Szerző: Oláh Gergely
2010-05-10
Egyik megbízónk azzal keresett meg minket, hogy fejtsük meg egy felülvilágító beázásának lehetséges okait. Az épület terveinek pontos ismerete nélkül is látszik, hogy mind az építész, mind a kivitelező követett el hibákat.
Az épület alapvetően magastetős, van azonban egy lapostetős rész is a lépcsőház fölött. Ez a nagyjából sík felület a belső oldalon magastetőben folytatódik. Elég szerencsétlenül e két felület találkozásánál lett elhelyezve a felülvilágító. A meredek tetőről lezúduló eső közvetlenül a felépítmény oldalának csapódik, ott feltorlódik. Emellett itt a fémlemez- és cserépfedés találkozása nehézkesen és nagy hibalehetőséggel volt csak kialakítható.
A beázást sajnos alulról nem fényképeztem le, de itt is látszik a folt a sarokban
A lépcsőház fölötti tető állókorcos fémlemez fedéssel készült, ami sokkal kisebb hajlásszöget enged meg, mint mondjuk a cserépfedés, de a tető természetesen nem lehet vízszintes. A legismertebb fémlemez gyártó (Rheinzink) által előírt minimális lejtés 5° (mérnökök nyelvén: 8,8 %). Ennek ellenére a gyakorlatban ajánlatos 7°-nál meredekebb tetőket építeni. Erre a linkre kattintva a minimális lejtés mellett a technológia minden egyéb paramétere megtalálható.
A képeken látható, hogy a fémlemez felülete hullámos, ami a Rheinzink leírása szerint is normálisnak tekinthető, mivel ez a vékony (0,7-0,8 mm vastag) anyag így reagál a belső feszültségekre. A minimális lejtés azonban szemmel láthatóan nem teljesül, így az előbb említett hullám völgyeiben megáll a víz. Ugyanígy megáll a víz a tető külső élénél is, ahol a fémlemez meredek szakaszba fordul át. Az itt található forrasztott illesztések már megadták magukat, a repedéseken a tető beázik!

A forrasztott illesztések megadták magukat
További probléma, hogy a tetővel ellentétben a felülvilágító oldalfala nem hőszigetelt, a szerkezet tehát erősen hőhidas. Emiatt a belső felület jobban lehűl, mint a lépcsőház többi fala, és kedvezőtlen páralecsapódás alakulhat ki.
Összességében a következő okokat találtuk:
- a felülvilágító rossz helyen van, emiatt feltorlódhat a csapadék, ami a fedés illesztési hibáin keresztül befolyhat a tetőrétegek közé
- a felülvilágító hőszigeteletlen oldalfala könnyen lehűl, emiatt páralecsapódás alakulhat ki belül, tehát a beázást okozó nedvességnek belső forrása is lehet
- a külső beázás valószínűségét tovább növeli a nem megfelelő lejtéssel kialakított, szinte sík tetőfelület, amin megáll a víz

Tócsák a tetőn...
Megbízónk számára többféle megoldás kínálkozik:
- a felülvilágító helyén változtatni nem lehetetlen, de nagyon költséges megoldás lenne. Ellenlejtés kialakításával azonban elkerülhető a csapadékvíz feltorlódása
- a felülvilágító körüli burkolathibákat javítani kell
- ajánlatos, ám költségesebb beavatkozás a felülvilágító oldalfalának utólagos, külső hőszigetelése, ezzel változik a felülvilágító tetejének illetve nyílászárójának kialakítása is, de megszűnik a páralecsapódás és jobb lesz a lépcsőház hőháztartása
- ajánlatos és hosszútávon mindenképp kifizetődő megoldás a lapostetőn a fémlemezfedés előírt minimális lejtésének kiépítése, ez a mostanihoz képest néhány fok emelést jelentene

innen nézve még akár jó is lehetne
Lapostető felépítményeinek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy jól körbejárható helyen legyenek, ne egy meredek tető tövében. Még egy lépcsőház esetén is érdemes elkerülni a hőhidak kialakulását, így a lakásokból távozó hő további fűtés nélkül is komfortos hőmérsékleten tudja tartani a lépcsőházat. Fémlemez fedésnél meg kell lenni a minimális lejtésnek, nem mindegy hogy 2° vagy 5°.
Copyright © é z s é 2009 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat
é z s é kft.
+36 1 275 41 23
1118 Budapest Maléter Pál utca 2. A/1. 3/2.