Újdonságok a nyílászárók és az árnyékolástechnika világából

Beszámoló a Mantu Stúdió szakmai napjáról

2011. október 28.

Mi mindent kell tudnia egy ablaknak?
  • természetes megvilágítás
  • szellőzés
  • hőszigetelés
  • tűz elleni védelem
  • csapóeső elleni védelem
  • betörés elleni védelem
  • szél elleni védelem
  • zajszűrés
Ablak evolúció

Korábban az ablak az épület gyenge pontja volt. Gondoljunk csak bele, a régi radiátorok és szegélyfűtések ablak menti elhelyezése nem volt véletlen. A tetemes hőveszteséget csökkenteni ugyan nem lehetett ilyen módon, de a komfortérzetet aláaknázó hideg sugárzást valamelyest enyhíteni igen.

nyílászáró, árnyékolástechnika

kapcsolt gerébtokos szerkezet

Ezzel szemben ma már ott tartunk, hogy a csúcskategóriás ablakoknak pozitív az energiamérlegük, vagyis nagyobb a szoláris sugárzásból adódó energianyereség, mint amekkora a transzmissziós hőveszteség.

Fa, alumínium, műanyag

A homlokzati hőszigetelés alkalmazása és maga az üvegezés, a tokszerkezet, és az árnyékolási megoldások fejlődése azt is magával hozta, hogy az ablakok egyre kijjebb kerültek a homlokzaton és így már teljesen kitetté váltak az időjárás viszontagságainak. A korábbi technológiával készült fa ablakok felülete ezt a védtelenséget megsínylette, így kerülhetett előtérbe a műanyag ablakok fejlesztése, melyek nagy előnye abban rejlik, hogy évek múltán is megőrzik eredeti kinézetüket.

Természetesen a fa nyílászárók fejlesztésével foglalkozó ipar is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Külső oldalukon alumíniumborítással ellátott termékeket kezdtek gyártani, melyek nyilvánvaló előnye abban mutatkozik meg, hogy a külső felület időtálló, nem kell pár évente újra kezelni, ugyanakkor a belső térben továbbra is meleg, természetes faanyag vesz bennünket körül.

Hőszigetelés

A nyílászáró gyártók között zajló, kiélezett versenyben a külső felületképzés csak egy a sok tényező közül. Persze a sok-sok szempontnak megfelelni csak együtt érdemes, innentől kezdve beláthatjuk, hogy a nyílászárók fejlesztése és a korrekt tervezés, szakszerű beépítés mind-mind önálló szakterületek. Én most csak arra vállalkozom, hogy pár olyan szempontot és az arra adott korszerű megoldásokat felvillantsam, melyekről a Mantu ajtó-ablak stúdió nyílt napján hallottam, és amiket mi magunk is beágyaz(t)unk tervezési gyakorlatunkba.

Az üvegezés alapvető paramétereiről most nem ejtek szót, erről már korábban írtunk egy bejegyzést:

Milyen fajta üvegezések közül választhatunk?

Egyre vastagabb, hőszigetelt tokszerkezet

Alapvető fontosságú azonban, hogy egy nyílászáró hőszigetelő képességét nem csak az üvegezés U-értéke (Ug érték) határozza meg, hanem nagy jelentősége van a tokszerkezetnek (Uf) és a beépítés módjának is.

Míg a 60-80-as években az 58 mm mélységű profil volt az általános, addig ma már a 88 mm mélységnél tartunk (jelölése IV 88), amibe a háromrétegű üvegezés is bőven elfér. Az egyre vastagabb profilok kifejlődésének csak egyik oka a többrétegű hőszigetelő üvegezések térhódítása, másrészről a tokszerkezetet azért is vastagították, hogy a teljes ablakra érvényes U-értéket minél alacsonyabb értékre szorítsák. A tokszerkezet alacsony hővezető képessége a megfelelő belső felületi hőmérséklet biztosítása végett is fontos,  ugyanis ha harmatpont alatti a hőmérséklet (lakásban átlagos páratartalomnál és hőmérséklet értékeknél ez 10-13 Celsius fok körüli érték), akkor kondenzálódik a lakásban keletkező pára (légzés, főzés, zuhanyzás stb) és fennáll a penészképződés veszélye.

nyílászáró, árnyékolástechnika

Thermohab szigetelésű tokszerkezet izotermája

(piros görbe jelzi a 10 Celsius fokhoz tartozó izotermát)

forrás: http://www.internorm.hu/

A nagyobb profilmélység már önmagában sokat jelent, de ezt még tovább lehet fokozni, ha a tok hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A parafás fejlesztések zsákutcának bizonyultak, mert ez az anyag a nedvességet magába szívja és emiatt elveszti hőszigetelő képességét. Marad a zártcellás kialakítású thermohab, annak pontos összetételét is állandóan fejlesztik. Ennek az is megerősíti a létjogosultságát, hogy a tokszerkezet vastagítása sem folytatható határok nélkül a jobb hőszigetelés érdekében: egyrészt senkinek nem tetszenének a bumfordivá vált ablakok, másrészt a megnövekedett súly is újabb problémát jelentene a vasalatok kialakítása, élettartama… terén.

