Mivel fűtsünk lakásunkban vagy családi házunkban?

A jól kiválasztott hőleadók is fontosak!

2012. január 9.

Cirkó fűtés... az egyik leggyakoribb megoldás

A cirkók majdnem mindig kombi készülékek, vagyis HMV-t is készítenek. Egy szivattyú segítségével juttatjuk el a gáz által felmelegített vizet a fűtőtestekbe. Van nyílt égésterű változat, ami a helyiség levegőjét használja, emiatt nem túl biztonságos és nem is korszerű. A zárt égésterű változata a turbó kazán, aminek egy duplafalú kéménye van, ebben - egymástól elválasztva- történik a friss levegő beszívása és egy ventillátor segítségével az égéstermék elvezetése.

Pici lakás, nagy kazán?

Lakásoknál korlátozottak a lehetőségek, alkalmazkodni kell a meglévő füstgáz kivezetésekhez, a központi szerelvényezésekhez, és a gépészeti berendezések elhelyezésére rendelkezésre álló tér is sokkal szűkösebb.

Az átlagos 24 kW-os gázkazánokat – gyártótól függően - 6-9 kW-ra le lehet szabályozni, vagyis ezek is alkalmasak a lakásokba. A 24 kW az elsőre nagyon soknak tűnik, de ha beleszámoljuk a használati melegvíz hőigényét, akkor már kisebb a túlméretezés. A cirkó kis lakásokba és pl egyedülálló embereknek akkor is jó megoldás lehet, ha alacsony a gázfogyasztása és emiatt nem akarnak nagyobb beruházási költségű rendszereket kiépíteni. Ebben persze van egy kis kompromisszum, mert nem a legtökéletesebb rendszert választják, de esetükben az lassan is térülne meg. A fűtési költség becsléséhez érdemes megnézni a fűtési költség kalkulátort!

Vízteres gázkonvektor

A kicsi lakásokba (kb. 5-6 kW hőveszteségig) ajánlható még az új Termomax által kifejlesztett vízteres zárt égésterű gázkonvektor is. Ez egy új fejlesztésű hőcserélővel van ellátva, amely alkalmas a felállítási helyiség légfűtésére és további helyiségek radiátoros központi fűtésére is. Felújításoknál is jó megoldás.

Kondenzációs gázkazán

Nagyobb lakásokba, családi házakba mindenképpen érdemes kondenzációs kazánt választani, ha gázfűtés mellett döntöttünk.

A 2 legfontosabb érv a kondenzációs technológia mellett:

  • a füstgázban lévő hőt is hasznosítja és emiatt jobb a hatásfoka (a 107-109 % hatásfok, a 100 feletti érték azért lehetséges, mert az a fűtőértékre vonatkozik, nem pedig az égéshőre. A két hőmennyiség közti különbség éppen abból adódik, hogy a tüzelőanyagból kinyerhető hőmennyiséget milyen halmazállapotban mérjük, gőz halmazállapotban, vagy megvárjuk, míg teljesen visszahűl kiindulási hőmérsékletre és kondenzálódik. A hagyományos kazánokat károsítja a kondenzáció, ezért magasan kell tartani a visszatérő víz hőmérsékletét. A kondenzációs kazán viszont annál hatékonyabb, minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszerrel van párosítva, azaz minél alacsonyabb a visszatérő víz hőmérséklete.
  • részterhelésen, ami az üzemidő túlnyomó többségét teszi ki még hatékonyabban működik, mint névleges terhelésen A ventilátor fordulatszáma által szállított levegő miatt a gáz-levegő arány folyamatosan szabályozott.
Kondenzációs gázkazánhoz milyen hőleadó illik?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy felújítás során, ha kicserélik a kazánt kondenzációsra akkor le kell-e cserélni a radiátorokat is padlófűtésre, vagy maradhat- e a radiátoros fűtés. A legjobb megoldás tényleg az, ha alacsony hőmérsékletűek a hőleadók, de az év nagy részében még a radiátoros fűtésnél is lesz kondenzáció és a részterhelésen való kiváló hatásfok mindenképpen érdemes a kazánt lecserélni. A kazáncsere azért is fontos, mert ha az épületszerkezetet korszerűsítjük (nyílászáró csere, hőszigetelés), akkor kisebb lesz a hőveszteség és egy hagyományos kazán hatásfoka egyre rosszabb lesz, hiszen folyamatosan alacsony terhelésen fog működni.

