ZéróCO2 konferencia... már harmadszor!

Francia Intézet, 2009. november 18.

2009. november 19.

Kiállítás után

A szervező Szekér László hívott meg minket az eseményre, melynek a Francia Intézet adott otthont. A hely nem ismeretlen számunkra, hiszen februárban előadást tartottunk a Passzívházak és Energiahatékony Épületek Konferencián. A last minute meghívással lehetőségünk nyílott arra, hogy kiállítást is tartsunk. Mivel felkészülési időnk és kiállításra alkalmas terünk is elég kevés volt, ezért döntöttünk a diavetítés mellett. Érdekfeszítő kérdésekkel igyekeztünk felkelteni a nagyérdemű figyelmét a Hol tart Európa? Passzívházak külföldön című cikksorozatunkra, aminek olvasásába igazán itt, a honlapunkon érdemes elmélyedni. Előzetesen nem voltak világmegváltó terveink, de utólag hasznosnak értékeljük a rendezvényt. Új ismeretek, új kapcsolatok illetve a régiek ápolása,  finom borok... röviden ennyi. És egy kicsit bővebben?

Konferencia-szervezés előtt...

A viszonylag kevés résztvevő ellenére volt egypár laikus érdeklődő, akikből bármikor válhat lelkes építtető, de ennél is kézzelfoghatóbb eredmény az, hogy újabb szakmai partnereket találtunk. Kiállítótársunk volt az actual nyílászárós cégtől Erdős Orsolya, akivel sok közös pontot találtunk és valószínűleg az actual-lal ők is részesei lesznek annak a szemináriumnak, amit tavasszal szeretnénk megrendezni építkezés előtt álló embereknek. Már hónapok óta foglalkozunk a dologgal és sok-sok együttműködő partnert magunk köré gyűjtve lassan körvonalazódnak is a részletek. Célunk az, hogy az érdeklődők kicsit jobban képbe kerüljenek és válaszokat kapjanak az építkezés előtt, illetve közben felmerülő megannyi kérdésre. Egy biztos: ha látogatója vagy a honlapunknak, akkor biztosan értesülni fogsz a konferencia pontos időpontjáról és programjáról. Ha nem vagy rendszeres látogatónk még akkor sincs veszve minden, majd meglátod! Sokat tehetsz magadért, ha legalább a hírlevelünkre feliratkozol (jobb felső sarok).

A kiállítói lét egyetlen árnyoldala az volt, hogy így nem tudtunk minden előadáson ott lenni, és ezért a most következő beszámoló nem mutat teljes képet az eseményről.

Mennyit érdemes költeni az energia megtakarításra?

Ürge-Vorsatz Diána új kutatási eredményekkel ismét felhívta a figyelmet a klímaváltozás megkerülhetetlen jeleire és arra, hogy az építészet egy olyan szegmense a gazdaságnak, ahol aránylag kis áldozatok árán is hatalmas eredményeket lehet, sőt kell elérnünk. Mire is gondolunk? Sokunknak unalomig ismert tény, mégsem lehet elégszer leírni, hogy mindenkihez eljusson az infó: egy jól átgondolt, - nem mellesleg a komfortérzetet is nagy mértékben javító-  épület felújítással a későbbi üzemeltetési költség olyan drasztikus mértékben lecsökken, hogy belátható időn belül simán visszanyerjük a beruházás árát. A kérdés csak az, hogy az egyes beruházásoknál hol van az a határ, amit még érdemes befektetni a további energia megtakarítás végett. Ez kisebb vitát kavart, de senki nem tudott rá választ adni a jelenlévők közül. Hiszen nem is lehet, csak akkor, ha egy konkrét épületet vizsgálunk.

Ez az, amivel mi foglalkozunk. Az elmúlt fél évben jó néhányszor segítettük megrendelőink döntéshozatalát azzal, hogy a WinWatt programban kiszámoltuk, hogy megéri-e a 3 rétegű üvegezés, a napkollektor, vagy éppen a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása. A fejleményekről itt olvashatsz bővebben.

Tudod hány cikket írtunk eddig a passzívházakról?

Csak a külföldi helyzetet boncolgató cikksorozatban tizet, de nem állunk meg a lengyel cikknél... A Velux képviseletében előadást tartó építész, Tornóczky Mónika ugyanis ihletett adott a Dániáról szóló cikk megírásához. Részletek hamarosan... hamarabb, minthogy decemberben kezdetét venne a koppenhágai klímcsúcs.

"Az épületek nem vitorlás hajók, amit lelkes amatőrként vagy akár vérprofiként itt-ott állítgatunk... Az épületnek működnie kell!"

Szekér László a fején találta a szeget ezzel a mondattal. Ott van benne minden. Az is, hogy a lakónak nem kell, hogy értsen a műszaki dolgokhoz, és többnyire nem is ért hozzá, valamint az a nagyon tipikus emberi tulajdonság, hogy építeni szeretünk, karbantartani a dolgainkat viszont nem. Tapasztalatból is tudjuk, hogy ez így van, ezért kell törekednünk a profi munkára. Ennek ellenére vannak szerkezetek, anyagok, amiket muszáj karbantartani. Tervezgetjük, hogy korábbi építtetőinknek előre beállított leveleket küldünk majd ki, ha eljön az ideje a parketta lakkozásának, a kazán kitisztításának stb stb. Ugye milyen jó ötlet? Kérdés, hogy a millió tervünk közül ennek kivitelezésére éppen mikor kerítünk időt. (Az idézethez visszatérve egy off topic: ezért is szörfözöm inkább. Ott nincsen annyi kötél.)

