Az esztrich dilatációi

 Röviden hogy miről is van szó:

Esztrich (estrich) alatt az 1-8 cm vékony speciális aljzatbeton-réteget értjük, melyek alkalmasak lakások, gyárak, közösségi épületek, sportlétesítmények, de akár kiállítótermek aljazfelületének. Léteznek burkolat nélküli, használati felületű esztrichek, melyek pormentesek és takaríthatók. De az esztrichre jelentős (akár több ezer Ft/nm) megtakarítással helyezhetők még további burkolatok is. Speciális összetételének köszönhetően olyan vízszintességet biztosít, amire nem kellenek további kiegyenlítő anyagok, amelyek más betonoknál a vízszintbeli eltéréseket, illetve a hézagokat kitöltik.

Megkülönböztetünk normál (hagyományos, illetve gyári előkevert anyagból), illetve önterülő esztrichet. A használatnak, rendeltetési célokat tekintve a legismertebb esztrichek a csúszó, úsztatott és kontakt esztrichek. A csúszó esztrichnél a választórétegen a csatlakozó szerkezetektől függetlenítve van az elkészített szabadon mozgó aljzat. Ilyet 35-80mm közötti rétegvastagság esetén érdemes alkalmazni azokon a területeken, ahol nem igény és indokolt a hő és a hangszigetelés. Úsztatott esztrichnél az aljzatbeton-réteg szabad mozgását egy szigetelő réteggel vagy feltöltéssel biztosítjuk a teherhordó felülettől. Kontakt esztrich esetén az új réteg az alapfelülethez közvetlenül hozzáköt, azzal együtt dolgozóvá válik. Alkalmazása kis rétegvastagság esetén indokolt.

Cementesztrichek hézagainak típusai: Szerkezeti hézagok, peremhézagok, mozgó hézagok, vakhézagok és munkahézagok

1. Szerkezeti hézagok (dilatációs hézagok)

Az épület tartószerkezeteit átszelő hézagok esetében a cementesztrich rétegben is ugyanazon a helyen és ugyanabban a szélességben kell kiképezni a szerkezeti hézagokat. A cementesztrich rétegen átmenő szerkezeti hézag a mozgó hézag  szerepét tölti be (1. ábra).

                                                                        1. ábra

2. Peremhézagok

A cementesztrich réteg felmenő szerkezetekkel, ill. gépészeti áttörésekkel érintkező széleinél peremhézagokat kell kialakítani peremszigetelő sáv segítségével, hogy az esztrich réteg mozgása akadálymentes és biztosított legyen (2. ábra).

                       

A peremszigetelő sáv alkalmazásának fő célja a padlószerkezet és a falak között keletkező hanghidak

megszakítása és a cementesztrich réteg mozgásának biztosítása. A fűtött esztrichek esetében a peremhé-

zagoknak legalább 5 mm-es mozgási lehetőséget kell biztosítaniuk, amiből az összenyomhatóság alapján az

következik, hogy két esztrichmező között a peremszigetelősávnak legalább 10 mm vastagnak kell lennie. Ha a

hézag hossza meghaladja a 8 m-t, szélesebb hézagot kell kialakítani, a cementesztrich réteg hosszának minden méterére 1 mm hézagszélességet számolva. Nem fűtött cementesztrich réteg esetén a peremszigetelő sáv

minimális vastagságának 5 mm-nek kell lennie.

 

Egy régebbi cikkünkben már írtunk, hogy miért is fontos a peremszigetelés, és a helyes kivitelezéséről is. Itt olvashatjátok ezt: SZAK-VÉLEMÉNY

 

3. Mozgó hézagok (tágulási hézagok)

A tágulási hézag célja a cementesztrich rétegek szabad és egymástól független mozgásának biztosítása.

Kialakítása a keresztmetszet teljes magasságában történik a teljes felületen az aljzathoz ragasztott esztrich dilatációs ”L” Profil és a peremszigetelő sáv felhasználásával (3. ábra). Nem fűtött cementesztrich rétegek esetében 5 mm vastag sávot, fűtött cementesztrich rétegek esetében pedig 10 mm vastag sávot szükséges alkalmazni.

 

                        

                                                                        3. ábra

 

A tágulási hézagot a cementesztrich rétegekben a következő helyeken kell kialakítani:

- A fűtött és a nem fűtött cementesztrich rétegek között tágulási hézagot kell kialakítani (4.a. ábra).

- Ha a padló erős napsugárzásnak, vagy nem egyenletes napsugárzásnak lesz kitéve (nagy ablak, üvegfalak stb.) ajánlatos a 20 m-nél nagyob oldalhosszúságú felületeket tágulási hézaggal elválasztani (4.b. ábra).

- A nagyobb felületű fűtött esztricheket hézaggal kell elválasztani úgy, hogy a lehatárolt részek területe maximum 40 m2 legyen.

- Minden fűtőkört hézaggal kell elválasztani egymástól oly módon, hogy azok különálló területeket képezzenek (4.c. ábra)

- Ajtónyílásoknál

- A szabálytalan alaprajzú helyiségekben a hézagokat a 5. ábra alapján kell kialakítani.

                       

                       

 

                      

4. Vakhézagok (zsugorodási hézagok)

 

A cementesztrich rétegek esetében az esztrichben keletkező, az anyag szilárdulása során fellépő nagyobb zsugorodási repedések megakadályozására vakhézagokat alakítanak ki (9. ábra). Ezen hézagok kialakítása a friss cementesztrich réteg lefektetését követően, legkésőbb 3 nappal a rétegvastagság harmadáig, vagy feléig bevágással történik. A nem megfelelő mélységű hézag nem felel meg a kívánt funkciónak és ‚vak’ repedések kialakulását idézheti elő.

 

                     

                                                              9. ábra

 

A vakhézagok a peremhézagok által határolt esztrichmezőkön belül a további szétválasztást szolgálják. Alkalmazásuk célja az, hogy a segítségükkel létrehozott területek repedésmentesek legyenek kb. 4x4 m mezők, legfeljebb 20 m2 (10.b. ábra). Ezen kívül vakhézagokat alkalmaznak visszaugró, szűkülő felületeken, oszlopoknál is. A vakhézagot a cementesztrich réteg teljes megszilárdulása után olyan elasztikus, rugalmas anyaggal kell kitölteni, amely az elválasztott felületek között erőzáró kötést hoz létre (epoxigyanta).

 

                  

                                                              10. ábra

 

5. Munkahézagok

 

A munkahézagok a munkaterületen végzett eltérő munkafázisokból adódnak. Kialakításuk az aljzatba erőzáró kötéssel rögzített esztrich dilatációs ”L” Profil segítségével történik, így a különböző munkafázisokban készített esztrichmezők elválaszthatók egymástól. A két egymástól elválasztott esztrichmező megszilárdulását követően a profilt az adott magasságra le kell vágni (11. ábra).

 

               

                                                              11. ábra

Miből mennyit és mennyiért?

 

1 m3 esztrich esetén számolhatunk 1,2 m3 (kb. 1,9 tonna) homokot, 250 kg cementet és körülbelül 125-130 liter vizet. Ezekből a mennyiségekből ha 5 cm-es vastagságú esztich-kel számolunk akkor kb. 20 m2 aljzatot önthetünk ki belőle. 5200 ft/m3 homok árral és 1000 ft/zsák 40 kg-os esztrich-árral számolva kb. 12.000 ft-ba kerül ennek a 20 m2 5 cm vastag esztrichnek az anyagára.