Kondenzációs technológiával működhet más energiahordozót használó kazán is, pl kondenzációs olaj kazán, de ezek éppen a tüzelőanyag összetétele miatt kevésbé jó hatásfokúak.

Hőszivattyúk

A hőszivattyú elektromos áramot vesz fel és azt felhasználva nyeri ki a megújuló energiaforrásokból a ház fűtésére, hűtésére és használati melegvíz készítésére alkalmas hőt. Minden azon áll vagy bukik, hogy ez az arány (felvett elektromos áramra jutó leadott hőteljesítmény, azaz COP) éves szinten hogyan alakul. A levegős hőszivattyúk alacsony hőmérséklet mellett (nagy hidegben) nem gazdaságosak, ezért legfeljebb bivalens üzemmódban, kazánnal együtt érdemes őket telepíteni. A levegős hőszivattyúk kritikáját itt találod. A talajkollektoros, talajszondás rendszerek jók, de nagyon magas a beruházási költségük. Ne feledjük: hőszivattyús rendszert csak és kizárólag felületi hőleadással (padló, fal vagy mennyezetfűtés) érdemes megvalósítani, radiátorokkal sosem lesz hatékony!

Alacsony energiaigényű családi házakhoz jó megoldás lehet még az Energiakulcs, ami egyszerre oldja meg a fűtést, hűtést, HMV készítést és szellőztetést. Ez is hőszivattyús rendszer, de ésszerűen van összerakva. Az Energiakulcsról bővebben a Mivel fűtsünk egy passzívházban? című bejegyzésünkben olvashatsz.

Fatüzelésű kandalló: nincs benne elektronika!

Zárt égésterű, folytonégő fatüzelésű kandalló jó megoldás egy nagy lakásba vagy egy kisebb, korszerűen megépített családi házba, a hőjét légcsatornákon gravitációs elven juttatjuk el a helyiségekbe. Nagy előnye, hogy a működésében nincs semmi elektronika, vagyis áramellátás nélkül is működik, ami kevés korszerű hőtermelőre igaz. A légfűtéssel leadható hőmennyiség nem minden esetben fedezi a teljes épület hőszükségletét, ezt a tervezés során ki kell számolni. Mi gyakran kombináljuk kazánnal.

Az OTÉK szabályozása a tartalékfűtésről

Az OTÉK szabályozása szerint: „94. § (1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell minden lakás legalább egy lakószobájában…. A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.” Vagyis kell két hőtermelő, de a tartalék akár egy elektromos hősugárzó is lehet.

A fatüzelés alternatívái

Automata üzemmódot választva két alternatívája van a gázkazánnak:

  • pellet kazán
  • apríték vagy biomassza kazán

Mindkét esetben jól automatizálható a rendszer működése. Hátránya a gázhoz képest, hogy kell tárolóhelyet, helyiséget biztosítani. A kazánok üzeme és hőteljesítménye, nagyon változhat a tüzelőanyag, pellet vagy faapríték minőségétől. A berendezések ára közel azonos egy kondenzációs gázkazánnal, de a kiszolgáló berendezések (tároló, szállító csiga) drágák. Ezeket a készülékeket akkor ajánlhatjuk, ha nincs a környéken vezetékes gázellátás.

A faelgázosító kazánoknak jó a hatásfokuk, de ebben az esetben a kézi adagolással járó kötöttségekért nem kárpótol minket a tűztér látványa.

Elektromos padlófűtés, infrafűtés

Jól szabályozhatóak és tiszta rendszerek, de állandó használatra nem ajánljuk az elektromos fűtést, a villany közel háromszor annyiba kerül, mint a vezetékes földgáz. 2012. január elején frissítettük a fűtési költség kalkulátor árait.

Napkollektorral fűteni nehéz

A napkollektoros rendszereket családi házas léptékben csak használati melegvíz készítésre tudjuk ajánlani (lásd napkollektor kalkulátor!), fűtésre nem. Ezt az álláspontunkat megindokoljuk a Hogyan válasszuk ki a megfelelő napkollektoros rendszert? című bejegyzésünkben.

Építészeti és gépészeti tervezést is vállalunk!

Az építész tervezéssel párhuzamosan gépészeti tervezést - komplett gépész kiviteli terv, vagy a hatóságok felé kötelező engedélyezéi tervek elkészítését- is vállaljuk, keresd