Vályogvakolat, a természetes építőanyag

2018. április 27.

 A vályog ősidők óta használt anyag az építőiparban, és napjainkban is előszeretettel alkalmazzák különböző építőanyagok gyártása során.

Természetes anyagok keveréke, alkotóelemei a homok, kavics és az agyag.

A vályogvakolatok gyártása során nem keletkeznek káros anyagok, hulladék, szennyvíz. Mesterséges vegyi adalékanyagot nem tartalmaz, így a belső vályogvakolat allergiások számára is kiváló megoldás lehet.

Alkalmazzák energiahatékony, aktív és passzívházakban is, új építésnél vagy átalakításnál, felújításnál. 

A vályogvakolat 100 % – ban mentes minden szintetikus adalékanyagtól. Természetesen szabályozza a levegő nedvességtartalmát. Az agyagásványoknak és nagy pórustérfogatának köszönhetően a mész-cement vakolatoknál nagyobb mennyiségű levegő felvételére és tárolására képes, ezzel jelentősen csökkentve a penészképződést és aktív légtisztító hatása van. 

Vályogvakolat minden helyiségben alkalmazható. Hálószobákban leárnyékolja az alvászavarokat okozó elektroszmogot (No Wi-Fi), az alváshoz kellemes hűs klímát biztosít. Nappaliban különböző színű és felületű vakolatot készíthetünk. Jó hőtároló képessége miatt kellemes komfort érzetet biztosít.

Vizes helyiségekben is kiválóan működik, hiszen a zuhanyzás közben/után kialakult nagyobb páraterhelést elnyeli, így a tükör sem lesz párás. 

Egyedül arra kell figyelni, hogy csapóvíz ne érje. Ezeken a felületeken a hagyományos mész-cement vakolatot kell alkalmazni, mivel a vályogvakolatra csempézni ugyan lehet, de nem érdemes, hiszen a csempével és a ragasztóval lefedjük a vakolatot, így megszűnik annak párafelvevő képessége. 

 
A vályogvakolat bármely, ma ismert falfelületre (Tégla, Ytong, Silka, Vasbeton, Vályog, OSB) felhordható kézzel és vakológéppel egyaránat. Itt érdemes megjegyezni, hogy olyan vakológépet kell használni, amely gipszes vakolat felhordására is alkalmas. A fogadófelülettel szemben támasztott követelmény, hogy hordozóképes, stabil, nedvszívó és mindenféle filmrétegtől mentes legyen. Betonfelület esetén szükség lehet előnedvesítésre, fröcskölésre. Erősen nedvszívó felületek esetén már alapozóra is szükség lesz.
 
A vályogvakolatoknál fontos szerepe van a száradásnak. A száradási idő a felhordott anyagvastagságtól, a fogadó felülettől és a szellőztetés intenzitásától függ. A szellőztetés megoldható kereszthuzattal, bukó ablakokkal, elektromos szárítógéppel vagy falfűtés esetén, be lehet kapcsolni a fűtést, hogy meggyorsítsuk a folyamatot. Mivel a vályogvakolat 100 %-ban természetes építőanyag, így nem tartalmaz kötésjavítót, száradásgyorsítót, ezért a száradási idő 7-14 nap. A mész-cement vakolathoz képest hosszabb száradási idő nem feltétlen jelent rosszat, hiszen a már bekevert anyagot 5 napig felhasználhatjuk, és újranedvesítés után a félbehagyott munkát is könnyedén folytathatjuk, nem lesz gond az összedolgozással.
 
              Felületek: a színes vályog nemesvakolatokkal a legkülönfélébb sturktúrák alakíthatóak ki,
                                           a rusztikustól a mosható viaszolt felületekig. 
 
A fogadó felület határozza meg, hogy a vakolat 1 vagy 2 rétegben készüljön. Rétegenként maximum 2,5 cm-et lehet elkészíteni, további réteget csak a teljes kiszáradás után lehet felvinni a felületre. A kopásállóság és a jobb minőségű, simább felületek érdekében szükséges 2 réteget felvinni. Az első kiegyenlíti a felületi egyenetlenségeket, a második pedig egy 5 mm vastag fedőréteg, simítóvakolat. Az alapvakolatot 2 réteg glettelés (glett=színezett vályog nemesvakolat) és csiszolás követi. Igény szerint a felületet festeni (2 rétegben) is lehet, de már a gletteléssel is kialakíthatunk struktúrált felületeket, így akár a külső záróréteget, a festést el is lehet hagyni. Befejező rétegként csak olyan anyagot szabad alkalmazni, amely nem párafékező, párazáró. Javasolt anyagok: vályogfesték, vályog nemes vakolat, mészfesték, szilikátfesték, agyagfesték. Festést 3-5 évente szokták felújítani. A vályogvakolattal készült felületek lehetnek sima, rusztikus, fényes, szinte márványos struktúrájú is, és számtalan színben készülhetnek.
 
Előnyös tulajdonsága a mész-cement vakolatokkal szemben, hogy az esetleges felületi hibák a vakolat újranedvesítése után könnyen kijavíthatóak és a munkavégzés területe könnyedén tisztántartható, a lepotyogott anyagot vízzel oldva egyszerűen feltakaríthatjuk, újrahasznosítható (ha az anyag szennyeződés mentes), komposztálható. Természetes anyag lévén a bőrre nem ártalmas és a munka során használt szerszámok vízzel könnyen tisztíthatók.
 
Jellemző vakolatvastagságok különböző fogadó felületek esetén:
 
Tégla: 15 mm
Beton: 8-10 mm
Lágyfarost hőszigetelő táblák: 8-10 mm
Felújításnál, meglévő vakolatra: 7-10 mm
 
A vályogvakolat anyagigénye: 14kg/m2/cm, ez anyagárban kb. 1000-1200 Ft/m2/cm
 
Ennyi jó tulajdonság mellett, miért nem terjedt még el Magyarországon?
 
Három fő oka van:
 
1. Az emberek nem is tudnak róla, hogy létezik => 2. Szakember hiány, élőmunka-igény=> 3. Ár
 
A vályogvakolatot az emberek nem is igazán ismerik, nem is tuják, hogy létezik és a fejekben is a vályogról egy negatív kép el, mint a szegények építőanyaga. A tüzépek kínálatában jelenleg nem szerepel a vályogvakolat, szakmai képzéseken eddig még nem tanították, és Magyarországon is csak 5 éve érhetőek el a gyári körülmények között gyártott vályogvakolatok / vályog építőanyagok. A vályogvakolat prémium termék, ami az árán is meglátszik, kevesebb mennyiség fogy belőle, így a gyártásnál felhasznált kiváló minőségű alapanyagok beszerzési ára magas. A helyszínen készített vályogvakolatok ugyan olcsóbbak, mint a mész-cement vakolatok, de az élőmunkaigénye nagyobb és manapság nagyon nehéz jó kivitelező szakembert találni a munkára. Ezek a tényezők azok, amelyek miatt sokan a hagyományos mész-cement vakolatokat választják, de a vályogvakolat megismerésével és elterjedésével, a pozitív élettani hatásai miatt kedvező alternatíva lehet az építtetők és kivitelezők számára.
 
 
Köszönöm Bíró Péternek a szakmai segítséget!