Mi is az a gabion?
A név olasz eredetű (gabbione), szó szerinti fordításban sánckas, ami utal a legelterjedtebb funkciójára, vagyis a rézsű, sánc megtámasztására kosárban/kasban lévő kövekkel.
Ezekhez hasonló szerkezeteket már több ezer éve használtak, az egyiptomiak például a Nílus folyó partvédelmére sásból font, és iszappal kitöltött kasokat alkalmaztak, később a középkorban pedig vesszőből font és földdel, kővel kitöltött kosarakat használtak a vár erődítésekhez. A 19. század közepétől a kosarak már acéldrótból készültek, melyeket szőttek vagy fontak, a 20. század közepétől pedig hegesztett acélhálót alkalmaztak. Ebből is látszik, hogy nem mai „találmány” ez a kővel megrakott acéldrót szerkezet, amit manapság már sokkal több módon használnak fel, nem csak a talaj megerősítésére alkalmazzák, hanem kerítésekhez, térelhatároló elemekhez, kerti lépcsőkhöz, bútorokhoz, ágyásokhoz, és még az épületek design elemeihez, akár külső „burkolatként” is.
Fajtái
Mai változatában horganyzott vagy műanyag bevonatos, fonott vagy hegesztett acél huzalból készülnek a dobozok, melyek különféle anyagokkal tölthetők fel. A modul méretű kőkosarak önmagukban is felhasználhatók de nagyobb méretű rendszerré is alakíthatók.
A hegesztett változatnak több előnyös tulajdonsága van, mint fonott társának, erősebb, tartósabb amellett, hogy megegyező rugalmasság jellemzi mindkét típust. E mellett alaktartásuk nagy, nem deformálódnak a kőzetek nyomása miatt illetve a korrózióval szembeni ellenállása nagyobb, a hálón lévő védő műanyag bevonat nem reped be, mivel csavarás itt nem történik, szemben a fonott változattal.
A felhasználás módjától függően beton sávalapra, zsalukőre vagy döngölt kavicságyazatra fektetik a dobozokat. Magasabb rendszereknél, mint pl. a kerítések, oszlopokkal rögzítik.
A kosarak általában 0,5-1-1,5-2 méteres oldalmérettel készülnek, de szinte bármilyen formában és méretben elkészíthetőek, attól függően milyen célra lesz. Az elemeket kapoccsal, fűzőpálcával és/vagy spirállal kötik össze, majd egymáshoz illesztve klipszekkel rögzítik a kívánt hosszúságú és magasságú kosárrendszert, nagyobb kosaraknál belső merevítő falakat is be szoktak építeni a jobb merevség érdekében. A töltetük leggyakrabban kő, de napjainkban fával, üveggel, téglával is feltöltik.
Miért jó a gabiont?
Előnyei:
- időtálló, tartós, hosszú élettartam
- flexibilisek, erősek
- gazdaságosabb megoldás, mint a beton, vasbeton konstrukciók - költsége 25-40%-kal kevesebb
- könnyen, gyorsan építhető, nem igényel speciális technológiát
- változatos formák, beépítési lehetőségek jellemzik
- rugalmasan illeszkednek egymáshoz és a környezethez
- jó vízáteresztő képesség jellemzi, fagyra érzéketlen
- helyben rendelkezésre álló töltőanyagok használhatók fel
- természetes megjelenése van, zöldfalak, növényfuttatók kialakítására alkalmas
- környezettudatos felhasználási lehetőség a hulladék anyagok újrahasznosítása
Árak:
A gabion kosarak 0,5x0,5x0,5 m-es modulban nettó 4.900 Ft-tól kaphatóak, egy 0,5x0,5x1 m-es változat nettó 7000 Ft –tól, egy 1x1x2 m-es pedig nettó 26.000 Ft-tól. A töltő kövek ára fajtától–mészkő, andezit, riolit- függően m3-enként 8000 Ft-tól kezdődnek.
Hol alkalmazható?
Támfalak: legelterjedtebb alkalmazási területe a gabionnak, út- és vasút építésnél a támfalak komoly terheket viselnek, ezért az 1 méternél magasabb támfalrendszer építése előtt fontos, hogy statikai méretezés történjen. Ugyanígy az épület körüli kertépítésnél, ahol meredek kertoldalak, nagyobb szintkülönbségek vannak, statikusnak kell méreteznie a gabion támfalakat, figyelembe kell venni a geológiai viszonyokat és a támfalra ható terheléseket.
A dobozok több sorban egymásra épülnek kötésben, lépcsős kialakításban, az alsó sorok szélesebbek, (kb. a falmagasság 40%-a), általában 6-8 fokkal megdöntve építik be. Mint írtuk, nagyfokú vízáteresztő képesség jellemzi ezeket a szerkezeteket, ezért szükségtelen a hátszivárgó, drainlemez építése, a talajjal érintkező felületeken geotextíliát kell fektetni, hogy a kövek közötti hézagok ne tömődjenek el.
Kertépítészeti elemek: kerti lépcsők, ágyások, kisebb támfalak, és kerti bútorok különféle változatait alakíthatjuk ki. Funkciójukból adódóan ezek kisebb rendszerek, így ilyenkor nem kell beton alapot kialakítani, elegendő a jól tömörített és elegyengetett altalaj, melyre 5-10 cm vastag kavicságyazatot kell teríteni. A legjellemzőbb az oldalanként fél méter hosszú, szabályos kocka alakú, illetve a kétszer ekkora, egy méter magas kosár, de gyakorlatilag bármilyen formában elkészíthető.
Kerítés: Egy jó alternatíva lehet arra, ha tömör, zajfogó és megjelenésében természetes elhatárolást szeretnénk. Általában 20, illetve 30 cm vastagsággal készülnek, magasságuk 0,8 métertől 2,4 méterig terjedhet. Itt a fémhálókon és a távtartókon kívül, a fémszerkezet részét képezik a fémoszlopok is, melyeket pontalapba kell betonozni, a kerítést amúgy elég egy megfelelően tömörített zúzalék ágyazatra helyezni. Kombinálható fával vagy egyéb fém kerítés elemekkel is.
Homlokzatburkolat: Már az épületek külső falának, lábazatának vagy csak egyes épületszerkezeti elemeinek díszítésére is egyre gyakoribb, természetes hatású megjelenést biztosít, időtálló burkolat. Általában 15,30 vagy 50 cm vastag burkolat készül. Ilyenkor a kosarakat megfelelő módon a falhoz kell rögzíteni.
