Az eseményen (2009. február 5., Francia Intézet, Budapest) nekem is volt szerencsém előadni a szervező Szekér László (MÉSZ Megújuló Energiák munkacsoport) felkérésére. Szerencsém? Nem véletlenül használtam ezt a kifejezést, hiszen a szakma „nagyöregjeihez" képest én csak az utolsó pillanatban csöppentem a történetbe. Jobban mondva fél évben, a diplomadolgozatom megírásakor. Az előadásomban egy felmérés tanulságaira támaszkodva állítottam kicsit görbe tükröt az építészek elé vizsgálva egyebek mellett a felkészültségüket, szemléletüket és passzívházakkal kapcsolatos jövőképüket. A szünetek alatti beszélgetések és ismerkedések rávilágítanak, hogy egy ilyen konferencia nemcsak a szakmai eszmecseréről és polémiáról szól, de miden bizonnyal későbbi együttműködések kiindulópontja is lehet. Úgy legyen!
"Görbe tükör" [1]
Arra nem vállalkozom, hogy összefoglaljam mind a 22 előadás súlyos mondanivalóját, inkább csak pár részletet emelek ki és megosztom a benyomásaimat az érdeklődőkkel. (Megtette helyettem Koós Miklós.) Leszögezem, hogy a Francia Intézet mindenképpen jó helyszínnek bizonyult, megfelelő hang- és vizuális technikával és ami legalább ilyen fontos: teli teremmel. A végsőkig feszített tempójú programért és kicsit szűkös helyekért a kacsasültet sem nélkülöző hideg-meleg étkek és frissítők kárpótolhatták a résztvevőket.
Passzív seregszemle
Térjek végre a lényegre? Nem is olyan egyszerű, ezt bárki beláthatja. Kezdjük azzal, hogy voltak közös pontok a novemberi ZEROCO2 konferencián elhangzottakkal, de ami kifejezetten örömteli, hogy már ilyen rövid idő alatt (pontosan negyed év) is konkrét eredményekről számolhattak be az előadók. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott az első minősített (illetve az arra váró) passzívházak bemutatása, sőt ünnepélyesen átadták az első minősítést is a Szekér László tervei alapján elkészült szadai háznak. Mind erről, mind a győri házról első kézből származó információkkal kápráztattak el minket a tervezők, kivitelezők, vagy akár maguk a tulajdonosok. Külföldi szakemberek is beszámoltak hazájuk passzívházas fejleményeiről, illetve saját maguk által tervezett épületekről. Így tudhattuk meg, hogy hiába a hasonló történelmi múlt és gazdasági háttár, bizony Lengyelország és Szlovákia is leelőzött minket első passzívház minősítéseikkel. Ez még csak szolid előny, melyet be lehet hozni, de minek is helyezem a hangsúlyt a versenyre. A cél sokkal inkább az, hogy a térség együtt fejlődjön.
Az első fecskék: passzívház Győrött és Szadán[2]
Nem ördöngösség
A német és francia előadók rámutattak arra, hogy náluk a passzívház már nem extra dolog, hanem meghonosodott gyakorlat és saját munkájuk során már fel sem merül, hogy hagyományos házat tervezzenek. Ezzel összecsengenek Dr Ürge -Vorsatz Diána szavai is, aki IPCC-s kutatásaira támaszkodva hívta fel arra a figyelmet, hogy a különböző gazdasági szektorok közül az építőiparban rejlik a legnagyobb teljesítmény, már ami a széndioxid kibocsátás gazdaságos, vagyis anyagilag is megtérülő (!) csökkentésének lehetőségét illeti.
Visszatérve a hazai házak bemutatására, az előadók részletesen ismertették a tűzön-vízen keresztül vitt elképzeléseik kivitelezésének lépéseit, így megkönnyítve az utókor dolgát. Boros Károly, a győri –az elképzelések szerint később bemutató helyként is funkcionáló- passzívház építtetője volt az, aki hihetetlen lelkesedéssel avatta be a közönséget a legapróbb felmerülő nehézségek áthidalásába is, például, hogy milyen vágóeszközt használ a szigetelőanyagok pontos méretezéséhez, valamint, hogy hogyan oldotta meg a hőszigetelő táblák egyenetlenségéből adódó hibákat: saját készítésű olvasztópákával.
Mesterséges vagy természetes szellőztetés?
A minősített passzívház példák bemutatása mellett a konferencia másik nagyon fontos témája a mesterséges kontra természetes szellőztetés köré csoportosítható. Az ebben a témában „utazó" előadók sorát Zöld András professzor kezdte, aki magával ragadó stílusban, közvetlen hangnemben mesélt kutatási tapasztalatairól. Szerinte a passzívház színvonalat el lehet érni hagyományos módon, kizárólag természetes szellőztetéssel is, ha a tájolásra, tömegformázásra és üvegezési arányokra elegendő figyelmet fordítunk. Úgy vettem észre, hogy Ertsey Attila és Reith András is osztja ezen nézetet, míg a továbbiakban bemutatkozó mérnökök (Csiha András, Benécs József, Kucsera Mihály) a mesterséges szellőztetésre esküsznek. Hozzá kell tennem, hogy nem megalapozatlanul, hiszen Csiha András például saját, az üreges tégla hőtároló képességére alapozó, kürtős rendszerű szellőztető rendszerével, mint reményteli innovációval érkezett.
