Ez a bejegyzés félig-meddig már korábban is létezett, most újra átnéztem és kibővítettem. Az ihletet az adta, hogy olvastam egy cikket, amiben azt írják, hogy a passzívház az év nagy részében hermetikusan el van zárva a környezetétől. Ez nem így van és azt is fontos tudni, hogy a szellőztetőrendszerek nemcsak passzívházakba valók, hanem mindenkinek érdemes számolnia vele, aki mostanában építkezik.
Oroszlánbarlang
Bármily hihetetlen is, de átlagosan napunk 90 %-át belső terekben töltjük el, így hát egészségünkre és komfortérzetünkre nézve is nagy jelentőséggel bír, hogy mit lélegzünk be. Téves felvetés ugyanis, hogy az oxigén van fogytán egy áporodott szagú „oroszlánbarlangban". Valójában a szén-dioxid és a pára, vagyis a levegő nedvességtartalma a meghatározó. Aktivitásunk függvényében eltérő mennyiségben, de folyamatosan szén-dioxidot termelünk testünk kipárolgása és légzésünk révén. Ha ez eléri vagy megközelíti a kritikus 0,15 % koncentrációt, akkor komfortérzetünk megköveteli a szellőztetést. Biológiai receptoraink hasonló módon a nedvességtartalom változását is érzékelik, 40 és 60 százalék közötti relatív páratartalom mellett érezzük magunkat kényelemben. Főzés, zuhanyzás alkalmával mi magunk is érezzük, hogy a megnövekedett páraterhelés miatt muszáj szellőztetni, de nem mindig ilyen egyértelmű a helyzet.
A fizika törvényei szerint növekvő hőmérséklet mellett a levegő egyre több vízgőzt képes felvenni. Ennek következményeként télen a kinti hideg levegő –még ha az akár telített, vagyis száz százalék relatív páratartalmú lenne is- beáramolva a belső helyiségekbe felhígítja a nedvességtartalmat, „kiszárítja" az ottani levegőt. Egyfelől ez a kívánt cél, hogy ily módon felfrissüljön a levegő, másfelől azonban nemcsak az energiával való pazarlás miatt, hanem azért is óvakodni kell a túlzott szellőztetéstől, mert így túl szárazzá válhat a belső helyiség levegője a fűtési időszakban. A lakásban élő növények növelik, míg a szálló por csökkentik a nedvességtartalmat. [1]
Sick Building Syndrome (SBS)
A Beteg Épület Tünetegyüttes a modern kor egyik "nagy" vívmánya. Az épületeinkben növeltük a hőszigetelés vastagságát és egyre több háztartási berendezéssel, irodai géppel vettük magunkat körül. Több aggasztó dolog is elkerülte azonban a figyelmünket . A megváltozott körülmények között szellőztetni is többet kellene, ha ezt nem tesszük akkor kritikussá válhat a belső levegő minősége. A rossz légállapot, az esetenként komoly megvilágítási problémák és a nagy zajterhelés nemcsak, hogy közérzetünket rontják, de egészségünket is károsítják. A teljesség igénye nélkül néhány "könnyen beszerezhető" tünet: nyálkahártya irritáció, fejfájás, hányinger, szédülés az akut hatásoknál maradva. Jelentkezhetnek azonban olyan krónikus megbetegedések is, mint a paranoia, a depresszió, az asztma vagy a bronchitis. Vajon miért népbetegségek ezek? Az SBS veszélye éppen abban rejlik, hogy komolytalannak tűnhet és nehéz beazonosítani az okokat.
A szellőztetésre van megoldás és az nemcsak passzívházakba való
A szükséges légcsere arányára különböző ajánlások léteznek, a Német Passzívház Intézet több évtizedes mérési eredményeire hivatkozva a 0,3 és 0,4 közötti értékeket tartja ideálisnak. Vagyis óránként a levegő 30-40%-át célszerű kicserélni [2]. Könnyen belátható, hogy egy korszerűen megépített háznál, ahol nem fütyül át a szél az ablakokon, ellenőrzött szellőztetés nélkül sokkal nehezebb megoldani a szükséges légcsere biztosítását, ehhez ugyanis 3-4 óránként kellene kitárni az ablakokat egy alapos szellőztetéshez. Vajon végleg le kell- e mondanunk a nyitott ablakokról, és ezáltal arról az érzésről, hogy közvetlen kapcsolatban vagyunk a külvilággal? Semmiképp, ez csak egy opció, de bármikor válthatunk hagyományos szellőztetésre.
