A hőszivattyú csak akkor versenyképes, ha felületi fűtés van, a légfűtéshez szükséges magasabb hőfoknál ugyanis leromlik a sokat emlegetett COP, azaz jósági fok és így az éves üzemeltetési költség is közel duplájára nő. A COP egy arányszám, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi befektetett villamos energiából mennyi hőenergiát tudunk kinyerni. Mielőtt valaki hőszivattyút vásárol nem árt, ha ráragaszt magára némi szkepticizmust, ugyanis a gyártók sokféle trükk-kel próbálkoznak annak érdekében, hogy jobbnak tűnő COP és egyéb teljesítményt jellemző tényezőket mutassanak fel. Az összevetéskor meg kell nézni, hogy milyen környezeti hőmérsékletet feltételeznek, milyen fűtőközeg hőmérséklet, milyen terheléseket és vajon éves hatásfokról van-e szó vagy szezonálisról stb.
A levegős hőszivattyúk nagy hátránya, hogy működésük eredményessége a környezeti hőmérséklettől függ, hiszen ez maga a hőforrás. Ökölszabályként azt lehet mondani, hogy 0 Celsius fokos hőmérséklet alatt már nem igazán gazdaságos, mert lecsökken a COP és az elektromos áram sokkal drágább, mint a gáz. Ezért a levegő hőforrással működő hőszivattyúk mellé általában kell még egy másik hőtermelő is. Ezt az üzemmódot, amikor 2 hőtermelőt is használunk, bivalens üzemmódnak nevezzük.
Sokkal megbízhatóbb hőforrás a talajhő. Kb 15-20 méter mélységig még a napsugárzás érezteti hatását és így évszaktól függően 5 méterrel a földfelszín alatt 11-17 C a jellemző hőmérséklet. Ezt hasznosíthatjuk a levegő előmelegítéséhez/előhűtéséhez a talajba vízszintesen fektetett kollektorokkal. Ehhez azonban nagy kertre van szükség, és nem lehet a kollektorok fölé lombhullató növényeket és tereptárgyakat telepíteni.
Köztudott, hogy hazánk geotermális adottságai nagyon jók, mégis kevés az ezt hasznosító hőszivattyú. MIért? A talajszondás hőszivattyúk kb 100 méter mélységből nyerik ki a hőt. A szondák telepítése előtt fel kell mérni a terepet, hogy van-e talajvízáramlás (jó, ha van) és, hogy várhatóan mennyi hőt lehet majd kinyerni. A fúrás és maga a berendezés is nagyon drága (esetünkben kb 10 millió Ft), az éves fűtési költség viszont kb feleannyi, mint kondenzációs kazán használatakor. Egy további nagyon nagy előny, hogy a hűtés szinte ingyen van.
| Kik vagyunk mi? Fordulj hozzánk bizalommal! |
||
![]() |
![]() |
![]() |
Copyright © é z s é 2009 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat
é z s é kft.
+36 1 275 41 23
1115 Budapest Kelenföldi út 21. 2. emelet 9.