Természetes kontra mesterséges szellőztetés [3], [4]
Az igazság megtalálásához jutunk közelebb, ha az ember komfortérzete és a légállapot összefüggését megvizsgáljuk. E téma rejtelmeibe Vajdáné Frohner Ilona vezette be a hallgatóságot, melynek agyi kapacitása –némi kockázatot vállalva azzal, hogy magamból indulok ki - egy eseménydús nap végéhez közeledve már nem biztos, hogy alkalmas volt a kétségkívül lényeges és érdekes új ismeretek maradéktalan befogadására.
Hangsúlyt kapott az autonómiára való törekvés is, mind a napenergia, mind a teljes épületüzemeltetés szintjén. Ertsey Attila korábbi munkáira is támaszkodva mutatta be a megvalósulásra váró Zöld Pont irodaház terveit, mely nemcsak, hogy „önjáró" lesz, de látványnak sem utolsó, ha az amúgy is tetszetős forma mellett sikerül majd megvalósítani a 98 %-os zöld borítással kecsegtető verziót. Erre mondta Janesch Péter egy korábbi alkalommal: hogy egy ház ne csak okos legyen, de szép is! (Ez az amit én ma még sokszor hiányolok.)
Autonómia [5]
A „szépek és okosak is egyben" kategóriába tökéletesen beleillenek ifj. Kistelegdi István munkái is, aki ezúttal a 4000 m2 alapterületű pécsi, eredetileg barokk stílusban épített képtár komplex felújításai terveivel ejtett minket ámulatba. Szélkakasokkal és napkéményekkel is előmozdítja a 300 m2 hozzáépített és kifejezetten „dizájnos" épületrész fenntarthatóságát. Épületében „régi és új" tökéletesen kiegészítik egymást.
Hiányzó láncszemek
A novemberi konferencián (és a sajtóban is) 2009. januárra ígérték a Zöld Beruházási Rendszer kihirdetésének és a magyar minősítő intézet megalakulásának részleteit. E tekintetben csalódnunk kellett, ugyanis Nemes Csaba a várva várt ZBR-ről semmi új fejleménnyel nem tudott szolgálni. Azt viszont szorgosan hangsúlyozta, amit már eddig is tudtunk: e támogatási forma alapját a kiotói egyezményben rögzített széndioxid kereskedelemben eladott kvóták fogják jelenteni, és a befolyt összeget szigorúan csak olyan környezetvédelmi beruházások finanszírozására lehet majd fordítani, melyek esetében a széndioxid emisszió csökkentés mérhető és ellenőrizhető. A Zöld Beruházási Program eddig ismert részleteiről itt olvashat bővebben.
A másik hiányzó láncszem a hazai minősítési rendszer sorsa. Erről közvetlenül nem is esett szó, csak az fogalmazódott meg több ízben, hogy a Német Passzívház Intézet által megalkotott és mára már nagy európai gyakorlattal rendelkező PHPP (Passzívház Tervező Programcsomag) sem mindenható. Nem mindenható olyan értelemben, hogy nem lehet a klímaadatok és eltérő fogyasztói szokások rögzítése nélkül átvenni gondolkodás nélkül. E problémákat a hazai minősítő intézet sem oldaná meg puszta megalakulásával, de szerepet tudna vállalni a magyar valósághoz igazodó részletek kidolgozásában. Emellett koordináló szerepet töltene be az érintett felek között és az sem mellékes, hogy árversenyre késztetné az egyelőre monopol helyzetben levő német rendszert. Kevesebb, mint egy hét múlva újabb passzívházas eseménnyel, egész pontosan a II. Magyar Passzívház Konferenciával várják a „rajongókat" ezúttal a SYMA csarnokban. Aki kimarad lemarad.
Kapcsolódó témák:
Vajon mindent tudnak az építészek a passzívházakról?
Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90 %-át?
Zöldtetők a klímaváltozás ellen konferencia 1.
1. http://farm1.static.flickr.com/149/402120490_d02d1ecf72.jpg?v=0
2. http://hg.hu/upload/images/photos
3. http://www.geocities.com/mssouthernorchid/Window-opened-lrge-_From_Mystic_Maiden.jpg
4. http://www.immore.hu/assets/graphics/hun_metszet.jpg
5. http://forcechange.com/wordpress/wp-content/uploads/2008/12/solar-panels-photovoltaik-pv-roof-home.jpg