tudom, hogy esetleg beazas vagy a szellőztetés hiánya miatt. A helyiség fűtetlen, 4 emeletes ház mellett álló garazssoron van. Mi lehet a gond? Csak az autóval állunk ki-be napi szinten. Ön mit javasol? Köszönettel: Attila
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 08 14:52:47
    Kedves Péter! Én inkább a födémre tennék 40 cm-t (járható padlásra 2x15 cm EPS 70 + 10 cm EPS 100, nemjárhatóra 2x15 cm kőzetgyapot + 10 cm EPS 70) és a padló alá 10 cm EPS 100-ast, de a lábazatról sem szabad megfeledkezni. Min. a padlószint - 30-40 cm-ig leengedett zártcellás (vakolathordó XPS) javasolt legalább a homlokzatival megegyező vastagságban. Üdv: BBB
  • Török Péter - 2016. már. 07 18:56:55
    Kedves Borzák Béla! Tervezgetés fázisában vagyunk és nagyon megköszönnék, ha segítene tanácsokkal a hőszigetelési rendszer megálmodásában. Szeretnénk egy hozzáértő szakember véleményét kikérni, hogy a választott hőszigetelési vastagságok (padlóban, homlakzatban és födémben) rendszerben nem eltúlzottak vagy alulméretezettek e. Háztervek bejelentése előtt állunk és a cél egy A+ energiabesorolású ház megépítése lenne. A szóban forgó épület egy kb.:140 négyzetméter hasznos alapterületű egyszintes ház pince nélkül. A fűtési hőt és meleg vizet egy kondenzációs kazán állítaná elő (padlófűtést a nappali-konyha étkezőben, közlekedőben és fürdőszobában, valamint radiátoros fűtést a hálószobákban tervezünk) Átmeneti időszakokban (ősz-tavasz) alternatív fűtésként egy fatüzelésű kandalló szolgáltatna a meleget a közös helyiségekben. • Falazat 38-as Porotherm klíma tégla (kis rombusz cellás) vékony falazóhabarccsal • Monolit födém tetőtér beépítés nélkül • Egyszintes épület pince/szuterén nélkül • Prémium kategóriás fa nyílászárók háromrétegű üvegezéssel (kb.Uw= 0,8) Milyen hőszigeteléseket javasol? Illetve milyen vastagságban? Alábbi elképzeléseink rendszerben nem biztos hogy helyénvalóak. Padló- 15 cm Fal- 10 cm Födém (vízszintes síkja) 35 cm Segítségét előre is köszönjük: Török Péter
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 02 09:42:26
    Kedves Balázs! A 38-as falvastagság lehet kisméretű tömör tégla, soklyukú-, kevéslyukú, vázkerámia stb. és lehet általam "habkerámiának" nevezett pórusos vázkerámia is (mint pl. a Porotherm, Zalatherm, Mátratherm, stb.)Az előbbiekre min.12-14 cm vtg. hőszigetelés kéne, utóbbiakra min. 6-8 cm. Max. vastagság határa az ésszerűség, túlszigetelni nem lehet. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2016. már. 02 09:30:17
    Kedves Ernő! Az ár nagyon sok mindentől függ (márka, anyagtípusok, kereskedő, akciók, stb.) de 12 cm vtg. fehér EPS-es THR kb 3.500.- Ft/m2-től indul bruttóban és kb. 3.200 - 3.800.- Ft/m2 díj szintén bruttóban. Üdv: BBB
  • Balazs - 2016. már. 01 18:08:53
    Udvozlom.38 cm vastagsagu teglafalra milyen vastag szigetelest ajanl? Deli oldal. Koszonom
  • Sándor Ernő - 2016. már. 01 17:59:08
    Mennyibe kerül 1,0 m2 komplett homlokzati 12 cm vtg hőszigetelés. Anyag + M. DÍJ
  • Borzák Balarám Béla - 2016. feb. 29 13:02:41
    Kedves Attila! Ha a földszinten és a tetőtérben nagyjából hasonló a klíma (hőmérséklet, páratartalom) akkor gyakorlatilag minimális (vagy nincs) sem hőáramlás, sem páraáramlás, nincs párakicsapódási veszély. Üdv: BBB
  • Attila - 2016. feb. 29 10:30:11
    Kedves Béla! Régi vályogházban a tetőtér beépítésre került, a tető rétegrendje a következő: gipszkarton, lécváz, párazáró fólia, 25 cm kőzetgyapot szigetelés, páraáteresztő fólia, légrés, cserép. A födém fafödém, fagerendákon vörösfenyő deszkázat, erre kerülne a padlózat, mely a következő lenne: 5 cm kőzetgyapot lépéshangszigetelés, 12 mm osb lap, 15 mm-es osb lap, erre pedig majd szalagparketta alá pedig 2-3 mm alátét. Fűtött tetőtér esetén szükséges-e párazáró fólia a lépéshangszigetelés alá, amennyiben igen, akkor a párazáró fólia alá mit kellene tenni, hogy a fólia által megfogott pára ne csapódjon le a deszkázaton (idővel gombásodást, penészesedést okozva). Fűtött tetőtér esetén fennállhat egyáltalán ennek a veszélye? Előre is köszönöm: Attila
  • Borzák Balarám Béla - 2016. feb. 26 09:56:32
    Kedves István! Az alaki- (sarkok, kávák) és szerkezeti (koszorú, áthidalók) hőhídakra is tekintettel min. 12 cm, max 14 cm vtg. fehér EPS alapú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) alkalmazását tudom javasolni, ami legalább 30 cm-el a fsz.-i padlósík alá ér a lábazaton is (ez célszerűen vakolathordó /érdesített, vagy mintázatos/ XPS hőszigetelővel készüljön). Vakolatként 1,5 mm-es kaparthatású, diszperziós műgyantás termékkel. Ha algásodási és/vagy erős szennyeződési kockázat van (rosszul száradó-, magas nedvességterhelésű homlokzatok, magas környezeti szennyeződésterhelés, sűrű növényzeti környezet) akkor vagy teljes épületen, vagy a kritikus (ÉNY-É-ÉK) homlokzatokon szilikon vékonyvakolattal. Üdv: BBB
  • Hernyes István - 2016. feb. 24 15:44:58
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! 1985-ben Terranova hőszigetelő alapvakolatot használtunk B.30-as téglára + szinezék. Kérdésem, milyen szigetelést javasol.
  • Borzák Balarám Béla - 2016. feb. 16 13:42:33
    Kedves András! A páralecsapódásos zónák természetszerűleg jelentkeznek ott ahol leírta (szigeteletlen kiugró falszakasz, különösen a kapu körül, kapu szekciók csuklóinál folytonos fémlemez páncélzat) ezek valóban hőhídként viselkedő rész(let)ek. A leírtakból úgy tűnik, hogy a garázs eredendően nem lett temperálással (téli fűtésre) tervezve és megépítve, hisz csak a belső konyhafal kapott a garázs felől hőszigetelést, azaz a fűtött konyhából nézve kívül, a garázs felöl belül. A fűtetlen garázsba beálló üzemmeleg autó némiképp megemeli annak hőmérsékletét, ami azzal jár, hogy szinte -ahol tud- többlet párát „szippant” be a garázs. (meleg levegő abszolút párafelvevő képessége-, ezáltal páratartalma magasabb, mint a hidegebbé) Ehhez jön még egy vizes autóról a garázsban leszáradó nedvesség. Ahol folyamatosan nedves/nyirkos felület alakul ki, ott a penész képes megtelepedni, vegetálni. Különböző gombaölőkkel, rendszeres kezeléssel, -lemosással kordában tartható a kellemetlenség. Véleményem szerint meg kell(ene) oldani a garázs folyamatos (!) szellőzését, amivel szinte a külső tér klímaállapota állna elő, azaz azonosan viselkedne a kapu és a szigeteletlen garázsfal belülről, mint kívülről, ahol gondolom nincsenek ilyen problémák. Üdv: BBB
  • Izer András - 2016. feb. 15 21:44:59
    Tisztelt Borzák Úr, egy fél éve megépült sorház szigeteléséhez lenne kérdésem. a földszint szerves eleme a garázs, innen lehet a konyhába jutni. a garázs eleje kb 2m-el kilóg a homlokzatból (az épület 30as porotherm téglával 12cm grafitos szigeteléssel van ellátva). így a garázs belső felén levő szigetelés is csak addig tart, a "kilógó' 2m már belülről nincs szigetelve. az automata garázskapu körül és fölött vizsont masszívan elkezdett a falon a penész megjelenni vagy a hőhíd miatt vagy mert aszekcionált és szigeteltnek mondott garázskapu a szekciók illesztésénél szinte mindig nedves belül. hogyan lehet a penészedést elkerülni? válaszát előre is köszönöm. András
  • Borzák Balarám Béla - 2016. feb. 03 12:07:13
    Kedves Zoltán! A kérdezett falazatra javaslom fehér EPS alapú THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) betervezését, min. 6 cm hőszigetelési vastagsággal. Így biztosítható egy 0,24 W/m2K alatti "U" hőátbocsátás elérése. Semilyen szempontból nem tartom indokoltnak grafitos, vagy szálas hőszigetelő alapú THR alkalmazását. Üdv: BBB
  • Szilvási Zoltán - 2016. feb. 02 11:38:03
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy épületszigetelés előtt állok csak nem tudom eldönteni, h mennyit és milyet! Adott egy 4éve épült 37,5-ös ytong ház, milyen külső hőszigetelést(hungarocell, grafitos hungarocell, üveggyapot) és hány cm-t ajánl rá? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel: Szilvási Zoltán
  • Borzák Balarám Béla - 2016. feb. 01 22:50:02
    Kedves Árpád! Akusztikai alap födémek/padlók lépéshangszigetelése biztosítása érdekében, kopogó-hangok terjedésének csökkentésére az un. úsztatott padló kialakítása, aminek alapelve a „tömeg – rugó – tömeg” rétegkialakítás. Azaz megfelelő tömegű födém, azon rugalmas úsztató réteg, majd azon megfelelő tömeggel rendelkező úsztatott réteg. Panelfödémek általában akusztikailag kellő tömeggel bírnak és ha arra hanglágy úsztatóréteg kerül, pl. Steprock, vagy EPS LH (azaz lépéshangszigetelő polisztirol – nem lépésálló!) azon optimális egy ugyancsak megfelelő tömegű úszó réteg, ami általában 4 cm esztrich, vagy 5 cm beton szokott lenni. Ha szeretné elkerülni vizes technológia alkalmazását, akkor a laminált padlóburkolat aljzata lehet pl. két rétegben, eltolt táblaillesztésekkel PUR ragasztóhabbal egymáshoz ragasztott cementkötésű fagyapot, vagy farost (pl. Heraklith, Betonyp) lemez. Lényeges, hogy az oldalfalaktól az úszó réteg és a burkolat el legyen választva hanglágy anyaggal. Az „úszó” burkolat-aljzat és a laminált padló közé annak megfelelő alátét filc szükséges. Lépéshangnyomásszint csökkentésnél nem a vastagabb anyag a jobb, mint a hőszigetelés esetén!!! Pl. EPS LH esetében leghatékonyabb a 27/25 mm-es. A vékonyabb és a vastagabb is kissé kevésbé hangszigetel.Üdv: BBB
  • Lukics Árpád - 2016. feb. 01 16:43:30
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Az szeretném megkérdezni, hogy fel szeretnénk újítani a panel lakásunkat. És törekednénk arra, hogy ne legyünk hangosak az alsó szomszédnak, mindezt úgy hogy 10 cmrel szeretném megemelni a padlót. Ezért arra gondoltam, hogy alulra raknék lépéshang-szigetelő anyagot (pl.: Steprock ND) és arra raknék valami hőszigetelő anyagot (valami lépésálló EPS-t), foliaréteget majd laminált padlót. Őn szerint gí hatékony lehet vagy esetleg tudna ajánlani valami megoldást? Köszönettel Lukics Árpád
  • Sz. Enikő - 2016. jan. 28 09:21:57
    Köszönöm szépen a segítséget.Szabó Enikő
  • Kiss Balázs - 2016. jan. 26 20:35:19
    Köszönöm a válaszát! Sokat segített! Kiss Balázs
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 26 16:27:06
    Kedves Enikő! Homlokzatra is és padlásfödémre is az EPS-t (fehér expandált polisztirolt - "népiesen" hungarocellt) javaslom. A vegyes beton-kő fal gyakorlatilag betonnak tekinthető. Üdv: BBB
  • Sz. Enikő - 2016. jan. 26 10:01:42
    Azt még elfelejtettem mondani, hogy tiszta beton hanem vegyek falazat ( beton, kő), a ház falazata.Erre szeretnénk a szigetelést.Köszönettel Szabó Enikő
  • Sz. Enikő - 2016. jan. 26 08:54:55
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Azt szeretném még kérdezni, hogy milyen típusú szigetelést javasol (hungarocell, kőzetgyapot). A födém horcsik, a padlásra is szeretnénk szigetelést oda is megfelelő lenne a hungaraocell? Köszönettel Szabó Enikő
  • Kiss Balázs - 2016. jan. 25 14:59:00
    Tisztelt Borzák Balarám Béla! Fafödémes (deszka-gereda-5 cm beton)tufaházat szeretnénk 20 cm kőzetgyapot födémszigeteléssel ellátni. A párazáró fóliától félünk (amit a kőzetgyapot alá ajánlanak), mert a ház lakóterében magas a páratartalom (rendszeres szellőztetéssel is) emiatt penészedünk és ha lerakjuk a párazáró fóliát még jobban bezárjuk a párát a házba. Mi a javasolt rétegrend a szigetelésnél a mi esetünkben? Kihagyhatjuk a párazáró fóliát? Köszönettel: Kiss Balázs
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 25 13:36:53
    Kedves Balázs! Végeztem egy páratechnikai ellenőrzést, amely szerint ha nem kerül a hőszigetelés alá párazáró fólia akkor is megfelel a rétegrend. A kőzetgyapot külső nedvességtől való védelme szükséges és olyan módon, hogy a gyapot fölé ne kerüljön olyan réteg ami megakadályozza a pára szabad kijutását az anyagból. A penészedést előidéző párásodás oka lehet a falak elégtelen hőszigetelő képessége is. A tufabeton szerkezet nem olyan sokkal jobb mint a beton. 30 cm beton U értéke kb. 2,5 W/m2K míg 30 cm tufabetoné kb. 1,3-1,6 miközben a páratechnikai ellenőrzés beton esetén nem mutat kondenzációt, míg tufabetonnál 75% feletti páratartalmat jelez, ami a penészesedéshez már elégséges nedvességtartalom. (Lásd: még alább Enikőnek és Lőrincz Zoltánnak küldött válaszomat)Üdv: BBB
  • Kiss Balázs - 2016. jan. 25 12:01:26
    Tisztelt Borzák Balarám Béla! Fafödémes (deszka-gereda-5 cm beton)tufaházat szeretnénk 20 cm kőzetgyapot födémszigeteléssel ellátni. A párazáró fóliától félünk (amit a kőzetgyapot alá ajánlanak), mert a ház lakóterében magas a páratartalom (rendszeres szellőztetéssel is) emiatt penészedünk és ha lerakjuk a párazáró fóliát még jobban bezárjuk a párát a házba. Mi a javasolt rétegrend a szigetelésnél a mi esetünkben? Kihagyhatjuk a párazáró fóliát? Köszönettel: Kiss Balázs
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 25 11:55:50
    Kedves Enikő! A homlokzati hőszigetelést eredendően a beton (pontosabban vasbeton) falakra találták ki. Tehát Önöknek sem tudok jobbat javasolni, mint megfelelő THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) felépítését a külső falakon. Így a belső falfelületi hőmérséklet -megfelelő fűtés mellett- az un. harmatponti hőmérséklet fölé kerül, amikoris nem történik párakicsapódás és azt követő penészképződés. Természetesen valamennyi homlokzat szigetelése volna az ideális, de ha nem finanszírozható, akkor az É-i sem kevés, min. 12 cm, de inkább 14 cm-es hőszigetelési vastagsággal. Azt azonban javaslom, hogy legalább 50-50 cm-el forduljanak át a K-i és a NY-i homlokzatra is, valamint a fsz.-i padlósík alá min. -30 cm-el érjen le a THR és a koszorú tetejére is forduljon be legalább a tető talpgerendájáig. Egyébként amilyen átok a szigeteletlen beton fal, olyan áldásos a hőszigetelt beton szerkezet -nagy tömege miatt- hőtárolási szempontból, valamint a nyári túlmelegedések elkerülésében. Üdv: BBB
  • Sz.Enikő - 2016. jan. 25 09:07:13
    Tisztelt Borzák Balarám Béla Úr! Tanácsát szeretném kérni. Idén vásároltunk egy 1960-as években épült családi házat.Az építő a tulajdonos volta aki egy atombiztos házat szeretett volna építeni aminek az eredménye egy full beton épület lett. Összedőlni nem fog a több mint 50 cm falával, de az az északi fal nagyon hideg és mivel most folynak a felújítási munkálatok elkezdett penészesedni.A ház többi részén is észrevettük hogy pára lecsapódás alakult ki a sarkoknál. A ház egy szintes, kb. 2 hete reggeltől estig folyamatosan fűtünk de a hőfok nem megy fel 14-15 fok fölé.A kérdésem az lenne milyen technikával lehetne az északi falon a penészesedést megszüntetni.Köszönöm válaszát.Tisztelettel Szabó Enikő
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 19 23:36:41
    Kedves Zoltán! Az un. párazáró fólia egyben légzáró réteg is, ami akkor működik rendeltetésszerűen, ha mindenütt folytonos. Sem páraáramlás, sem légcsere nem történhet sem rajta keresztül, sem a kapcsolódásoknál. Az átfedéses toldásokat egymáshoz kell ragasztani, szélekhez-, áttörésekhez, kapcsolódó szerkezetekhez szintén lég- és párazáróan kell ragasztani. Tehát olyan módon kell kialakítani azokat a részeket amihez csatlakozik a fólia, hogy ahhoz garantáltan záródóan lehessen hozzáépíteni. Ha ez nem valósul meg akkor úgy a levegő-, mint a pára ellenőrizetlenül/ellenőrizhetetlenül közlekedik és okoz különböző problémákat (téli hőveszteség, párakicsapódások nem kívánt helyeken, szigetelésnedvesedés, faanyagkárosodás, stb.) Üdv: BBB
  • Lőrincz Zoltán - 2016. jan. 19 09:19:22
    Tisztelt Borzák Balamár Béla úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy fafödém (rétegrend: 2,4 cm lambéria+ párazáró fólis+ 25 cm szigetelés) szigetelése esetén a szálas szigetelő anyag alá helyezett párazáró fólia végeit hová kell elhelyezni (szigetelés alatt hagyni szabadon, kivezetve fölé vagy egyéb módon) azért, hogy a kikerülő pára a tető alatt ne okozzon nedvesedést pl. a külső oldali szigetelés tetején. Válaszát köszönöm. Tisztelettel Lőrincz Zoltán
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 18 17:27:22
    Kedves Zoltán! Pop-up house néven a Marseille-i Multipod Studio kialakított egy hasonló konstrukciót. Vázlatosan megtalálható a neten, amolyan újságírói stílusban bemutatva. Szakmailag nem aggálymentes, különösen Magyarországon, ahol sajátos tűzvédelmi előírások vannak pl. a Franciához képest. Általános alapelv, hogy egy épület tartószerkezeteinek (falak, födémek) biztosítani kell a Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) előírt követelményeket. Ezt egy ilyen szerkezet -szerintem- nem tudja. Másik szempont, hogy csak megfelelő engedéllyel rendelkező egyedi építési megoldás alkalmazásával hozható létre pl. huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény. Tekintettel a jelenlegi zavaros „építési engedélynélküli” építési lehetőségre, majd használatbavétel során az építéskor érvényes további építési szabályok (OTÉK és a többi) betartásának megléte (?), ugyancsak „exlex” állapotokat hozott létre. Maradva azonban konkrét kérdéseinél: OSB lemez problémamentesen közvetlenül nem vakolható. Min. a táblaillesztések repedésmetesítő hálózása szükséges. Más a helyzet, ha mondjuk 1 rtg. OSB, arra illesztési hézageltolással cementkötésű farost/fagyapotlemez ragasztása pl. ragasztó PUR habbal s így a cementes felület már „gond” nélkül „vakolható” THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) vékonyvakolatával. 30 cm EPS (a beépített anyagtípustól függően) kb. 0,133 – 0,117 W/m2K U értékeket tud(hat). A rétegrend tervezés kérdése (én nem terveznék ilyen házat). Elsődleges hátrányának tartom a tartószerkezeti- és a tűzvédelmi/tűzbiztonsági bizonytalanságot, csekély hőtehetetlenségét (nyáron gyorsan túlmelegszik!) gyenge akusztikai teljesítményét (rossz hangszigetelő) szerelvényezhetőség (víz, villany, fűtés vezetékei?) stb. Kb. röviden. Üdv: BBB
  • Barnák Zoltán - 2016. jan. 17 16:44:28
    Tisztelt Borzák Balarám Béla úr! Laikus kérdéseim vannak. Építhetem-e a földszintes, lapos-tetős házam falát csak OSB,ESP, és újra OSB szendvicsszerkezettel? Lehet az OSB lapokat vakolni? Ha lehetséges ez a megoldás akkor 30 cm-s ESP mennyisége 0,15W/m2K U értéket fogja elérni? Hogyan nézhetne ki a falam rétegrendje? Mik a hátrányai ennek az építési módnak? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel Barnák Zoltán
  • Borzák Balarám Béla - 2016. jan. 12 09:26:05
    Kedves Sándor! A véleményem, hogy a dolog sajnálatos. Ezen túlmenően valóban ki fog száradni a hőszigetelés. A szálas hőszigetelők kötő/ragasztó anyaga jellemzően vízoldhatatlan, amiben a víz nem tesz kárt. Azonban -különösen a lazább szerkezetű, ~ 60 kg/m3 testsűrűség alatti típusok- hajlamosak víz hatására összeroskadni, ami vastagságcsökkenéssel, anyagtömörödéssel jár és kiszáradást követően ez a változás nem áll vissza maradéktalanul. Pl. 15 cm-es szálas anyag, víztől történt roskadás után kb. 13-14 cm vastagságnál jobban nem áll vissza, azaz pár százaléknyi (10-13%) hőszigetelési hatékonyságcsökkenés következik be (véglegesen!). Ha nem is változik (mondjuk) az anyag hővezetési tényezője a kiszáradás után, az belátható, hogy 13-14 cm az nem 15. Párazáró fóliát említ. Annak a helye a hőszigetelés alatt van! Szálas hőszigetelés fölé (is) un. vízzáró, de páraáteresztő fólia szükséges. Ezt nevezik másodlagos vízszigetelésnek, tetővédő fóliának is. Mint másodlagos vízszigetelésnek az a szerepe, hogy ha pl. megsérül-, hiányzik a fedés, akkor a hőszigetelést és természetesen a tető faszerkezeteit is megvédje a víztől. Ha képes volt megázni a hőszigetelés, akkor ez a fólia vagy hiányzik, vagy nem folytonos megfelelően, azaz nem funkcionál. Pótolni, vagy javítani kell. Üdv: BBB
  • Mikó Sándor - 2016. jan. 12 07:57:18
    Tisztelt Tibor, tetőfelújításunk nem készült el idejében így most a nagy esőben (hóban) beázott a tető, mivel nem volt mindenhol cserép és a víz befolyt a bádog alá. Párazáró fólia van rajta. A kivitelező nyugtatgat, hogy a megázott szálas szigetelő anyag úgyis kiszárad majd. Nem nagyon hiszem el. Mi erről a véleménye? Köszönöm válaszát, Tisztelettel Mikó Sándor
  • Borzák Balarám Béla - 2015. dec. 14 09:44:38
    Kedves Tibor! Logikus, hogy minél sűrűbb egy szálas hőszigetelő, annál drágább, persze növekvő műszaki teljesítménnyel együtt. Nyugodtan bíztatom EPS felé hajlásra, annak ellenére, hogy engem a szakmában ez irányú elfogultsággal gyanúsítanak. A forgácslappal társított EPS megint a magas árfekvésű termékek közé tartozik, lévén komplexebb megoldást eredményez. Valamit, valamiért. Nem azt írom le, hogy mit ajánlok, hanem azt, hogy én mit választanék az Ön helyében :-) . 10 cm EPS 70-es alulra, majd 5 cm (vagy 10) EPS 100-as felülre. Az el nem érhető eresz közeli sávokban felülre is megfelel az EPS 70-es, hisz nem lenne igénybe véve. Stabilitás kedvéért esetleg néhány pontban ragasztó PUR habbal egymáshoz rögzítve az eltolt táblákat. Fólia se alá, se fölé. A rendszeresen közlekedésre használt sáv (max. 50 cm széles) OSB lemezzel védetten. Tárolási célra az EPS 100-as, mint un. „lépésálló” anyag tökéletesen megfelel. A por is lepheti nyugodtan, hisz nem jut az anyagszerkezetbe, legfeljebb poros lesz a padlás. Nedvességre nem érzékeny, ami ráesik, majd elpárolog. Amúgy láttam én már egérfészket alukasírozású gyapotban :-( . Üdv: BBB
  • R.Tibor - 2015. dec. 13 18:44:02
    Üdvözlöm! Köszönöm gyors válaszát utána néztem a gyártó honlapján a két Ön által javasolt terméknek árban drágábbak mint a Multirock viszont ha jól értelmezem az anyag sűrűsége ennyit számít A Multirock azért "foszlik" olyan könnyen mert nincsen tömörítve a kőzetgyapot és ezért is olcsóbb ez a termék.Természetesen én is egy anyag típusra gondoltam, egy arany közép utat kéne célba venni akkor javaslata szerint a Rockwool Airrock ND megfelelő lenne a szóban forgó hőszigetelésre vagy inkább próbáljak befektetni több részletben megvásárolni sokkal drágább Airrock XD-t.Érdeklődnék még mi a véleménye a polisztirol hőszigetelésről ha lépés állót választanék megoldódna a padláson közlekedés csak attól tartok bár mi könnyen szétrághatja annak ellenére , hogy nem tartunk semmilyen takarmányt és állatot sem.Az austrothermnek láttam valahol, hogy létezik egy padlap terméke ami léplésálló eps-ből és egy forgácslap összepárosításából áll. Erről mi a véleménye megfelelő lenne a fent említett padlás szigetelésre vagy maradjak inkább a szálas hőszigetelésnél? A kőzetgyapot szigetelésre rakódó por ellen mennyire jó a hullámpapír teríték lehet hogy jobb megoldás mint a pára áteresztő fólia?Nagyon köszönöm gyors lelki ismeretes segítségét Tisztelettel R. Tibor !
  • Borzák Balarám Béla - 2015. dec. 13 11:14:57
    Kedves Tibor! Áramló levegő jellemzően az un. átszellőztetett légrésekben érvényesül (tetőtérbeépítés, átszellőztetett réteges falak). Ilyen esetben a túl laza szerkezetű szálas hőszigetelők (úgy 60-90 kg/m3 testsűrűség alattiak), áramló levegővel érintkező oldalán a szálak közé hatol a levegő és rontja a hőszigetelési hatékonyságot. Egyszerűbbnek látom egy anyagtípus alkalmazását (a két-, eltolt réteg az jó) pl. az Airlock ND (50 kg-os), vagy XD (90 kg-os) és a járó-, valamint tároló területeken táblás deszkaburkolattal. Az OSB sem rossz, de az párazárónak tekintendő, így ha 50-60 cm-nél szélesebb sávba kerül, előfordulhat az alsó oldalán párakicsapódás, amitől vizesedhet a hőszigetelés. Az Önök födémjére gyapot szigetelés alá fólia nem kell, fölé pedig TILOS! Sajnos nem egyértelmű a szakmai megítélés abban, hogy mit okoz a szálas anyagokra évek/évtizedek alatt lerakódó por hatása. Szerintem nem szerencsés. Víztől biztosan óvni kell (porhó, eső beszivárgás) Tehát a vízzáró, de páraáteresztő (!) fóliás letakarás inkább jó, mint sem. A 15 cm vastagság egyfajta minimum. Üdv: BBB
  • R. Tibor - 2015. dec. 13 10:01:16
    Tisztelt szakértő Úr!Ismételten a már több kérdésemben említett családi házunkról lenne szó.A falakon kívül a beton födémünket szeretnénk még szigetelni ami régi típusú betongerendából és un. tégla betétes vasalt beton szerkezetből áll, és a gerenda közök salakkal vannak kitöltve majd sárgafölddel van bevonva a teteje. Odáig már eljutottam, hogy kőzetgyapotot szeretnék és a RockWoolnál nézelődtem, kérdésem lenne erre a szigetelésre melyik típusú kőzetgyapotot javasolja kicsit elvesztem a termékek között Pl. nem vagyok vele tisztában , hogy az pontosan mit jelent hogy nem szabad egyes terméküket áramló levegőnek kitenni.A termékek közöl a Multirock-ot és az Airrock-ot néztem ezeket ajánlja a gyártó födémek szigetelésére ha nem járható padlás szigetelésben gondolkodik valaki. Ön szerint érdemes -e alkalmanként járható szigetelést kialakítani egy masszívabb közetgy.termékkel pl.Monorock Max E vagy inkább az előbb említette két termék közül kellene választani és kerüljön kialakításra deszkából vagy valami másból egy járórész vagy egy kisebb pakolós rész a padláson mivel azért szükség lenne a helyre.Épít.anyag kereskedőnél a multirockot tudtam csak megnézni kicsit lágynak sérülékenynek találtam árajánlatot is erre a termékre kaptam ezt javasolták a fent említett szigeteléshez. Ezekben a kérdésekben kérném segítségét és még a fólia elhelyezése sem tiszta kell-e egyáltalán és milyen, alulra vagy felülre vagy mindkét helyre.A tetejét takarjuk le mondjuk hullám papírral valahol hallottam , hogy elporosodhat a kőzetgyapot és az árthat neki, vagy pára áteresztő fólia kell a tetejére.A vastagság kb. 15cm van tervben két rétegben takarással felhelyezve. Előre is köszönöm segítségét tisztelettel R. Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2015. nov. 27 12:49:08
    Kedves Kalamár Úr! A megadott számon nem érhető el. Üdvözlettel: BBB 30/583-80-42, vagy borzakbb@gmail.com
  • Kalamár Gyula - 2015. nov. 27 12:12:44
    T. Borzák úr üdvözlöm. Budapesten zuglóban vagyok egy társasház közös képviselője.Hőszigetelés témában szeretném véleményét,szaktanácsadását kérni, megfelelő díjazás ellenében.Szeretnék beszélni Önnel ezzel kapcsolatban. Tel:+36! 1 222 60 44
  • Kalamár Gyula - 2015. nov. 27 12:09:10
    9*1=9
  • Borzák Balarám Béla - 2015. nov. 26 11:47:48
    Kedves Tibor! Fehér és szürke EPS között kb. 12-13% hatékonyságkülönbség és kb. 30-35% árkülönbség van. Önre bízom a döntést. Ha 12 cm fér el, szerintem legyen annyi fehérből. Saját példát említhetek, irodám 25-ös tömör téglafalú épületben van, 8 cm-es fehér EPS-es THR-el (így vettük) semmi gondunk sem télen, sem nyáron. Lényeg, hogy EPS 80-as minőségű legyen a termék, nem tapasztaltam hazai gyártók között -sem- nagyságrendi minőségkülönbséget. Aki TeljesítményNyilatkozattal igazolja az általa közölt lambda hővezetési értéket, abban bízzon meg. Ha szilárdsági szempontból lehetnek is ingadozások, gyakorlatilag a 70-es is tökéletesen alkalmas lehet(ne), lásd: Szlovénia, Szlovákia, Románia, ahol az a „járatos” típus. Ha a Sto határozott márkát ír(na) elő -amiről nem tudok- akkor természetesen legyen az. Az EPS szabvány (MSZ EN 13.163) szerint THR-be való mindegyik megfelelő. Üdv: BBB
  • R.Tibor - 2015. nov. 25 12:34:52
    Tisztelt Borzák Úr!Már az eddigiekben is feltett kérdéseimre adott szakszerű válaszaival is nagyon sokat segített. Hőszigeteléssel kapcsolatban lenne ismételten kérdésem kisméretű téglából falazó sárral épült 38 cm-es falazat hőszigetelésére.A teljes házfelújítás során került felfedésre, hogy van egy pár négyzetméteres falrész ami 25cm-es, a tavalyi év februárjában javasolta a 12 cm-es fehér eps hőszigetelést kérdésem az lenne elsőkén ez miben változott azóta sajnos anyagiak miatt a most kezdődő tél vége felé fog elkezdődni a hőszigetelés. Érdemes e befektetni vastagabb pl. 14 cm eps-be vagy legyen inkább 12m-es grafit reflex felrakva. A házunk telek határra épült nem túl széle az udvarunk a hely szűke miatt 12-14 cm-es szigetelésnél nem férne el több és ezt a későbbiekben sem tudnánk vastagítania fentiek miatt.Kérdésem lenne még,hogy milyen minőségű eps-t válasszak, környékünkön az austrotherm termékeket forgalmazzák többnyire ezek elég megbízhatóak vagy válasszak valami más terméket ha igen akkor melyik gyártó milyen eps-ét javasolná Ön.A ragasztó anyag és az eps-en kívül minden hozzá való a mester javaslatára Sto cégtől lesz beszerezve ehhez szeretnék jó minőségű epst-t vásárolni hogy garantáltan jó legyen a falazatunk hőszigetelése. Előre is köszönöm válaszát R.Tibor.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 29 14:39:49
    Kedves Viktor! A 23-25 fok egyfajta túlfűtés, ami kedvező a penészesedés megelőzésére, amennyiben a belső felületek naponta "ki vannak szárítva". Ha a gázfűtésre való átálláskor lesznek olyan zugok, kávák, bútorok mögötti alsó padlóélek, ahol harmatponti hőmérséklet alá hűl a felület, ott képes 75%-os páratartalom kialakulni, ami ha hosszabb-rövidebb időre állandósul (kb. 72 órát meghaladóan) akkor előfordulhat penészképződés. A harmatponti hőmérséklet nagyban függ a belső páratartalomtól. Ha pl. +20 fok lesz a levegő lakás közepén, padlónál pl. 18 fok, mennyezetnél pl. 22 fok és a páratartalom nem emelkedik tartósan 65% fölé akkor nem kell tartani penészesedéstől. Üdv: BBB
  • GYURKA VIKTOR - 2015. okt. 28 20:01:35
    Tisztelt szakértő! Penésszel kapcsolatban szeretnék kérdezni. 8 évvel eszelőt egy házrészt vásároltunk.Körbe kint a falak nem voltak leszigetelve.Pár fal bepenészesedett.Amióta leszigeteltük nem penészesedett,de fával fűtünk azóta.A kérdésem az,hogy ha gázzal (cirkó)fűtünk lehetséges ,hogy bepenészedik? És gázzal már nem engednék 23-25 fokot. Előre is köszönöm a választ. Tisztelettel Gyurka Viktor.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 27 22:31:59
    Kedves Zsuzsa! Természetes hogy lesz belőle megtakarítás, hisz az épület egy része védettebbé vált, azon az oldalon csökken az eddigi téli hőveszteség. Ha ennyi pénz volt, akkor jó megoldás. A semminél több, de azt nem tudom megmondani, hogy pontosan mekkora megtakarítás várható. Tételezzük fel, hogy a homlokzati hőveszteség a teljes épületéhez képest kb. 40%-os. Egy átlagos homlokzati hőszigeteléstől kb. 50%-os javulás várható, ami épület egészre vetítve kb. 20-25%-os megtakarítást eredményez, ha minden oldal érintett. Ha csak az É-i, akkor úgy becsülöm (nem ismerve sem az épület alakját, sem hőveszteséget eredményező felületeit, azok energetikai teljesítményét, stb.) 5-6% esetleg lehet. Viszont így az É-i oldali lakások téli komfortja megközelítheti mondjuk a D-iekét, azaz nem csak megtakarítást kell értékelni, hanem a hőérzeti, valamint állagvédelmi szempontokat is! Megszűnhetnek a „húzó” falak a benapozástól mentes É-i oldalon. Hideg(ebb) belső felületeken lecsapódó és penészesedést előidéző nedvesedés elmarad(hat). Üdv: BBB
  • Kiss Zsuzsa - 2015. okt. 27 20:44:01
    Tisztelt Borzák Úr! Az lenne a kérdésem, hogy 4 emeletes társasházban lakom és a házban az északi oldalt leszigetelték. Sokan nem értettek vele egyet, köztük én sem. Jó megoldás volt-e vagy nem, lesz e belőle valamiféle megtakarítás, vagy semmi. A többi oldal nem lesz leszigetelve, mert pénz az nincs rá. Válaszát köszönöm.
  • Tótpál Mária - 2015. okt. 24 19:51:29
    Kedves Borzák Úr! Nagyon köszönöm az igen gyors válaszát holnap lefotózom és át fogom küldeni, ugyanis izgulok nehogy később problémám legyen. Holnap veszi talán le a fóliatakarót. Annak örülök,hogy a két réteg vékonyvakolat nem probléma csak hogy vékonyan megrepedett no nem hatalmas repedezések vannak ott volt aggodalmam. Fogom holnap a fotót küldeni és még egyszer köszönöm kedves és gyors válaszát. Üdv.Tótpál Mária
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 24 17:14:18
    Kedves Erika! Tekintve, hogy két rétegben készülő hőszigetelős, minősített THR-ről (Teljes Hőszigetelő Rendszerről) nincs tudomásom, így a már meglévő megoldás az eddigiek alapján sem képezhet minősített rendszert. (Tekintve, hogy az Austrotherm nem THR Rendszergazda, így némiképp felelősség nélkül ajánlhatnak esetleges, nem általános megoldást) Ez műszakilag nem gond, inkább jogi következménye lehet(ne), ha később valamilyen probléma előáll(na). Én a 20 cm vastagságot úgy osztottam volna ketté, hogy pl. 15+5, vagy 16+4, vagy 17+3 cm, azaz minél vékonyabb fedőréteggel, de ez már késő bánat  Felelős szakmai véleményem szerint, ha megfelelő az eddigi felragasztás, dűbelezés és a fedőréteg ráragasztása, akkor elfogadható és nem indokolt további dűbelezés, bár ezt jogszabályilag, vagy szabályozásilag nem tudom alátámasztani. Sajnos Gödöllő környéki kivitelezői ismeretségem nincs. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 24 16:57:58
    Kedves Mária! A kedvezőtlen időjárási körülmények senkinek nem jók, de sajnos ez a Kivitelező „gondja” elsődlegesen, csak Ő tud igazodni a pillanatnyi helyzethez. A két réteg vakolat műszakilag nem probléma, jogi értelemben olyan többletmunka, ami külön nem számítható fel, sem anyagban, sem pedig díjban, különösen ha az a Kivitelezőnek felróható okok miatt vált szükségessé, mint pl. az Önök esetében. A foltszerű javítás műszakilag akár megfelelő is lehet(ne) de esztétikailag elfogadhatatlan. Ha tudna küldeni néhány jellemző fényképet a hibajelenségekről, talán többet tudnék hozzászólni a további teendők ügyében. Üdv: BBB (borzakbb@gmail.com)
  • V. Erika - 2015. okt. 24 14:54:20
    Tisztelt Szakértő Úr! Családi házunk, porotherm 30-as falán 20 cm austrotherm grafit hőszigetelés lett felrakva, két rétegben. Az alsó réteg 12 cm hagyományosan ragasztva, műanyag dűbelekkel. A felső réteg 8 cm pur tytan ragasztóval eltolva ragasztva az alsó rétegre. Itt dűbelek nincsenek a hőhíd elkerülése miatt. Ezt a felrakási módszert az austroterm képviselete javasolta. A külső glettelés, színezés még nincs kész. Egyéb okoknál fogva, új kivitelezővel kéne ezt elvégeznünk. A kivitelezők viszont mind át dűbeleznék ezt a rendszert. Ön szerint mi a jó megoldás? Tud e ajánlani kivitelezőt Gödöllő környékén? Köszönettel: Erika
  • Tótpál Mária - 2015. okt. 24 14:40:32
    T.Uram!Házszigetelésben vagyok éppen igaz már 2 hónapja itt vacakolnak vele az időjárás miatt. Oldalsó falamat felhúzták pedig borult volt az ég jól lemosta a vékonyvakolatot az eső ekkor fóliázta már le a mester. Még a fólia mindig rajta van javítgatni akarta mondom foltokban hogy gondolja. Erre föl újra áthúzta vékonyvakolattal. Még nem végeztek fólia még rajta nézegetem alatta repedezett a vékonyvakolat most azért,hogy kétszeri húzás után vastag lett rajta aggódok és mérges vagyok nagyon. Holnap jön folytatni és levenni a fóliát hogy lehet ezt helyrehozni v. javítani v. ne fizessem ki.Kérem szíves tanácsát mielőbb.Tisztelettel és köszönettel várom válaszát.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 17 12:06:26
    Kedves Sándor! Bár nem vagyok fűtés szakértő, annyit azért tudok, hogy egy megfelelően méretezett és beszabályozott padlófűtés jól- vagy rosszul szigetelő házat is megfelelően képes kifűteni. Persze az utóbbi jóval költségesebb! A lábazat mint ha mindig mostoha gyermek volna. Általában beton, kő, zsalukő, stb. mégis jóval vékonyabb hőszigetelést gondolnak rá az emberek, mint egy nagyságrenddel jobb téglafalra (?) Tehát ha a homlokzatra 15 cm a terv (szerintem elég 14 cm pl. fehér EPS is, az is tud 0,24 W/m2K alatti „U” értéket) akkor a lábazatot sem kéne elhanyagolni. Legfeljebb nem kell a járdáig, hisz ha a pinceszint nem fűtött, akkor elég a földszinti padlósík – 30-50 cm mértékig leengedni a homlokzati hőszigetelést (ha az esztétikailag megfelelő). Lényeg, hogy az a szakasz ami a vízszigetelés alatt van, az zártcellás (pl. XPS, FormEPS) hőszigeteléssel készüljön. A 3 rétegű üvegezésű ablakokat csak támogatni tudom. A belső párának és a homlokzati hőszigetelés polisztirol, vagy kőzetgyapot anyagának nincs köze egymáshoz !!! Attól, hogy egy MW (kőzetgyapot) páratechnikai jellemzője 1, pl. az EPS-é (expandál polisztirolé – népiesen hungarocellé) 30-40, attól bármelyikkel készülő falon legfeljebb az összes páratöbblet max. 3-4 %-a képes távozni, az összes többi csak légcserével, szellőztetéssel engedhető ki. A légzáró falak (az Önök fala már az) nem csak a levegőt nem engedi szabadon ki-be járni, de a párát sem! Ami általánosan nem ismert probléma, hogy a beltéri műgyantás festékek gyakorlatilag megszüntetik a belső vakolat és a falazat pára-puffer szerepét. Mészfestés, vagy szilikonfestés esetén a belső -lehetőleg- mészvakolat (sajnos az is jellemzően un. javított mészvakolat, azaz cementes) és a téglafal képes átmenetileg felvenni a megemelkedett páratartalmat (főzés, ruhaszárítás, fürdés, zuhanyzás, stb.), majd mikor az lecsökken (pl. szellőztetéstől) befelé leadni. Ez a folyamat erősen párafékező, netán párazáró belső festés esetén elmarad. Rendkívül fontos, hogy a külső falak alsó vízszigetelése kifogástalan legyen. Ha ez nem garantált, különösen pedig az alá nem pincézett lakásrész alatti padló-vízszigetelés hiányzik, akkor a talajból talajnedvesség, talajpára folyamatosan befele szárad, homlokzati hőszigetelés esetén még intenzívebben. Sok olyan szépen felújított házban jártam, ahol attól volt magas a páratartalom, hogy a régi épület padlója alatt nincs vízszigetelés, a falak alatti pedig már elöregedett. Penész ott képes kialakulni ahol nedvesség van! Ha száraz a fal, mennyezet, ablakkáva, stb. ami attól száraz, hogy nem hideg (nem hűl harmatponti hőmérséklet alá, mert jól szigetel(t), vagy túl van fűtve a lakás, a páratöbblet pedig kiengedve – belső páratartalom ne haladja meg az 55%-ot!) akkor nincs penész! Üdv: BBB
  • Sándor - 2015. okt. 16 16:16:06
    Kedves Borzák úr! Nemrég családi házat vásároltunk és nagy dilemmába vagyunk a szigeteléssel kapcsolatba. A ház adatai : B30-as falazat, 90-ben épült ikerház, 3 szintes ,félig alápincézve. A terveink, lábazati szigetelés min 8 cm , külső szigetelés 15 cm kőzetgyapot. Viszont a házba csak padlófűtést tervezünk a két szintre ami kb 100nm. Kérdés , hogy vajon elegendő a szigetelés vastagsága ,hogy meleg legyen és ne kelljen kiegészítő fűtés? Az ablakokat pedig 3 rétegű melegperemes passzívházhoz ajánlott ablakokra cserélnénk. Kérdésem ,vajon ezzel elérjük a célunkat ,hogy elegendő lesz a házba a padlófűtés ? Illetve Ön mit gondol erről? És persze kérdéses lesz a pára elvezetése is ,mert ilyen jól szigetelt háznál előfordul a penész vagy kőzetgyapot szigetelésnél kevésbé? Válaszát előre is köszönöm , Tisztelettel, Sándor.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 14 10:13:04
    Kedves Asszonyom! A két hőszigetelő réteg közötti deszka olyan vastag/erős legyen, hogy ahhoz lehessen ragasztani pl. ragasztó PUR habbal és dűbelezni pl. csavaros tányérral (EJOT STR-H) Üdv: BBB
  • veresné - 2015. okt. 13 13:07:08
    tisztelt szakértő úr!ha belül fa áthidaló alatt régi gerébtokos redőny volt,felül 40cm most az üreges a rész mivel műanyag ablak van polisztirolos kitöltésű pótlás kerülne közé amit ajánl és jövőre kívülről nikecell szigetelést kapna a fal, hogyan tudják össze dubelezni a külső és a belső polisztirolos anyagot, hogy az idővel ne váljon el? mert úgy lenne, hogy két nikecell között van deszka, meg nemes vakolat hogyan tartaná össze a külső szigetelést.várom sürgős válaszát:köszönettel VERESNÉ
  • Borzák Balarám Béla - 2015. okt. 12 18:10:16
    Kedves Asszonyom! Ha szeretné, hogy minél kevésbé legyen hőhidas a káva, akkor jónak tartom a polisztirolos „pótlást” és gipszkarton burkolást. Üdv: BBB
  • veresné - 2015. okt. 12 16:26:01
    Tisztelt Borzák úr!régi családi ház B-30téglából épült gerébtokos ablak ki lett cserélve műanyag nyílászáróra így belül 30cm vastag körbe az ablak körüli kávázás javítása tégla pótlása mert hézag lyukak vannak, fent ahol redőnytok volt belső deszkához vakolták régen a külső vakolatot most belül felül megmaradtak a deszkák alatta műanyag ablak azt szeretném kérdezni mivel milyen megoldással lehetne körbe kávázni,hogy ne legyen hő hidas mert a mester hungarocelt és gipszkartonnal akarja jó lenne? mert én ragaszkodom ,hogy téglából folytassa tovább régihez:várom sürgős válaszát :veresné
  • Borzák Balarám Béla - 2015. szep. 30 11:49:25
    Kedves Árpád! Földszinten is ajánlott lehet a lépéshangszigetelés a padlókban, de inkább olyan épületekben, ahol pl. a folyosó kopogó hangjait szeretnénk elszigetelni pl. irodáktól, tantermektől, szálloda szobáktól, stb., lakásokban nem jellemző az ilyen igény. +++ 5 cm esetén érdemesebb 2 cm lépéshang-szigetelőre 3 cm lépésálló anyag beépítése. Olcsóbb és jobb. Ha azonban vezetékek húzódnak a szigetelésben (víz, fűtés, elektromos, stb.) akkor alulra kell tenni a lépésállót, abban vezetni a csöveket, majd a lépéshangszigetelő legyen folytonosan felül. Lényeg, hogy sehol ne szakadjon meg, ne legyenek hanghidak, átmenő kavics, csavar, szeg, stb. és a falaktól az úszó réteg (esztrich, aljzatbeton) feltétlenül hanglágy réteggel legyen elválasztva! A lépéshangszigetelés nem úgy működik, mint a hőszigetelés -minél vastagabb annál hatékonyabb- pl. az un. roppantott EPS esetén a 20-25 mm-es anyagok jobb lépéshangnyomás-szint csökkentést mutatnak, mint a vékonyabbak, vagy vastagabbak. Vastagabb lépéshangszigetelőnek a várható összenyomódása is nagyobb, mint a vékonyabbé. +++ Lábazat külső oldali vízszigetelése akkor lehet indokolt, ha várható olyan vízterhelés, amitől meg kell védeni. Ilyen jellemzően ritka (kivéve „árterek”). Fontos, hogy a lakott szint fő- és válasz falai, padlója, padló alatti hőszigetelése garantáltan száraz, azaz vízszigetelt helyzetben legyen! Ha jók ezek a vízszigetelések akkor „szegény” lábazat, akár vizes is lehet, „neki” az a sorsa. Az XPS lábazati hőszigetelés vízszigetelésre is jól rögzíthető (pl. ragasztó PUR habbal, bitumenes ragasztó tapasszal) és a nyers betonra is jók az un. THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) ragasztók. Üdv: BBB
  • Nagy Árpád - 2015. szep. 29 20:53:00
    Kedves Béla, földszinten ajánlatos e lépéshang szigetelést tenni az esztrich alá, vagy csak emeleten van jelentősége? Emeleten 5cm szigetelés van tervben. Ez teljes vastagságban lépéshang szigetelés legyen?Lábazatot kívülről ajánlatos e vízszigeteléssel ellátni teljes magasságban?Erre közvetlen rákerülhet e az XPS?Köszönöm a tanácsait!Üdvözlettel, Árpád
  • lajos - 2015. szep. 27 10:31:52
    köszönöm válaszát
  • Borzák Balarám Béla - 2015. szep. 27 10:06:59
    Kedves Lajos! 25-ös tömör km. téglafalra érdemes 4+9-10 cm (összesen kb. 14 cm) hőszigetelést, 38-as falra 4+8-10 cm-t (összesen kb. 14 cm-t) tenni. A futósoros B 30-ra 4+10-11 cm-t (összesen kb. 14-15 cm-t) tenni. Ha az egész épületre összesen 14 cm vastag hőszigeteléssel készül(ne) THR, az hosszú időre egy jő hőtechnikai eredményhez vezet(ne). Üdv: BBB
  • lajos - 2015. szep. 26 14:40:57
    köszönöm válaszát a mi házunk egyrésze kisméretü téglábol készült a másikrésze meg b30 as futoban rakták ezért érdekelne mert ezen van a 4 cm es szigetelés
  • Borzák Balarám Béla - 2015. szep. 26 13:46:26
    Kedves Lajos! Egyszerű kérdésre egyszerű választ adtam, de azért nézzük kicsit bővebben. Vélhetően a meglévő hőszigetelés nem fiatal. Jellemzően 10 év után érdemes legalább átfesteni, netán újra vakolni, de ha olyan a környezet -akár- évenként lemosni. Ha pl. újravakolási igény merül fel, mert mondjuk túl vékony a meglévő fedőréteg (nem éri el hálózás + vakolat együtt) az 5 mm-t (ami elég általános) akkor szinte már „csak” a ráépítendő hőszigetelés (annak ragasztójával és dűbelezéssel) a kérdés. Nem csak a szigorodó hőtechnikai követelmények miatt, de a reális minőségmegtartás és hatékonyságbiztosítás is azt diktálja, hogy 4 cm-nél vastagabb legyen egy THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) hőszigetelő magja. Mire elég manapság és a közeli jövő szempontjából 4 cm-es hőszigetelés? Pl. 44-es pórusos vázkerámiára (PoroTherm), 37,5 cm-es pórusbeton (YTONG) falra. Az Önök háza valószínű nem ilyen falakkal készült. Ha pl. B 30-as, akkor 4+8-10 cm kéne. Ha 38-as vázkerámia, akkor 4+4-6 cm. Ha 38-as soklyukú tégla, akkor 4+6-9 cm és így tovább. Üdvözlettel: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2015. szep. 26 13:15:46
    Érdemes.
  • lajos - 2015. szep. 26 11:47:14
    tisztelt uram a házam már szigetelve van 4 cm es nikecelel érdemes e még rászigetelni vagy sem
  • Csiszar Agnes - 2015. szep. 15 11:18:54
    köszönöm a választ!
  • Borzák Balarám Béla - 2015. szep. 15 09:50:20
    Kedves Ágnes! Az előző bejegyzésemben -amit Neuburger Tamásnak írtam- felvázoltam (ha nem is túl optimistán) a tetőtér hőszigetelési lehetőségét. Önöknél is szükség volna még legalább + 10-12 cm hőszigetelésre. Ha az a szarufák fölé kerülne, a cserépfedés és lécezésének visszabontásával, majd újraépítésével, akkor az zártcellás anyag legyen, XPS, vagy PIR/PUR lemez. A cserép alatti átszellőzési lehetőség kialakítása feltétlenül szükséges !!! Ha belül, a szarufák alatt készülne a többlet hőszigetelés, akkor akár a meglévő belső burkolaton át a szarufákhoz rögzített kettős lécváz közé (hogy minél kevesebb hőhíd alakulhasson ki) mondjuk 2x5 cm EPS 5x5-ös stafnik között, majd párazáró fólia és új belső burkolat. Az É-i homlokzat önállóan is hőszigetelhető a többi oldaltól függetlenül, mondjuk 10 cm vastag hőszigeteléssel készülő fehér EPS alapú THR-el (Teljes Hőszigetelő Rendszerrel) aminek számtalan hazai Gyártója, Rendszergazdája van. Ami minősített mindegyik megfelelő. Üdv: BBB
  • Csiszar Agnes - 2015. szep. 15 08:59:02
    Kedves Béla! Azt kifelejtettem,hogy cserép tetős.
  • Csiszar Agnes - 2015. szep. 15 08:56:53
    Kedves Béla! A házunk hőszigetelést tervezzük, szeretnek tanácsot kérni. 1994ben épült porotherm téglából, azt hiszem csonka kontytetos, tetőtér beépítéses, alapincezett azaz összesen 3 szint.Tetoterben 20cm gyapot szigetelés van a vízszintes síkon, Gerendai között 10cm. Északi fal kapja a legtöbb hideget,nedvességet.Nyaron a nagy melegben 30fok volt a tetőtérben. Azt szeretnem kérdezni, hogy milyen szigetelést javasolna,hány cm-t.Koszonom válaszát előre is!
  • Borzák Balarám Béla - 2015. aug. 24 12:58:48
    Kedves Tamás! Tetőtérbeépítés felett a 15 cm vastag hőszigetelés napjainkban alsó határ, különösen ha az csak a szarufák között van (ami valószínű) hisz így minden szarufa hőhíd! Ugyan van 3 cm légrés, csak kérdés hol és működik-e, azaz télen-nyáron intenzíven átszellőzik-e? További 10-12 cm hőszigetelés nem volna luxus, újabb kérdés: szarufák alatt, vagy fölött? Ha alá kerül(ne), csökken a belső tér, ha fölé, akkor héjazat újraépítés szükséges. További javítási lehetőség a be nem épített tetőterek felöli padlástéri falak külső hőszigetelése, attól függően, hogy miből van? Összességében: fa fedélszerkezetes tetőtérbeépítés a nyári túlmelegedésekkel szemben csekély ellenállású a hiányzó tömeg miatti kis hőtehetetlenség okán. Több napos 30 fok fölötti hőmérséklet esetén minden átmelegszik, cserép, faszerkezet, hőszigetelés, burkolat és belül is hasonló lesz a „klíma”. Eredményesebb a tető feletti hőszigetelés (pl. zártcellás hőszigetelőből) 10-15 cm, majd azon új, intenzíven átszellőzni képes héjazattartó váz és héjazat, ami árnyékol és „hűt” amennyire tud. Sajnos a Kárpát medence a mediterrán klíma felé halad, azzal a kedvezőtlenséggel, hogy nincs tengerünk :-) Üdv: BBB
  • Neuburger Tamás - 2015. aug. 24 12:09:28
    Tisztelt Borzák Úr! Családi házunk hőszigetelését tervezzük. A ház egy szintes,tagolt sátor tetős, tetőtér beépítéses. A tetőtér 15 cm gyapottal szigetelt, 3 cm légrés, és gipszkartonnal lezárt.A lakrész fölött egy 2,5 m hőszigetelés nélküli padlás helyezkedik el. A homlokzat szigetelése kőzetgyapottal könnyen megoldható. A tetőtér, ami mindig hidegebb illetve nyáron melegebb, szigetelésére szeretnék tanácsot kérni. Várom megtisztelő válaszát, Tamás.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. jún. 21 10:42:10
    Kedves István! A lábazati cementvakolat szárító/nedvességszabályozó vakolatra való cseréje jó megoldás. Kőzetgyapot nyirkos környezetben elvizesedik, amitől hőszigetelő képessége szinte teljesen leromlik. A zártcellás-, vakolathordó (érdesített) XPS nyirkos lábazaton is hatékonyan hőszigetel, de mivel a lábazat továbbra sem lesz vízszigetelt ezért legalább a terep/járdaszint feletti 30 cm-t szabadon kell hagyni, hogy a felszívódó víz jelentős hányada képes legyen elpárologni. Ha a teljes lábazat hőszigetelésre kerül(ne) és azon szellőző nyílásokat képeznek azon keresztül nem csak a nedvesség (egy része) képes távozni, de a hőáramlásoknak is szabad utat enged(ne). Ha ez esztétikailag nem elfogadható kialakítás, akkor pl. markáns (csapadékot be nem vezető!) illesztési hézagokkal beépített kő/műkő burkolat mögött, ugyancsak a +30 cm-es szint felett kerüljön XPS, alatta „csupasz” lábazat. Így a padlószint –30-50 cm hőszigetelt lehet, míg az alatt képes száradni a nyirkos lábazat. Üdv: BBB
  • Mezei István - 2015. jún. 19 00:40:25
