Vizsgáljunk meg néhány fontos részletet; -teljesség igénye nélkül- a hőszigetelés ragasztását, a hőszigetelés anyagát és a hőszigetelő polisztirol védelmét.
A hőszigetelés rögzítése:
Ragasztani -bármit, bármivel- csak tiszta (stb.) felületre lehet. Ha nem tiszta a hordozó alap, akkor a ragasztó a szennyeződésre kerül és azzal együtt engedi el az alapot. Ezen a dübeles rögzítés-kiegészítés is csak annyit segít, hogy egy ragasztott és dübelezett rendszer nem esik le a házról, de a rendszer alappal való tökéletes együtt dolgozása nem teljesül.
Több évtizedes és általános szabály a „perem + pont” ragasztás. Pl.: a dryvit hőszigetelő rendszer rendszergazdájának legrégebbi magyar kiadványa -1975- is rögzíti; a ragasztás lehet teljes felületű, vagy a táblák szélein + azon belül pontokban. Élő EU-s előírás, hogy a ragasztás legalább a hőszigetelőlap 40%-án történjen. A csak pontokban ragasztott rendszer nem jó!
Miért fontos ez és miért aktuális kérdés ma is?
A csak pontokban ragasztott hőszigetelés alsó-, felső- és ablakkávákba kerülő szélei „nyitottak”. Szabad az út nedvességnek, rovaroknak, bogaraknak, tűz esetén a gyújtó lángnak és az égést tápláló levegőnek. Ha szabályos a ragasztás, akkor a kérgesítéssel együtt biztonságban van a polisztirol.
Tévedés, hogy a hőszigetelés mögül ki kell szellőztetni a párát! Ha légmozgás volna a hőszigetelés mögött, akkor töredékére csökkenne a hőszigetelés hatékonysága és szabad az út...
A rendszerragasztók, a polisztirol és a vékonyvakolatok úgy kerültek összeállításra, hogy közel egyforma a páraáteresztő képességük és mindegyik anyag könnyebben engedi át a párát, mint a természetes fa, amire azt mondja a közbeszéd, hogy lélegzik.
A csak pontokban ragasztott rendszer hőszigetelő tábláinak szélei nincsenek rögzítve, így nincsenek sem alátámasztva, sem szélszívás, vagy hőtágulás „ellen” biztosítva. Az ilyen konstrukció rövid időn belül repedezni kezd. Ezen a dübeles rögzítés-kiegészítés sem segít, hisz a legfeljebb 50 cm-ként dübelezett táblák ilyen hosszú szakaszon is képesek mozgásra ragasztás elhagyása esetén.
Mit tud a polisztirol (EPS) hőszigetelő?
Kiváló hőszigetelő, grafitadalékos változata különlegesen hatékony. A gyapotos megoldás nem szigetel jobban.
A polisztirolos tízszer könnyebb a gyapotos rendszernél, így alig képez terhet.
A polisztirol állandóan vízzel érintkezve, legfeljebb 4% nedvességet képes felvenni, szemben a nyitott szálszerkezetű hőszigetelőkkel, amelyek olyan mértékben képesek elvizesedni, hogy hőszigetelésük töredékére csökken.
A polisztirol hőszigetelők felületre merőleges húzószilárdsága a legnagyobb szélviharoknak is ellenáll, a szálas hőszigetelők csak dübelezéssel képesek erre.
A polisztirol tűzvédelmi osztálya „E”, míg a homlokzati hőszigetelő rendszerbe beépítve „B”.
A jól megépített rendszer mérsékelten füstfejlesztő (s1), csepegve nem ég (d0). A rendszer tűzterjedési határértéke meghaladja a 45 percet.
Mivel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) csak tűzterjedési követelményeket támaszt a homlokzati rendszerekkel szemben, így ez a határérték teljes biztonságot nyújt. Lásd pl.: a közelmúlt tragikus paneltűzét (2009, Miskolc), ahol a független szakértői intézet képviselője úgy nyilatkozott: „100% biztonsággal állítható, hogy a polisztirolos hőszigetelő rendszer nem terjesztette a tűzet.” A tűzvédelmi szakértő nyilatkozta a sajtótájékoztatón, hogy Miskolcon „a tűz a hatodik emeletről a hetedik emeletre a homlokzati hőszigetelés nélküli loggián terjedt tovább!” A hőszigetelés nélküli homlokzat kockázatosabb, mint a hőszigetelt? Az élet ezt látszik igazolni.
A gyapotos hőszigetelő rendszerek legtöbb esetben nincsenek homlokzati tűzterjedésre minősítve, pedig az éghetőség és a tűz terjesztése két különböző kategória!
Egy m2 10 cm-es polisztirolos rendszerben kb. 1,5 kg nehezen éghető, önkioltó anyag van, míg ugyanilyen méretű homlokzati szálas hőszigetelőanyag éghető ragasztótartalma kb. 1,5 kg. (Elgondolkodtató?)
Kéreg mögött milyen veszély van?
A jól megépített polisztirolos homlokzati rendszerek kérgesítése a hordozó alapról indul (alul, felül, ablaknál, stb.) és folytonos a teljes épületen. Nem jut sem a rendszer mögé, sem a hőszigetelő anyagba nedvesség, bogár, rovar, vagy oxigén, ami tűz esetén képes volna az égést táplálni. Ha folytonos a kéreg, levegő nélkül nincs égés. Ha tűz van, a polisztirol elolvad, a biztonságos kéreg mögött lecsorog a lángok alatti magasságig és nem történik semmi. Ha jól van megépítve!
Ha nem jól? Lásd a miskolci esetet, még a szabálytalanul kivitelezett polisztirolos hőszigetelő rendszer sem terjesztette tovább a tüzet! – nyilatkozott a független vizsgálóintézet szakértője.