Három, alapvető építési paramétereit tekintve megegyező családi ház – jelenleg hatályos magyar épületenergetikai rendeletnek megfelelő energetikai teljesítményű ház; alacsony energiafogyasztású, bekerülési költség optimalizált ház; és a német minősítésnek megfelelő szabványos passzívház – építésének modellezésével, bekerülési és későbbi működési költségeik figyelembevételével feltártuk a beruházások megtérülését, s feltérképeztük az esetleges állami ösztönzők szükségességét.
Mindhárom modellezett ház hasznos alapterülete 128 m2, egyszintes, lakóik száma négy, tájolásuk észak-déli, nyílászáróik száma megegyezik. A legfőbb különbségek az építőanyagok, a nyílászáró típusok és a fűtési rendszerek terén adódtak. A „C-kategóriás” házat földgázüzemű kondenzációs kazánnal, a Passzívházat a szigorú előírásoknak megfelelő hővisszanyerős szellőztetés és minihőszivattyú (2kW) kombinációjával láttuk el, az „Alacsony energiájú” házat pedig a fent említett gázkazánnal és plusz egy variánsként, kazán helyett hőszivattyús fűtéssel is megvizsgáltuk.
Fűtési teljesítmény igény vs. bekerülési költség
A C-kategóriás modellhez PTH 30-as, nútféderes téglát választottunk, 3cm-es expandált polisztirolhab szigeteléssel továbbá 2 rétegű LOW-E műanyag nyílászárókat, így a ház fűtési teljesítmény igénye PHPP szoftverrel számítva 11,628 kW. Az Alacsony energiájú modellbe ugyanilyen falazat és nyílászárók kerültek, viszont vastagabb szigeteléssel (nem csak a falakon, de a födémen is) így éves fűtési teljesítmény igénye jelentősen kisebb, 4,265 kW lett. Végül a Passzívházban polisztirol zsalus falazóelemet modelleztünk (40 cm vastag), 3-rétegű solar+ thermo ablakokkal, mellyel 1,774 kW éves fűtési teljesítmény igényt értünk el. A következő táblázat tartalmazza a modellek bekerülési és későbbi fűtési költségeit százalékos formában, mindig a C-kategóriás, magyar szabványoshoz viszonyítva.
|
BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGEK |
|||||
| Legfőbb költségtételek | Tétel részesedése az összes költségből | C-kategóriás ház | Alacsony energiájú (Kazán) | Alacsony energiájú (Hősziv.) | Passzív ház |
| Aljzat | 19,5 % | 100 % | 144 % | 144 % | 198 % |
| Falazat | 12,5 % | 100 % | 143 % | 143 % | 201 % |
| Födém | 16,4 % | 100 % | 129 % | 129 % | 193 % |
|
Nyílászárók |
7 % | 100 % | 168 % | 168 % | 259 % |
| Hagyományos fűtési rendszer | 5 % | 100 % | 100 % | - | - |
| Levegős hőszivattyú (hagyományoshoz viszonyítva) | 3,4 % | 216 % | 216 % | ||
| (Hővisszanyerős) szellőztetés | 1,1 % | 100 % | 250 % | 250 % | 420 % |
| Árnyékolók | 2,1 % | 100 % | 129 % | 129 % | 162 % |
| Háztípustól függően változó költségrész összesen | 63 % | 100 % | 145 % | 153 % | 216 % |
| Háztípustól független egyéb ktg | 37 % | 100 % | 100 % | 100 % | 100 % |
| Tanúsítás, engedélyezés | 1,8 % | 100 % | 100 % | 100 % | 280 % |
| Bekerülési költség összesen | 100 % | 100 % | 128 % | 132 % | 171 % |
|
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK (FŰTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ) |
|||||
| C-kategóriás ház | Alacsony energiájú (Kazán) | Alacsony energiájú (Hőszivattyú) | Passzív ház | ||
| fűtési hőigény | 100 % | 37 % | 37 % | 15 % | |
| gázfogyasztás | 100 % | 37 % | 15 % | ||
|
Villamos áram fogyasztás GEOtarifa |
100 % | 42 % | |||
|
Villamos áram fogyasztás SIMA |
100 % | 100 % | 100 % | ||
| 100 % | 28 % | 13 % | 11 % | ||
Forrás: PHPP-2007 szoftver, é z s é Kft. kalkulációi és saját számítások alapján
A legnagyobb költséget a nyílászárók és a szellőztetés jelentik
Az elszámolt költségek tartalmazzák az anyagárat és a munkadíjat is. A legnagyobb költségkülönbségek az általános várakozásokkal megegyezően a minősített passzívház létesítésénél adódtak, például a hővisszanyerős szellőztetés négyszer annyi költséget jelent egy passzívháznál, mint egy hagyományos háznál, ahol erre a legtöbb esetben nincs szükség.