    Tisztelt Borzák Úr! Kisméretű téglából épült 35-38 cm-es falazatot szeretnék hőszigetelni 10-12cm vastagságban. Ez egy régebbi épület 1950-es években épült. A beton alapja alacsonyan van és a vízszigetelése sem jó már. A külső oldalán vizesedés látható salétrom kiválással. Utólagos szigeteléssel foglakozó cég géles vízzáró injektálást javasolt. Ez azonban a belső padlószint magasságában képezne egy záróréteget amely szintnél kb 60-70 cm-rel van lejebb a külső talajszint. A mostani erősen cementes (vízzáró?) lábazati vakolat eltávolításra kerül és szárító vakolattal lesz az injektálás után visszavakolva. Ez esetben hogyan lehetne a lábazatot hőszigetelni? Kőzetgyapot lábazatra - megoldható? Lehetséges-e az xps lábazati szigetelésbe olyan "szellőző nyílásokat" elhelyezni, hogy a lábazatból a nedvesség távozhasson? Köszönettel: Mezei István
  • Borzák Balarám Béla - 2015. jún. 07 11:00:57
    Kedves Éva! Magam részéről olyan esetben tartom megfontolandónak grafitos EPS alkalmazását THR-ben (Teljes Hőszigetelő Rendszerben) ha valamilyen okból korlátozott a vastagság. Az Önök esetében ez nem áll fenn. Pl. 12 cm normál fehér homlokzati EPS is tud 0,2 W/m2K „U” értéket PT 30-as falon, ami -szerintem- hosszú távra is megfelelő. Jó gondolat, hogy pl. É-on és NY-on 15 cm, míg K-en pl. 12 cm kerüljön, de nyugodtan lehet egységes a vastagság. Olyan helyeken ahol ragasztott kőburkolatokat terveznek (max. 40-45 kg/m2 !!! - 20-30 kg-ig megfelel a normál EPS is, de az is teljes felületen felragasztva.) ott célszerű teljes felületen felragasztott vakolathordó XPS hőszigetelőt alkalmazni, azon az első réteg hálózást követően 6-8 db acél beütőszeges/csavaros dűbelezés, majd egy következő hálózás után képes ragasztott burkolatot biztonsággal viselni. Az előbb körülírt megoldások esetén nem tartom szükségesnek falfűtés alkalmazását. Ha nincs falfűtés, nincs szerelvényezhetőségi gond. Padlófűtés kérdését/szükségességét a teljes épület gépészeti tervezése döntheti el. Üdv: BBB
  • L.-né Éva - 2015. jún. 06 22:29:15
    Tisztelt Borzák Úr! Épülő házunk homlokzati szigetelése előtt állunk, és szeretném a tanácsát kérni ennek tipusával kapcsolatban.Porotherm 30-as téglára (több ismerős véleményét is kikérve) a 12-es ill. a 15cm-es grafitszigetelést gondoltuk.A házunk ikerház keleti-északi-nyugati fekvésű része.Javasolt- e az északi falat jobban szigetelni mint a többit?Ha a házat a nemesvakolat mellett dekorķővel is szeretnénk díszíteni, elbírja- e ez a vastagabb szigetelést? Mivel eléggé tartunk attól, hogy az északi fal hideg lesz, gondolkodunk a falfűtésen is.Mi erről a véleménye,tudjuk- e kombinálni padlófűtéssel( akár a hálószobákban is), illetve a falfűtés esetén mennyire "díszíthetőek" a falak( gondolok itt gipszkarton polcokra, képekre). Várom megtisztelő válaszát. Éva
  • Borzák Balarám Béla - 2015. máj. 28 23:37:09
    Kedves Asszonyom! Sok jóval nem tudom biztatni. Panel épületeknél az a baj, hogy egy merev vasbeton dobozszerkezet és ha valahol rezgések jutnak az anyagba, az -tömege ellenére- elég jól vezeti a közelebbi szomszédos helyiségekbe. (a rezgések intenzitásától függően távolabb már elnyelődik) Nem vagyok akusztikai szakember, de véleményem szerint (és nem ismerve a részleteket) ha az alsó szomszéd padlójából indulnak a rezgések (un. kopogó testhangok), az a falakon át az ön lakása falaiban ill. a két lakás közötti födémben „mérséklődik”. Ha megoldható volna hogy alul hanglágy padlóburkolatok lennének (szőnyegpadló, szőnyegek, habalátétes PVC) akkor jó esély volna a kisebb áthallásra. Ha az ön szőnyegei és bútorai nem nyelik el annyira a feljutó rezgéseket, hogy az ne legyen zavaró, akkor nincs ötletem. (Sajnos a sokat szidott panellakásokban a régi klasszikus PVC-t, szőnyegpadlót sok helyen hidegburkolatokra, laminált padlókra korszerűsítették, amelyek jó vezetői a kopogó hangoknak. Természetesen horror költségen ki lehetne bélelni az Ön egész lakását olyan belső komplex akusztikai burkolatokkal ami akár egész hatékony is lehetne, de ez sem biztos és nem gondolom reális próbálkozásnak) Elnézést. Üdvözlettel: BBB
  • Káka Jüzsefné - 2015. máj. 28 20:57:27
    Tisztelt Borzák Balarám Béla! A kérdésem ugyan nem a hőszigeteléssel kapcsolatos, de reménykedem, hogy tud zanácsot adni. Panellakásban lakom, és az alattam lakó lépéseinek, és a gyerekek futkosásának a hangját szeretném ha nem is kizárni, de csökkenteni. Sok mindent olvastam már erről az interneten, és nehéz jó megoldást találni. Kérdésem az lenne, lehetséges-e, és ha igen, milyen anyaggal. Válaszát előre is köszönöm.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. máj. 14 17:00:18
    Igen. Üdv: BBB
  • Sándor István - 2015. máj. 14 16:46:26
    Tisztelt BBB! Építkezés előtt állunk, eddig úgy terveztük, hogy Porotherm profi 44-es tégla + 2 cm vakolatban gondolkoztunk, de elolvasva korábbi válaszát felmerül a kérdés, hogy ehelyett is inkább az ott leírtakat javasolja? Köszönettel, Sándor István
  • Borzák Balarám Béla - 2015. máj. 11 17:18:00
    Kedves Éva! Hogy Építésze miért gondol vb. pillérvázas szerkezetre azt nem tudom. Én (nem minden megfontolás nélkül – megfelelő hőtároló tömeg, jó hőfokcsillapítás, kedvező akusztikai paraméterek, tartószerkezeti megbízhatóság, jó szerelvényezhetőség, strapabíró falazóelemek, hagyományos építési mód, stb.) a „masszív” falak (B 30, mészhomoktégla) híve vagyok megfelelő vastagságú homlokzati hőszigetelő rendszerrel, amiben előnyösebbnek tartom a normál (fehér) EPS-t. Pl. B 30 + (min.) 14 cm hőszigetelés, vagy 25-ös mészhomoktégla + (min.) 14 cm hőszigetelés. A+ energetikai osztály nem csak a falakon múlik. Üdvözlettel: BBB
  • Ilyés Eva - 2015. máj. 11 16:23:28
    Tisztelt Borzak Balaram Béla, segítséget szeretnem kérni fal+ hőszigetelést illetően. Építészem javaslata: Porotherm 20 Nf vasbetonpillerrel megerősítve+ 15 cm grafitos szigetelés. Szeretnem, ha a falazat A+ ős kategóriát érne el. Ön mit javasol? Tisztelettel: Ilyés Eva
  • - 2015. ápr. 24 17:53:24
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 30 19:10:19
    Kedves Ágnes! A két kérdezett hőszigetelőanyag hőszigetelő képessége, azonos vastagság mellett nagyjából megegyezik. (λ /lambda/ – /névleges/ hővezetési tényezője mindkettőnek kb. 0,036-0,040 W/mK körüli. Mindkét anyagtípus „jól” lép kölcsönhatásba nedvességgel, ami nagyságrenddel rontja hőszigetelő teljesítményüket, miközben a nyirkos cellulóz alapú szigetelők rothadásra-, míg a gyapotok roskadásra /is/ hajlamosak.) A minimális hőszigetelési vastagságot az határozza meg, hogy a hőszigetelt szerkezeten-, vagy benne ne történhessen párakicsapódás (lásd előbbi „nedvességreakciót”!), a szigetelt szerkezet belső felülete ne legyen hidegebb 2-3 foknál nagyobb mértékben a helyiség léghőmérsékleténél, ill. az aktuális hőszigetelési követelményértékek teljesülése (amit nem engedélyköteles felújítások esetében nem szoktak számon kérni). Jövőbe mutató hőátbocsátási érték PHT 44 esetén 6-7 cm + hőszigeteléssel érhető el, közbenső (padlás) födémeknél min. 30 cm (födémen, vagy fafödém gerendái között + alatta, vagy fölötte együttesen) Üdv: BBB
  • Ágnes - 2015. már. 29 22:07:58
    Tisztelt Uram! Szeretném megtudni, hogy 10 illetve 20 cm vastag rockwool kőzetgyapot hány cm vastagságú fújható cellulóz szigetelésnek felel meg vizszintes síkon? A falak PHT44, erre csak hőszigetelő vakolat kerül, extra szigetelés nem. Az ablakok 2 rétegű (4x6 mm) fa ablakok lesznek. Az elvet miszerint legyen olyan vastag,amit a pénztárca elbír ismerem, de szeretném tudni mi a minimum-maximum és ideális vastagság, mert sajnos az ezzel foglalkozó cégektől nem kaptam erre választ. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel, O'Hara Ágnes
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 26 22:22:02
    Kedves Katalin! Személyes tapasztalatom szerint a pinceszintről „kiásott” „lakószint” dohos marad. Nem láttam még megoldást ennek elkerülésére, vagy javíthatóságára. (Ilyen közegbe önként nem szoktak beköltözni - „a muszáj nagy úr”. Jártam már ilyen helyiségekben, de nem volt jó a közérzetem. Elméletileg, ha tökéletes az utólagos vízszigetelés és megoldható a markáns falszerkezet teljes csírátlanítása akkor -talán- lehetséges, de én bizonytalan vagyok ebben.) Üdv: BBB
  • K.Katalin - 2015. már. 26 18:09:48
    Tisztelt Uram, Lakásvásárláson gondolkozom, és egy kicsit elbizonytalanodtam. Egy régi tpusú társasház földszintjén hírdetnek egy lakást, amit 2008-ban a ház alagsorából alaítottak ki, oly módon, hogy a teljes udvart kiásták, a járdát lesüllyesztették, a falakat újraszigetelték kívülről. Azóta állítólag nincs vízesedés, de a kérdésem az lene, hogy ilyen esetben fennáll a penészedés/dohosodás veszélye? Köszönettel, Katalin
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 22 11:02:51
    Kedves Tibor! Tekintve, hogy a meglévő falazat egy régi/hagyományos szerkezet, célszerűnek tartanám a vakolást is inkább a klasszikus erősített vakolással elvégezni, azaz a normál belső vakolatba (ami lehet természetesen zsákos is) rabitzhálót ágyazni. Gúzolás – vékony első vakolatréteg – rabitzháló (átfedéses toldásos felületfolytonossággal felrögzítve a falra) – végleges vakolás. Nem gondolom jobbnak az üveghálós THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) rendszerragasztós megoldást. A belső oldali magasabb párafékező képesség nem ártalmas, hisz a légcserének, páravándorlásnak nem a fal az útvonala hanem a tudatos szellőztetés. Üdv: BBB
  • R.Tibor - 2015. már. 20 22:46:07
    Tisztelt szakértő Úr nagyon sokat segítettek a már eddigiekben feltett kérdéseimre a szakszerű válaszai. A már előző kérdéseimben említett sátortetős kisméretű téglából sárgafölddel összeépített házunkról lenne ismét szó. Nem kimondottan szigetelésről lenne kérdésem hanem a belső vakolással kapcsolatban merültek fel kérdéseim. A teljes belső fent említett szerkezetű 38-as falazatról eltávolítottuk a régi porladó vakolatot és megtisztítottuk. A belső vakolást hagyományos vakoló anyaggal" malter cement,mész homok" végeznénk melyet a k. mester javaslatára " zsákos " előre gyártott vakoló anyaggal simítanánk le.Az lenne a kérdésem, hogy jó megoldásnak tartja ezt a módszert, vagy üvegszövet hálózzuk le a falakat a repedések elkerülése végett.A felújítás során több helyen megbolygattuk a házat fal kiváltások javítások, ezért aggódom nehogy az új vakolat össze vissza repedjen. A második verzió, hogy lehálózzuk az alapvakolás száradása után a falakat ragasztóba ágyazott üsz.hálóval és azután már jöhet a festő mester glettelni majd festeni. Melyik megoldást tartja jónak milyen anyagba lehetne a hálót beágyazni belső falfelületen? A mester jó minőségű hőszigetelő rendszer ragasztót javasolt, nem tudom mennyire jó megoldás ez mivel attól tartok bezárja a falat a ragasztó és elrontjuk a régi típ. házunk levegőjét klímáját, ill. falazatát ezzel a megoldással.Minden nemű javaslatát szívesen fogadom ha tudna segíteni ezen kérdésekben tisztelettel R. Tibor !
  • R.Tibor - 2015. már. 20 21:49:13
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 18 10:11:48
    Kedves Zsombor! Hőszigetelés vonatkozású épületfelújítások esetén célszerű az egyéb iránt is kívánatos egységes hővédő burok kialakítása, értsd: pincétől a padlásig minden térelhatároló (padló, pincefödém, lábazat, külső fal, födém, tető) megfelelő mértékű hőszigetelése. Ezzel elérhető a téli–nyári megfelelő komfort biztosítása és az épület gazdaságos fűthetősége, jó esetben szükségtelen nyári klimatizálása. Az Ön által vásárolt épület vélhetően B 30-as falakkal készült, amire jövőbemutatóan min. 12-14 cm hőszigeteléssel kéne THR-t (Teljes Hőszigetelő Rendszert) felépíteni. Szigetelendő a pincemennyezet, az épületlábazat, legalább a padlószint -30-50 cm-es mértékéig kívül, lefele és az erkély, terasz szerkezetek. A tetőtéri erkélylemez (ha érdemes megtartani) praktikusan körbe szigetelve (alul, felül, homlokfelületen) min. 10 cm vtg. THR-el, járósíkon zártcellás (XPS) hőszigetelővel, azon dupla üvegháló beágyazásával fagyálló burkolat ragasztására kialakított kéreggel. A fsz.-i terasz láthatóan átázik, ezért azon amit lehet vissza kéne bontani, majd egy megfelelő új vízszigeteléssel javítani. Felső (járó) síkja az egységes felület miatt teljes felületen szigetelendő (pl. hasonlóan az erkély járósíkjához), míg alul legalább a falsíktól kifelé 30-50 cm mértékig. A homlokfelület legalább a két rövid oldalon legyen szintén min. 10 cm hőszigeteléssel javítva. Több természetesen lehet (Nem lehet túlszigetelni!) A tetőtér a tető külső bontása nélkül befelé szigetelendő praktikusa, min. 20 cm utólagos hőszigeteléssel, ami dupla faváz között szálas (üveg-, vagy kőzetgyapot) hőszigetelővel megoldható, tökéletesen záró páravédelemmel és igény szerinti belső burkolattal. Biztosan nincs jól megoldva a meglévő hőszigetelés feletti és a cserép alatti réteg átszellőzése, ezt javítani kell. *** Röviden. Üdv: BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 13 19:41:17
    Kedves Zsombor! Szívesen fogadok képillusztrációkat a kérdéses házról, hogy lehetőleg reális ajánlásokat tehessek. Üdv: BBB - borzakbb@gmail.com
  • Dr. Varga Zsombor - 2015. már. 13 19:03:43
    Tisztelt Borzák Úr! Segítségét kérném.. 1979-ben épült családi házat vásároltam, lerobbant állapotban. Rendbe hoznám, szertném megfelelő módon hőszigetelni, ill. zöld energiát felhasználni a fűtés-hűtés során (napelem, napkollektor, hőszivattyú). Mivel a projekt elején állok, minden tanácsot, javaslatot örömmel fogadok. Tudok képet is küldeni amennyiben szükséges. Köszönettel.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. már. 02 15:56:55
    Kedves Timi! Nem tudok egyértelmű választ adni. Nem ismerem az "alátalpalás" kifejezést. Az aláfalazás az világos; a kibontott alsó falszakasz helyett újat falazni (alá) a megmaradó felső szerekezetnek. Logikailag nekem a 'talpalás' kb. szélesítéssel (is) és/vagy mélyítéssel együtt járó (egyfajta talpképzést) aláépítést jelent(het). Lehet esetleg utólagos (alá)alapozás is. (?) ami vályog épületeknél elképzelhető, mert sok régi vertfal/vályogfal szinte "csak" a "terepszintre" -különösebb alapozás nélkül- volt/van "rakva". Üdv: BBB
  • Timi - 2015. már. 02 12:25:57
    Üdv! Azt szeretném kérdezni, hogy mi a különbség az aláfalazás és alátalpalás között?
  • Borzák Balarám Béla - 2015. feb. 23 23:13:17
    Kedves Lena! Lásd pl. lentebb BBB 2014. feb. 19 22:31:31 Üdv: BBB
  • Lena - 2015. feb. 23 15:28:57
    Kedves Béla! Házvásárlás előtt állok. A kiválasztott házikó egyik fala (északi oldalon végigfutó leghosszabb fal) vályog, a többi tégla. Hogyan lehet ezt a házat hőszigetelni? Válaszát előre is köszönöm!
  • Borzák Balarám Béla - 2015. feb. 17 18:24:53
    Kedves Erika! A műgyanta padlók nem tekinthetőek általánosan elterjedt lakásburkolati megoldásoknak – szerintem alaptalanul. Semmi kivetni valót ne látok bennük. Hőérzetileg leginkább a hagyományos, ragasztott PVC burkolatokhoz hasonlítható, így kezelhetőségük és viselkedésük is, azzal az előnnyel, hogy hézagmentesek! Ha kandallós fűtésben gondolkodnak, arra azért számítani kell, hogy kipattanó szikra, parázs kárt tesz benne! Üdv: BBB
  • - 2015. feb. 17 14:16:44
    Üdv! Remélhetőleg hamarosan építkezünk. Nagy dilemma, hogy milyen padlóburkolatot használjunk. Jelenlegi házunkban metlaki van, de mivel most is és később is kandallóval fogunk fűteni, így ez nagyon hideg a lábunknak. Viszont rátaláltam a műgyanta padlóra, de sajnos sehol nem találok ezzel kapcsolatban tapasztalatot, hogy milyen hőérzetet ad, ha nem padlófűtéssel együtt van használva? Tudna ebben segíteni, hogy mihez lehet hasonlítani? Köszönettel: Erika
  • Borzák Balarám Béla - 2015. feb. 03 21:00:05
    Ez majdnem olyan segítség volt, mint amit Galla adott szomszédjának: - Miklós a lakásunk egyforma, Te mennyi tapétát vettél mikor tapétáztatok? - 16 tekercset - válaszolt Miklós. Pár nap múlva: - Te Miklós, nekünk megmaradt három tekercs tapéta! - Nekünk is, felet Galla.
  • Borzák Balarám Béla - 2015. feb. 03 18:52:02
    Szia Sándor! Lehetséges :-)
  • Lékó Sándor - 2015. feb. 03 15:16:21
    Kedves Béla! Veszprém, Lahner György u. 2. Megvan? Az egyik (2/B/I. em. 7.) lakás konyhájának csillárjából (és körül) folyik a víz, kisebb-nagyobb intenzitással. Ha olvad a hó, mintha több lenne az áldás. Vízvezeték ottan nincsen. Lehet, hogy csapadékvíz (bár az épület 3 emeletes és a 3-on nincs gond). Valaki azt mondta, nála is volt ilyen rejtélyes eset pár éve (hasonló szituban, ugyanez a ház) de az már megszűnt. Lehetséges ez? leko.sandor@gmail.com
  • Borzák Balarám Béla - 2015. jan. 29 14:48:04
    Kedves Csilla! Ilyen célra alkalmasak a zártcellás hőszigetelő anyagok, pl az XPS (extrudált polisztirol) mint a RavaTherm XPS 300 WB, ami mintázatos felülete következtében jól ragasztható, kérgesíthető és nagy teherbírású (kb. 1,5 tonna/m2). 2 cm-től 3-4-5-6-… cm-es vastagságokban készül. Metlachira hőszigetelő rendszerragasztót javaslok (gyakorlatilag bármely Gyártó magasabb minőségű – drágább ragasztójából) az XPS lapokat teljes felületen leragasztani (fogazott glettelővel felhordott ragasztóba). Kb. két nap múlva a felületére ugyanazzal a ragasztóval egymást követően két réteg hőszigetelő rendszerekhez (THR-ekhez) használt üveghálót lehet beágyazni. Az így képzett kéreg alkalmas hidegburkolat ragasztott fogadására és a lakásokban jelentkező terhelések viselésére. Parkettára ugyanez a megoldás, de ragasztó PUR habbal leragasztva. Üdvözlettel: BBB
  • Csilla - 2015. jan. 29 13:17:34
    Kedves Béla! Szeretnék tanácsot kérni.Meglévő metlakira és parkettára, amire a felújítás során szintén metlaki és laminált padló kerül, milyen szigetelést lehet használni? A két felület közé szeretnék valamilyen megoldást találni. Társasházi lakás ami az első emeleten van és nagyon hideg az aljzat.Előre is Köszönöm: Csilla
  • Borzák Balarám Béla - 2015. jan. 19 12:57:42
    Rockwool - Frontrock Max E
  • Amler Ágnes - 2015. jan. 19 10:12:46
    Kedves Béla! Köszönöm a részletes és szakszerű válaszát. Kérem szíves segítségét arra vonatkozóan is, hogy a levelében leírt \"Min + 10 cm\" ásványgyapot szigeteléshez milyen típusú szigetelőanyagot célszerű használni. Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Amler Ágnes
  • Borzák Balarám Béla - 2015. jan. 15 18:49:25
    Kedves Ágnes! 20 éve a 4 cm mennyezeti hőszigetelés a garázsfödémen elfogadható volt, de sajnos úgy tűnik mai -reális- igényeinknek nem felel meg. Felnövelés szükségesnek tűnik. Min. + 10 cm-t javasolnék, hogy hosszú távon megfelelő hatékonyság legyen biztosítva. Figyelemmel a teremgarázs tűzvédelmi kategóriájára csak nem éghető hőszigetelő anyag jöhet szóba, ami gyakorlatilag szinte csak a vakolathordó ásványgyapot lehet. Beépítési módja: meglévő fogadó felület tisztítása – fogazott glettelővel táblányi felületegységenként ragasztó előhúzása a mennyezetre – hőszigetelő tábla teljes felületén (lent, fektetve) vékonyan, de a szálak közé préselve „bevasalni” a ragasztót és így felnyomni a már fent lévő ragasztóra – ideiglenes alátámasztás + azonnal 4 db FÉM (!) dűbellel rögzíteni a táblákon belül kb. 45 fokban a sarkoktól ~15 cm-el beljebb – ha kész a hőszigetelés, arra üveghálót kell beágyazni a felragasztás ragasztójával, majd néhány nap múlva 50x50 cm-es raszterben újra dűbelezni szintén FÉM (!) dűbelekkel. A végeredmény maradhat így is, de lehet festeni, vakolni hőszigetelő rendszer (THR) vékonyvakolattal. Nem gondolom, hogy csak a gerendák vonalaiban kéne elvégezni az utólagos hőszigetelést, hisz hogy az megfelelően csökkentse azok hőhídhatását, legalább jobbra-balra 25-30 cm-el túl kéne vezetni a hőszigetelést, ami pedig már összeér. Üdv: BBB
  • Amler Ágnes - 2015. jan. 15 10:09:01
    Kedves Béla! Alábbi a problémánk: egy 20 éve épült társasházban lakunk, ahol a teremgarázs felett 4 lakás van. A garázs vasbeton gerendáinál valószínűleg nincs rendes hőszigetelés, a garázs bejáró (lamellás ajtó) felett vannak hálók, a hálók nagyon hidegek. A teremgarázsnál 4 cm hőszigetelést helyeztek el a mennyezetre még annó az építésnél. Utólagos szigetelés (esetleg csak a hálók alatt és a gerendáknál) megoldás lenne és mivel, milyen vastagságban kellene szigetelni? Köszönettel és üdvözlettel, Amler Ágnes
  • Borzák Balarám Béla - 2014. nov. 21 17:10:14
    Kedves Ferenc! A második megoldás jó. Az első "felejtős". Üdv: BBB
  • Dér Ferenc - 2014. nov. 21 16:27:35
    Kedves Béla ! Panel lakás teraszát ( belső , nem kiálló) szeretném hidegpadlóval burkolni, de előtte szeretném hőszigetelni. A padlószint és a teraszajtó küszöbjének külső magassága 7.5 cm. Az általam elképzelt rétegrend : 3 cm XPS lap, PE fólia, 2cm esztrichbeton, hidegpadló.vagy 5cm XPS duplán lehálózva, hidegpadló ? Kivitelezhető valamelyik, vagy " felejtős" , esetleg javaslat ?Válaszát köszönettel várva: Ferenc
  • Borzák Balarám Béla - 2014. nov. 12 09:21:57
    Kedves Miklós! A leírtak igen szomorúak (sajnos mint technológiai fegyelmezetlenség nem egyedi) A jelzett megoldás lényeges eleme a megfelelő hőszigetelőanyag, valamint a külső burkolat alatti átszellőzési lehetőség biztosítása. Ha ezek nem megfelelőek, akkor a kialakítás -természetszerüleg- hibásan „működik”. Természetesen végezhető hőkamerás vizsgálat, anyagminta-vételekkel nedvességmérés, de a javítás elkerülhetetlen. Javaslom, hogy a magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv-nél (TSZSZ) kezdeményezzen vizsgálatot. Az MKIK honlapján megtalál ezzel kapcsolatos információkat és teendőkre vonatkozó eligazításokat. Szerintem egyszerűen kimutatható és szakvéleményben rögzíthető a szabálytalanság, a hibás kivitelezés/teljesítés, de az újraépítésre való kötelezése a kivitelezőnek jogi kategória. A TSZSZ véleménye annyiban (is) hasznos, hogy peres eljárásban soron kívüli intézésre kötelezi a Bíróságot. Üdvözlettel: BBB
  • - 2014. nov. 11 22:24:45
    Kedves Béla, nemrég vásároltam egy házat, amelyet néhány éve ún. VinyTherm (http://www.vinylit.de/index.php?id=1552) rendszerrel hőszigeteltek. Egy átalakítás során megbontottuk a rendszert, amikor is kiderült, hogy vélhetően nem a gyári technológia szerint készült el. Ezt abból gondolom, hogy bár kültéri rendszerről van ugye szó, a felhasznált szigetelőanyag padlástérbe, vízszintes felhasználásra tervezett üveggyapot. A leírás szerint viszont táblásított anyagot kellett volna használni, persze kültérit. Ahogy láttam, az üveggyapot helyenként összeesett, hiszen nem függőleges felhasználásra tervezték. Kérdésem az, hogy mivel a teljes falburkolatot még nem szeretném megbontani, van-e arra mód, hogy a jelenlegi szigetelés hatásfokát megvizsgáljam, bevizsgáltassam, illetve azt megnézni, hogy az üveggyapot milyen állapotban van - nedves, vagy sem. A rendszer elvben úgy épül fel, hogy a táblásított anyag mellett a külső borítás felé van egy 2 centis légrés, ami a légmozgást biztosítaná, de ahogy néztem, a hengeres üveggyapotot csak úgy tudták a falon tartani, hogy betömködték a külső panelek mögé, mint a vattát. De így a légrés is megszűnt. Gondoltam fűtött ház hőkamerás vizsgálatára, ez a hőhidakat megmutatná, de a nedvesedést nem tudom, kimutatja-e. További kérdés, hogy mivel az anyagfelhasználás a kivitelező hibája, lehet-e élni a garanciával a szigetelés kijavítására? (A német gyártó év garanciát ad a termékre.) Egyébként másban is eltértek a gyári eljárástól, például az előírás ellenére sok helyen nem használtak rozsdamentes csavarokat, és amint most kiderült, az ablakok körül, és a párkányok alá egyáltalán nem került szigetelés. Köszönettel: Miklós
  • Borzák Balarám Béla - 2014. nov. 06 17:08:26
    Kedves Csaba! Sajnos a régi cementlap (vélhetően a 20x20-as un. márványmozaik)sem vízszigetel, különösen nem a fugák. Így ha a föld és a lakott tér között ez van, akkor azon képes átjutni annyi nedvessé, ami hosszú távon kellemetlenségeket okoz. Üdv: BBB
  • jenei csaba - 2014. nov. 04 18:10:26
    Tisztelt Béla!Házunk bővitésénél régi kültéri cementlap van a falon és ehez lett töltésföld rakva döngölve majd betonozva.Kérdezném hogy ez a cementlap mennyire tud vizesedni ettől a töltésföldtől?Vagy eggyáltalán át tud e vizesedni?Üdv:csaba
  • Borzák Balarám Béla - 2014. nov. 03 20:44:22
    Kedves Árpád! Javaslom az XPS lemezt -nagyjából- teljes felületen a fallezáró betonra ragasztani, majd arra szintén hasonlóan 14-16 mm-es OSB lemezt, amit kb. 50 cm-ként tányéros dübellel a betonhoz kell rögzíteni. Így az OSB-re már jól tud lemezelni a bádogos és a nyári túlmelegedést is bírja. Üdv: BBB
  • Nagy Árpád - 2014. nov. 02 18:59:24
    Kedves Béla!Épülő padlásteres házunknál a nyeregtető szarufái 30cm-el alacsonyabban fekszenek az oromfalak tetejétől.Cserepezés után 15cm különbség várható és lemezborítást fog kapni.A mesterek XPS lapot ragasztottak a belső 30cm-es részre, homlokzat utólag lesz szigetelve,a fal teteje (beton) viszont nincs még szigetelve.Bádogos szerint nem tudja lemezt stabilan rögzíteni XPS lapon keresztül.1-Van erre valamilyen megoldás?2-Szabad e lemez borítás alá közvetlenül XPS-t tenni,nyári tűző nap milyen hatással lenne rá?Előre is köszönöm a válaszát!Üdvözlettel:Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2014. okt. 13 21:49:23
    Kedves József! Ha már engedélyezett tervük van és az 38-as porotherm, akkor azt javaslom, hogy építsék meg azt nyugodtan. Ne próbálkozzanak öszvér megoldásokkal. A Kombitherm sem tipikusan „hagyományos” falak alá való, különösen nem pillérek alá! Mivel egészben nem látom a tervezett szerkezetet, csak annyit tudok mondani, hogy az épületekből kifelé történő hőáramok max. 10-15%-a megy lefelé -a talaj, vagy a pince felé- nem ezt kell feltétlenül mérsékelni, hanem a 85-90%-os többit (falak, nyílászárók, zárófödémek). Ha a lábazat és a homlokzat is, egybefüggő/megszakítás nélküli- és megfelelő vastagságú hővédő burkot kap, akkor nincs értelme „fabrikálni”. Ha a zártcellás (pl.: XPS) homlokzati hőszigetelés a földszinti padlósík alá ér 50-60 cm-t, akkor abban a síkban ne tartsanak hőhídtól. Kérdés, hogy milyen hőátbocsátási érték van előirányozva a tervben lábazatra, ill. külső falakra? Ha ezek elérik a 0,24-0,25 W/m2K értéket, akkor ilyen vonatkozásban tökéletes lehet a házuk. Ha megengedőbb volt a tervező, attól még jobban szigetelni nem tilos. Üdvözlettel: BBB
  • Rankovics József - 2014. okt. 12 17:32:11
    Tisztelt Borzák Úr! Családi ház építését tervezzük,a jó hőszigetelés fontos szempont.A teherhordó falak hőhídmentesítésére szóba került a habüveg tégla,de borsos ára miatt lemondtunk erről.A tervezőnk egy öszvérmegoldást ajánlott,ill.már engedélyezve van az építési terv:a 38-as porotherm téglafal alá 2 sor ytong falazóelemet tervezett,mondván ugyanazt tudja ez is sokkal kedvezőbb áron.Engem annyira nem győzött meg,ezért tovább keresgéltem. Így találtam rá a Bachl által gyártott kombitherm nagyszilárdságú szigetelőlapra,amely a gyártó szerint alkalmas a teherhordó falak alá hőhídmentesítésére.Van-e tapasztalata erről a szigetelőanygról.A mi házunk teherhodó falaiba 30-as merevítő betonpillérek vannak tervezve,ezek alá is betehető-e Ön szerint ez a szigetelés?Azért lenne érdekes,mert így a fal alá betett kombitherm szigetelésre ráérne a külső homlokzati szigetelés,teljes hőhídmentességet biztosítva.Vagy bele kell nyugodnom a tervezőm által javasolt "majdnem olyan jó"megoldásba? Válaszát előre is köszönöm: Rankovics József
  • Borzák Balarám Béla - 2014. okt. 11 00:43:58
    Kedves Sándor! Rövid és „egyszerű” a kérdése, de a válasz ennyi információ alapján nem tud egyértelmű lenni. Biztos eredményt csak annyi helyen vett anyagminta és azok nedvességtartalmának meghatározása adna, ami jól jellemzi a „megmintázott” falakat. Ugyanakkor attól hogy egy adott „pillanat” nedvességtartalmát megtudnánk, nagyon sokkal nem lennénk okosabbak. Durva adatok szerezhetőek -pár ezer forintért kapható- kézi nedvességmérő eszközzel. Egy-egy falat mindenféle roncsolás nélkül több helyen kéne mérni és hogy jól lehessen érzékelni -akár- egyszerű vázlatrajzon bejelölni azokat a kb. határokat ahol (a műszer érzékenységétől függő) nedves és „száraz” részek húzódnak. Ha minden helyiség, minden falát így lemodellezi, akkor megláthat egy kb. képet arról, hogy hogyan alakul a ház falainak felvizesedése. Persze mindez csak felületi vizsgálat. Bonyolultabb a fal belseje, ahova nem „látunk be” onnan csak megfúrásos anyagmintavétellel, annak minél pontosabb mérésével, majd kiszárítást követő újramérésével határozható meg a nedvességtartalom. Azonban ez is bármilyen pontos módon történne, arról nem adna információt hogy mindez mitől van (felszívódás, párakicsapódás, külső csapadék, vagy belső üzemivíz okozza?) és hogyan lehetne megszüntetni. Javaslom, hogy írja be valamelyik internetes keresőbe az „utólagos vízszigetelés”-t és több olyan céget fog találni, akik mindebben nagy tapasztalattal rendelkeznek. Nem csak diagnosztizálnak, de el is végzik a szükséges beavatkozásokat. Üdvözlettel: BBB
  • sandor - 2014. okt. 09 20:13:13
    Kedves Bela. Hazat szeretnek veni, talaltam is egyet de a talaj eleg nedves a kornyeken. Szigetelt fahaz es a falak is eleg nyirkosak. Vasarlas elott Hogyan tudhatnam meg a falak belso alapotat anelkul hogy lebontanam a vakolatot? Es ha talajbol sziv vizet hogyan tudom lentrol szigeteln. Elore is koszonom.
  • Brzák Balarám Béla - 2014. szep. 29 21:58:52
    Kedves Árpád! Ad. 1. Ha a szarufák felső síkjáig hőszigetelő anyaggal kitöltött azok köze, akkor nem szükséges a páraáteresztő(!!!) fólia alá deszkázat. Ad. 2. Ahogy Ön is írja, alig tér el a két anyag 15 cm hőszigeteléssel elérhető U értéke, tehát nem kell tartani erre visszavezethető penészedéstől. Ad. 3. 25-ös téglafalra akár 30 cm EPS is biztonsággal felépíthető. Díszkő burkolata már nem ilyen egyszerű. A hőszigetelés közvetlenül nem terhelhető ragasztott burkolattal! Max. 40 kg/m2 burkolat esetén dupla hálózást és teljes felületű hőszigetelés-ragasztást javasolt alkalmazni, az első réteg hálózást követő acél beütőszeges (csavaros) dűbelezéssel. A burkolatos megoldásnak páratechnikai kockázata is van, hisz a kültéri, flexibilis ragasztók, valamint a kő lapok kifugázva együtt magas páradiffúziós ellenállásúak, könnyen előfordul burkolat mögötti párakicsapódás, ami hosszú távon lefagyáshoz vezet, miközben a hőszigetelés meg vizesedik, romlik a hatékonysága. Páratechnikai ellenőrzéssel kell meggyőződni a biztonságos páraátjutásról. Üdv: BBB
  • Nagy Árpád - 2014. szep. 29 07:28:34
    Kedves Béla! Ismét kikérném szakmai véleményét: 1. Épülő padlásteres házunk ferde tetős részét ön szerint érdemes e ledeszkázni szarufa felett (páraáteresztő fólia alatt)? Amennyiben igen, csak a ferde tető lakástérig, vagy az egész tetőszerkezetet? 2. 25cm téglafalból épül az épület és a földszint felett lévő betonfödém nem lett körbeszigetelve. Mester szerint gyengítette volna a konstrukciót, ha elveszünk belőle 3-5cm-t a homlokzati oldalról. Most már sajnálom, hogy nem erőltettem! Legalább 15cm EPS kerül majd az épületre így az U érték alig tér el a téglafalnál és a betonfödémnél. Ön penészesedés megelőzés szempontjából mit tud mondani? 3. Nem hallottam/láttam olyan épületet ami 10+10cm EPS-el lett szigetelve. 25cm-es téglafalra fel lehet rögzíteni ilyen vastag szigetelést? Ilyen méretű szigetelés külső díszkővel terhelhető e? Köszönöm a segítségét! Üdvözlettel,Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2014. szep. 26 23:44:00
    Kedves Sándor! Elvégeztem egy páratechnikai ellenőrzést, fólia nélkül is megfelel a tervezett rétegrend. Különösen az OSB alá ne kerüljön, mert ott hideg helyen van és lecsapódik rajta télen a kifele áramló pára, elvizesíti a hőszigetelést, ami így nem lesz képes hőszigetelni. Üdv: BBB
  • F.Sándor - 2014. szep. 25 22:29:27
    2014.09.25. Kedves Béla! Családi házam födémje EB 60-19-es béléstest, rajta 3-4 cm-es salakbeton.EPS 100-al szeretném szigetelni. Szükséges-e valamilyen fóliát alkalmaznom 2 réteg, kötésben felrakott lap esetén? Ha igen, milyen a helyes sorrend? Járhatóvá tétel céljából OBS-re gondoltam. Válaszát előre is köszönöm.
  • H.Gábor - 2014. szep. 22 13:51:18
    Az előzőhöz.Porotherm tégla kitöltése polistirol gyöngyel hőhíd megszakítás címén.
  • Borzák Balarám Béla - 2014. szep. 22 13:07:39
    Kedves Gábor! Statikai megbízhatóság okán én javaslom, hogy a szakaszos aláfalazás kisméretű tömör téglával történjen! Ha a lábazatra is és a homlokzatra is homlokzati hőszigetelés fog kerülni, akkor nem érdemes „jól” hőszigetelő, de (elsősorban a beépíthetőségi nehézségek miatt) bizonytalan terhelhetőségű falazó anyagokkal kísérletezni. Ha egy jövőbemutató hőátbocsátási értéket céloznak meg, pl. 0,24 W/m2K, akkor tömör téglára min. 14 cm kell(ene) ami YTONG esetén min. 6 cm, PTH esetén min. 8 cm, beton esetén min. 15 cm egy általános hőszigetelő képességű anyagból. A síkbeli váltást építészetileg sem tartanám szerencsésnek. Üdv: BBB
  • H.Gábor - 2014. szep. 22 12:34:36
    Az előzőhöz.Porotherm tégla kitöltése polistirol gyöngyel hőhíd megszakítás címén.
  • Har Gábor - 2014. szep. 22 12:07:47
    Kedves Béla!Régi ház 40cm tömör tégla falazat vízszigetelését tervezem méterenkénti falkibontással.A visszafalazandó tégla helyett ytong-ot tennék 1vagy 2 sort,a hőhídmegszakítás végett.Utána a homlokzati lábazati hőszigetelés következne.Aljzat és födémszigetelés is lesz.Ön szerint van értelme az ytong-nak,és elbírná e a tömör téglafalat?
  • Borzák Balarám Béla - 2014. szep. 19 17:55:02
    Kedves Dani! Ha a hőszigetelés alá gondolja, akkor a fafödémnél párazáró fólia kell. Ha kell fölé, mert mondjuk nem garantálható a nedvesség bejutásának megakadályozása (porhó, eső szél torlónyomástól) akkor csak páraáteresztő típusú. Üdv: BBB
  • Ihász Dániel - 2014. szep. 19 16:09:34
    Kedves Béla, köszönöm gyors válaszát. Még egy kérdéssel zavarnám. Lent említett egyszintes házunk egy részén megmaradt horcsíkos födém, a hozzá épült részen fafödém készült. Mindkét részre 30cm szigetelést terveztünk. A fadfödémnél fogópárok alá 5cm közé 15cm fölé 10cm, itt nem járható a padlás. Kell hogy védjük a szigetélést valamilyen fóliával? Köszönettel, Dani
  • Borzák Balarám Béla - 2014. szep. 10 13:37:50
    Kedves Dani! Nincs korlátozva az XPS homlokzati alkalmazása. Nyitott fugájú kőburkolat esetén biztos hogy jut a burkolat mögé víz, így logikus a zártcellás hőszigetelő -mint az XPS- alkalmazása. Üdv: BBB
  • Ihász Dániel - 2014. szep. 10 11:28:08
    Kedves Béla, háznkban a garázs, kamra, mosókonyha képez egy egységet, ami kivülről kőburkolatot kap. Kivitelező szerint xpssel kellene szigeteljünk, hogy a fuga nélküli kő nehogy bevezesse a vizet a falazatba. Errőll szeretném a véleményét kikérni. Tudtommal xps-t nem alkalmazható homlokzati hőszigetelésként. Köszönettel, Dani
  • Borzák Balarám Béla - 2014. szep. 03 23:57:07
    Kedves Péter! Magam is találkoztam ilyen megoldásokkal. Őszintén megmondom nem kérdeztem a bent lakókat, hogy jobbított-e a megoldás, vagy rontott érzeteiken. Az biztos, hogy az XPS van annyira zárt szerkezetű, hogy nyirkos közegben is elég jól hőszigetel. Ami kérdéses, hova jut az a víz ami felszívódik? Az biztos, hogy mind nem tud eltávozni, kiszellőzni a beépített szellőzőkön (különösen nem 2 m-ként!), azaz a lábazat nyirkos marad, nyirkosabb mint eddig, amíg teljes felületen képes volt párologtatni. Én azt szoktam javasolni, hogy alul hagyjanak ki legalább 30 cm-es hőszigeteletlen sávot, amit szárító, vagy nedvességszabályozó vakolattal (LB, Baumit, Weber, Botament) vakoljanak le és csak az fölött hőszigeteljenek. Vízszigetelésig XPS-el, feletti azzal amihez bizalmuk van*. Tudom hogy esztétikailag vitatható, de amíg nem garantált egy fal szárazsága, addig lehőszigetelni nem ajánlatos. Nem tudjuk mi lesz a vége. 70 éves ház ha volt vízszigetelve, ha nem mára gyakorlatilag vízszigeteletlen. Ha mondjuk pár éven belül felvizesedik a fal akár méterre, vagy még magasabbra, akkor ki fogja azt onnan kikergetni? Szerintem az optimális megoldás, ha a homlokzati hőszigetelés addig ér le -lásd fent*- amíg a padlósik alá ér legalább falvastagsányira, ez alatt leverni a meglévő vakolatot és hőszigetelés nélkül, az épület jellegéhez illeszkedő műkő-, kő-, tégla előtétet építeni mögöttes légréssel, de úgy hogy azon négyzetméterenként min. 400-500 négyzetcentiméter (4-5%-nyi) rés legyen egyenletesen elosztva, azon ki tud szellőzni ami alulról jön és nem igyekszik bezártan fölfelé, hisz a víznek is van esze (több mint nekünk) és nem a nagyobbik ellenállás felé fog tülekedni. Félelme nem alaptalan. A beépített szellőző szárításhoz kevés, illetéktelenek ellen sok. Üdvözlettel, ha tudtam segíteni. BBB
  • Gombor Péter - 2014. szep. 03 20:31:07
    Kedves Béla! Kb. 70 éves épület hőszigetelését végzi a vállalkozó és mivel a vízszintes vízszigetelés a falban nem tudni milyen állapotú, ezért azt javasolta, hogy az alsó XPS hőszigetelés felső részére 2 m-ként rácsos szellőzőket (60 mm átmérőjű) helyez el, mely ha a falban nedvesség keletkezne, akkor a falszellőzőn keresztül távozik, nem szívódik fel magasabbra. Az XPS nem teljes felületen került felragasztásra. Kérdésem: Ez a megoldás megfelelő-e, a rácsos szellőzőn keresztül nem-e kell tartani a rovarkártól, rágcsálótól? Ha már feltette a szellőzőket és ez nem jó megoldás, akkor hogyan lehet javítani?
  • Borzák Balarám Béla - 2014. aug. 02 12:58:01
    Kedves László! Egy próbát megér (vagy mutat valamit, vagy nem) füstölő cigarettát tartani -dél körül- a légrés alsó-, az eresznél lévő „beömlő”rés(z)éhez. Ha van légáramlás, akkor a füst megmutatja. Ha nincs légáramlás (ami nem biztos, hogy ilyen egyszerűen megállapítható) annak számtalan oka lehet. Csak az, hogy a rés 10 cm méretű, az önmagában nem baj. Ha a továbbiak teljesül(né)nek akkor minden rendben lenne (ami nem teljesül azt módosítani kéne) 1. a légrés kiáramló rés(z)e min 10%-al szűkebb legyen, mint a beömlő, így a keresztmetszet-csökkenés és a léghőmérsékletkülönbség sebességnövekedést okozva, fenntartja az áramlást "hűtést". 2. a belső burkolat alatti párazáró fólia garantáltan párazáró legyen és felületfolytonos. Ha nem „zár” vagy a toldások-, részletképzési csatlakozások „szelelnek” akkor zavaró áramlások keletkeznek, amitől megáll(hat), vagy akár meg is fordulhat a légáram a szellőző résben és nem működik. (pl. eresznél 2 Pa nyomás, kiömlésnél 1 Pa nyomás esetén a -hőmérsékletkülönbségből és levegősűrűségtől /fajsúlytól/- nyomáskülönbség áramlást hoz létre.) 3. hőszigetelés csak a szarufák között van, akkor minden szarufa olyan hőhíd, ami nyáron bevezeti a meleget (télen meg persze ki!). *** Nem értem, hogy ha csak a fsz.-i födém van hőszigetelve, akkor hogy jön szóba a padlástéri „szauna”? Ha a padlástér nem használt, akkor az oromfalakon kell(ene) szellőzőket kialakítani. Üdv: BBB
  • Havasi László - 2014. aug. 01 00:19:21
    Kedves Béla, Előző válaszában említést tett az átszellőző légrésről. Ezzel kapcsolatban szerettem volna kérdezni. Hogyan lehet eldönteni hogy "működik"-e? Esetünkben a beton cserép antracit szürke, a tető hajlásszöge is 18 fok körüli csupán, a légrést viszont kb. 10cm-re megnövelték. Azt vártam ettől, hogy a padlástér nem alakul szaunává nyáron. Most tapasztaltam meg hogy tévedtem. A ház földszintes, tehát csak a födém van szigetelve. Van rá mód hogy kiderítsük hol a hiba? Utólag mit érdemes módosítani? Köszönettel, Havasi László
  • Borzák Balarám Béla - 2014. júl. 30 17:59:03
    Kedves -esetleges- Olvasók! Elnézést a nyelvtani hibáért "alig ismeretlen" ami eredetileg "szinte ismeretlen" volt, de figyelmetlenségből csak a "szinte" helyett írtam "alig" kifejezést, amihez ugye az "ismert" szóalak illene. Nehéz úgy fogalmazni, hogy az egyértelmű legyen, elég markáns, egyszerűen értelmezhető, de szakmailag korrekt, miközben ügyelek arra is, hogy az építési szegmens egyik ágát se bántsam meg. Szóval a szerelőlemez, vagy szerelő réteg elég ismeretlen a hazai tetőtérbeépítési gyakorlatban -még terv szinten sem általános- pedig szükséges volna a jobb minőség elérhetősége érdekében. BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2014. júl. 30 14:27:55
    Kedves Árpád! Ha lakáson belül két fűtött tér közötti födémet vizsgálunk, ha alul is és felül is hasonló-, vagy azonos hőmérséklet van, akkor nincs hőáram(lás) nincs szükség hőszigetelésre. Ha a tetőtér padlófűtéses lesz, akkor kb. 4 cm hőszigetelést elégségesnek tartok a fűtött aljzat alá, mert a hőáramlás max. 10-15% irányul lefelé, a többi a felső-, fűtendő térbe „megy”. Ha semmi hőszigetelés nem kerülne a tetőtéri fűtött aljzat alá, de a homlokzat körbe jól hősszigetelt, akkor a lefele áramló „hőveszteség” az alsó szintnek -kvázi- „mennyezetfűtése”, azaz lakáson belül marad, nem veszteség. *** Ferde tetők tökéletes hő-, és páravédelme bonyolult és költséges feladat. Mivel ezt nem veszik komolyan, ezért a hazai tetőterek túlnyomó többsége télen gazdaságtalan, hosszú távon károsodásokkal terhelt, nyáron alig élvezhető, nemegyszer használhatatlan klimatizálás nélkül!!! Legjobb a szarufák közötti + feletti hőszigetelés, mert ilyen esetben az egész fedélszék hővédő burokkal van ellátva, szinte „hőhídmentes” (pl.: szarufák között ásványgyapot, felett XPS, vagy PUR/PIR hab. Össz. vastagság min. 25 cm). Az biztos, hogy csak a szarufák közé kerülő hőszigetelési megoldás -egyszerűen- ROSSZ! Elfogadható a szarufák közötti + alatti hőszigetelés (pl.: szarufák között ásványgyapot, alatta EPS. Össz. vastagság szintén min. 25 cm) Ami nagyon FONTOS! A tetőfedés (cserép, pala, stb.) alatt télen-nyáron intenzíven, ténylegesen átszellőző réteget kell kialakítani, min 4-5 cm vastagságban. Levegő alul eresznél, vagy térdfal-koszorúnál BE, gerincnél, vagy padlás födém felett KI! Ha ez nincs, vagy nem működik, akkor előállnak a fent említett gazdaságossági, használhatósági és károsodási problémák! Belülről indulva: belső burkolat - garantáltan PÁRAZÁRÓ réteg, ami legjobb minőségben úgy építhető be és úgy folytonosítható (összeragasztott átfedéses toldásokkal), ha a hazai gyakorlatban alig ismeretlen szerelőlemez (pl.: OSB-, farost-, réteget lemez) kerül a szarufák alsó síkjára (szarufák közötti + feletti hőszigetelésnél) belső oldali hőszigetelésre kerülő tartóvázra (szarufák közötti és alatti hőszigetelésnél) - hőszigetelés - páraáteresztő tetővédő fólia, vagy másodlagos vízszigetelés - MŰKÖDŐ átszellőző légrés - ellenléc+lécezés - héjazat/tetőfedés. *** Ha beton födém alatt a tetőtéri vb. padlásfödémre gondol, akkor azt alulról nem célszerű hőszigetelni, felülről egyszerűen min. 25 cm vastag (akár 30-40 cm), eltolt két rétegű hőszigetelővel. Járhatósági igény esetén jobb pl. az EPS, nemjárhatóság esetén ásványgyapot, de mindegyiket meg kell védeni közvetlen járkálástól és nedvességtől! *** A padlásfödém feletti ferde tető hőszigetelése szükségtelen, az oromfal belső oldalát a padlásfödém felett max. 50 cm-ig érdemes, színezés nélküli THR-el (Teljes Hőszigetelő Rendszer) 8-12 cm vastagságban leszigetelni. *** Mennyezetfűtés esetén, mivel a hő ott is felfele szeretne inkább menni, természetesen szükséges hőszigetelni, de az sokban függ a tervezett fűtési rendszer konstrukciójától (hőszig. anyaga, -vastagsága, -felületképzése), erre nem tennék javaslatot, forduljanak inkább a fűtési rendszer épületgépész szakemberéhez, vagy rendszergazdájához (Gyártó/Forgalmazó). *** Az un. hőtükrös fóliákat magam részéről a biztonság javára el szoktam hanyagolni, ha van, ha nincs. Ha jól működik akkor az plussz, ha nem akkor a hőszigetelés alapból megfelelő biztonsággal méretezett. Üdvözlettel: BBB
  • Nagy Árpád - 2014. júl. 28 22:40:55
    Kedves Béla! Köszönöm a segítségét! Tervek alapján a padlástér külső falai 1,4m-1,5m magasak lesznek, a födém beton szerkezetű lesz, nyeregtető oromfalakkal. Másodsorban a padlástér kivitelezésével kapcsolatban kérem tanácsait: * a földszint mennyezetét szokás e szigetelni? * padlófűtés esetén a padlástér padlóját milyen rétegekből "illik" kivitelezni? * szarufáknál (ferdetető) milyen szigetelési rétegeket ajánlana? * beton födém alatt ajánlatos e szigetelni? * beton födém felett milyen rétegekben/vastagságban szigeteljek? * szarufák födém feletti részét és az oromfalat kell e belülről szigetelni? * mennyezetfűtésnél milyen rétegeket kell előlátni a mennyezeten? * egy utolsó általános kérdés, hőtükrös fóliát hol/melyik rétegben használják? Elnézést, hogy ennyi kérdéssel zavarom! Tisztelettel, Árpád
  • Borzák Balarám Béla - 2014. júl. 28 15:55:20
    Kedves Árpád! Ad. 1. Én -„szükség törvényt bont” alapon- tudomásul venném a vízszigetelés nélküli beton oszlopot, bizonytalan kimenetelű beavatkozások helyett. Ad. 2. 15 cm vastag EPS (normál, fehér polisztirol) alapú THR-el (Teljes Hőszigetelő Rendszerrel) a 25-ös km. téglafal kb. 0,24 W/m2K hőátbocsátásra javítható, ami jövőbemutatóan megfelelő. A lábazatot szintén a kompromisszum jegyében pl. 5 cm vtg. XPS hőszigetelővel kb. 0,5 W/m2K-re lehetne javítani, 6 cm-el 0,45-re. Így kialakulna egy hagyományosnak tekinthető kiálló lábazatos megoldás, ami esztétikai fogadókészség kérdése (akár a „díszkő” elhagyásával, egy az épület egészével harmonizáló lábazatvakolattal). „Falhízlalás” céljára -ár/érték arány alapon- optimális a fehér EPS alkalmazása. Vastagsági korlát nincs, nem lehet túlszigetelni. Ad 3. Padlófűtéses esetekben hagyományosan 5-6 cm vastag un. lépésálló (min. 100-as nyomószilárdságú) EPS az elterjedt, de nem túlzás 8 cm sem. Több nem indokolt. Rétegrend: feltöltés/kiegyenlítő aljzat – 5 cm aljzatbeton – vízszigetelés – EPS hőszigetelés – technológiai fólia – padozataljzat esztrich, vagy beton min. 6 cm ha a szokásos padlófűtési megoldás készül, ha más, akkor általában 4-5 cm elég – burkolat. Üdvözlettel: BBB
  • Nagy Árpád - 2014. júl. 27 21:00:58
    Kedves Béla! Feleségemmel vásároltunk egy elkezdett épületet, amiből remélhetőleg a közeljövőben padlásteres családi ház "születik". Jelenleg a lábazat (40cm széles, 70cm magas) és a földszinti falak (25cm tömör tégla) vannak kivitelezve, a nyílászárók feletti átkötők, földszinti födém és a többi még hátra vannak. Először a földszint és homlokzat kivitelezésével kapcsolatban tenném fel kérdéseimet: 1. a lábazat és a rajta fekvő függőleges beton oszlopok között nincs szigetelés, úgy mint a téglafal és lábazat között. Elvileg abban az időben vízszigetelőt kevertek az oszlopok alsó részébe. Mivel kérdéses, lehetséges e utólagos vízszigetelés (pl. befúrni és injektálni)? 2. eredetileg "szendvicsfal" (25cm tégla+5cm szigetelés+12cm tégla) volt tervezve, de a mai előírásoknak már nem felel meg. Mi ezen változtatnánk. A téglafal és lábazat külső széle között van még 15cm, ha ezt leszigeteljük a lábazat szigetelés még 0. Több lehetőség is felvetődött: * még egy sor tégla + 15cm szigetelés (kőműves ajánlotta, de sok tégla kell hozzá) * Ytong válaszfal elem + 15cm szigetelés (kicsit zavar hogy vízre érzékeny) * 15cm szigetelés + 10cm szigetelés a homlokzatra és lábazatra (ezzel az a gondom, hogy ilyen vastagságra már nem rakható díszkő burkolat) Az is felvetődött, hogy a földszinti födém után a padlástér fala már "csak" 25cm tégla legyen (anyagspórolás miatt), de én nem szeretném gyengíteni. Mit ajánlana a falak "felhizlalására" és milyen vastagságú szigetelést ezeket ismerve? 3. földszinten padló temperálást szeretnénk falfűtéssel kiegészítve, padlástérben és hálószobában gondolkodunk a mennyezetfűtés és falfűtés kombináción. Földszinti padlóba milyen rétegeket ajánlana és milyen vastagságban? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel, Nagy Árpád
  • Gy. Andrea - 2014. jún. 25 18:43:15
    Köszönöm a segítséget. Üdv
  • - 2014. jún. 21 16:47:58
    Kedves Andrea! Idézet a PoliFarbe Lábazatvaakolat oldaláról "A kerítéslábazatokat, támfalakat a föld felőli oldalon vízszigeteléssel kell ellátni. Elégtelen falszigetelés esetén a vakolat eredményesen nem használható!" - korrekt tájékoztató. Üdv: BBB
  • Gy. Andrea - 2014. jún. 21 10:05:42
    T. Borzák Úr! Nagyon köszönöm a válaszát. Utánanéztem az említet vakolatoknak, viszont elizonytalanodtam hogy a mi általunk már megvásárolt lábazati vakolat valóban műgyantásnak számít-e, mint írtam. A meglévő vakolatunk: Poli-Fabre policolor kerek-hegy lábazati vakolat. Ez a fajta nem ugyanolyan mint amit Ön ajánlott? Köszönöm
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jún. 19 15:23:43
    Kedves Andrea! Semmi képen nem javaslom a műgyantás lábazati vakolatot visszatérően vizesedő lábazatra, pincefalra; felhólyagosodik, majd leválik, miközben fokozódik a nedvesedés, mert nem tud száradni a fal. Két vakolat "főcsoport" javasolható: 1. szárító vakolat (LB, Baumit, Weber) és még jobb az un. nedvességszabályozó vakolat (Botament), amiben nem halmozódik fel a nedvesség szállította ásványi só, ami egy idő után eltömíti a "szárító" mikrocellákat a szárító vakolatban. Üdv: BBB
  • Gy. Andrea - 2014. jún. 19 13:57:00