Így már érthető, hogy mit értünk Fa/hab/alu ablakon: belül fa, habszigetelés a tokszerkezetben és alumínium borítás a külső oldalon.

A tok anyaga és mélysége a legfontosabb, de számít még:

  • műanyag nyílászáróknál a légkamrák száma (alapvetően minél több annál jobb);
  • a távtartók minősége (a legkevésbé jó hőszigetelő az alumínium, ennél lényegesen jobbak a nemesacél távtartók tulajdonságai, még jobb hőszigetelő, de mechanikai tulajdonságai miatt önállóan nem javasolt a műanyag távtartó és a prémium kategóriát egyértelműen a műanyag- nemesacél kombináció jelenti),
  • és a tömítések száma, minősége is (a ma elérhető legjobb megoldás a 3 darabból álló teljesen körbefutó, megszakítatlan gumitömítés)
Az épület építészeti stílusához alkalmazkodó szárnymegoldások

Többféle szárny forma közül választhatunk, így az ablak egyre nagyobb összhangba kerül környezetével. Hasonló célt szolgál a vasalatok elrejtése is. Persze mindennek ára van...

konkáv és konvex formák váltják egymást klasszikus forma modern épületekhez ajánlott design az üvegezéssel egy síkban futó szárny

forrás: http://www.internorm.hu/

3 + 1 rétegű üvegezés, integrált árnyékolás

Az utóbbi évek leglátványosabb fejlesztése, hogy ismét megjelentek a kapcsolt szárnyak, melyeknél a háromrétegű hőszigetelő üveg elé kerül egy árnyékoló és az elé még egy előtétüveg. Ezzel a megoldással az ablak U-értéte tovább csökkenhet, további előny pedig, hogy az árnyékoló védve van, nem rongálódik, koszolódik.

nyílászáró, árnyékolástechnika

Internorm Varion 4 fa/hab/alumínium nyílászáró U- értéke 0,63 W/m2K

forrás:http://www.internorm.hu/

Solar+ üvegezés

Az eddig megismert üvegezéseknek velejárója, hogy a rétegek számának növelésével ugyan javul az U-érték, de párhuzamosan csökken a napenergia átbocsátás aránya, vagyis a g-érték. A g-értékről tervezési szempontból annyit kell tudni, hogy télen nagyon jó a magas g-érték, hiszen nagyobb szoláris energianyereséget tesz lehetővé, nyáron viszont még nagyobb lesz a hőterhelés, ami nyilvánvalóan hátrányos. Mégis azt lehet mondani, hogy érdemes a magas g-érték elérésére törekedni, hiszen a nyári hővédelem szempontjából van más hatásos módszer, ami fontosabb, mint a g-érték: a jó tájolás, a tetők megfelelő túlnyújtása és a kültéri árnyékolók következetes használata. A tetők megfelelő túlnyújtása például egy nagyon egyszerű, mégis hatékony eszköz az építész kezében: általa ugyanis nyáron, magas napállásnál kivédjük a sugárzást, télen viszont - amikor alacsony szögben éri a Nap sugárzása a Földet - szabad utat biztosítunk a sugaraknak.

A Solar+ üvegezés egy olyan, "extra fehér" alapüvegből készülő 3 rétegű üvegezés, aminek a g-értéke nem csökken le a szokásos mértékig (49 %), hanem 61 %-os értékével nem sokkal marad el a 2 rétegű üvegezéseknél megszokott 65 %-os értéktől.

Biztonság

A biztonság már maga elég szubjektív fogalom, ráadásul sok tényezőn is múlik. Alapvetően nagy különbség, hogy balesetet vagy káresetet szeretnénk elhárítani. Az anyagi biztonságunk védelmekor számít, hogy mennyire megközelíthető a szerkezet, van-e a mechanikai védelmen túl esetleg más riasztórendszer is, várhatóan mennyi ideje van a betörőnek és milyen eszközökkel készül a behatolásra. Ahhoz, hogy egy nyílászáró szerkezet megfeleljen az elvárásoknak, több fronton is teljesítenie kell: nagyjából egy szintre kell hozni az üvegezés, a vasalatok és a zárszerkezet minőségét.

Mindezt szabványok nélkül lehetetlen lenne követni és mérhetővé tenni. Az alábbiakban a családi házaknál gyakran felmerülő úgynevezett alap, WK1 és WK2 kivitelű nyílászáró szerkezeteket hasonlítjuk össze az árak változásának százalékos bemutatásával.

 alap kivitel  WK1 biztonsági fokozat  WK2 biztonsági fokozat
szemmel veri az ellenséget:) ellenáll „alkalmi betörõk” testi erõvel történõ betörési kísérletének háromperces teljes
körû mechanikai védelemmel rendelkezik
  speciális vasalati elemek, felfúrás elleni védelem, zárható kilincs, P2A biztonsági üvegezés körbefutó vasalati részek, zárható kilincs, P4A biztonsági üvegezés
  kb 20 % felár az alapkivitelhez képest kb 35 % felár az alapkivitelhez képest

A fent bemutatott százalékos felárak a fa/alu ablakokra vonatkoznak. Műanyag ablakoknál a felár százalékos aránya magasabb, vagyis ott még nagyobb felárral kell számolnunk, hogyha igazán biztonságos szerkezetet szeretnénk.