A hőszivattyús fűtési rendszer pedig több mint kétszer annyiba kerül, mint egy hagyományos kondenzációs gázkazánnal működő rendszer. Ezekbe a rendszerekbe természetesen beleértjük az összes addicionális költséget, mint például a radiátorokat és a gázkazán esetében a kéményt, csöveket. A teljes bekerülési költségek összesen a három háztípusnál a következőképp alakultak:
|
TELJES BEKERÜLÉSI KÖLTSÉG (bruttó) |
|||
| C-kategóriás ház | Alacsony energiájú (Kazán) | Alacsony energiájú (Hőszivattyú) | Passzívház |
| 21 790 000 Ft | 27 812 000 Ft | 28 668 000 Ft | 37 289 000 Ft |
Döntő fontosságú az állami támogatás
Az építési beruházások megtérülését négy különböző állami támogatási forgatókönyv – 0%-os, a tavalyi ZBR konstrukció szerinti, 15%-os, és 20%-os támogatottsági arány – szerint vizsgáltuk. Minden forgatókönyv esetében végeztünk egy egyszerű megtérülési számítást változatlan energiaárak mellett – diszkontráta alkalmazása és az infláció hatásának számításba vétele nélkül - és egy, elismert kutatási módszerrel becsült energiaár növekedéssel tervező megtérülési számítást is. A megtérülést mindig az adott házmodell és a C-kategóriás ház bekerülési költségének különbsége alapján számítjuk, tehát a beruházási többletköltséget vesszük kiindulási pontnak.
Az éves fűtési költsége a C-kategóriás, fűtési hőigényét 100%-ban földgázból fedező háznak a legnagyobb: 172 000 Ft, ami havi 14 333 Ft átalánydíjat jelent. Utána következik a gázkazánnal fűtött, de a hővisszanyerős szellőztetéshez villamos áramot is használó Alacsony energiájú ház első változata, évi 47 317 Ft-tal, ami havonta 3943 Ft. Végül a hőszivattyúval fűtött házak következnek, az Alacsony energiájú ház második variánsa a maga 22 770 Ft/év költségével és végül, de nem utolsósorban a passzívház, 18 154 Ft/év költséggel, ami havonta csupán 1513 Ft.
|
ÉVES FŰTÉSI KÖLTSÉG (bruttó) |
|||
| C-kategóriás ház | Alacsony energiájú (Kazán) | Alacsony energiájú (Hőszivattyú) | Passzívház |
| 172 000 Ft/év | 47 317 Ft/év | 22 770 Ft/év | 18 154 Ft/év |
A következő táblázatok tartalmazzák a C-kategóriás házhoz viszonyított beruházási többletköltségét és annak kétféleképp számított megtérülési idejét, négyféle lehetséges támogatási politika mellett. A négy eset megtérülési idői azt mutatják, hogy már akár éves szinten 1-6 %-os energiaár emelkedés mekkora különbséget okozhat. Ez főleg a passzívház esetében igen szembetűnő, ahol mind a négy esetben az árak emelkedésével számoló szcenárió szerint a passzívház többletköltségének megtérülési ideje 47-30%-kal csökkent az egyszerű megtérüléshez képest.
Az állami támogatás kulcsfontossága is alátámasztást nyer, míg az 1. táblázatban, az állami támogatás nélkül számított megtérülési idők majdhogynem mind kívül esnek egy átlagos ház hasznos élettartamán, de legalábbis másfél generáció felnövekedését elérik. Viszont a 3.-4. táblázatok az állami támogatás beruházásösztönző szerepét teljes mértékben alátámasztják, lévén hogy a megtérülési időt gázzal fűtött Alacsony energiájú ház esetében 14-4 évre, a hőszivattyús esetében 16-8 évre, és a Passzívház esetében pedig 43-37 évre csökkentik.
Az építési beruházások megtérülése a C-kategóriás beruházáshoz képest, állami támogatás nélkül
|
ÁLLAMI TÁMOGATÁS NÉLKÜL |
||||
| háztípus | beruházási többletköltség | nincs árváltozás | GKI becsült árváltozás | |
| éves megtakarítás | megtérülési idő | megtérülési idő | ||
| Alacsony energiaigényű 1 | 6 022 319 Ft | 124 681 Ft | 49 év | 33 év |
| Alacsony energiaigényű 1 | 6 878 191 Ft | 149 226 Ft | 47 év | 35 év |
| Passzívház | 15 499 668 Ft | 153 841 Ft | 101 év | 54 év |
Forrás: Saját kalkuláció, ill. GKI által becsült adatokra támaszkodva.
Az építési beruházások megtérülése a C-kategóriás beruházáshoz képest, a 2011-es ZBR támogatással
|
2011-ES ZBR TÁMOGATÁSSAL |
||||
| háztípus | beruházási többletköltség | nincs árváltozás | GKI becsült árváltozás | |
| éves megtakarítás | megtérülési idő | megtérülési idő | ||
| Alacsony energiaigényű 1 | 2 950 319 Ft | 124 681 Ft | 24 év | 20 év |
| Alacsony energiaigényű 1 | 3 806 191 Ft | 149 226 Ft | 26 év | 22 év |
| Passzívház | 12 427 668 Ft | 153 841 Ft | 81 év | 49 év |
Forrás: Saját kalkuláció, ill. GKI által becsült adatokra támaszkodva.