    T. Borzák Úr! Nemrég vásároltunk egy faházat, ami szuterén beton alapra lett építve. Némely helyen a lábazat kivűl lepereg, látszik a vizesedés, és egy két helyen belül fent a sarkokban a salétrom is.(ahol kivűl a lábazat is vizes) A szuterén helységen belül nincs vizesedés, csak az említett helyeken. Gondoltuk a lábazatra végig műgyantás-lábazati vakolatot teszünk, így megszüntetve a vizes lepergő jelenlegi vakolatot. Ön szerint mennyire jó megoldás ez? Köszönöm előre is válaszát.
  • Treznyák András - 2014. jún. 17 18:07:03
    Köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Treznyák András
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jún. 17 15:45:39
    Kedves András! Jónak tartom puffertartály üveggyapotos hőszigetelését. Pontos épületgépészeti számítás nélkül 10-20 cm közé teszem az optimális vastagságot. Üdvv: BBB
  • Treznyák András - 2014. jún. 17 10:02:30
    T. Borzák Úr. Mennyire tartja Ön jónak a puffertartály üveggyapottal történő szigetelését? Hány centi vastagot javasol, ha jónak találja. Házilag kivitelezném és ez tűnik a legolcsóbbnak. Köszönettel: Treznyák András
  • Reinshagen Erika - 2014. jún. 03 18:34:49
    Kiváló mínöségü német höszigetelö rendszert értékesítenénk Magyarországon. Àrajánlat, anyagbemutató és tájékoztatás ingyenes.
  • Borzák Balarám Béla - 2014. máj. 01 08:54:36
    Megfelelő fafelületre közvetlenül építhető THR ragasztó PUR habos felragasztással és csavaros dübeles rögzítéssel az adott rendszer építési szabályainak megfelelően. BBB
  • Borzák Balarám Béla - 2014. máj. 01 00:10:46
    Kedves Benkó Pál! A teljes homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR-ek) faházra is gond nélkül felépíthetőek. Ha bizonytalan az alap (máló festsés, pácolás, egyenetlen sík, stb.) akkor érdemes rácsavarozni CK (cement kötésű fagyapot) lapot és arra bármely választott TRH biztonsággal ráépíthető a rendszer Gyártói Utasításai szerint. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Borzák Balarám Béla - 2014. máj. 01 00:06:30
    Kedves Lajos! Ha be lessz kötve a "szárny"fal és esztétikailag elfogadható, akkor elégséges a falsík + 30-50 cm-nyi sávban. A teljeset "csak" esztétikai megfontolásból érdemes. Üdv: BBB
  • Benkó Pál - 2014. ápr. 30 08:40:59
    Tiszteletem,szeretném meg tudni,hogy egy faházat hogyan és mivel,szigeteljem le ahhoz,hogy télen is tudjak benne lakni.Természetesen kevés fűtési költséggel.Válaszát előre is köszönöm.
  • Lajos - 2014. ápr. 30 00:18:12
    Tisztelt Borzák Úr! Ismételten köszönöm gyors válaszát. A meglévő épülethez kapcsolódó fal egy terasz északi oldalfala, egyrészről szélfogó, másrészről a terasz tetőszerkezete nyugszik rajta. A kivitelező bekötné a meglevő falazatba, valamint a koszorú is végig fut rajta. Ő mindkét oldalát, valamint a végét is szigetelni akarja(~30m2). Ezt kicsit luxuxnak tartom, hogy egy szabadban álló falat körbeszigetljünk, de azt sem szeretném hogy a ház leghidegebb pontja még hőhídas is legyen. Erre keresnék egy kevésbé költséges, de kielégítő megoldást. Amennyiben van ilyen:) Köszönettel, Lajos
  • Borzák Balarám Béla - 2014. ápr. 29 20:57:32
    Kedves Lajos! Ha a csatlakozó fal -ami nekiépül a meglévőnek- egy bővítmény külső-, azaz térelhatároló fala lesz, akkor elég annak csak a homlokzati oldalát hőszigetelni. Ha nem térelhatároló és/vagy nem fűtött helyiség fala, akkor vagy hőszigetelést lehet helyezni a régi és az új fal közé, vagy el lehet hanyagolni azt a hőhídhatást amit okoz. A bádog fallefedés elkészíthető megfelelő merevségű tartóvázra a hőszigetelés beépítése nélkül is, hisz egyéb iránt arra úgy sem szabad terhelni, öntartónak/önhordónak kell lennie! Ha mégis beépítenék, akkor -a szükség törvényt bont alapon- aláhálózással (falra 10-12 cm szélességben felragasztott üvegháló sávot a felső sor hőszigetelés felragasztása után visszahajtva felülről is) kérgesíteni kell, egészen a hőszigetelő lap alsó síkján is végigfuttatva a falig. Ez által kap egy ideiglenes védelmet, amit majd a teljes hőszigetelés elkészítése után e meglévő sávra is kiterjedő hálózás fog véglegesíteni. Amúgy az EPS sem tehető ki hónapokra az időjárási viszontagságoknak. Azt is ugyanígy le kéne kérgesíteni. Gyakorlatilag mindegyik ragasztótapasz és mindegyik vékonyvakolat alkalmas polisztirolra is és kőzetgyapotra is, még ha vannak is ajánlások egyik vagy másik kombinációs megoldásra. Nincs olyan összetételbeli különbség ami elrontaná a szerkezetet. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Lajos - 2014. ápr. 29 16:08:08
    Kedves Béla, először is köszönöm az korábbi kérdeseimre adott válaszait, de ahogy haladunk előre ujabb kérdesek merülnek fel.:( Első kérdésem lenne, hogy a meglévő épülethez csatalakozik egy külső fal. Ennek a szigetelését hogy tudnánk megoldani. Szükséges a teljes falat leszigetelni mindkét oldalán? Második kérdésem: A bádogos kérésére fel kellene helyezzük a homlokzati hőszigetelés felső sorát, hogy ki tudja alakítani az szerkezeteit. A kőműves szerint a gyapot szigetelésünket nem tudjuk kitenni az időjárás viszontagságainak több hónapra, valamint nem egyszerű a felhelyezése sem csak a felső sorban, ezért EPS-t javasol. Erről mi a véleménye? Ha ez így megfelelő, akkor az felveti a homlokzati vakolat kérdését is. A gyapotra való megfelelő-e az EPS-re? Válaszait előre is köszönöm. Tisztelettel, Lajos
  • Borzák Balarám Béla - 2014. ápr. 28 13:47:17
    Kedves Richárd! A fűtött tér felőli párazárás két módon oldható meg belső oldali hőszigetelés esetén 1. a felragasztott és felületerősítő üveghálós gletteléssel elkészült síkon garantáltan párazáró festés alkalmazásával (Figyelem! Az oldószeres festékek megtámadják a polisztirolt!) vagy vastag, mosható műanyag tapétázással 2. szerelt kialakítással: pl. 2 cm polisztirol felragasztása – 3 cm vtg. lécváz felcsavarozása – lécek közét 3 cm-es polisztirollal kitölteni – párazáró fóliát teríteni a lécvázra – gipszkarton burkolat készítése (igény szerinti festéssel, tapétázással). Ez utóbbi biztonságosabb minden szempontból (mechanikai ellenállás, párazáró fólia biztos helyen van – csak átfúrni, átszögezni nem szabad) A tökéletes az volna, ha ez a belső oldali hőszigetelés min. 30-50 cm széles sávban átfordulna oldalfalakra, mennyezetre, lehetőleg még a padlóra is. Akkor nem alakulhatna ki a hírtelen hatékonyságváltozási határokon fokozódó vonal menti hőhídhatás. A falmező nagyot javul, így a változatlan alaki hőhidakon (épületsarok, főfal és arra merőleges belső fal és födém csatlakozása) koncentrálódik a hőáramlás. Az átfordulásokkal ez elkerülhető. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Richárd - 2014. ápr. 28 11:50:39
    Kedves Béla! Házunk egyik szobáját szeretném ideiglenesen, belülről szigetelni (3-4 évig kellene, hogy kitartson). Ezen okból, 5cm vastag EPS tervezek feltenni az oldalfalakra, dübelezés nélkül. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni öntől, hogy megoldható-e a párazárás valamilyen módszerrel? Érthető okokból szeretném elkerülni a penészesedést a szigetelés alatt. Előre is köszönöm szépen a válaszát! Üdvözlettel: Richárd
  • Borzák Balarám Béla - 2014. ápr. 02 11:24:15
    Kedves Lajos! Ha jól értem a problémát, a tokszerkezetek miatt elvékonyításra kerül a tervezett 16 cm-es gyapot. Nyílván ez csökkentő hatással jár, de érdemes meggondolni az aerogél termékeket, ami néhány mm vastagsággal is nagy gyapot vastagsággal egyenértékű hőszigetelést eredményez. A Google keresőbe beírva az "aerogél" szót talál bővebb információkat, elérhetőségeket, stb. Ha ilyen anyag bekerül a tok és a falazat közé, a tokon kívül pedig a maradék vastagságú gyapot jobb lesz a hőátbocsátási érték, mint a 16 cm gyapoté. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Lajos - 2014. ápr. 02 01:36:58
    Kedves Béla, Köszönöm részletes válaszát. Valóban kihagytam az átkötők méreteit, elnézést. A sarkokon, illetve középen van 3 centiméteres átkötés, valamint az alja is 3 cm vatagon be van fenekelve. Ugyanezen ház bővítésénél a nyílaszárók a külső falsíkra kerülnek. A redőnyök, zsaluziák vakolható tokjai a homlokzati hőszigetelésben(16cm Rockwool) lennének. A szigetelés helyét a tokok mögötti falaztból nyernénk ki. Ilyen esetekben azonos vastagságban kell a tokok mögött is szigetelni? A kőmüvesünk ma előállt egy olyan ötlettel hogy ezt a lépcsős szerketet nem áthidalókkal oldaná meg, hanem a koszorúval egyben kizsaluzná? Gondolom, statikailag ez rendben van, de hőtechnikailag? Válaszát előre is köszönöm! Üdv, Lajos
  • Borzák Balarám Béla - 2014. már. 31 10:29:45
    Kedves Lajos! Attól függ? Mennyi az átmenő beton a blokkokban (hisz nyílván nem olyan a fal, hogy a három beton réteget nem köti össze semmi) valamint, hogy milyen hővezetőképességű (lambdáju) hőszigetelő anyaggal számolunk. Feltételeztem 50%-nyi átmenő betonvázat (ebbe kalkuláltam a tömör vasbeton koszorút, áthidalókat, valamint a sarkoknál és nyílászáróknál kialakuló hőhídhatásokat) és 50% megadott rétegződést. Így a jelenlegi átlagos hőátbocsátási tényező „U” kb. 2,05 W/m2K. Ha a rákerülő hőszigetelőanyag hővezetési tényezője 0,04 W/mK (pl. általános fehér EPS 80) akkor 25 cm kell. Ha a rákerülő hőszigetelőanyag hővezetési tényezője 0,038 W/mK (pl. jó minőségű fehér EPS 80) akkor 24 cm kell. Ha a rákerülő hőszigetelőanyag hővezetési tényezője 0,036 W/mK (pl. magas minőségű MW - kőzetgyapot) akkor 22 cm kell. Ha a rákerülő hőszigetelőanyag hővezetési tényezője 0,032 W/mK (pl. szürke EPS 80 - grafitadalékos) akkor 20 cm kell 0,15-ös hőátbocsátási érték eléréséhez. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Lajos - 2014. már. 30 19:55:40
    Kedves Béla, mint kiderül 24-es(5,5cm beton 4,5cm légrés 4cm beton, 4,5légrés, 5,5cm bfeton) beton elemkből épült családi házat vásároltunk. Mekkora, s milyen szigetelést kellene alkalmazzunk, hogy 0,15 étéket elérjük. Köszönettel, Lajos
  • Borzák Balarám Béla - 2014. már. 13 10:33:13
    Kedves István! Megfelelő állapotú meglévő homlokzatvakolás újravakolható. Feltétel: legyen a felület tiszta, szilárd, kongás- és táskásodásmentes. Ha vannak repedések, akkor el kéne dönteni, hogy azok már befejeződött-, vagy folyamatban lévő épületmozgástól-, vagy pedig a vakolat minőségére visszavezethető okokból erednek. Első kérdés, hogy pontosan mit értsünk „kőpor” alatt? Javított mészhabarcsos nemesvakolatot dörzsölve, vagy kaparva (citlingelt) vagy fröcskölve? Az állapot egyszerű vizsgálatához az alábbiakat javaslom: 1. kézzel, vagy színes ruhával felületi dörzsölés, annak megállapítására, hogy mennyire krétásodott (felületileg finoman mállott) a meglévő vakolat 2. felületi dörzsöléssel a felületi mállás mértéke is megállapítható 3. szöggel, csavarhúzóval megkaparva érzékelhető a vakolat szilárdsága 4. víz rálocsolásával a nedvesíthetőség megítélése (jól-, kevéssé nedvszívó, vagy vízlepergető – ami hagyományos „kőporozások” esetén nem jellemző) Ha teljesülnek a fenti feltételeknél leírtak és a vizsgálatok sem mutatnak semmi problémát, akkor at kell eldönteni, hogy új nemesvakolat („kőpor”) vagy vékonyvakolat kerüljön rá? Tisztítás után ténylegesen mélyalapozó (új fedővakolathoz igazodó típusú) használata célszerű. A nemesvakolat nagyjából „rendszerazonos” lesz a meglévővel és a Gyártójának (LB, Baumit, Weber, stb) utasítása szerint kell eljárni. Ha vékonyvakolat mellett döntenének (Graymix, Revco, Sakret, stb.) akkor az ahhoz illő hőszigetelő rendszer ragasztóval érdemes síkba glettelni a meglévő homlokzatot, repedezettség esetén üvegháló beágyazásával megerősíteni. A glettelés megszáradása után a vakolathoz való alapozó, majd vékonyvakolat. A klasszikus dörzs vakolathoz az un. dörzs-, vagy gördülőszemcsés vékonyvakolatok hasonlítanak, a kapart-, vagy citlingelthez és fröcskölthöz a kaparthatású vékonyvakolatok. Mindegyik vékonyvakolat típusból inkább a durvább szemcseméretű, általában 3 mm-es a rusztikusabb. Úgynevezett öntisztulási igény, vagy jobb vízzárás melletti jobb páraáteresztés szükségessége esetén javasolható a szilikon vékonyvakolat. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Kismárton István - 2014. már. 12 20:23:12
    Tisztelt Borzák Úr!Kőporos családi házunkat szeretném újra kőporoztatni.Érdemes?Lehetséges egyáltalán?Ha igen,hogyan?Üdvözlettel:Kismárton István.
  • zoltán - 2014. feb. 28 20:27:17
    Köszönöm válaszát sokat segített.
  • Zoltán - 2014. feb. 28 20:24:51
    Tisztelt Borzák Úr! Szeretném öntől megkérdezni hogy meddig áll el a baumit duo top vödrös nemesvakolat? Mert van egy pár vödörrel itthol. Persze fűtött fagymentes helyen tárolva. Üdvözlettel Zoltán.
  • - 2014. feb. 28 20:01:03
    Kedves Zoltán! Nem találtam a Baumit honlapján az eltarthatósági időre adatot. Személyes tapasztalatom szerint az un. vödrös, műgyantás vakolatok -pl. mint a Duo Top is- Gyártónként változóan, általában 12-18 hónapos felhasználhatósági idővel rendelkeznek. Ha nem fagy meg, nem kerül tartósan +20-25oC feletti hőmérsékletre, -tűző napra, légcseremetesen zár a vödör fedele és azt nem nyitogatják, akkor több évig is alkalmas lehet felhasználásra. Jómaga 5 éves vakolattal készítettem el családi házunk homlokzati hőszigetelő rendszerét kifogástalanul (nem Duo Top-al). Magam végeztem a munkát és ennyi idő után került sor a vakolásra :-) Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Zoltán - 2014. feb. 28 19:20:14
    Tisztelt Borzák Úr! Szeretném öntől megkérdezni hogy meddig áll el a baumit duo top vödrös nemesvakolat? Mert van egy pár vödörrel itthol. Persze fűtött fagymentes helyen tárolva. Üdvözlettel Zoltán.
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 23 10:18:40
    Kedves Tibor! A szakmai gyakorlat szerint, ha egy lábazat (pince-, vagy szuterénfal) nem kerül teljes felületen hőszigetelésre (ami általában nem indokolt) akkor legalább a falvastagság szélességének megfelelő mértékben kell továbbvezetni arra a homlokzati hőszigetelést. Jelen esetben a kb. 40 cm vastag falnak megfelelően, a földszinti padlósík – 40-50 cm-ig érdemes leengedni a szigetelést. Mivel a pince/szuterénfal nem garantáltan száraz, így az induló 60 cm-es hőszigetelési sáv legyen zártcellás anyag (XPS, vagy formahabosított EPS – ilyen táblaszélességgel készül) és följebb normál EPS. Így ha van is némi nedvesség a falban, nem befolyásolja a zárcellás anyag hőszigetelő képességét és a túlengedett hőszigetelés olyan mértékű kerülőutat biztosít a hőhídon, ami már nem engedi túlhűlni a padló közeli falszakaszt. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • R.Tibor - 2014. feb. 22 19:35:16
    Tisztelt Borzák Úr! Köszönöm válaszát, egy dolgot kifelejtettem házunk lábazatával kapcsolatban szerettem volna érdeklődni ami terméskőből épült.Nem tudom mi volna a jó megoldás le lehet e hőszigetelni, mer látszik azért, hogy az év során a fugák kipárologtatnak némi nedvességet.Ha vízszigetelést kijavítjuk akkor elvileg nem mehet fel a falba a nedvesség talán le lehetne szigetelni, vagy inkább szellőző vakolattal bevakolni.A szomszédomban van egy a miénkhez nagyon hasonlító ház ott leszigetelték a falazatot 8 centis grafit reflex rendszerrel de a magas kő lábazatot szabadon hagyták.A házban állandó 22 fokos hőmérsékletet tartanak gázkazános radiátoros fűtési rendszerrel az aljzatok újak hőszigeteltek és mégis gond van a párával a falak alján ás az aljzat falhoz közeli részén lecsapódik és penészedést okoz annak ellenére, hogy műanyag ablakaikon keresztül rendesen szellőztetnek.Elképzelhető, hogy a magas kő lábazat behűti a falak és az aljzat egy részét, vagy talán a gázos fűtés nem képes kifűteni a házat 22 fokra állítva ? Párátlanító berendezéssel 24 óra alatt 5 liter vizet választanak ki a lakóház levegőjéből.Ezt szeretném majd nálunk kivédeni mit javasol a terméskő lábazatra mindenképpen valamivel el szeretném fedni csak részben faragott kövekből van a lábazat építve. Üdvözlettel R. Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 21 19:48:16
    Kedves Tibor! A vakolattáskásodás nedvességből eredő un. pára-gőznyomásra enged következtetni, aminek valami vizesedés a forrása. A minden fal és a padozat is vízszigetelésre kerül, akkor szerintem egy év múlva biztonsággal elvégezhető a homlokzati hőszigetelés. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • R.Tibor - 2014. feb. 21 13:32:21
    Tisztelt Borzák Úr!Köszönöm kimerítő válaszát nagyon sokat fog segíteni a jó döntés meghozatalában.Nagyon meg kell gondolnunk a hőszigetelést, mivel mint minden ilyen korú családi ház a miénk sem hibátlan. Lejtős telken épült az utca felé lejt az udvar a víz legalább kifelé folyik az udvarunkból, viszont a ház hátulja ahol a lábazat a terepszint miatt alacsonyabb " be van építve a partba" elől pedig az utca felől két kb.együtt 40 m2 es szuterin helység található így félszuterines háznak hívják az idősebbek. Az első részen ami alatt van szuterin szemmel láthatóan nincs különösebb probléma a vizesedéssel pedig vékony régi kátránypapír van a falak alatt, viszont a ház hátsó részén illetve az ÉK. oldalán láthatóan felszívja a fal a nedvességet.Úgy döntöttünk, hogy az idei évben nekiállunk és felújítjuk mivel minden csak egyre drágább lesz jutunk ameddig jutunk, hála isten van hová költözzünk.Készült a felújításról , bővítésről szakember által készített terv is már az engedélyeket is megkaptuk.Terveink között szerepel a vizesedő falrészek aláfalazásos kátrányos vízszigetelése az aljatok az egész épületen belül kicserélése korszerű rétegrendre, mivel most sok helyen cement lap található.Az új aljzatba a hideg burkolatos részeken padlófűtést tervezünk abban reménykedem, hogy ez is segít a vizesedés kivédésében. Egyedül attól tartok hogyha már szépen rendbe hoztuk, belűről is újra vakoltuk a házat a jónak tűnő nem kicserélt falazat víz szigetelése hibát produkál és tönkre teszi eddigi erőfeszítéseinket.Az épület összes falazatának felénél terveztük aláfalazással megjavítani, kicserélni a vízszigetelést ahol tökéletesen száraznak látszik ott megmaradna az eredeti állapotban, az új aljzat szigetelés pedig fel lenne hajtva a falra.A kicserélt részeken pedig összekötnénk az aljzat és a lábazat szigetelését. A nyílászárókat új korszerű minőségi műanyag nyílászárókra cserélnénk és ezeknek a munkálatoknak a megkoronázása lenne a födém és a már az első írásomban említett korszerű falazat hőszigetelés.Tudom összetett nagyon a dolog, abban kérném még a segítségét jól gondolkodunk -e nagy eséllyel probléma mentessé s energia takarékossá válna az általam felsorolt megoldásokkal a házunk. Házunk belsejében a falakon lévő eredeti vakolat több helyen kopog el van öregedve 4 éve lakunk benne beköltözéskor kifestettünk műanyag festékkel, de azóta vizesedé állag romlás nem tapasztalható, a festésen alul nincsenek foltok néhány méteren fel van a vakolat táskásodva de még így sem potyog, azt remélem hogy a fenti munkálatokkal ezek problémák is meg fognak szűnni. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel R. Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 19 22:31:31
    Kedves Tibor! Ha alulról nincs fölvizesedése a falaknak, akkor nyugodtan leszigetelhetik bármivel. Egy garantáltan száraz falon egyik THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer) sem okoz olyan elváltozást, amit fölvetett. Sőt. A jelenleg kívülről mélyen áthűlő falak a homlokzati hőszigetelés következtében sosem hűlnek harmatponti hőmérséklet alá, amikor is kicsapódik a pára, mint jelenleg. Már sok ilyen házat ellenőriztem számítógépes programmal és úgy viselkednek, hogy ősztől tavaszig nyirkosodnak, tavasztól őszig kiszáradnak. Teljes szakmai felelősséggel mondhatom, hogy az Önök esetében semmi indokát nem látom kőzetgyapotos megoldásnak. Semmi érdemi előnye nincs, csak bonyolultabb és drágább. Mellesleg nem is szigetel jobban. Megfelelőnek és elégségesnek tartok 12 cm vastag fehér EPS-el megvalósított THR-t, ami kb. 0,25-0,27 W/m2K hőátbocsátási tényezőt eredményezne. Ez a mérték hosszú távra hatékony energetikai beavatkozást eredményez. Mai min. követelmény 0,45 a szakmai ajánlások általában min. 0,30-0,35-öt tartalmaznak, tehát a fenti adat jó. +++ Az már egy lényegesen bonyolultabb kérdés, hogy mi van akkor ha nincs-, vagy nem jó a falak vízszigetelése? Ne feledjük kb. 1956-os építést említett! Akkor ha szigeteltek is, az biztosan szó szerint kátránypapírral történt, amiből a cellulózrost már régen elkorhadt és nem tekinthető vízszigetelésnek!Egyik szakmai megközelítés, hogy amíg nincs megoldva a vízszigetelés, addig semmilyen THR ne kerüljön rá! Az biztos, hogy egyik megoldás sem szárító konstrukció, tehát ha van felvizesedés, akkor az akár két méterre is felszívódhat, ha kívülről le lenne takarva, és mindegy hogy az lyukacsos polisztirol, vagy gyapot, vagy bármi! Ne higgyen szárító THR propagandának. Szárító lehetőséget az un. szárító vakolatrendszerek biztosítanak (pl. LB, Baumit, Weber), viszont azok nem hőszigetelnek. Köztes megoldásként olyat tudok javasolni, hogy a padlószint +50 cm magasságig verjék le a külső belső vakolatot tégláig, majd szárító vakolatrendszerrel pótolják. (szárító rendszer-specifikus -ahhoz való- gúz, alapvakolat, fedővakolat, majd meszes, vagy szilikon festés) Belül mindegy milyen a festés, meszes, vagy szilikonos, de kívül, a homlokzaton a szilikon a jobb. Majd ezt követően ettől a magasságtól fölfele készüljön el a THR. Így a fal kb. 85%-a leszigetelhető, beleértve a komoly hőhíd nyílásáthidalókat és koszorút is, míg az alsó fél méteres sáv megmaradna a jelenlegi hőszigetelési minőségében. Nem tökéletes megoldás, de ha nem készül új vízszigetelés, akkor fölvizesedést nem okoz. A falazó sár sem kerül rosszabb helyzetbe, mint most van. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • R.Tibor - 2014. feb. 19 20:10:34
    Tisztelt Borzák Úr!Sátortetős "kocka " házunk van melyet szeretnénk hőszigetelni. Tudomásom szerint a falazata 38cm és kisméretű tömör téglából készült.A hőszigeteléssel kapcsolatban az az aggodalmam, hogy a kisméretű téglafalazat sárga földdel lett összeépítve kb.1956 ban.Legfőbb kérdésem az lenne hogy lehet-e érdemes-e a falazat hőszigetelésével próbálkozni, nem teszi-e tönkre a földdel rakott falazatot a hőszigetelés.Ez alatt azt értem, hogy mint egy vályog fal a mi falazatunk is él " lélegzik"és ezt a hőszigetelés lefolytja s elrontja a ház levegőjét klímáját.Ha Ön szerint leszigetelhető a falazat akkor milyen hőszigetelő anyagot használjunk ?Gondolkodunk grafit reflexes polisztirolban 12 cm , vagy kőzet gyapotban 10-12 cm ha ki tudjuk fizetni. Érdemes -e több pénzt belefektetni a kőzet gyapotos hőszigetelésbe vagy az olcsóbb polisztirolos szigetelésnek is ugyan olyan jó hasznát vesszük majd. Válaszát előre is köszönöm !Tisztelettel R.Tibor
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 14 17:45:12
    Kedves Mónika! Sajnos lehetséges, hogy „kispórolták” a födémhőszigetelést. (Ilyen esetekben általános, hogy a tervező meghúzza a födém vonalát és „egy kicsit” figyelmen kívül hagyja, hogy egy közbenső födém és a terasztető között min. 30 cm vastagságkülönbség van. Kb. két lépcső!) A mai minimum követelmény eléréséhez legalább 14-15 cm hőszigetelés kell(ene) egy lapostető zárófödémbe, ami az Önök esetben a terasztető. Nem túlzás 20-30 cm hőszigetelési vastagság sem, amiből részben következtetni lehet arra, hogy a mennyezetre ennyit beépíteni nem egyszerű (lehet hogy a belmagasság sem is engedi meg), miközben a belső oldali hőszigetelés lapostetők esetében még problémásabb, mint a falok. Pl. a nyári túlmelegedések ellen alig véd. Csak a teraszra való ráépítést tudom javasolni + hőszigeteléssel, ami lehet un. fordított (IRMA) tető, zártcellás (XPS) anyagból, amire új járófelületet kell készíteni. Ennyi információból számomra tervezési hiba történhetett. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • - 2014. feb. 14 13:48:25
    Tisztelt Borzák Úr! Kérnénk szépen felvilágosítást és árajánlatott egy helyszíni bejárás keretében társasházunk homlokzatának hőszigetlési munkáira az Ön által ajánlott kivitelező résztvételével cím: XIV: ker. Czobor u. 1. Közös képviselő: 06209679878 Tisztelettel: vasanits gyula
  • Polácska Mónika - 2014. feb. 14 12:44:35
    Tisztelt Borzák Úr! A következőben szeretném tanácsát kérni. Két évvel ezelőtt vettem egy új lakást, szinte a tervező asztalról. Később szembesültem a ténnyel, hogy a nappali tetejének (plafonjának) a felét, a fölöttem lévő lakás terasza fedi. Természetesen nálunk is "munkálkodik" a penész, - vélhetően az alább leírtak miatt -, de a fő gond, hogy szinte "süt" a hideg levegő. Néha az az érzésem, mintha egy légkondi lenne bekapcsolva és ontaná a fagyos levegőt. Elképzelhető-e, hogy ilyen mértékben kispórolták a szigetelő anyagot, és ha igen mi a megoldás, ill. megoldható-e a belső szigetelés? Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel Polácska Mónika
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 14 08:31:21
    Egy újsághír: ”Lebuktak - nem szünteti meg a penészt a festék. A vállalkozás 2011. január 1. és 2012. szeptember 28. között a ThermoShield festékcsalád népszerűsítése során azt állította, hogy a termék használatával véglegesen megszüntethető a penészesedés, fűtési költségcsökkentés érhető el és megoldást nyújt a házi por problémájára is, így megszüntethető az allergia. A vállalkozás célja a reklámokkal elsősorban azon fogyasztók figyelmének felkeltése volt, akik kifejezetten a fenti problémákra keresnek megoldást - írta közleményében a GVH. A ThermoShield festékcsaládot forgalmazó vállalkozás a vizsgálat során nem tudott benyújtani olyan bizonyítékot, amely igazolta volna a termék használatával elérhető eredményeket. A bizonyítékok (tanulmányok, cikkek, vizsgálati jegyzőkönyvek) csupán azt támasztották alá, hogy a ThermoShild termékek csökkentik a penész kialakulásának esélyét, de teljesen nem szüntetik meg azt, valamint, hogy alkalmasak az energia-megtakarításra és a környezeti hatásokkal szembeni védekezésre. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Czinege és Fiai Kft. a ThermoShild népszerűsítése során tájékoztatásaival megtévesztette a fogyasztókat, ezért 1 750 000 forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást. A GVH súlyosító tényezőként értékelte a bírságkiszabás során azt, hogy a közel két éven át zajló kampánnyal nagy számú fogyasztót értek el.”
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 12 15:17:36
    Kedves László! Első próbálkozásként én a padlásfödémnek legalább az eresz alatti részére -úgy 1 m-es sávban (talpszelement és koszorút is körbefedve)- fektetnék mondjuk min. 10 cm hőszigetelést. Inkább polisztirolt, mert az nem különösebben érzékeny a nedvességre és ezzel párhuzamosan figyelni kéne a belső páratartalmat. 50% felett ki kéne szellőztetni. A meglévő penészt esztétikai megfontolásból érdemes ecetes vízzel lemosni, majd figyelni a történéseket. Már nincs messze a tavasz, addig kiderül, hogy segített-e a beavatkozás. Ha nincs fűtés, de páratermelés van (pl. szomszéd temperált helyiségből átjut), akkor szinte elkerülhetetlen a párakicsapódás – penészesedés! Páramentesítésre az ideális megoldás olyan vezérelt elszívás beépítése, ami automatikusan kiszívja a párás levegőt, és hővisszanyerős rendszeren keresztül enged be friss levegőt, amit a távozó meleg levegő temperál. (nem olcsó!) Az un. rés-szellőzők, amiket utólag ablaktokba, vagy nyílószárnyba lehet beépíteni, szintén vezérelt elszívással kombináltan működnek hatékonyan. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Havasi László - 2014. feb. 12 14:25:02
    Kedves Béla, Köszönöm válaszát, a probléma forrását így már jól meg tudtam érteni. Arra gondoltam, hogy a felragasztott 2-3 cm szigetelést impregnáló szerrel (vagy folyékony fóliával) kezelném így tökéletes párazáró felületet kapnék. Erre mehet utána glett, háló, festék. Esztétikai okok miatt nem lehet vastag szigetelést felragasztani. Ön mit javasolna minimális vastagságnak? Esetünkben a homlokzaton van valamennyi szigetelés, problémát inkább a födém szigetelés hiánya és a helyiség fűtetlensége okozza. Esetleg érdemesebb lenne elektronikai eszközzel megoldani a páramentesítést? Üdvözlettel, Havasi László
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 10 23:56:05
    Kedves László! Sokszor kerül szóba a belső oldali hőszigetelés, de alig akad problémamentes megoldás. Érdekes módon a nem túl régmúltban és a nem túl módos családok lakásában és ugyancsak szigeteletlen házak lakásaiban sokáig ismeretlen volt a penészesedés. Az ok a következő (volt): 1. rosszul zártak a nyílászárók, tehát fűtési szezonban (is) intenzív volt a légcsere, a téli száraz, hideg levegő, szinte kiszívta a benti páratöbbletet. 2. szakaszos fűtés következtében (akár kályhás-, akár vegyes tüzelésű kazános központi-fűtés esetén) este mindig túlfűtötték a fűtött helyiségeket. A meleg(ebb) levegő nagyságrenddel több párát képes felvenni, ami azután az „1.” pontban leírt „természetes szellőztetés” révén távozott. 3. a belső festések meszes-, vagy enyves festések voltak, a viszonylag vastag, kissé javított (kevés cementtel készült) mészvakolaton ill. nagytömegű téglán (kisméretű, kevéslyukú, magasított, kettősméretű, stb.) Mind kiváló párafelvevő, páratároló anyag. Akár egész télen működő puffer. Ősztől tavaszig „vizesedés” tavasztól őszig kiszáradás. Nem volt gond. A kifűtetlen öreg, rossz házak természetesen mindig penészesedtek, de a gyakori(bb) meszelés (nemegyszer némi klórmésszel keverve) fertőtlenített, csírátlanított. Hol él meg a penész? Ahol min. 72 órán keresztül, a felületen min. 75%-os páratartalom áll fenn. Tehát nem kell látható vizesedésnek lenni, de a felületi pórusokban már van annyi víz, hogy a penész vegetációjához elégséges legyen. Ha ez elkerülhető, akkor nincs penész. (A különböző penészölő/gátló vegyszerek, ecetes vizes lemosás átmeneti megoldás, hisz mindegyik gombaölő hatóanyaga lebomlik és kiújul a penészesedési lehetőség!) Mikor kezdődtek a problémák? Amikor 1. lecsökkent a természetes légcsere, a nyílászárók javuló légtömörsége miatt 2. szabályozottá vált a fűtés és megszűnt a túlfűtés (vagy -amúgy megérthető- spórolásból időszakossá vált a fűtés, naponta több órára alulfűtötté váltak a helyiségek, mindig csak a levegőt fűtötték „fel” a falakat nem!) 3. majd ezekkel együtt megjelentek és elterjedtek a műgyantás (mosható) belső festékek. (Ugye rosszul-, vagy nem hőszigetelt házakról beszélünk!) Légcsere csökkenés következtében megemelkedett a páratartalom, egyenletes-, vagy alul fűtés mellett alacsony maradt a falak belső felületi hőmérséklete (hisz rosszul szigetelnek!), a jó párafékező festékek nem engedték be a párát a vakolatba, falba. Ahol pedig harmatponti hőmérséklet alá hűlő felület van, ott beáll a penész vegetációjához ideális nyirkos környezet. Ha nem lehet javítani a hőszigeteltségen, akkor leghatékonyabbnak az (ugyan gazdaságtalan) túlfűtést tartom, olyan gyakoriságú szellőztetéssel, hogy 50-55% fölé ne menjen a páratartalom. Sokat segít(het) még a belső festés meszes-, vagy szilikonos típusra cserélése. Ha műgyantás a meglévő (diszperzit, héra, jub, stb.) akkor azt levésni, meszes glettel javítani és meszelni. Így nyerhető egy páratároló réteg, de fűteni kell! A belső oldali (hő)szigeteléseknek legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy ha a belső felületen, vagy annak közelében nincs tökéletes párazárás, akkor a belső rétegekben biztosan kicsapódik a pára és ahol az tartós ott a penész megél. (Elnézést a hosszúra nyúlt fejtegetésért, de tudom, hogy másoknak is vannak hasonló gondjai és mások is olvassák.) Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Havasi László - 2014. feb. 10 22:36:18
    Kedves Béla, Öreg ház hőhidas sarkaiban lecsapódó pára és penészképződésre keresünk megoldást. A külső és födém szigetelés változtatására nincs lehetőség. Belső szigetelési megoldásokat olvastam, pl. porózus farostlemez 12/25mm vastagságban. Ön mit javasolna? Elégséges megoldást adhat a kritikusa sarkok belső hőszigetelése? Köszönettel, Havasi László
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 10 10:22:08
    Kedves Gábor! Sajnos konkrét tapasztalatom nincs a nanotechnológiás hőszigetelésekkel, -bevonatokkal kapcsolatban. Olyan nagyságrendet inkább propagandisztikus marketing fogásnak tekintek, hogy 1 mm „nanobevonat” = 10 cm hagyományos hőszigetelés (EPS, XPS, MW, GW) Őszintén megmondom igazából nem is értem pontos működésüket. (a sokszor hirdetett űrtechnológiás megoldásokat sem értem, hisz az űr kozmikus terében tejesen más viszonyok vannak, mint a Földön) Szerintem itt is a puding próbája a megevés volna, de eddig még nem találkoztam elégedett és jóllakott fogyasztóval. Gondolok arra, hogy nano bevonatot ajánló Cég készítene több komplett referenciaházat és azoknak több éves valós tapasztalatai alapján -nagy biztonsággal- meg lehetne mondani, hogy ténylegesen mit hoz. Ha olyan átütő volna a nano bevonatok hatékonysága mint hírdetik, csak akadna olyan Gyártó/Forgalmazó aki rendelkezik azzal a hittel, hogy befektet pár száz milliót néhány épületbe az ország különböző pontjain és az ott igazolható eredményekkel mindenkit meggyőzhetnének, megnyugtathatnának. Ilyen próbálkozásról nem tudok. A nano kategóriás „hőszigetelők” más elven működnek, mint a hagyományosak, így kiérlelt vizsgálati és mérési módszereik sincsenek energetikai hatékonyságukkal kapcsolatban. Inkább elméleti síkon mozognak az érvek. Gyakorlati tapasztalatom, hogy épületeink legérzékenyebb pontja a kivitelezésen túl a használat. Több éves mérést végeztek pl. Németországban egy passzív társasházon, ahol a kutató Cég alkalmazottai, családosan, életvitelszerűen lakták a lakásokat, bizonyos rotációval. Kiderült, hogy ugyanannak a lakásnak a fogyasztása 1-3 között mozgott, attól függően, hogy miként lakták, -használták. Másik bizonytalansági tényezőnek tartom a nano anyagok beépítésében hiányzó pontos kivitelezéstechnológiai megoldásokat, tapasztalatokat. Általánosan kijelenthető, hogy a legjobb anyagok hatékonyságát is le lehet rontani hibás beépítéssel. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Tóth Gábor - 2014. feb. 09 19:18:28
    Kedves Béla! Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen tapasztalata az ún. nanotechnológiás hőszigetelő bevonatokkal kapcsolatban? Kb. 1,0mm vastag hőszigetelő bevonat kb. 10 cm vastag polisztirol hőszigetelésnek felel meg. Ez mennyire hihető? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Gábor
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 05 09:19:11
    Kedves Dani! A homlokzati nyílászárókkal kapcsolatos szakmai ajánlás általában „U” min. 1,6 W/m2K, de egyáltalán nem túlzás az 1,1-es érték. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Ihász Dániel - 2014. feb. 05 09:06:35
    Kedves Béla, Köszönöm a kimerítő válaszát! Mint kiderült elég sok információt elhallgattam:( Tehát, szilikát falazattal rendelkező hátat bővítenénk Ytong 30-as falazattal. A fődém megmaradó vasbeton, a bővítés felett fa födém kerül kialakításra). Hőszigetelésekkel kapcsolatban a passzívház értékeinek a megközelítése lett volna a cél. Az építész által tervezett 15 cm homlokzati hőszigeteléshez kevésnek éreztem a födém 20-25 cm szigetelését, mint válaszából kiderült jól gondoltam. Még egy kérdés a nyílászárókkal kapcsolatban milyen értékkel kellene tervezzünk? Tisztelettel, Dani
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 03 08:37:31
    Kedves Dani! Nagyon nem lőttem mellé a válasznak, hisz a hőszigetelés mértékét egyfelől az épület-térelhatárolóban elfoglalt helye is meghatározza. Nyílván ahol nagyobb a veszteség, mint pl. tetőkön és külső falakon ott vastagabb hőszigetelés a célszerű, míg ahol kisebb pl. padlókban ott kevesebb is elég. De… Kérdés, hogy ki mit céloz meg elérendőnek? Szabályozási minimumot, ésszerű aktualitást, vagy egy közeli (netán távoli) realitást? Az „alkalmazzuk” kijelentő, vagy feltételes módban van? (kijelentő: az aktuális gyakorlat – feltételes: a kívánatos) Az alábbi táblázat hazai hőátbocsátási követelményértékeket tartalmaz. Épület térelhatároló szerkezetek: Az első érték a jelen hőátbocsátási tényező követelmény-értéke U (W/m2K) A második a hőátbocsátási tényező javasolt értéke,U (W/m2K) Külső fal: 0,45 - 0,30 Lapos tető: 0,25 - 0,20 Padlásfödém: 0,30 - 0,20 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek: 0,25 - 0,25 Alsó zárófödém árkád felett: 0,25 - 0,20 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett: 0,50- 0,30 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban*: 0,50 - 0,30 *a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 15 cm inhomogén MW mondjuk 38-as pórusos kerámiablokk falon kb. 0,16 W/m2K „U” értéket eredményez, ami a közeljövő ajánlatánál is jobb. Kérdés, ha ennyire feljavítjuk a falat, akkor minden térelhatárolót hasonlóan fel kívánunk e javítani, vagy a „túlszigetelt” falra tekintettel megengedőbbek legyünk a többiekkel? Ez két megközelítés. Szerintem minden helyre olyan vastag hőszigetelés célszerű, amivel a táblázat ajánlási értékei elérhetőek. Természetesen a hőszigetelésen kívüli szerkezeteket is figyelembe véve, külső falon 8-12 cm hőszigetelés, padlókba 6-8 cm, lábazatra 10-16 cm, padlásfödémre, tetőre, vagy tetőbe 20-26 cm. (persze ezek minden konkrét épületszerkezeti információ és hőszigetelőanyag típus nélkül becsült adatok!) Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Borzák Balarám Béla - 2014. feb. 02 14:37:57
    Kedves Kérdezők! Eddigi válaszaimmal és tanácsaimmal tudtam segíteni gondjaik megoldásában?
  • Ihász Dániel - 2014. jan. 31 14:40:36
    Kedves Béla, elöször is köszönöm a január 8-án feltett kérdésemre a válaszát. Kérdés hátterében az állt, hogy 15cm homlokzati szigeteléshez(Rockwool imhomogén) viszonyítva az épület többi részén milyen vastagságban alkalmazzuk a különböző szigetelő anyagokat. Köszönettel, Dani
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 31 10:07:37
    Kedves András! Visszaidézem korábbi válaszom egy részét: „…Abból az alapfeltevésből indulok ki, hogy épületük falának kifogástalan az alulról való vízszigetelése. Ha nem akkor azt érdemes mielőbb beütemezni…” Tehát ha nem vizesednek a falak, akkor nincs dráma! Ha vizesek, vizesednek, akkor valós az ön által idézett „riogatás”. Itt is igaz a bölcs költői megfogalmazás; „növeli, ki elfödi a bajt” hisz ha a gipszkartonozás nem csupán esztétikai beavatkozás volt, hanem az esetleges vizesedési problémák elfödése, akkor az nem jó. Mi a teendő? Ha a vályog falak nem rendelkeznek megfelelő alsó vízszigeteléssel, akkor azt el kell készíttetni! Vizesedő falak estén nem megoldás a gipszkarton burkolat alsó és felső sávban történő perforálása, hogy majd átszellőzik a légrés és nem lesz probléma. Sajnos találkoztam magam is katasztrofális viszonyokkal, gipszkartonozással eltakart vizes fal esetén, pedig alul felül „korrekt” szellőző rácsok voltak beépítve. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Sipos Andras - 2014. jan. 31 07:43:51
    Tisztelt szakerto! Koszonom valaszat.Meg egy velemenyt szeretnek kerni Ontol.Elmeseltem egy epitkezessel foglalkozo szakertonek a gipszkarton elotetfalas megoldast amit valyoghazunk belso falainal alkalmaztunk (ugy ahogy azt Onnek korabban megirtam) es o bizony nagyon megilyesztett, meg pedig a kovetekezokkel, idezem:"Kedves Sípos András! A vályogfal elé épített gipszkartonfal mögött kialakított tértől, jobb gombatelepet nehéz elképzelni, hőmérséklet megfelelő, páratartalom valamelyik oldalról biztosított. A penészgomba egészségre káros hatásairól nagyon sok információt találhat az interneten. Vályogfalak a nedvességhatására felpuhulnak, ez független a fal vastagságától. Hogy a fal átázása mennyi idő alatt következik be, az függ a bejutó nedvességtől, de a teljes átázás csak idő kérdése. Csodálkozom azon, hogy a kivitelező így elvégezte Önnek a munkát, ez vagy abszolút diletalizmusra, vagy nagyfokú lelketlenségre utal. Hozzá nemértés ilyen magasságával még nem találkoztam." Amig nem erdeklodtem forumokon, meg nyugodt voltam, azt hittem hogy tartos megoldas lesz, de ezek utan mar nem vagyok annyira biztos benne. On is igy latja ezt, vagy nem epp ilyen dramai a helyzet?
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 30 14:48:33
    Kedves Teréz! Ha öt éven belül cserélni kell a tetőfóliát, akkor ezen az öt éven belül azt egy valóságos tetőfelújításként kéne megvalósítani. Tökéletessé tenni a belső párazárást, legalább 20-24 cm vastagságra felnövelni a hőszigetelést (30 cm sem túlzás!) és a szarufáknál is hőszigetelni!!! A „fóliacsere” jó fóliára történjen és jól, hogy se a külső nedvesség ne tudjon bejutni, se a véletlenül kicsapódó belső pára ne rekedjen meg és fütyüljön a levegő télen nyáron a cserép/pala (ami lesz) fedés alatt. Télen szárítsa a tetőt, nyáron árnyékoljon, segítse a hőszigetelést. Azt kell majd eldönteni, hogy belülről bontsanak, akkor bentről veszítenek majd teret, vagy kívülről, akkor a héjazat is felújítható, akár csak átrakással, bádogozás-javítással, stb. A kifújásos utólagos hőszigetelésekkel azért nem álltatom, mert úgy érzem nincs elég hely a szerkezetben, tehát nincs mit, hova fújni és nem oldódik meg általa a fedés alatti min. 4-5 cm vastag, ténylegesen átszellőző légrés kialakítási lehetősége. A 10 cm hőszigetelés, még ha tökéletes is volna, bizony nem sok. Gondoljon bele, hogy a szarufáknál – tehát a ferdetetők kb. 10-12%-ában az sincs, csak az átmenő faszerkezet van. De lehet ott más probléma is. Szakértői tapasztalatból mondom, hogy a hazai tetőtérbeépítések min. 90%-a, de lehet ez akár 95% is hibás, problémás, gondokkal terhelt, csekély energetikai teljesítményű, télen szökik a meleg (valahol mindig csorog valami, hol csapadék, hol kondenzvíz…), nyáron meg dől be forróság (ami nem fog csökkenni!) s közben a faszerkezetek lassan de biztosan mennek tönkre… Tehát ne szomorkodjon, nincs egyedül. Luther Márton is megkönnyebbült, amikor egy követője kétségbeesve fordult hozzá bizalmasan, hogy tele van bizonytalanságokkal, kétségekkel. Luther csak ennyit mondott: - Köszönöm Uram, hogy nem vagyok egyedül! Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 30 14:47:59
    Kedves András! Hőtechnikailag egy 45 cm vtg. vályog fal kb. 1,02 (!) W/m2K hőátbocsátási értéket tud, ami még a mai nagyon megengedő hazai minimumhoz is kevés. Mai minimum követelmény 0,45 a reális ajánlás min. 0,35 egy kicsit a jövő min. 0,24 és ezt nem a rendeleti hivatkozás diktálja, hisz meglévő épületeken nem kéri számon senki. Kicsit a vályogfalak nedvességtechnikai sajátosságairól. Abból az alapfeltevésből indulok ki, hogy épületük falának kifogástalan az alulról való vízszigetelése. Ha nem akkor azt érdemes mielőbb beütemezni. A vályogfalak külső-belső vakolása már évtizedek óta javított mészhabarccsal történik, kívül általában még nemesvakolattal is megfejelve, lábazaton jó erős cementes habarccsal, nehogy kívülről bejöjjön a víz (persze ami kívülről nem tud bejönni, az belülről sem tud kimenni). Mindezek rossz páraáteresztők. (Ezek a jó erős vakolatok megmaradtak -ha le nem dobta az alatta feltorlódott nedvességtől a sok-sok fagyterhelés- csak alatta szép lassan a vályog ment tönkre. Baj nem történt, hisz 50-60 cm falvastagságból akár 10 cm-t is elveszíteni nem probléma. Az ilyen „kráterekbe” néha még rohamsisakot, vagy rozsdás bilit is befalaztak nem csak kidobott tökgyalut, bontott téglát.) A klasszikus vályogfalak sározás szerű külső-belső tapaszolással készültek és meszeléssel. Így földre föld került, a szerkezet pedig egyenletes páraáteresztő képességgel rendelkezett. (Nem mellesleg akkoriban mások voltak a lakási szokások, mások az életvezetési hagyományok, kulturális elvárások „komfort” vonatkozásban – úrhatnámság volt, de leginkább azt sem tudták mi az ) Nem volt ok nélkül az évszázados hagyomány, hogy húsvétra a ház Asszonya kívülről kijavította ami lejött, újrasarazta (kézzel), újrameszelte (meszelővel) a házat. Ekkor történt legtöbbször a belső döngölt padlók sározása is (helyi anyag sárgafölddel), ha nem is minden helyiségben. Jöhetett az újabb év. Maradva az Önök házánál. Páratechnikai ellenőrzés azt mutatja, hogy a külső vakolatban télen gyarapszik a nedvesség. Tavasztól őszig meg kiszárad. A belső gipszkarton „burkolással” ez a helyzet annyit romlott, hogy most nem csak a külső vakolat, hanem egy kicsit(!) már a vályog falszerkezet is nyirkosodik külső részében, de nyaranta ez is ki fog száradni. Egy probléma lehet; ha nem szárazak a falak és a gipszkarton fém tartóvázának csavarjai nem rozsdamentes nemesacélból készültek, akkor azokat egy évtizeden belül megeszi az idő vas foga. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 30 14:43:46
    Kedves Gergely! Célszerű két rétegben beépíteni a hőszigetelő táblákat, az illesztési hézagok eltolásával. Az építés idejére ideiglenes ragasztásos rögzítés nem árt, pl. ragasztó PUR habbal -kis- pontokban. Így nyugodtan lehet gondosan falazni, hisz nem kell a hőszigetelés helybentartására ügyelni. Amennyire lehet legyen gondos és pontos úgy a hőszigetelő táblák beépítése, mint a bélésfalazás. Száraz homokkal éppen ki lehet fokozatosan tölteni a bélésfal és a polisztirol közötti hézagot, de nem fontos. Az anyag tartósan sem roskad, tehát ha jól van beépítve, akkor úgy is marad. Általában nem szerencsés ha a többrétegű szerkezetekben „ismeretlen működésű” légrések maradnak. Bár a levegő viszonylag jó hőszigetelő, de az átszellőző rések nagyságrenddel rontják a hőszigetelési hatékonyságot, míg a nem átszellőző résekben párakicsapódás és/vagy un. konvekciós / hőáramlásra visszavezethető veszteségek keletkeznek. A résekben nem csak a levegő hővezetése, nem csak a sugárzásos hőáramlás, de a hőmérsékletkülönbségből eredő (cirkulációs / légmozgásos) hőáramlás is ront. Hatékonyan a mozdulatlan levegő szigetel. Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla
  • Kiss Teréz - 2014. jan. 27 10:06:20
    Kedves Béla 1990ben épült tetőtéri lakásom fűtésszámlája meglehetősen magas, nyílászárókat és kazánt 1 éve cseréltem, remélve így a nagyobb változást. Ablakcsere esetén a szakemberek azt mondták a szigetelés nem igazán vastag, kb 10 cm ill a tetőfólia is max 5 évig bírja még. Kérdésem az lenne, hogy lehetne érdemes felújítani? Lenne értelme a nyitott cellás poliuretán hőszigetelőhab alkalmazásának befújásos technológiával vagy inkább más módon kellene felújítani? Pl jobb a cellulóz stb? Ill van értelme ebbe beruházni, ha pár év múlva a tetőfóliát cserélni kell? Hosszú távon szeretném használni a lakást, minden opció érkekel. Köszönettel Kiss Teréz
  • Sipos Andras - 2014. jan. 27 09:05:28
    Tiszteletem! Ket eve ujitottuk fel csaladi hazunkat, amelynek valyog falai vannak. Harom szobaban vakolas helyett gipszkartonozast valasztottunk. Mit tetszik mondani, jol dontottunk? A gipszkartonok femprofilra lettek felszerelve, igy maradt mindenhol minimum 3 cm res (van ahol akar 10 cm is, mivel nem voltak egyenesek a falak) a fal es a karton kozott. Nincs semmi teve a karton es a fal kozze. Szellozok nem lettek hagyva sehol. Van ket fal , amely mindkett oldalrol be lett burkolva. Felek hogy idovel tonkre mennek ezek a falak. Vagy az a res a karton es a fal kozott eleg a falaknak hogy kellokeppen lelegezzenek? Tobb helyen lattam mar ezt a megoldast.On szerint van okom az aggodalomra? A mester allitja hogy nem karosodhat a fal de en csak nyugtalan vagyok, mivel nem latom hogy mi tortenik a gipszkarton mogott. Nem tudom ellenorizni a fal minoseget. Karosodott e vagy minden rendben van. Mi a velemenye errol a szituaciorol? Mennyire lesz ez tartos? Meg annyi hogy at lett glettelve minden felulet es Hera diszperzittel lettek kifestve a szobak.Esztetikailag mondhatom azt hogy 100 %-kosan megvagyok elegedve az eredmennyel, de azert nyugtalanit hogy valyon a kartonok mogott hogyan reagal a falazat. Tobb helyen emlitik hogy a valyognak lelegezni kell. Kulso szigetelest nem tervezek, igy akkor kivulrol elmeletileg szellozik, vagy tevedek? Remelem osszeomlani azert csak nem fognak ezek a falak (vastagsaguk kb 40-50 cm). Ez a penesz hogyan jutt at a burkolaton keresztul a lakoterbe? A szobakban nyoma sincs penesznek, mar tobb mint egy eve hogy elvegeztuk a munkalatokat, sem kellemtelen szag, sem pedig peneszfoltok nem jelentkeztek.A tavaly telen is vegig futottunk a helysegekben, most is mar szeptember kozepe ota es eddig meg minden tokkeletes allapotban van. Ennyi ido utan mar csak lenne valtozas, ha a falaknak nem felelnenek meg az uj korulmenyek, vagy tevedek? Elore is koszonom valaszat!
  • Juhász Gergely - 2014. jan. 24 22:12:35
    Tisztelt Szakértő! Köszönöm szépen válaszát! Annyi kérdésem lenne, hogy ebben az esetben a polisztirolt légmentesen kell beépíteni? Azaz fel kellene ragasztani a falra és kitölteni mindenhol a réseket? (Esetleges nem teljesen függőleges avagy nem sík fal esetén kérdezem.)
  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 15 17:39:34