Beépítési páratartalom

Érdemes arra is odafigyelni, hogy a nyílászárók beépítésekor a páratartalom ne legyen 65 % feletti, mert a nagy nedvességtartalmat a fa magába szívja, megduzzad és ez örökre látszódni fog, a sarokkötések elmozdulhatnak.

Valóban átlátszó, pollenszűrős rovarháló

nyílászáró, árnyékolástechnika

A különbség a 4PLUS pollen szövetek (balra) és a hagyományos rovar szövetek (jobbra) jól látható.

forrás: Mantu stúdió

Az ultra-finom 4PLUS szövet kb. 30%-kal növeli a fényáteresztő képességet egy hagyományos rovarháló szövethez képest. Nyáron sokkal komfortosabbá teszi az éjszakai szellőztetést. A pollen-védelem hatásának alapja egy új, speciális bevonattechnika, mely segítségével 86%-kal kevesebb pollen kerülhet be a lakótérbe.

Schlotterer Retro Lux 80 S újfajta lamellás árnyékoló

nyílászáró, árnyékolástechnika

forrás: http://www.proidea.hu/schlotterer-sonnenschutz-systeme-gmbh-228715/retrolux-80s-arnyekolo-344710/a_27_d_1_1301671999577_schlotterer_retrolux_80s_arnyekolo.pdf

A lamellák úgy vannak kialakítva, hogy a rövid hullámhosszú, nagy hőenergiájú sugárzást visszaverjék, a látható fény hullámhossz tartományába eső sugarakat viszont beengedjék a helyiségbe. Az eredmény az, hogy többé nem kell választani a hőség és a sötétség közül.

HD üregszigetelés

Új építésnél és felújításnál is sok fejtörést okoz az árnyékolástechnikai eszközök megfelelő beépítése. Kell ugyanis egy doboz, amibe belefér a feltekert zsaluzia, ennek azonban úgy kell biztosítani a helyét a falban, hogy ne legyen hőhidas a szerkezet. Vagyis, hogyha a felszerelés helyén nem hőszigeteljük a szerkezetet vagy az áthidalóból kivágjuk a doboz helyét az semmiképp nem jó megoldás.

Ha zárt cellás XPS hőszigetelést használunk - ez nem veszi fel a vizet- az már egy jó törekvés, de a legtöbb esetben nincs neki elég hely és még így is lesz egy hőhíd, ami akár penészedést is okozhat.

Erre kínál megoldást az úgynevezett HD szigetelés. A szendvics szerkezetű HD hőszigetelésben a panel egy fehér szálas anyag, aminek a hőszigetelő képessége elképesztő (egyébként a nagyvárosi legenda az, hogy ez a kerámia alapú szálas anyagot égették ki panelekké és ebből volt az űrsikló hőszigetelése is), de a megfelelő tartás biztosítása végett kell 2db XPS lemez közé beépíteni.

nyílászáró, árnyékolástechnika

A képen a HD szigetelésen kívül az is látszik, hogy a vakolható kivitelű dobozok első felén is xps van, de ennek csak a tapadó felület létrehozás a funkciója, nem a hőszigetelés. A kép a Mantu stúdió bemutatótermében készült.

A HD ára a doboz hátára integrálva 15/20/25/35 mm-es vastagságban egységáron 50 euro/fm, vagyis 290 Ft-os árfolyammal számolva 14 500 Ft folyó méterenként.

Legyen rovarháló? Legyen árnyékoló?

Nem egy technológiai bravúr, de nagyon ötletes megoldás, hogy ma már olyan tokszerkezetet is lehet választani, aminél a rovarhálónak és az árnyékolónak biztosítva van a helye, így ha a tulajdonosok elsőre nem tudnak dönteni, akkor még később, a használat során is ráérnek kitalálni, hogy adott ablakhoz valójában szeretnének-e kiegészítőket is csatlakoztatni.

é z s é konszignációk külső nyílászárókra

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen konszignációkat készítünk a tervezéskor. Ez az építészeti tervdokumentációnak egy meghatározó része, ugyanis ez tartalmazza a műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részletterveit és meghatározza azok gyártási adatait. Elengedhetetlen a kivitelező jó, és számonkérhető munkájához, valamint ababn is segít, hogy reális költségvetést lehessen készíteni az épületre, be lehessen kérni igazi árajánlatokat.

Kattints a képre és megjelenik a tervrajzmegjelenítő, ahová külső nyílászárók konszignációját töltöttük fel mintaként!

nyílászáról, árnyékolástechnika

A konszignációk az építész kiviteli terv részeként szoktak elkészülni, nézd meg összeállításunkat, hogy ezenkívül mi kell még egy kiviteli tervhez és miért tartjuk fontosnak, hogy ne csak engedélyezési terv készüljön!