Mi az a Kenderbeton?
Bár a neve azt sugallja, ez nem beton. A kenderbeton elnevezés első hallásra megtévesztő, mivel a kenderbetonnak összetevőit tekintve semmi köze nincs a betonhoz, viszont nemzetközileg ez az elnevezés terjedt el róla. A kenderbeton kötőanyagból (fő alkotóelem a hidraulikus mész), és a kendernek a belső fás részéből, a pozdorjából (régen ebből készültek a pozdorjalapok, bútorlap) készül, víz hozzáadásával. A végeredmény leginkább a habarcshoz hasonlít. Ezt a két fő összetevőt több arányban szokás keverni, attól függően, hogy inkább a fal szilárdsága a cél, vagy inkább a fal hőszigetelő képességét tartjuk előnyben. Mivel a kender növekedése során rengeteg széndioxidot vesz fel a levegőből és alakít át oxigénné, ezért ennek az építőanyagnak negatív a földre gyakorolt CO2 terhe.
Miért jó?
A Kenderbetonnak mind hőszigetelő, mind hőmegtartó képessége jó, ami azt jelenti, hogy nem kell falat és hőszigetelést is vásárolni, bár használhatjuk hőszigetelés helyett. Tehetjük ezt azért, mert a kenderbeton hőtároló képessége megközelíti a kerámia falazatokét, míg a hőszigetelő képessége akár meg is haladja a mostanában használt falszerkezetekét (30 cm vázkerámia+20 cm EPS). Sajnos ez a jó tulajdonsága, a teherbíró képessége rovására megy, ami mindössze 1/10-e egy vázkerámia teherbírásának. Ezért az anyag statikailag csak bizonyos arány keverésnél terhelhető, de ez nem ideális, mert rontja a többi tulajdonságát. A házat pillérvázas, statikailag méretezett tartószerkezettel ajánlott építeni. Favázat kifejezetten előnyös használni, mert a mész, és alkáli környezet megvédi a fát a gombásodástól és a kártevőktől. Vasbeton váz szintén jó ötlet, hiszen a kenderbeton kiváló vázkitöltő anyag, a vasbeton pedig nagyon jó tartószerkezetet ad, így nem lép fel anyag összeférhetetlenség. Családi házak esetében a faváz szerkezet javasolt leginkább, társasházak, nagyobb épületek esetén pedig a fém, vagy betonpilléres vázszerkezet, amit már a társasházak esetében megszokhattunk. Építési idő a technológiától függően akár jelentősen is rövidebb lehet, mint a hagyományos építési anyagoknál megszokott.
Nagy előnye, hogy szinte minden alapanyaga helyileg megtermelhető, bár a kender termesztés Magyarországon igen szigorú keretek között végezhető, és az ehhez használt technológia igen elavult. A hátránya az, hogy jelenleg még elég gyerekcipőben jár, és nincs egy erős infrastruktúra mögötte. Illetve nem sok kivitelező ismeri. Viszont szakmai segítséget mind a tervezés mind a kivitelezés során igényelhetünk. Ezt célszerű is megtenni, mert az építőanyag sajátosságai miatt, a szakszerűtlen beépítés miatt akadhatnak problémák a későbbiekben, persze ez igaz kb. minden építőanyagra. A kenderbeton igen sok párát fel tud venni, ennek köszönhetően a ház belső levegőjének párásodását hatékonyabban tudja szabályozni. Ezért külföldön már használják belső szigetelésként is. A rugalmas belső szerkezetnek köszönhetően, a sok belső nedvesség a 0 fok alatti időjárás hatására, nem okoz benne károsodást. Bár az anyag, mint a többi általános építőanyag, önmagában nem fagyálló, ezért külső védő vakolattal kell ellátni. További tulajdonsága a tűzállósága, ami összetételét ismerve kicsit meglepő, hiszen a szárított növényi részek általában jól égnek, de az anyag összetételének köszönhetően nehezen kap lángra. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI) B-s1 tűzvédelmi osztályba sorolta a kenderbetont.
Hogyan használjuk?
A 2018-tól előírt fali minimum U= 0,24 W/m2K értéket már hozni tudja 32 cm vastagságnál, ami egész sok belső alapterületet is megtakaríthat. Viszont ajánlott a 45 cm vastagság, ami a 2020 utáni követelményeknek is meg fog tudni felelni. Magyarországon jelenleg két technológiával tudják alkalmazni, vagy zsaluzatba öntve, vagy felfújással felhordva. Mindkét esetben az anyag folytonossága igen jó légtömörséget biztosít, ami akár passzív házak építéséhez is alkalmassá teszi. A belső oldalt technológiától függetlenül egy bennmaradó zsaluzat határolja, ami jobb esetben MGO lapból készül. Ez a lap igen elterjedt mind nyugaton, mind keleten, az OSB és a gipszkarton lapok környezetbarátabb alternatívája. Ugyan ajánlott a vázas szerkezet kenderbeton használatakor, hagyományos falazó elemekkel is vegyíthető, és mint „nehéz” (350 kg/m3), folyamatos hőszigetelés tudja körbeburkolni az épületet. Ebben az esetben az alapot vastagítani kell, mert ez az extra súly már nem feltétlenül terhelhető a falra.
Mennyibe kerül?
A kenderbeton magyarországi engedélyeztetési eljárását a Köszi Trade Szövetkezet 2015. januárjában kezdte meg és 2016. 05. 12–én szerezte meg az (ÉMI.) engedélyt, (Nemzeti Műszaki Értékelés) így lehetőség nyílt Magyarországon is hivatalosan kenderházat építeni A KÖSZI Trade Szövetkezet által kiállított teljesítménynyilatkozat segítségével. A teljesítménynyilatkozat kiállításának a feltétele, hogy az alapanyagokat a gyártótól szükséges megvásárolni, mivel ez garantálja a végtermék minőségét és ÉMI által megállapított teljesítményét.
Az alapanyagok a KÖSZI Trade Szövetkezettől szerezhetőek be (www.kenderhazmagyarorszag.hu) az árak beépítési mennyiségtől függően változnak. Átlagos családi ház építése esetén a kamionos tételű ár az érvényes, amely 2018. márciusban 30 cm-es falvastagságot figyelembe véve nettó 11,850,- Ft/ m2. Amennyiben a kenderházat generálkivitelező építi akkor 5%-os ÁFA-val kell számolni, egyéb építési mód esetén pedig az 5 Millió Ft-os ÁFA visszaigényléssel élhet az építtető.
Így jelenleg, ugyanolyan energetikai és használati értékű házakat összehasonlítva, a kenderbeton ház költsége a teljes projekt költségre vetítve jelenleg (2018. március) 5-10%-kal kerül többe, azonban a jelenlegi építőipari áremelkedések figyelembevételével ez a különbség hamarosan elveszik, mivel a kenderbeton ára nem változik a többi építőanyaghoz képest.