    Kedves Gergely!

    Érdemes. Pl. 10 cm vastag YTONG válaszfallal „kibélelni” és a két szerkezet közé mondjuk 10 cm EPS 70-es (polisztirol) hőszigetelővel kb. 0,25-ös hőátbocsátási érték érhető el, ami hosszú távra jó megoldás. Azért javasolnám a polisztirolt, mert a gyapotoknál nagyobb párafékező tulajdonsága miatt biztosít egy bizonyos párafékező hatást, amitől nem keletkezik párakicsapódás az új réteges szerkezetben.
    Az így feljavított falazat már nagyságrenddel jobb hatékonyságot eredményez és szerintem így a födém hőszigetelése is elmaradhat, hisz ami alulról hőveszteség lesz, az felül hőnyereség. Lehet, hogy a fönti radiátorok bekapcsolása nélkül elfogadható szinten tartható fűtési szezonban a tetőtér. Természetesen ha szükséges lehet némi rásegítés, hisz a nem használt tetőtér azért jelentősen kihűl a bélelés ellenére (ha nincs hőutánpótlás, akkor természetszerűleg minden tér lehűl!)
    Gyors és hatékony megoldás, ha a nem használt tetőteret kiürítik és a pl. 10 cm-es hőszigetelést a padlóra fektetik. Azonnal segít, és ha készítik majd a bélelést beépíthető.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 13 18:08:07