Mivel autózunk 4 év múlva?

A vitorlás hajós megjegyzés azért is volt nagyon helyénvaló, mert a konferencián az építészet mellett más, a fenntarthatósághoz közelítő praktikát is előtérbe kerültek.

Hegedűs Zsolt, az Antro Kht megálmodója a jövő tiszta technológiájú közlekedési eszközeiről beszélt. Régi nagy kedvencem a Flinstonest idéző SOLO-DUO. Mielőtt azonban valakit elrettentenék: valóban lesz benne fitness lehetőség is az önerővel való pedálozás révén, de a hibrid hajtású, multi fuel motorral felszerelt, futurisztikus külsővel megáldott járgány a közúti közlekedésben is megállja majd a helyét. Van rá esély, hogy 2012-2013-tól megjelenjen a szériagyártásban. A viszonylag rövid megtérülési idő mellettezt segítheti majd az a zseniális ötlet is, hogy az autó szétszedhető lesz: a két kis városi Solo-ból áll össze a Duo, mint családi autó. Részletek a kép forrásaként is szolgáló www. solo-duo.hu honlapon.

kép forrása: http://i46.photobucket.com/albums/f129/Liessegenevieve/flinstones.jpg

kép forrása: http://www.solo-duo.hu

Telefonálj, ne utazz!

Tetszett a Pannon új székházáról és a cég környezetvédelmi elkötelezettségéről szóló előadás is. A méltán népszerű projekt tényleg példaértékű: nemcsak, hogy alacsony energiafelhasználású épületet sikerült megvalósítani, de itt tényleg komoly szerepet kaptak a megújuló energiaforrások is. Részletes műszaki ismertetés helyett egy tanulságot szeretnék levonni: nagy méretekben és zömében nappali felhasználással (1200 dolgozót ellátó irodaépület) sokkal nagyobb hatékonyság érhető el a hőszivattyú és napkollektorok használatával, mint családi házas léptékben.

Még egy gondolat, amit kiemelnék Halmay Richárd kommunikációs igazgató előadásából: számokkal is érzékeltette, hogy mennyivel enegiatakarékosabb és gazdaságosabb is telefonon megbeszélni valamit, mint elutazni a célszemélyhez. Mindezt természetesen munkaügyi tárgyalásokra, nem pedig az esti randi kiváltására javasolta. Mondhatnám, hogy hazabeszélt, de nem mondom: szerintem volt benne igazság. Vagy kiegyezünk a SOLO Duo-ban?

kép forrása: www.origo.hu

VeLED meg mi történt? Ragyogsz mostanában...

Kétségtelenül a LED-eké a jövő. Kivétel nélkül minden projektben vissza köszönt a fényemissziós diódák, azaz a LED-ek (Light Emission Diode) mindenhatósága. Emellett a Saturex Consulting tanácsadó cég, valamint egy kifejezetten LED-ekkel foglalkozó vállalkozás, a Slíz Kft munkatársai közös előadást szenteltek a témának. Nemcsak szavakba öntötték az előnyöket, hanem bemutatót is tartottak.

  • energiatakarékos
  • rendkívül hosszú, kb 50 000 óra az élettartama szemben a hagyományos izzók 1000 órájával
  • nem káros: nincs UV és infra tartományú kibocsátása
  • nem melegszik és azonnal világít
  • nem tesz neki rosszat a gyakori be és kikapcsolás
  • a hosszú élettartam miatt nehezen hozzáférhető helyekre is érdemes beépíteni
  • kis áramfelvételével nem terheli a rendszert
  • teljes életciklusára vetítve kevésbé terheli a környezetet, mint a többi technológia

Ha minden igaz, akkor azokat a LED-ek kapcsán gyakran felmerülő problémákat is megoldották már az állandó fejlesztések révén, ami a meleg színek hiányában, illetve a szűk bevilágítási tartományban nyilvánult meg. Minden jel arra mutat tehát, hogy a LED-ek gyorsan fognak terjedni. Versenytársakként még a kompakt fénycsöveket érdemes megemlíteni a nagy hatékonyságuknak és aránylag nagy, 3-20 000 órás élettartamuknak hála. 2009. szeptember 1-én betiltották a hagyományos 100 Wattos (volfram szálas) izzók forgalmazását, mert azok mindössze 4-5 %-os fényhasznosítási hatásfokukkal képtelenek megfelelni az Európai Unió által diktált követelményeknek. Évente újabb tag esik majd áldozatul (először a 75, majd a 60 és 40 Wattos hagyományos izzók is), mígnem 2016-ban állítólag már a halogén lámpák sem fgnak megfelelni a kor követelményeinek. Mi meg már SOLO-DUO-val járunk akkor?