Az építési beruházások megtérülése a C-kategóriás beruházáshoz képest, 15 %-os állami támogatással
|
15 %-OS ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL |
||||
| háztípus | beruházási többletköltség | nincs árváltozás | GKI becsült árváltozás | |
| éves megtakarítás | megtérülési idő | megtérülési idő | ||
| Alacsony energiaigényű 1 | 1 850 471 Ft | 124 681 Ft | 15 év | 14 év |
| Alacsony energiaigényű 1 | 2 577 963 Ft | 149 226 Ft | 18 év | 16 év |
| Passzívház | 9 906 218 Ft | 153 841 Ft | 65 év | 43 év |
Forrás: Saját kalkuláció, ill. GKI által becsült adatokra támaszkodva.
Az építési beruházások megtérülése a C-kategóriás beruházáshoz képest, 20 %-os állami támogatással
|
20 %-OS ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL |
||||
| háztípus | beruházási többletköltség | nincs árváltozás | GKI becsült árváltozás | |
| éves megtakarítás | megtérülési idő | megtérülési idő | ||
| Alacsony energiaigényű 1 | 459 855 Ft | 124 681 Ft | 4 év | 4 év |
| Alacsony energiaigényű 1 | 1 144 553 Ft | 149 226 Ft | 8 év | 8 év |
| Passzívház | 8 041 735 Ft | 153 841 Ft | 52 év | 37 év |
Forrás: Saját kalkuláció, ill. GKI által becsült adatokra támaszkodva.
A passzívház a hosszú távon gondolkodók megoldása
A legfőbb tanulság, hogy ha az ember házépítésbe fog, akkor költség és környezeti szempontból is megéri az Alacsony energiájú házmodellhez hasonló, alacsony energiafogyasztású házat építtetni, mert 15%-os állami támogatással már 14 év alatt megtérül a beruházás, és nem utolsósorban az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozás is elő fogja írni ezt az elkövetkezendő tíz évben. Nyilvánvaló, hogy a passzívház jelentős beruházási többletköltsége rövidtávú, költségközpontú gondolkodásmód mellett óriási visszatartó erő, viszont azoknak, akik megtehetik és akár több generációban – és itt nem kizárólag a saját gyermekeiket értjük – gondolkodnak, nagyszerű megoldást jelenthet.
Ügyeljünk a kivitelezésre!
Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a magyarországi építészeti tervezés és a kivitelezés minősége még sok kivetnivalót hagy maga után, ami akár az egész energiahatékonysági koncepciót negatívan befolyásolhatja, de talán csak egy „gyerekbetegségről” van szó. Remélhetőleg az építőipar viszonylag gyorsan fog reagálni az új trendre és egyre inkább elterjed az energiahatékony építkezés, s a felnövekvő generációk, építészek már az energiatakarékosságot fogják alapvető kritériumnak tartani.
A lakókon is sok múlik
Nem elhanyagolható tényező viszont a felhasználók hozzáállása, magatartása – egyáltalán nem mindegy, hogy egy passzívházban odafigyelünk-e az energiatakarékosságra, nem hagyjuk-e nyitva az ablakot, vagy éppen a rosszul szigetelt házunkban teszünk meg minden tőlünk telhetőt az energia számláink csökkentésére. A témában végzett kutatások szerint családi házak esetében az összes környezetterhelés 64%-a függ az épülettől, 36%-a pedig a benne élők használatától. (Szalay, 2007) Ez azt jelenti, hogy igen nagy szerepe van az egyéni döntéseknek a házunk környezetre gyakorolt hatásában, így nagyobb beruházások előtt mindenekelőtt ezt célszerű átgondolni, megváltoztatni.
Ehhez a problémakörhöz tartozik még a nemzetközi szakirodalomban egyre több helyen felbukkanó ún. „visszapattanó hatás”, mely szerint az energiahatékony épületbe költözők a lecsökkent energiaköltségek hatására pazarlóbb életmódot kezdenek el folytatni. Mindenesetre a tudatosság ébresztése mindenképpen fontos eleme kellene, hogy legyen a mindenkori nemzeti energiahatékonysági stratégiánknak.
Eredeti források:
- Kollai Veronika (2011): Az energiahatékonyság és az épületek - Újépítésű energiahatékony lakóépületek költség- és környezeti szempontú összehasonlítása c. mesterképzési szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem.
- Szalay Zsuzsa (2007): Life cycle environmental impacts of residential buildings. Dissertation. Budapest University of Technology and Economics, Department of Building Energetics and Building Services. Budapest
Kapcsolódó témák
 |
 |
 |
 |
|
| Energetikai tanúsítvány 2012 | Passzívház, alacsony energiaigényű ház, A+ ház | Szeminárium 2012 | Mit kell tudnunk a telekvásárlásról mielőtt házat építünk? |