    Kedves Róbert!

    Ha a mostani állapotot vesszük alapul, akkor kb. 5-8% megtakarítás várható egy utólagos lábazati hőszigeteléstől. A teraszok vonatkozásában könnyelműség volna látatlanban arányt becsülni, hisz nem tudom azok alakját, méretét, szigetelhetőségét, stb. Ha a homlokzat kapna egy további hőszigetelést a meglévőre -aminek min. 8-10 cm vastagnak kéne lenni- akkor az a homlokzaton kb. 25-30% megtakarítást eredményezne, ami a lábazatra is kiterjedő hőszigetelési felületen már „csak” 2-3%-os javulást hozna, hisz a nagy megtakarítást a homlokzat hozná és így a lábazati megtakarítási arány az összeshez viszonyítva kevesebb (miközben abszolút értékben természetesen ugyanannyi). Tehát, ha a lábazat is és a meglévő homlokzati hőszigetelés is kapna plusz hőszigetelő rendszert, akkor összességében olyan 27-33% fűtési energiamegtakarítás volna várható.
    Ha stabil a meglévő homlokzati hőszigetelő rendszer, akkor minden gond nélkül ráépíthető egy új. Le kell tisztítani és mintha egy hagyományos vakolatalapra történne a felépítés ugyanúgy kell eljárni. A dűbelezés -már csak a hosszúsági méret okán is- acél beütőszeges, vagy csavaros.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Juhász Gergely - 2014. jan. 12 21:14:58