A passzívház intézet ajánlása ne tévesszen meg minket, ez nem azt jelenti, hogy légtechnikát csak passzívházakba érdemes telepíteni. Felújításoknál és új, energiahatékony épületeknél éppen úgy nagyon hasznos, egyebek mellett a penészképződés elkerülése végett. A hőszigetelt épületszerkezetkből épült, és jó légzárású ablakokkal ellátott épületek ugyanis maguktól nem szellőznek, éppen ettől korszerűek...
Kevesebbet kell fűteni, ha hővisszanyerős a szellőztető rendszer!
A hővisszanyerős szellőztetés a családi házaknál úgy működik, hogy bizonyos helyiségekből elszívjuk az elhasznált levegőt, más helyiségekbe pedig friss levegőt fújunk be. Az elszívott levegőt nem közvetlenül a szabadba engedjük, hanem egy hőcserélő berendezésbe, ami az elhasznált levegő hőtartalmát felhasználja a friss levegő előfűtéséhez (nyáron előhűtéséhez). A két levegőáram nem ugyanabban a csővezetékben áramlik, vagyis a hőátadás közvetett módon történik, nem keveredik egymással a tiszta és az elhasznált levegő. Értelemszerűen azokból a helyiségekből szívjuk a levegőt, ahol a legnagyobb a szag- és páraképződés (WC, konyha, fürdőszoba stb) és az elsőrendű helyiségekbe (nappali, hálószobák stb) fújjuk be a friss levegőt. A gázok entrópiára (magyarul rendezetlenségre, a rendelkezésre álló tér kitöltésére törekednek), vagyis nem kell attól tartanuk, hogy az egyik helyiségben elfogy, a másikban meg túl sok lesz a levegő:)
40- 70 % megtakarítás
Az épület és a fűtési-, valamint a szellőztetőrendszer paramétereitől függően 40-70 %-kal le lehet faragni a fűtési költséget.
Komfort tényezők
A mesterséges szellőztetésnek a hővisszanyerésen túl is számos előnye van. Feledékenységünk és lustaságunk ellenére folyamatosan, a nap huszonnégy órájában biztosított az optimális levegőcserélődés és így kedvező a páratartalom is, valamint lecsökken a szennyezőanyagok (az egyes bútorokból esetleg kipárolgó szerves komponensek, valamint az óhatatlanul jelenlevő baktériumok, vírusok, penészgomba-spórák) koncentrációja. Mivel a szellőztető gépek által generált légáramlás sebessége észrevehetetlenül alacsony, ezért a komfortérzetünket romba döntő huzatot is száműzzük az otthonunkból. Ezen kívül a város zaját és a rovarokat is kizárjuk, sőt a betörők útját is megnehezítjük. A szellőzőnyílásokba szűrőket szerelhetünk fel, amikkel a port, vagy más allergén anyagokat kiszűrhetünk. Számítva arra, hogy az épületben ellenőrzött szellőztetés fog működni az ablakok egy része lehet fix ablak, ami sokkal olcsóbb,mint a bukó-nyíló kivitel.
Költségek
Akiknek már terveztünk vagy építettünk házat azok tudják, hogy nem vagyunk a túl bonyolult, drága gépészeti rendszerek hívei. A hővisszanyerős szellőztetés kiépítését mégis javasolni szoktuk, ezzel ugyanis valóban olyan sok energiát lehet megtakarítani, hogy hamar (tapasztalataink alapján 5-12 év alatt) megtérül a 2-3 millió forintos beruházás egy mai szabványoknak megfelelően épített épület esetén. A költség nagyobbik részét a légcsatornák kiépítése teszi ki, ezért is javasoljuk, hogy ne csak sima szellőztető funkció legyen, hanem éljünk a hővisszanyerés lehetőségével is. Begyűjtöttünk már jónéhány árajánlatot, úgyhogy vannak tippjeink, hogy milyen készüléket érdemes választani és a méretezéshez is hozzá tudunk szólni.
Látszanak-e a légcsatornák?
Új építésnél semmiképpen, hiszen akkor az építész a statikussal és a gépésszel konzultálva úgy tervezi a födémeket, hogy ott helyet kapjon a légtechnika is.
Felújításnál a leggyakoribb megoldás az, hogy egy gipszkarton borítás mögé kerül a légtechnika vezetékei, ezt is teljesen esztétikusan meg lehet oldani, nézd meg a videót egy általunk felújított házról, amibe hővisszanyerős szellőztetőrendszert is építettünk!
Akit érdekel a levegő talajkollektorral való előmelegítése/hűtése is, vagy az, hogy hogyan működnek az entalpiás hőcserélők, annak ajánljuk Érdekességek a hővisszanyerős szellőztetés világából című cikkünket.
1. http://www.passzivhaz.org/passzivhaz/szelloztetes_levegonedvesseg.html
2. Thomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyve, Z-Press Kiadó Kft