energiahatékony családi házak
tervezése és kivitelezése

Boldogságban úszni?

avagy mi kell egy jó beltéri medencéhez

Szerző: Vértesy Mónika
2009-09-30

Fólia vagy csempe? Párátlanítás, világítás, ellenáramoltatás, színek, szagok...

Lesz pénz a karbantartásra is?

Nem véletlen, hogy ez a cikk nem a környezettudatos blogban szerepel... Egy medence mindenképpen energiafaló és költséges úri huncutság. Nem is vagyunk a téma szakértői, de amit eddig megtudtunk, azt megosztjuk a nagyérdeművel.

Hely kell a gépészeti rendszernek!

Párátlanító berendezésre és szivattyúra mindenképpen szükség van, utóbbit úgy kell elhelyezni, hogy legalább 20 cm-rel mélyebben legyen, mint a medence alja. Erre azért van szükség, hogy gravitációs elven le lehessen ereszteni a vizet. Feszített víztükrű medencéknél még egy puffertárolóra, egy mágnes kapcsolóra és egy vízszintszabályozóra is be kell ruházni. De egyáltalán melyik a jobb?

Feszített legyen-e a víztükör?

Mindenképpen elegánsabban néz ki, de drágább és zajosabb is a működtetése. A hagyományos süllyesztett változatnál viszont meg kell barátkoznunk a hullámokkal és a vízszint vonalánál a lerakódásokból kialakuló csíkkal.

Megkönnyítendő a szerelő dolgát és nem hasznos tereket elfoglalva a gépészeti berendendezéseknek úgy is helyet teremthetünk, hogy alagutat/aknát építenünk a medence alá/köré. Így egy esetleges meghibásodás esetén kevesebbet kell vésni, mindazonáltal nem olcsó mulatság egy ilyen - átszellőztetett és legalább 1 x 1 méteres- csatornát építeni.

Fóliás vagy csempés?

A kezdetek kezdetén ki kell találni, hogy melyik változatot választjuk. A fóliás az egyszerűbb kivitel, ekkor ugyanis nem kell vízzáró betont építeni, hanem zsalukőből is lehet az építmény, amire rákerül az 1,5 mm vastag szálerősített fólia. E finom tapintású fólia legalább 5-féle színben létezik, pl mozaik mintás is, bár ez utóbbi állítólag pont kevésbé tetszetős, mint egyszínű társai.

Csempés megoldást akkor válasszunk,

ha nagyon megbízunk a kivitelezőnkben. (Mi most ilyet fogunk építeni:) A vízzáró beton elkészítéséhez ugyanis odafigyelés és szakértelem kell: először a medence alja (a tükör) készül el, azt követően Sika szalaggal (SikaSwell-P 2507 H ahol a 25 a szélességet, a 07 pedig a magasságot jelenti mm-ben) és ragasztóval biztosítható, hogy a második felvonásban elkészülő oldalfalak betonozása után sehol ne szivárogjon a víz. (Száraz ragasztáshoz a poliuretán alapanyagú Sikaflex 11 FC termék a javallott, míg nedves beton esetén a Sikedur 31 CF nevű epoxigyantával járhatunk sikerrel. Mindehhez természetesen speciális vízzáró összetételű (VZ4, illetve VZ8) és magas cementtartalmú betont kell használni. A szerelvények beszerelése után, az első feltöltési próbánál ugrik a majom a vízbe... Ha minden stimmel, akkor jöhet a vakolás és az üvegfátyol szigetelés.

Le kell-e takarni a medencét?

Nem kell, de érdemes. Megfékezve a meleg víz elpárolgását tetemes mennyiségű energiát takaríthatunk meg. Az, hogy mennyit, az nagyban függ a víz és a légtér hőfokának különbségétől. Mindez persze azokra az esetekre vonatkozik, amikor éppen senki sem úszkál és a párolgás amúgy is "csak" a tizede annak, mint amikor folyamatos mozgásunkkal hozzájárulunk a nagyobb hőveszteséghez. Letakaráshoz választhatunk fóliát vagy rácsot, igaz utóbbi négyszer olyan drága.

Az árral szemben úszhatunk,

ha ellenáramoltató berendezést is beszereltetünk. Ezek a készülékek 6-700 000 Ft-nál kezdődnek és azért előnyösek, mert így egy rövidebb medencében is kelthetjük az úszás látszatát. Mi eddig a Kripsol és az Astral márkákról hallottunk.

Remélem mindenkinek feltűnt, hogy a vízkezelésről még egy szó sem esett, pedig enélkül el is felejthetjük medencés álmainkat. A téma fontossága miatt ennek külön posztot szentelünk. A következő részben a fenntartási költségeket is igyekszünk majd megbecsülni.

A kép forrása: http://kathleen.extra.hu/kepek32/viz600.jpg