    Tisztelt Szakértő!

    Házunk B30-as téglából épült, ámde a tetőtér sajnos valószínűleg csak kistéglából, mivel az alsó szint falvastagsága 35cm, a fenti szintnek meg kb 15cm.
    Sajnos elég hideg a felső szoba, így szeretnénk felújítani, úgymond melegebbé tenni. (Általában lakott, de idén üres, így csak most van rá lehetőségünk. Augusztusig bezárólag.)
    Mivel most üres, így egy érdekesség: 19fokos földszinti hőmérsékletnél és 0fokos nappali kinti hőmérsékletnél a tetőtérben 10-12fok van elzárt radiátorokkal, de ebben a szobában 2 radiátor is van, mivel hamar kihül, fűtöttség esetén is.
    Mivel nem mindig lesz lakva a szoba, így szeretnék némi födém szigetelést is, hogy ne legyen annyi veszteség lentről, plusz hangszigetelés sem ártana, de erről olvastam lentebb egy kimerítő választ.
    Viszont a fő kérdésem: érdemes-e a falakat vastagítani, ezáltal lassítani a kihűlést a többi szobához képest? Érdemes lehet ráfalazni még egy réteget a mostani 15cm-s falra belülről? Esetleg a kettő közé üveggyapotot? Avagy milyen megoldást lehetne alkalmazni?
    A tető szigetelésére már találtam korrekt leírást, de a falakról nem :( Külső szigetelésre talán 2-3 év múlva lesz keret.

    Köszönettel:
    Juhász Gergely

  • Molnár Róbert - 2014. jan. 12 02:23:38

    Kedves Béla,

    Zsalukőből épült \"Kádár kocka\" házunkra 12 évvel ezelőtt 4cm-es hungarocell hőszigetelés került. Sajnos csak a homlokzat lett leszigetelve, a lábazat és a kapcsolódó teraszok nem. Az egyik kérdésem az lenne, hogy Ön szerint a lábazat és a teraszok hőszigetelésével kb. mekkora megtakarítást tudnánk elérni a fűtés számlán. A második kérdésem pedig, hogy lehetséges-e a meglévő hőszigetelésre újabb réteget ráépíteni?

    Üdvözlettel:
    Molnár Róbert

  • Borzák Balarám Béla - 2014. jan. 09 18:07:43

    Kedves Dani!

    Nem biztos, hogy jól értem a kérdést, talán arra utal, hogy az épület hőveszteségarányai milyenek lehetnek(?) Ha igen, akkor legáltalánosabb \'aljzat\' kb. 10% \'lábazat\' kb.10% \'homlokzat\' kb. 35% \'födém\' kb. 20% \'nyílászárók\' kb. 25%. Más megközelítésben -különösen a tetőtérbeépítéses épületeknél- 30-35% filtrációs-, légtömörségi/légzárási hiányosságokra visszavezethető veszteség és 65-70% veszteség a térelhatárolókon keresztül, ahol az előbbi arányok kb. megfelelnek a 65-70%-ra vetítve. Üdv: Béla

  • Ihász Dániel - 2014. jan. 08 19:33:21

    Kedves Béla,

    Hőszigetelő rendszereknél milyen viszonyszámokat szokás használni, aljzat, lábazat, homlokzat, födém tekintetében?

    Köszönettel,
    Dani

  • Borzák Balarám Béla - 2013. dec. 17 09:42:36

    Kedves László!

    Szomszédos helyiségek fölötti (fa)födémek hangszigetelését, azaz léghanggátlását alapvetően tömeggel lehet(ne) megoldani/javítani. A különböző vasbeton szerkezeteknél ezt „elvégzi” a tartószerkezet maga, fafödémeknél és más szerelt konstrukcióknál a könnyűszerkezetes építésben bevált réteges hangszigetelő kialakítások vezetnek eredményre. Meglévő födémnél -ha a belmagasság megengedi, akkor- annak tartószerkezetéhez függesztett/rögzített tartóváz közé- és/vagy be(rá)épített hangszigetelő ásványgyapot (kőzet-, vagy üveggyapot pl.: Knauf Insulation termékek) és több rétegű-, ideális esetben akusztikai rendeltetésű gipszkarton (pl.: Rigips termékek), vagy gipszrost burkolattal biztosítható a szükséges léghanggátlási teljesítmény. Jó eredményre vezetnek a cementkötésű fagyapot (pl.: Heraklith) lemezek is, de csak ha nyitva marad felületi anyagszerkezetük (azaz nincs glettelve, vakolva! – így esztétikai megjelenésük gusztus dolga). A több kombinációs lehetőség közül történő választás érdekében, javaslom hangszigetelésben jártas szárazépítő szakemberrel vegye fel a kapcsolatot.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. dec. 16 14:38:57

    Kedves Béla,

    Sajnos elfeledkeztem egy fontos szempontról, mégpedig a szobák közti hangszigetelésről. A falaknál mindent megtettünk, de attól tartok ez a szálas hőszigetelés nem sokat fog a födémen áthalló hangok ellen tenni. Van valami amivel még lehet menteni a helyzeten?

    Üdvözlettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. dec. 13 09:01:06

    Kedves László!

    A fújt üveggyapot „hátrányának” gondolom, hogy csak felkészült és megfelelően felszerelt szakember tudja beépíteni (ami alapvetően nem baj, de nyilván ára van). Gyakorlati tapasztalataim nincsenek vele kapcsolatban, de számomra szimpatikus, hogy -a Gyártó szerint- nem tartalmaz káros-, vagy veszélyes kötőanyagot, ami egyúttal azt is megkérdőjelezi, hogy mitől lesz tartósan kellően „szilárd” és roskadásra nem hajlamos? Kellően hord- és/vagy támasztóképes szerkezetek-, burkolatok közé beépítve megbízhatóbbnak érzem, mint pl. padlásfödémre szórva, ahol óhatatlanul számtalan igénybevétel érheti (közlekedés, porhó, vagy más csapadék, szálló por, stb.) és ha nincs légmozgást távoltartó burkolata (pl.: geotextília, PP filc) akkor a mozgó levegő behatolva a laza szálak közé nagyságrenddel ront hőszigetelési hatékonyságán.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. dec. 12 09:06:46

    Kedves Béla!

    A fújt üveggyapot (Knauf termék) alkalmazásának van bármi hátránya, ellenjavallata? A szigetelő képessége alacsonyabb (0.45), de ár/érték arányban nem tűnik rossz megoldásnak. Önnek mi a véleménye?

    Köszönettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. nov. 25 09:29:19

    Kedves László!

    A födém hőszigetelésének nem kell átszellőzni! Persze kérdés, hogy ki-, mit ért „átszellőzés” alatt? Ha pl. egy fafödémet hőszigetelünk, akkor a belső tér felől -a belső burkolaton kívül, a hőszigetelés felé- légzáró és párazáró fólia beépítése szükséges. Ha ez folytonos, értsd: sehol nincs rés, vagy hézag, akkor kizárt az átszellőzés. Ha vasbeton födémről van szó, akkor a födém maga rendelkezik olyan mértékű lég- és párazáró/fékező képességgel, hogy a fölé kerülő hőszigetelésben már nincs szükség átszellőzésre. De ha arra gondol valaki, hogy beázik a szerkezet és a hőszigetelés elvizesedik, akkor jó az „átszellőzés” hisz amíg vizes a hőszigetelő addig csak korlátozottan szigetel.
    A terhelhetőség valós kérdés. Járható födémek esetén általában szükséges az un. „lépésálló” kategóriájú hőszigetelők alkalmazása, ami legyen képes legalább 100 kPa nyomófeszültséget károsodás nélkül elviselni, más -pl. Műegyetemi- vélemények szerint min. 150 kPa. Nemjárható födémen általában elégséges 50-70 kPa terhelhetőség. Ami ilyen igénybevételt elvisel, az nem fog 30 cm-ben sérülni.
    Műanyaghabok esetén általában a 15 kg/m3 körüli testsűrűségű anyagok tudnak ennyit, szálas anyagoknál kb. a 60 kg/m3 felettiek. A 10-20 kg/m3-es szálas anyagok födémbe/re nem ajánlhatóak. Cég- és márkafüggetlenségemet megőrzendően azt javaslom, hogy nézze át néhány hőszigetelőanyag-gyártó (Rockwool, Bachl, stb.) műszaki- ill. ár információit és meg fogja találni az Önnek legszimpatikusabb anyagot. Ha követik a gyártói ajánlásokat, akkor probléma esetén is van kihez fordulni orvoslás miatt.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. nov. 21 23:07:07

    A födémen elhelyezhető szálas (táblásított) szigetelőanyag kiválasztásához kérem a segítségét. 3x10 cm-t terveztünk, de a kereskedő jelezte, hogy ennyi réteg már nem fog megfelelően átszellőzni és az alsó réteg terhelése is okozhatja annak sérülését, értékvesztését.
    Mi alapján (esetleg milyen típusokat számításba véve) lehet költséghatékony és hosszú élettartalmú anyagot kiválasztani?

    Segítségét köszönöm,
    Havasi László

  • Bokor Marianna - 2013. nov. 01 10:27:32
    Köszönöm válaszát. Üdv,Bokor Marianna
  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 31 09:27:13

    Kedves Marianna!

    Sajnos nem ismerem a panel épületekben alkalmazott elektromos vezetékrendszereket, de biztosan bonthatóak (mármint fedelük lepattintható). Ha ezt villamos szakemberrel elvégezteti, akkor ő be tudja határolni azokat a réseket, nyílásokat, ahol átjut a lenti levegő. Ha sikerül felkutatásuk, akkor sziloplaszttal történő kinyomással elzárhatóak. Ha túl nagyok akkor előbb érdemes PUR habbal kinyomni, majd annak felületét sziloplaszttal zárni. Megszűnik a légáramlás.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Bokor Marianna - 2013. okt. 30 09:21:18

    Üdvözlöm!

    Én egy panelházban élek és lakáson belüli problémám van.Az alattam lévő lakótól mindenféle áporodott szagok szállnak fel a hálószobámba.Borzalmas!Szellőztetés után ideig-óráig jó a levegő a szobában.Valószínűsítem hogy a parkettaszegély alatt ahol a villamossági vezetékek vannak onnan jöhet fel a bűz.Ezt a részt szeretném leszigetelni a vezetékek alatt.Ehhez kérném a tanácsát hogy ezt mivel csinálhatnám meg.

    Válaszát előre is köszönöm.
    Üdv,Bokor Marianna

  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 24 09:39:22

    Kedves László!

    1. Kisebb födémegyenetlenség kiegyenlítésére (bár akár nagyobbakra is) legpraktikusabbnak a száraz homokot tartom célszerűnek. Gondolom nincsenek nagy egyenetlenségek, így a pár cm-es száraz homokréteg nem borítja fel a rétegrendet, ha megfelelően vastag hőszigetelés kerül rá. Nem gondolom indokoltnak a PUR habbal való küszködést az egyenletes sík elérése érdekében. Sokféle PUR hab létezik, de kis mennyiségben ill. kis felületekre problémás beszerzésük és beépítésük is.
    2. A hőszigetelő táblák illesztési hézagaiba zárt levegő lényegesen kevésbé hőszigetel, mint a jó hőszigetelő anyagok. (a levegő elméleti hővezetési tényezője 0,026 W/mK körüli, de csak abban az esetben ha az mozdulatlan! 10-20 cm vastag hőszigetelő táblák között viszont a télen kifelé-, nyáron befelé irányuló hőáramlás hatására a légrétegen/résen belül mozgás/áramlás jön létre – ’konvekció’, ami rontja a hőszigetelési hatékonyságot) Ugyan az MSZ EN 13.499-es polisztirolos hőszigetelési rendszerszabvány megenged 2 mm-t meg nem haladó rést a hőszigetelő táblák között, de azért nem ez a cél. Fontos a hézagmentes beépítés, de ha hézag marad az flakonos PUR habbal kitölthető. A lehető legnagyobb mélységig be kéne nyomni a habot a táblák közé, de ha ez csak pár cm-re történik meg akkor is -gyakorlatilag- megszünteti a „hőhidat”. Ilyen célra alkalmasak a ragasztó PUR habok is (pl. INSTA-STIK) amelyek nem habosodnak ki olyan mértékbe mint a hézagkitöltési célra készülő termékek.
    Természetesen a homlokzati hőszigetelő rendszerek kérgének van bizonyos légzáró képessége is, de ezt a biztonság javása sosem vesszük figyelembe, hisz nem az a rendeltetése.
    Nagyobb hézagok esetén praktikusan megoldható azok kitöltése megfelelően vékony hőszigetelő csíkok helyszíni vágásával és hézagba illesztésével.
    3. Ha kevés a hely a hőszigetelésnek, akkor nagyon jónak gondolom az aerogél alapú hőszigetelő termékeket.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. okt. 23 09:33:02

    Kedves Béla!

    Pár kérdés merült még fel:
    1. Kis mennyiségben vásároltam önthető PUR habot a födém nehezen kezelhető helyeire. Valahol lehet fújható két komponensűt beszerezni? Teljes födém lefújására nincs szükség.
    2. A hőszigetelő táblák közti kisebb hézagok kitöltéséről azt gondolom, hogy ha a levegőt sikerül belezárni akkor remek hőszigetelés lehet. A ragasztó+háló és nemes vakolat (Caparol kapart) rétege a légzárást megvalósítja?
    3. Redőnytokok alatt kb 1 cm hely van csak, ide a SpaceLoft anyagot néztem ki. Szól ellene valami?

    Üdvözlettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 16 13:35:08

    Kedves László!

    Úgy írta, hogy a terasz felől és a lakás felől is hőszigetelt a padozataljzat. Így „csak” a 30 cm-es tok alatti sáv szorul hőszigetelésre, értelmezésem szerint. Ezért gondoltam a gyárilag megfelelő méretű termékre.
    Nem gondolom indokoltnak az F-es anyagot. Elnézést a T4+-os nyomófeszültségét, egy sorral elnéztem a műszaki táblázatban, nem 450 hanem 600 kPa a nyomófeszültség, amit biztonsággal visel.
    Kiékelés helyett az egyenletes felfekvés volna a cél, mert az ékelés mindig pontszerűvé teszi a teherátadást, ami nem jó sem a hőszigetelő alátétnek, sem a küszöbnek.

  • Havasi László - 2013. okt. 16 12:13:45

    Kedves Béla

    Bennem is felmerült ez az anyag mint megoldás, köszönöm a megerősítést. Jól értem, hogy a lentről érkező hideg nem fog igazán gondot okozni? Lentebb írta, hogy a fal vastagságával megegyező szigetelés oldalsó elhelyezésével a hideg behúzása már megakadályozható (pl. padlásról is).
    A T4+ is megfelelő lenne az ajtó alá? Eddig az F változatot kerestem, nem tudom hogy a kiékelés koncentrált nyomásának ellen áll e a T4-es.

    Üdvözlettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 16 11:53:46

    Kedves László!

    Ha jól értem a kérdés lényege a teraszajtó küszöb alatti alátámasztása + hőszigetelés (hőhídmentesítés) és burkolhatóság.
    Az biztos, hogy a „két beton aljzat összekapcsolása” (értsd; küszöb alatt átmenő folytonos beton) nem jó megoldás!
    Legjobb volna habüveg beépítése. Zártcellás, fagyálló, párazáró, magas terhelhetőségű, jó hőszigetelő, nem hőérzékeny (ha kell a bitumenes lemezek lángolvasztását is elviseli). Pl.: R.W. Bautech által forgalmazott FOAMGLAS T4+ ami 450x300x300 mm-es elem, lambda: 0,041 W/mK, nyomófeszültség: 450 kPa. Darabolni is lehet, ha a méret nem megfelelő.
    Megfelelő lehet XPS, vagy PIR hőszigetelő hab is.
    A 0,6-os lambda nem hőszigetelési kategória. Szakmailag a 0,07 W/mK alatti értékeket tekint(het)jük érdemben hőszigetelőnek.
    Az ajtótok annyira hűl át, amilyen az ő hőszigetelő képessége, ami általában megfelelő.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. okt. 16 02:40:39

    Kedves Béla!

    Az aljazatig érő erkélyajtó hőhídmegszakítására szeretnék javaslatot kérni. Esetünkben kívülről minden irányból terasz határolja az ajtót. Az aljzat 20cm-es feltöltésébe az ajtó külső részén hőszigetelést helyeztek el, belül szintén 20 cm található. Problémának a két beton aljzat összekapcsolását és a sávalap felőli hőhidat érezzük. Az ajtó alatt jelenleg már csak 8-10 cm hely maradt, a maradék 18 cm-t kis mérető tömör hőszigetelő téglával töltötték fel (lambda=0.6, kevésbé nedvesség érzékeny tégla). Ez a "sáv" ami az ajtó alatt húzódik 30cm széles.
    Ön mit javasolna erre a kis részre, hogy az ajtó aláékelését is meg tudják oldani, az ajtóhoz hozzázáró hidegburkolat széle is stabilan feküdjön és az ajtó tok se hűljön át.

    Köszönettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 14 09:43:11

    Kedves Asszonyom!

    Igaza van a kőművesnek, az újravakoláskor bizonyára sok víz került a vályogfalba (is). A párolgás hőelvonással jár, tehát valós a hidegérzetük. Azt javaslom, hogy a mostani fűtési időszakot áldozzák a „száradásra/szárításra” -még ha fogy is a gáz- és amikor kiszáradtak a falak akkor készüljön el a homlokzati hőszigetelés. Ne feledkezzenek meg a gyakori és intenzív szellőztetésről!!! A szellőztetés naponta többször és mindig rövid ideig történjen, intenzív, gyors átszellőztetés legyen, hogy a páratöbblet menjen ki ne a falak hűljenek le! Homlokzati hőszigetelő rendszeren rést nem szabad hagyni, sem alul, sem fölül, sem az ablakkávákban! Az a páramennyiség ami átjut a belső vakolaton - falazaton - külső vakolaton, az biztonsággal átjut a homlokzati hőszigetelő rendszeren is, legyen az bármilyen anyagú, vagy felépítésű. Ha nyílás volna a fal és a hőszigetelés között, akkor romlik a hőszigetelési hatékonyság és a nyíláson bármi bejuthat (víz, rovar, stb.)

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Nagy Kálmánné - 2013. okt. 13 11:53:32

    Kedves Béla!

    Családi házunk szigetelése nagy fejtörést okoz.Az épület első része vályogból épült 50 illetve 30 cm-es falakkal, a legfelső sorban 3 sor szilikáttal. Az új rész szilikátból készült. Augusztus végén levertük az egész vakolatot a házról és újra lett vakolva az egész épület. Alulról szigetelve lett. Műanyag nyílászáróink vannak. A hátsó részt és a lábazatot szigeteltük 8 illetve 5 cm-es eps-sel. A fejtörést a vályogból készült rész okozza. A szobát sokkal hűvösebbnek érezzük most mint a kőporos vakolat során. A kőműves szerint nagyon sok vizet vitt a falra és emiatt lehet. Gázzal fűtünk. Kérdésem: vajon szigetelhetem-e a vályogfalat? Várjak-e még a száradással? A vállalkozó azt mondja, hogy nem szokta telibe szigetelni a falat, az alján hagy légrést.Eddig nem volt gond a penésszel, ezután sem szeretném.
    Gyors válaszát megköszönöm.

    Üdvözlettel: Nagy Kálmánné

  • Borzák Balarám Béla - 2013. okt. 02 11:41:57

    Kedves László!

    Előttem sem ismert a Styro Tytan (vagy más ragasztó PUR hab) légzárási mutatója (hisz alapvetően nem erre a célra készülnek), de a PUR keményhabok páradiffúziós teljesítményeire figyelemmel (ami műszakilag kb. párhuzamba állítható a légzárással is) -magam részéről- légzárónak tekintenék egy ilyen PUR habos hézagkitöltést.
    PUR keményhabok páravezetési tényezője kb. 0,006 g/msMPa, míg a lágy haboké kb. 0,01. Ezekkel az anyagokkal elérhető páradiffúziós ellenállás (Rv) 1,6-5 m2sMPa/g ami kb. a Walkyd festék és a bitumenes csupaszlemez, vagy két réteg melegbitumenes kenés közé helyezhető érték, amik ha felületfolytonosak, szerintem megfelelően légzáróak is.
    A kitöltés mélysége azért lehetőleg inkább több cm legyen, mint 1.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. okt. 02 00:03:24

    Kedves Béla

    A Styro Tytan ragasztóhab légzáró tulajdonságú? Tudjuk használni a födém különféle hézagainak a kitöltésére? A műszaki adatlapja nem tartalmaz ilyen információt.

    Köszönettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. szep. 30 16:37:27

    Kedves Milán!

    Egyszerű kérdésre egyszerű válasz adható. NEM! Nem lesz probléma gázszilikát falazatra épített fehér EPS alapú hőszigetelő rendszerrel,ha az szakszerűen készül.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Milán - 2013. szep. 27 10:41:06

    Üdvözletem, érdeklődni szeretnék !

    A házam kazincbarcikai gázszilikátból készült! Szeretném beszigetelni min 10 cm-es vastagságban!
    Érdeklődnék, hogy nem lesz-e problémám ha fehér eps-t használok, pára penész stb miatt?

    Köszönöm válaszát!

  • Borzák Balarám Béla - 2013. szep. 19 12:54:32

    Kedves Szabolcs!

    A kérdést ketté kell választani: 1. hőszigetelési hatékonyság 2. esztétikai megjelenés, majd meg kell kötni a kompromisszumot.

    ad. 1./ a grafitos EPS hőszigetelés lambda (hővezetési) értéke 0,035-0,032 (W/mK) között mozog (termékgyártótól függően), a lábazati FormEPS vagy XPS kb. 0,035. Tehát a két anyag azonos vastagság esetén kb. azonos mértékben hőszigetel. Így hőszigetelési szempontból mindegy, hogy melyik meddig tart, meddig ér. A terep/járda szint felett min. 30 cm-ig előírás és jó is, ha zártcellás a hőszigetelő (FormEPS, vagy XPS – mindegyik vakolathordó típusú legyen!) de nyugodtan felérhet az egy táblaméret magasságig is (60 cm), ha egy síkban vannak.

    ad. 2./ ha eltérő a lábazat és a homlokzat külső síkja, akkor kérdés, hogy ezt meg akarják tartani, vagy lehet azonos síkban az egész? Akkor a lábazatra vastagabbat kell beépíteni, ami célszerű, hisz egy beton lábazat rosszabbul hőszigetel, mint egy B 30-as tégla.
    Ha eltérő a sík, akkor hőszigetelési vastagságkülönbséggel kiegyenlíthető, de azonos hőszigetelési vastagsággal meg is tartható. Az Önök döntésén múlik, hogy egy síkban lesz-e a homlokzat, vagy sem. Ha egy síkban van, akkor szabadon váltható a lábazati és a homlokzati típusú hőszigetelés, hisz egybe lesz hálózva és vakolva. Azonos sík esetén is célszerű a lábazatot lábazati vékonyvakolattal vakolni, míg a felső részt az igény szerinti színű és típusú anyaggal.

    Megjegyzés: 10 cm grafitadalékos (nem reflex-bevonatos) hőszigetelő áráért lehet kapni 16 cm fehér EPS-t. 10 cm grafitos U értéke kb. 0,32 W/m2K, 16 cm fehér EPS U értéke kb. 0,24 W/m2K (!)

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Pozsgai Szabolcs - 2013. szep. 18 21:08:41

    Tisztelt Borzák Balarám Béla !

    Homlokzati hőszigetelés előtt állok.
    Adott egy B30-as téglából épült ház, amire most 10cm-es grafitos hőszigetelést tervezek felrakni.
    A problémám a következő: Az épületnek amit szigetelnék alig van lábazata, max egy zsalu tégla magasság. Több helyen azt olvastam, hogy a lábazati hőszigetelő lapot legalább 30-40 cm-rel magasabbra kell helyezni, mint a járda szintje. Ha így teszek, akkor a homlokzati hőszigetelésem magasabbról fog indulni, mint a küszöb szintje kb. 20-30cm-rel. Ez hőtechnikailag nem okoz problémát?
    Vagy jobb megoldás lenne max a bejárati küszöb magasságáig engedni a lábazati hőszigetelést, ami kb. 20 cm lenne a járda síkjától?
    Válaszát előre is köszönöm.

  • Borzák Balarám Béla - 2013. szep. 10 10:19:00

    Kedves Loránd!

    Ha alul és felül is kb. azonos klímájú (temperáltságú/hőmérsékletű) helyiségek vannak, akkor indokolatlan és szükségtelen a közbenső födém hőszigetelése. Ami lent felfelé áramló fűtési „hőveszteség” az felül „hőnyereség” miközben ha a két tér között nincs hőmérsékletkülönbség, akkor nincs hőáram(lás). Hőveszteség akkor jelentkezik, ha az így „fűtött” födém a külső falakba csatlakozva képes kivezetni télen a hőt. Ha ez homlokzati hőszigeteléssel, vagy un. előtét hőszigeteléssel gátolt, akkor ez nem jelentkezik. Ha nincs ilyen „gát” akkor sem előnyös a közbenső födémbe hőszigetelést beépíteni, hisz akkor kifelé, a falak felé nagyobb lesz a hőáramlás (hisz arra kisebb az ellenállás) mint fölfelé.
    Egy 17 cm vastag vb. födémnek + azon burkolataljzatnak az un. lépéshangnyomásszint csökkentő hatása (kopogó hangokkal szembeni hangszigetelő képessége) kb. 80 dB, ezt célszerű 55 dB alá vinni, szigetelni, ami un. úsztatott padlóval lehetséges. (lépéshang esetén a kisebb érték a jobb, léghanggátlásnál a nagyobb!) A vb. födémre lépéshangszigetelő anyag fektetése, azon technológiai nedvesség elleni védőfólia, majd 4-6 cm esztrich, vagy beton. A lépéshangszigetelő anyagok (szálas, roppantott EPS, stb.) kb. – 25-35 dB körüli értékkel csökkentik (javítják) a födém lépéshangszigetelő képességét, ami biztosítja a megkívánt értéket. Ezek 0,5 cm-től 2-4 cm-ig terjedő vastagságban készülnek, de értelemszerűen nem csak hangszigetelnek, hanem hőszigetelnek is (ami hőszigetel az nem biztos hogy hangszigetel, de ami hangszigetel az szinte biztos, hogy hőszigetel is!).
    Ez a bizonyos kopogóhang hatékonyan csökkenthető pl. szőnyeggel is, ami az általános használatból eredő hangokat illeti.
    Ha van belső légtérkapcsolat a fsz. és a tetőtér között -márpedig biztosan van- akkor a léghangok elleni szigetelés csak akkor volna hatékony, ha a tetőtéri belső válaszfalak, ajtók is hagszigeteltek lennének. Ezek hiányában szerintem megfelelő a vb. födém hangszigetelő képessége egy lakáson belül mindenféle szigetelés nélkül is. Aki hangoskodik, azt rendreutasítjuk! Zenehallgatás, TV-zés meg történhet fejhallgatóval.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Kiss Loránd - 2013. szep. 09 19:49:59

    Üdvözlöm!
    A kérdésem egy tetőtér beépítéses épületről szól. 35m2 -es alsó szintet használjuk jelenleg (eddig tartott a malacpersely), monolit vb födémmel a fejünk fölött 17cm-es vastagságban. Egyelőre az alsó szintet fűtjük egy kis kandallóval, a felső szint fűtése ennek az eszköznek a vízteres változatával lesz megoldva, 2db radiátor beiktatásával, ennek lehetősége megoldott,részlegesen kiépített. A kérdés az emeleti aljzat rétegrendjével kapcsolatos; a szokásos 5-6cm lépésálló bármi-5-6cm estrich és burkolat rendszeréből a hő-hang szigetelést kívánom kiváltani, pontosan a hőszigetelő tulajdonsága miatt, viszont a hangszigetelést "megtartanám". Mert gondoltam, ha lent fűtök ( és még nincs radiátor) a meleg felszáll és ott leadja a 17cm-nek, aztán megáll a nikecell vagy kőzetgyapot szigetelésnél, és nem jut el az estrich-ig és a padlóburkolatig. Vagy ez a "hőveszteség" jelentéktelen, nem érdemes vele foglalkozni, hiszen nem egy padlófűtés, de mégis lehet valami? Előre is köszönöm válaszát!

  • Borzák Balarám Béla - 2013. szep. 04 09:35:40

    Kedves Péter!

    Vettem a félkomoly kérdést, de az is félkomoly, hogy a 38-as pórusos kerámia falazóblokko(ka)t (saját elnevezésem „habkerámia”) téglának hívjuk, különösen mint „hőtároló tömeg”. PTH 38 fajlagos tömege négyzetméterenként 355 kg (fajlagos hőtároló tömege: 47 kg – ami a belső felülettől számított 10 cm fal tömege), pl. a B 30-as tégláé 489 kg (fajlagos hőtároló tömege: 150 kg – ami a belső felülettől számított 10 cm fal tömege), miközben pl. 20 cm-es THR (Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszer) mellett az előbbi „U” értéke kb. 0,14 a B 30-é kb. 0,17. Így gyakrabban kell vendégeket hívni, de hát az ember társaslény :)

  • Szabó Péter - 2013. szep. 03 19:55:42

    Kedves Béla!

    A falak 38-as PHT falak. A tégla olyan 40-50 tonna ami benne van.
    A kérdésem félkomoly volt, de tényleg érdekelt a válasz! Tehát bőven lehet hogy alig kell majd fűtenem. :-)Ez jó hír, ha mégis kell, lesz hőtermelő, csapunk egy jó nagy vendégséget:-).
    Köszönöm a válaszát!

  • Borzák Balarám Béla - 2013. szep. 03 17:03:52

    Kedves Péter!

    Természetesen, ha kevesebb a hőveszteség, mint amit a „hulladékhő” ad, akkor majd nem kell fűteni.

    Ilyen esetekben (is) különösen előnyösek a nagy hőtehetetlenségű falak, födémek, hogy amikor nincs otthon a „hőforrás” nincs jelentős „hulladékhő” (főzés, világítás, melegvízhasználat, számítógép, stb.) olyankor a tömegekben átmenetileg tárolt hő szinten tartja a belső léghőmérsékletet.

    Van a falakban és födémben négyzetméterenként 400-450 kg tömeg? Ha igen, akkor az kiváló, ha nincs, akkor lehet, hogy kevés lesz az ideális „fűtés” / „nemfűtési” arány. („emberekkel” és emberi tevékenységekkel – természetesen nem az embernek a hasznosítására gondoltam, csupán az ő jótékony hőkisugárzására – ha riaszt a termosztát, hogy hideg van, akkor valakinek gyorsan haza kell menni :) )

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Szabó Péter - 2013. szep. 03 14:08:36

    Kedves Béla!

    Építettem egy olyan alacsony fűtési energia igényű házat, aminek 1,8 kw a hőenergia igénye 21 fok belső és -13 fok külső hőmérsékletnél óránként. Úgy tudom hogy az emberi test 700 watt hőenergiát bocsájt ki óránként. Mi hárman vagyunk. Az 2,1 kw/h. Nem számolok olyan hőleadókat mint hűtőszekrény, tv stb. Lehetséges hogy nem kell majd fűtenünk? ( Lesz fűtés, 2 fajta is, de érdekelne a véleménye)

    Üdvözlettel: Szabó Péter

  • Borzák Balarám Béla - 2013. aug. 16 13:00:51

    Kedves Jenő!

    Ha tökéletesen és véglegesen száraz a vályogfal, akkor nyugodtan ráépíthető bármelyik hőszigetelőanyaggal készülő THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer). Azt a páramennyiséget, ami a belső vakolaton, a vályog+tégla falon, a rabiczolt külső vakolaton átjut, azt mindegyik típusú THR biztonsággal átengedi. Nem látom okát drágább és nem hatásosabb megoldásoknak (főleg olyannak, ami még műszaki bizonytalanságokat is magában hordoz - ilyenek pl. a lyukak egy EPS lapon).

  • Gyaraky Jenő - 2013. aug. 16 01:50:40

    Kedves Béla!

    30 cm vastag vályog falazatú (3 sor vályog, 1 sor tégla)házat milyen hőszigeteléssel célszerű felújítani? A vízszigetelés lemezbeütéses módszerrel lett elvégezve. Az ablakok KBE rendszerű műanyag ablakokra lesznek cserélve.
    A ház padlófűtéssel lesz fűtve.
    Egyik vélemény szerint vályog falazatra nem jó a Nikecell, inkább a Baumit OpenTherm-et javasolják (kisebb páradiffúziós ellenállása miatt). Mások szerint, ha jó a vízszigetelés, akkor a Nikecell is megfelelő.

    Kérem szakmai véleményét.

  • Borzák Balarám Béla - 2013. aug. 15 09:44:15

    Kedves László!

    Ha a fólia fölött lesz annyi hőszigetelés, hogy nem tud kialakulni a fólián harmatponti hőmérséklet (ahol kicsapódik a pára) akkor nem probléma. A gerendák fölött vezetett párazáró fólia kacifántosabb utat jár be (különösen a talpszelemen és a szarufák környékén), mint az alsó síkon a belső burkolat alatt, vagy a burkolat és a szerelőlemez között. Lényeg, hogy a párazárás folytonos legyen és a fólia belső síkján ne történjen párakicsapódás, mert az fabetegségekhez vezet.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. aug. 14 22:30:51

    Kedves Béla

    Okozhat bármilyen problémát ha a könnyűszerkezetes födém párazáró fóliáját a gerendák felső síkjára fektetjük és nem az aljához rögzítjük? A szigetelés erre a sík fóliára kerülne rá. Ez esetben a gerendák valamennyire részesülnek a lakótér levegőjéből.

  • Borzák Balarám Béla - 2013. aug. 06 09:23:22

    Kedves István!

    Gyakorlatilag mindegy, hogy melyik gyapotos rendszerben minősített ragasztótapaszt használják. Legjobb szakmai szándékom szerint sem „versenyeztetném” őket páraátbocsátási szempontból. Amelyik gyapotos rendszerre minősített, azt biztonsággal használhatják.

    A további inkább garanciális kérdés. Amilyen Gyártó ragasztóját használták felragasztáshoz, annak a Cégnek a kiegyenlítő-, valamint hálóbeágyazó tapaszát javaslom az Ő rendszerükbe bevizsgált alapozóval és vakolattal együtt. Ha olcsóbbat, ha jobbat találnak és megbontják a RENDSZERT mindegyik eset garanciavesztést eredményez!

    Tapasztalatom szerint az ún. zsákos ragasztókat megviseli a vakolás nélküli állapot, főleg télen. Most nyugodtan hivatkozhatok a 10-20 évvel ezelőtti dryvit Primus (vödrös) ragasztóra és tapaszolóra, hisz Gyártója megszűnt, senki nem gyártja, azzal akár 10 évig is biztonságban volt a hőszigetelés vakolat nélkül. (Saját házamon 4 évig volt vakolat nélkül a Primuszos hálózás.) Ma ez nincs így.

    Tehát a rendszergazda, gyapotos rendszerben ajánlott legjobb minőségű termékét ajánlom a hálózáshoz, majd annak megkötését követően, de legkésőbb az éjszakai fagyok beköszönte előtt a rendszer alapozójával kezeljék le a felületet. A majdani vakolás előtt, majd meg kell győződni a tapaszolás minőségéről. Ha szilárd, felülete nem porlik, nem táskásodott, akkor majd át kell csiszolni, portalanítani. (némi hajszálrepedezettség alapvetően nem jelent problémát) Ha bizonytalanság merül fel újra kell tapaszolni egy plusz réteggel ugyanazzal a ragasztóval! Ha minden rendben, akkor a vakolathoz tartozó alapozóval le kell alapozni, majd vakolni.

    A valódi mélyalapozókkal óvatosan kell bánni, mert a legtöbb rendszerben nincsenek minősítve.

    Biztonság kedvéért én kikérném a választott rendszer gazdájának az irányú nyilatkozatát, vagy legalább állásfoglalását; Ők hogy gondolják ill. vállalják-e a garanciális felelősséget az átmenetileg „nyitott” rendszerre is.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Tóth István - 2013. aug. 05 18:43:51

    Tisztelt Borzák Úr!

    50 éves jó állapotú 42 cm-es falazatú téglaházat vásároltunk. A szigetelését Rockwool frontrock max-e szigetelőanyaggal elkezdtük. Kérdezném Öntől hogy lehet-e abból komoly probléma ha a hálózás után a mélyalapozót és a színvakolatot csak a jövő ősszel hordanánk fel anyagi okok miatt? Van-e esetleg ismerete arról hogy a Baumit starcontact 3000 Ft/25kg vagy a graytex extra 1400 Ft/25 kg egyaránt páraáteresztő-e? Ön milyen tapaszt ajánlana a háló beágyazásához a késleltetett színvakolás ismeretében a frontrock max-e kőzetgyapothoz?

    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel!
    Tóth István

  • Borzák Balarám Béla - 2013. júl. 22 10:27:04

    Kedves Richárd!

    Nem tudok grafit adalékos XPS-ről.

    Én építészmérnök vagyok, aki inkább a hőszigetelések (fizikájával és az épületfizikával, valamint) alkalmazásával vagyok tisztában, nem a gyártásukkal, azt hiszem hogy technikailag -jelenleg- nem oldható meg (talán nem is cél).

    Az EPS vegyi alapanyaggyártók által készített habosítható polisztirol szilárd gyöngy alapanyagból készül előhabosítással, majd habosítással/tömbösítéssel. Az alapanyagba adagolják szabályozottan a mikro méretű (nem nano!) grafit részecskéket. Az XPS polisztirol alapanyaga egyfajta granulátum, ami az extruderben megfolyik, majd a habosító gáztól fölhabosodik amibe vélhetően nem lehet egyenletesen eloszlatni a grafitadalékot (ezt csak gondolom, mint nem gyártástehnológus, vagy vegyész).

    A mai, freon mentes XPS-ek már nem igazán mutatnak jobb hővezetési tényezőt (azaz kisebb számértéket – W/mK) a jóminőségű -akár- fehér EPS-eknél. Pl. a széndioxidos XPS gyártás némiképp még gyengébben szigetelő termékeket is eredményezett, de semmiképpen nem jobbakat. A vékonyabb (20-50 mm) XPS lemezek tudnak 0,032-0,036-os lambdát, míg a vastagabbak (60-200 mm) 0,036-0,040-et. A fehér EPS-ek 0,036-0,040 között mozognak, a grafitos szürkék 0,032-0,035.

    Legjobb szakmai véleményem szerint eltúlzott ez a „lambda-háború” ami a piacon folyik, nincs akkora műszaki jelentősége, mint a jó anyagválasztásnak, gondos tervezésnek és a kifogástalan kivitelezésnek.

    Szerintem az EPS és az XPS technológia nagyjából hőszigetelő-képességbeli határához ért. A grafitadalékolás sem eredményez(ett) problémamentes anyagot. A „nagyon jó” hőszigetelők nem a polisztirolokból kerülnek ki. Pl. PUR/PIR már akár 0,022-es lambdát is tud. Az aerogél még 0,01-0,015 körülit is. A vákumpanel is egy nagyon hatékony irány. A fejlesztési teendő inkább ezek korrekt beintegrálásában, jó beépíthetőségük kidolgozása terén van.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Csik Richárd - 2013. júl. 12 14:41:49

    Kedves Béla!

    Arra lennék kíváncsi, hogy XPS-ből létezik-e grafit adalékos változat? (Bármely gyártó esetén.)

    Mivel az XPS jobb U értéket produkál, mint az EPS, viszont a grafit adalékos EPS-nél már ez nem így van. Ebből kifolyólag, ha létezik grafitos XPS, akkor jobb hőszigetelőnek kellene lennie, mint a grafitos EPS-nek.

    Köszönöm válaszát!
    Üdvözlettel: Csik Richárd

  • Borzák Balarám Béla - 2013. júl. 11 11:06:58

    Kedves Dániel!

    Írhatnék egy-egy konkrét számadatot lábazatra, födémre, de inkább próbáljuk meg komplexen vizsgálni a tervezett szerkezetkialakításokat.
    Ha 15 cm homlokzati hőszigetelést gondolt, azt a gázszilikátra, vagy az új falazatra tervezte, aminek még nem tudom az anyagát? (mészhomok – B 30 – PT 30 ? Én a B 30-ast preferálnám.) 15 cm fehér EPS-el úgy a gázszilikát, mint a B 30 -egy-két század eltéréssel- egyaránt ~ 0,2 W/m2K „U” hőátbocsátást eredményez. (ilyen hatékony hőszigetelés mögött már elenyésző a falazóanyagok közötti különbség)
    A 60-as években épült gázszilkát falazat gyakorlatilag befejezte lassú alakváltozását (összenyomódását) így szinte bármilyen anyagú fallal bővíthető.
    Jómagam alapvetően nem vagyok híve a ’minden épülethomlokzatra azonos mértékű hőszigetelést’ elképzelésnek. Legalább ketté választanám (többre általában nem is indokolt) kedvezőbb tájolású homlokzatokra (K-D) vékonyabb és kedvezőtlenebb (NY-É) oldalakra vastagabb hőszigetelés. 15 cm átlag esetén mondjuk 10-12 cm K-D, 18-20 cm NY-É. Előbb már jeleztem, hogy 15 cm körüli hőszigetelési vastagságnál elenyészik a falazatok hőszigetelőképessége közötti különbség, így a beton-kő-zsalukő stb. lábazaton a felmenő faléval azonos hőszigetelési vastagság megfelelő. Esztétikai megfontolásból (ha ezt szokta meg a szemünk, vagy ez az igény) a lábazaton 2-3 cm-el lehet karcsúbb (visszaugró) a hőszigetelés, hisz ott biztosan un. zártcellás hőszigetelő szükséges (vakolathordó XPS vagy FormEPS) melyek hővezetési tényezője jobb a fehér EPS-nél. (fehér EPS λ ≈ 0,038-0,040 W/mK, XPS, FormEPS λ ≈ 0,034-0,036 W/mK)
    Mivel a hő (természeténél fogva) fölfelé áramlik intenzívebben, ezért a födémek hőszigetelése jobb kell legyen, mint az oldalfalaké. Ha falon 0,2 körüli hőátbocsátás az elképzelés, akkor födémen nem túlzás a 0,15 W/m2K alatti hőátbocsátás, ami általában 38-40 cm hőszigeteléssel érhető el. (fehér EPS, üveggyapot, kőzetgyapot – jómagam jobb szilárdsági tulajdonságai -födém esetében is kisebb súlya- és csekély nedvességérzékenysége miatt a fehér EPS-t részesíteném előnyben, természetesen két rétegben, eltolt táblaillesztésekkel. Lehet előnye még az is, hogy járatos méret 1x2 m-es táblákban is.)

    A „szilikát YTONG” termékcsoport megnevezése pórusbeton (néha ’ásványi’ néven is említik, különösen pl. a Multipor márkanevű, hőszigetelőlap változatukat). A pórusbeton megjelölést használom szívesen, mert így nem gyanúsíthatnak „márkafüggő” elfogultsággal :)
    Így a nevekből is ered némi „filozófiai” megközelítés ~ ’ásványi anyagú falra – ásványi alapú hőszigetelést’ (értsd: ásványgyapot hőszigetelők, mely csoportba tartoznak a kőzet- és az üveggyapot termékek). Folytatható volna a sor: ásványi falra ásványi szigetelő, ásványi ragasztóval és ásványi vakolattal, de nem igazolható hogy bármi műszaki előnnyel járna.
    Való igaz, hogy a pórusbetonnak kedvező a páraáteresztő képessége és az ásványi hőszigetelőké is igen alacsony, DE...
    Az épületszerkezeteket sosem egy-egy anyagból készítjük, így megtévesztő csak egy-egy építési termék kiemelése és értékelése önmagában. A pórusbeton falat is szokás vakolni, kívül belül. Ennek anyaga legáltalánosabban javított mészhabarcs, aminek viszont gyenge a páraáteresztő képessége! Tehát a jó páraáteresztő pórusbeton falon belül vakolva jelentős párafékezést érünk el*, míg a külső vakolatnál komoly páraáramlási ellenállást építünk be, kvázi megtorpantva a diffundáló párát.
    Hasonló a helyzet az ásványi hőszigetelőknél is. Ugyan nagyon kicsi az ilyen hőszigetelők páradiffúziós ellenállása, de THR-ben (Teljes Hőszigetelő Rendszerben) rájuk kerülő 4-5 mm vastag üveghálós tapaszolás, majd 1,5-2 mm vékonyvakolat jelentősen nagyobb „páraféket” idéz elő, még ha az szilikát, vagy szilikon alapú is.
    Fontos tudni, hogy egy temperált helyiségből fűtési időszakban a falakon kijutó pára mennyisége, az összes párának max. 3-4%-a bármilyen anyagú is a fal. Lehet vasbetonon XPS hőszigetelés, vagy pórusbetonon MW (kőzetgyapot) összességében nem képes több párát átengedni egy jól megépített, légzáró fal. (A légzárás épületszerkezeti alapkövetelmény – a ’lélegző’ fal nem egyenlő azzal, hogy ki-be jár rajta keresztül a levegő, az a szellőztetés dolga!!!)
    Tehát nem látom semmilyen műszaki okát, hogy egy szabadonálló, földszintes családi házon miért kéne a drágább és problematikusabb gyapotos THR-t választani.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

    *még nem beszél arról szinte senki, hogy a belső javított mészhabarcs vakolat, különösen műgyantás gletteléssel és műgyantás festéssel, komoly belső párafék. Ez önmagában „csak” páratechnikai kérdés volna, de ami valós baj, hogy ezáltal nem képes érvényesülni sem a falazat -mint pl.: a pórusbeton- sem a vakolat átmeneti páratároló képessége a magas páratartalmú és az alacsony páratartalmú időszakok között. Este mindenki otthon van, főznek, mosnak, zuhanyoznak, stb. megemelkedik a páratartalom. Reggel kiürül a lakás, lecsökken a páratermelés, tehát a falak képesek lehetnének este fölvenni, majd nappal leadni a többlet párát -akár légcsere nélkül is- de a festés, a glettelés és a vakolás nem engedi meg. Kívánatos volna belül mészvakolat használata, ha kell meszes glettel és vagy mész alapú, vagy szilikon alapú festéssel!

  • Ihász Dániel - 2013. júl. 10 14:29:31

    Kedves Béla!

    Köszönöm a kimerítő, gyors válaszát.
    Magam is ~ 15cm homlokzat szigetelésen gondolkodtam. Véleménye szerint a lábazaton, illetve a födémen milyen mértékű szigeteléssel érem a homlokzattal azonos értéket, illetve milyen anyagokat javasol.
    Sok helyen olvastam már hogy szilikátot Ytongot csak szálas anyaggal szigeteljünk. Erről mi a véleménye.

  • Borzák Balarám Béla - 2013. jún. 17 10:08:08

    Kedves Dániel!

    Nyakunkon 2018. amikor is január 01.-től új lakóépületeknél (vélhetően, vagy reálisan érthetően felújítások esetén is) kötelező lesz a külső falak hőátbocsátási tényezőjént - „U” értékét 0,24 W/m2K-nél kisebbre alakítani. Ez 30 cm vastag gázszilikát falazat esetén kb. 10-12 cm hőszigeteléssel érhető el (ami függ a gázszilikát / vasbeton -áthidaló, koszorú, lábazat- aránytól, az alkalmazandó hőszigetelés minőségétől és a meglévő falazat jelenlegi hőátbocsátási tényezőjétől). Ugyan most tervezik a bővítést, azért érdemes pár évre előre gondolni. Tehát az új (bővítmény) falakat már a várható igényszintre érdemes tervezni és ahhoz igazítani -utólagos hőszigeteléssel- a meglévő gázszilikát szerkezeteket is.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Ihász Dániel - 2013. jún. 13 15:25:06

    Tisztelt Borzák Balarám Béla!

    60-as években épült gázszilikát falazatú családiház bővítésében gondolkodunk. A régi és az új falazat hőátbocsátási tényezője nyilván más lesz. Véleménye szerint a homlokzat szigetelés során -annak vastagsága változtatásával - törekedni kell a különbség csökkentésére?

    Köszönettel,
    Ihász Dániel

  • Borzák Balarám Béla - 2013. jún. 06 09:45:13

    Kedves László!

    Ha nincs több hely, hát nem fér több; „szükség törvényt bont” Ami alternatívaként fölvethető (csak a hőszigetelés hőátbocsátási értékeivel, koszorú nélkül):

    5 cm XPS (0,035)

    - U ≈ 0,70 W/m2K

    5 cm EPSszürke (0,032)

    - U ≈ 0,64 W/m2K (pl.: Austrotherm Kft)

    5 cm PIR (0,022)

    - U ≈ 0,44 W/m2K (pl.: Bachl Kft)

    „5” cm (ténylegesen 48 mm) Vákumpanel

    - U ≈ 0,24 W/m2K (pl.: Bauder Kft)

    Én személy szerint megelégednék egy 5 cm-es grafitadalékos EPS előtét hőszigeteléssel.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. jún. 05 13:46:36

    Kedves Béla!

    Úgy alakult, hogy az épülő házunk árnyékolói alatt 5cm XPS fért be a koszorúra. Attól tartok már nem sok lehetőség van a szigetelés javítására ezeken a részeken.

    Elégséges ez a mennyiség ezeken a részeken?

    Üdvözlettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. máj. 30 09:20:45

    Kedves László!

    A szigeteléskialakítási elképzelése jó. * Az egerek, ha jók az életfeltételek (zavartalan vackolási lehetőség, táplálék elérés) akkor szálas hőszigetelőben is jól érzik magukat. * 10 cm hőszigetelés elégséges légtechnikai vezetékek szigetelésére. * Az oromfal hőszigetelése elméletileg a falvastagság mértékének megfelelő magasságig elég a padláspadlótól fölfele. 50 cm-nél magasabban nem indokolt.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. máj. 30 07:52:38

    Kedves Béla!

    Köszönöm válaszát! Összegezve, tehát a födémgerendák alá párazáró fólia, gerendák közé táblásított szálas szigetelés, plusz járható részen 2 rétegben eltolva EPS 100-as (így nem kell alátét faváz sem?), többi részen 2 rétegben táblásított szálas szigetelés, mindenre páraáteresztő fólia, majd a terhelendő részekre valamilyen burkolat pl. OSB lap. Így rendben lesz? Többen mondták, hogy az EPS lapok közé egerek fognak költözni. Ez valós probléma?
    Esetünkben a légtechnikai csövek is a födémben lesznek vezetve. Úgy gondolom a legkényelmesebb lenne a födémgerendák fölött, tehát kb 10 cm szigetelés kerül még rájuk. Ez elegendő ahhoz hogy a párakicsapódástól megóvjuk?
    Érdemes az oromfalakat ~1m magasságban leszigetelni a padlástérben?

    Köszönettel,
    Havasi László

  • Borzák Balarám Béla - 2013. máj. 29 09:45:05

    Kedves László!

    A 30 cm-es hőszigetelési vastagság jó elképzelés. Ha λ=0,04 W/mK-es hővezetéssel számolunk -aminél a legtöbb hőszigetelő anyag jobb, de a biztonság javára vehetjük alapul- akkor átlagosan U ≈ 0,15 W/m2K hőátbocsátás érhető el. (födémgerendáknál kb. 0,22 gerendák között kb. 0,13). A legújabb szabályozás (1246/2013 (IV.30.) Kormány Határozat 1. sz. melléklete) szerint 2018. január 01.-től padlásfödémekkel szembeni minimális „U” követelményérték 0,17 lesz. Tehát a várhatóan 0,15-ös födémmel érdemes tervezni hosszú távra.

    Valós probléma szerelt födémek esetén a légzárás! Ha nem légzáró egy térelhatároló szerkezet -jelen esetben a padlásfödém- az télen a „frisslevegő” szempontjából amúgy nem rossz, de energetikailag akár 10-20%-os veszteséget is eredményezhet. Másik kockázata a padlásfödém légzárási hiányosságának, hogy a fűtési időszakban átjutó meleg-, párás levegő a födémszerkezetben képes megtalálni azokat a harmatponti hőmérséklet alá hűlő zónákat, szerkezeteket, ahol kicsapódik. Az ilyen kondenzációs víz veszélyezteti a faanyagokat (fabetegségek), nedvesíti a hőszigetelő anyagot, így rontva annak hatékonyságát. Különböző tapaszokkal, ragasztófóliákkal és alátét tömítő-szalagokkal a párazáró fóliák áttörései jól zárhatóak. Pl.:

    Mastic Super

    Jutafol SP AL

    Jutafol TPK

    faelemek és fólia közé

    faváz (gerenda) és burkolat közé a fóliára

    Tehát az optimális, ha a mennyezetburkolat fölötti párazáró fólia egymáshoz is felület folytonosan van ragasztva és az áttöréseknél is jó tömítések készülnek. Ezután a födémgerendák közötti tér kitöltését követően fektethető a teljes padlás padló hézagmentes hőszigetelése.

    A hőszigetelés lehet műanyag keményhab pl.: expandált polisztirol (fehér, vagy szürke), szálas hőszigetelő, mint pl. kőzet-, vagy üveggyapot paplan ill. -lemez. Ha a 30 cm vastagság elkészül, akkor hőszigetelési szempontból gyakorlatilag mindegy, hogy melyik anyagot választják.

    Ha járható/terhelhető födémszakaszok is lesznek, akkor biztos, hogy a födémgerendákra merőlegesen olyan alátét favázat kell beépíteni, ami a járható burkolatot tartja. Ezek a teljes keresztmetszetben faanyagú csomópontok (fakereszteződések) természetesen hőhidak, amit a „túlméretezett” hőszigetelés képes kompenzálni, de párakicsapódási gócpontok, ha nincs tökéletes párazárás.

    Közvetlenül a hőszigetelésre terhelő burkolattal csak elég kemény (pl.: EPS 100-as keménységű polisztirol) anyag esetén lehet tervezni, ezért át kell gondolni, hogy a járható részek fagerendák fölötti része lehetőleg EPS legyen, míg ahol nincs burkolat (ami elfogadható, ha biztosított a felső nedvességvédelem -pl.: porhó ellen-) ott teljes vastagságban lehet szálas hőszigetelő.

    Ha a hőszigetelésre védőfólia kerül felülre, akkor az feltétlenül páraáteresztő legyen!!!

    A „paplan” kategóriájú, tekercselt szálas anyagok általában nagyon érzékenyek nedvességre, hajlamosak roskadásra, míg a szálas lemezek ára jelentősen magasabb. Ezért az ár/érték összehangolás az Önök döntésén múlik.

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Havasi László - 2013. máj. 28 13:52:38

    Kedves Béla,

    Épülő családi házunk könnyűszerkezetes födémmel lesz kivitelezve. Eredetileg csak szálas (táblás) szigetelést terveztünk 30 cm-t, de a légzárás, födém gépészeti csövei miatt számításba vettük a 2-3cm PUR hab előzetes alkalmazását. Ez azonban jelntősen megdrágítja a beruházást. Mi lehet az optimális rétegrend és vastagság? Célunk, hogy jó és hőhídmentes hőszigetelés legyen és a födém egy részén ha kell kialakíthassunk terhelhető reületet. Esetleg az is lehetőség hogy habbal csak a kényes pontokat töltik meg?

  • Borzák Balarám Béla - 2013. máj. 27 09:29:39

    Kedves Márton!

    Létező -szerencsére nem tömeges- probléma a harkálytámadás THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) ellen, függetlenül azok hőszigetelőanyagától (Magyarországon expandált polisztirolból -EPS- és kőzetgyapotból -MW- készül a THR-ek meghatározó mennyisége, ásványi szigetelő -MSP- habüveg -FG- bizonyára nagyobb biztonságot nyújthatna, de ilyen irányú tapasztalatok nincsenek). Az esetleges -kiszámíthatatlan- „támadások” meghatározóan az épülethomlokzatok magasabb részein fordul elő, eresz-, felső épületpárkány térségében.

    A harkályok három okból „támadnak” különböző és nem csak épületfelületeket: (Nemegyszer esnek áldozatul akár fém levélszekrények is) 1. táplálék-kutatás 2. területjelzés 3. párkeresés során a hímek részéről „vagánykodás”. Az ilyen „támadásokat” a hagyományos kérgesítésü THR-ek (üveghálós tapaszolás + vékonyvakolat) nem képesek károsodás nélkül elviselni.

    „Harkály-biztosnak” tekinthető a vékonyvakolatos kérgesítés helyett a hálóerősítésű rétegen ragasztott vékony (max. 20-35 kg/m2) lapka (kerámia, kő, stb.) burkolat.

    Jelen tapasztalataink szerint hatékony riasztási mód, ragadozó madár röpképének fölragasztása, vagy belógatása a veszélyeztetett homlokzaton. Legeredményesebb a karvaly képe.

    Vakond „támadásról” nincs ismeretem, de gyíkok, rovarok, bábozódó hernyók, stb. képesek betelepedni a THR mögé, ha az szabálytalanul van megépítve. Szabályos egy THR ha (többek között) mindenhol a hordozó alapfelületről induló hálós kérgesítéssel készül (alul, lábazatnál, nyíláskereteknél, kávákban, eresz alatt, attikalefedéseknél) azaz a hőszigetelés mindenhol védett (anyagától függetlenül).

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Tóth László - 2013. máj. 24 05:14:03

    Köszönöm alapos válaszát!
    Munkájához sok sikert kívánok.

    Tisztelettel: Tóth László

  • Fejes Márton - 2013. máj. 23 14:37:34

    Tisztelt Borzák úr!

    Családi házunk szigetelésének megoldására polystirol homlokzati szigetelő rendszerben gondolkozunk. Lábazatot és falat egyaránt szigetelnénk.

    Kertünkben azonban nagy a jövés menés.
    Madarak, vakondok és rágcsálók is szívesen térnek be hozzánk.
    Hallottam olyan történeteket, amikor ezek a vendégek megbontották, megrongálták a szigetelést.
    Ön szerint ez valóban létező probléma?
    Ha igen, hogyan lehet védekezni ellene?
    Létezik "harkály biztos" védő vakolat?
    Esetleg vakond riasztó lábazati védelem?
    Vagy tartsunk egy "csőrmester" ölyvet a kertben, hogy a rágcsálókat, madarakat elriassza?

    Köszönettel: Fejes Márton Piliscsaba

  • Tóth László - 2013. máj. 21 17:23:29

    Tisztelt Borzák Úr!

    Szigetelés előtt állunk. A családi házunk 1983-ban épült, szilikátból. Ablakcsere megvolt. Pár éve jó minőségű fa ablakok lettek berakva. A padlást tavaly szigeteltük, az előnyét tapasztaltuk télen. Pince nincs, a lábazatot (mészkő) nem szigetelnénk.

    Kedves László!
    Az épületek lábazatának a hőszigetelése sem hanyagolható el, ha a homlokzatra kerül THR (Teljes Hőszigetelő Rendszer). Legalább a földszinti padló -30-40 cm-es síkig (lefelé), hiszen ott jelentősen rosszabb a meglévő szerkezet hőszigetelő képessége mint egy 30-as gázszilikát fal (markáns hőhíd!)

    A ház lakott részére 10 cm-es EPS-t tennénk.

    A 10 cm-es THR kb. 0,27 W/m2K hőátbocsátási értékre javítja az így szigetelt falakat, ami elfogadható. 2019-től várható szigorúbb, 0,20-0,22-es „U” (hőátbocsátási tényező) érték.
    Azt azért tudni kell, hogy az Önökéhez hasonló épületek jellemzően nem kevés beton (lábazat) és vasbeton (áthidalók, koszorúk) elemet is tartalmaznak, ahova a 12-14 cm-es THR sem túlzás.

    Van olyan rész, amit 5 cm-essel csinálunk. Ez nem lakott, de egybeépült a házzal (közte garázs és kazánház van)és háztartási helyiségként használjuk, télen nem ártana, ha kicsit melegebb lenne. A falak, ahol rolós ablak lett beépítve 40 cm vastagok. Hátul és az egyik szoba egyik fala csak 30(vagy 35 cm?). Magyarul.... futóban lett rakva a szilikát. Tervezünk, tervezünk, de minél jobban beleássuk magunkat, annál több kérdés merül fel. Már beszereztünk pár árajánlatot is.
    Kérdéseim:
    Felmerült a grafitos Baumitos rendszer alkalmazása, de a területi képviselő lebeszélt róla. Valamivel drágább, mint a sima szigetelés, ha műszakilag indokolt, akkor szokta ajánlani.

    A grafit adalékos EPS hőszigetelő 12-15%-al hatékonyabb, miközben 30-40%-al drágább. Nem tartom szükségesnek, jó a jól bevált fehér EPS 80-as (piros csíkkal jelölt).

    Aki csinálná, azt mondta itt egy esti megbeszélés során, hogy annak idején azt tanították velük, hogy szigetelést szilikátra NE!

    Az elvégzett páratechnikai ellenőrzések alapján megállapítható, hogy 3-7 cm-es vastagsági tartományban keletkezne páratorlódás (nyirkosodás a külső vakolat térségében a THR mögött) de 8 cm-től ez megszűnik, hisz már olyan hatékony a hőszigetelés, hogy nem képes harmatponti (párakicsapódási) hőmérséklet alá hűlni a fal egyik rétege sem!

    De azért csinálják, nem csak ők, sok ház készült már el. Viszont -úgy hallotta-, hogy azok penészednek. Most keresünk az ismeretségi körben olyanokat, akik -esetleg- már több éve szigeteltek, van e penész. Penészedik?

    Penészesedés ott alakul ki, ahol tartósan nyirkos egy felület. (min. 72 órán át meghaladja a 75%-os relatív páratartalmat. Tehát nem szükséges látható víz jelenléte, elég ha a vakolat, festés, tapéta pórusaiban már kondenzálódik a víz.)
    Ha egy épület megfelelően hőszigetelt, nincsenek hőhidak, akkor kedvezőtlen belső légállapot esetén sem történik penészesedés. (az un. normál klíma kb. +20oC és 55% körüli páratartalom – ha ennél magasabb a páratartalom és/vagy alacsonyabb a hőmérséklet, különösen a felületeken, akkor elindul a nyirkosodás és ahol tartósan nedvesség van, ott ideális a feltétel a penészgombák vegetációjához. Száraz felületen nem él meg a penész!)

    Eddig egy két kisebb (bejárati ajtó fölötti áthidaló -hőhíd!- és étkező északi védetlen sarka -hőhíd!-) hely kivételével nem volt problémánk. Milyen vakolatot tudna ajánlani, ami sokáig szép marad?

    Legmegbízhatóbb a szilikon vékonyvakolat, de akkor érdemes magas árával kacérkodni, ha a hagyományos műgyantás-, akril vakolatok nem tűnnek biztonságosnak (tartósan árnyékos falon, be nem napozott, szél nem szárította falakon, épületközeli dús növényzet, közeli vízfelületek, magas páratartalmú, köd-terhelt térség, stb. esetben)

    Mindig azt nézzük, akármerre járunk. Látni olyat, ami tényleg szép, pedig már több éve készült. De pl. itt a szomszédban alig 3 éves és úgy látni, mintha az eső mosná ki belőle a színt.

    Az ilyen jelenség nagy valószínűséggel anyaghibával is összefügghet.

    1,5 vastag? Vagy 2-es? Kapart? Vagy dörzsölt?

    Az 1,5-ös kaparthatású vakolat szakszerű felhordás és bedolgozás esetén magasabb műszaki teljesítményre képes, mint pl. a 2-es dörzs.

    Két színből szeretnénk a nagy felület miatt. 1-2 színcsoportból, tehát a "napszívás" miatti színváltozás kevésbé látványos lenne.
    A mester szerint rövid a 18-as dübel a 10-es szigeteléshez. Ezt ajánlották ugyanis mindenhol, ahol ajánlatot kértünk. Szerinte a 10 cm-es szigetelés, a kb. 3 cm. (kőpor) vakolat miatt hosszabb kell.

    Gázszilikát blokkban a dűbel ajánlott minimális lehorgonyzási mélysége 6 cm, de nem túlzás a 8 cm sem, ami min. 6 + 3 (vakolat) + 1 (ragasztás) + 10 (hőszigetelés) = min. 20 cm

    Meg egy alapozót is ajánl még a kőporos vakolatra indulásként.

    Legjobb a hőszigetelés előtt a nagynyomású vizes lemosás, majd várni a száradással. Így biztosan lejön a por, a szennyeződés, a laza felszíni szemcsék. Alapozás (filmképző tapadóhíd), vagy mélyalapozás (3-4 mm mélységig felszíni erősítést is végez) akkor szükséges, ha ez indokolt. Az indokoltság helyszíni, szakember általi vizsgálat alapján ítélhető meg. Általában egy szilárd, tiszta felület nem igényel ilyen előkészítéseket.

    Utána jönne a szigetelés. Attól tartok, ez már nagyon megdrágítaná az egészet, pedig így is már elég borsos az ára.

    Válaszát tisztelettel várom.

    Tóth László, Mezőkövesd
    eper61@freeamil.hu

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Jáksó Pál - 2013. máj. 13 10:59:58

    Kedves Borzák Balarám Béla!

    Köszönöm a részletes választ. Sokat segítetett, hogy hogyan induljunk el.

    Üdvözlettel,
    Jáksó Pál

  • Borzák Balarám Béla - 2013. máj. 13 10:11:21

    Kedves Jáksó Pál!

    A rövid válasz: előbb tegyük jobbá az épületet (hőszigetelés homlokzaton, lábazaton, padlásfödémen) előtte vagy a homlokzati hőszigeteléssel egy munkafázisban ablakcsere (ha kell) és az így „véglegesített” házhoz igazítsuk a fűtési rendszert.

    Összetettebben: a hőveszteségnek két fő összetevője van; ’filtrációs’ vagy légcsere (külső ajtók, ablakok valamint a tetőtérbeépítés légzárása) és a ’transzmissziós’ vagy hővezetési/áramlási (a térelhatárolók -padló, falak, födém, nyílászárók, tető- hőátbocsátása).

    hőveszteséghőveszteség

    A lényeg, hogy ott célszerű kezdeni, ahol a nagyobb arányú a veszteség. Annak csökkentése többet hoz, kérdés mennyibe kerül? Egy átlagos hazai szabadonálló családiház (1990-es évektől épület) hőigénye kb. 290-300 kWh/m2év.

    hőveszteség

    Általában kisebb beruházás az ablakcsere, de kisebb a megtakarítás is. Csökken a ’filtráció’ javul az ablakok hőátbocsátási tényezője, DE megváltozik a lakás természetes légcseréje! Rossz hőszigetelőképességű épület esetén az ablakcsere beindít(hat)ja a penészesedést! Ablakgyártók 3-8 évre becsülik a csere megtérülését.

    A homlokzati hőszigetelés megtérülését 8-15 évre teszik és a költség is 700-900 eFt körüli egy átlagos családi ház esetén. Nyílászáró csere nélkül is problémamentes, de cserével egybekötve is biztonságos. Kérdés: milyen mértékű legyen a hőszigetelés. Falszerkezeteknél javasolt 2013-as hőátbocsátási tényező; U ≤ 0,3 W/m2K, 2019-től 0,20-0,22 A hazai (7/2006 TNM) minimum U ≤ 0,45 W/m2K, ami jelentősen megengedőbb az európai átlagnál!

    hőveszteség

    Üdvözlettel: Borzák Balarám Béla

  • Jáksó Pál - 2013. máj. 09 09:40:58

    Tisztelt Uram!

    Nagyon általános kérdésem lenne, de mivel az interneten elég sok dolgot találtam próbálok szakértőktől érdeklődni.

    Van egy 1989-ben B30-as blokktéglával épült családi házunk, az akkori nyílászárokkal és akkor központi fűtési technológiával (gázkazán, radiátorok).

    Az alapkérdésem az, hogy ha fűtési költség megtakarítást akarunk elérni, akkor mihez érdemes először hozzányúlni, vagy milyen sorrendben ? Falazat szigetelés, nyílászáró csere, kazán és fűtési rendszer felújítás, stb.

    Előre is köszönöm a segítségét!

    Tisztelettel: Jáksó Pál



:: weblapkészítés ::

 Copyright © é z s é 2016 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat

é z s é +36 1 275 41 23 1112 Budapest Budaörsi út 165. 3. emelet 3.