Túl nehéz
Tény, hogy a beton cserepek 45 kg-ot a kerámia cserepek 31 kg-ot nyomnak négyzetméterenként. Ez utóbbi adat a legkönnyebb verzióra vonatkozik, létezik 60 kg-os kerámia fedés is, de például a hagyományos szalagcserép 45kg-ot nyom négyzetméterenként, ha száraz. Nem szabad megfeledkezni az égetett agyag vízfelvételéről sem, ami akár 10 % is lehet. Máris nehezebb a kerámia...
Milyen erős faszerkezet kell az egyes cserepekhez? Ha figyelembe vesszük a hóterhet vagy a nagyobb viharokban házunkat sújtó szélterhet, már meg is háromszoroztuk a szerkezetre jutó terhet. Bizonyára láttak már olyan régi háztetőt, ahol a fedés úgy feküdt a szarufákon, mint egy ruhaszárító állványra dobott lepedő. Érdemesebb a vastagabb cseréplécet beépíteni, még ha elviekben nem is szükséges.
Baj egyáltalán, ha nehéz a cserép? A nagyobb tömeget a szél nehezebben emeli meg, tehát jobban ellenáll a viharnak. Napjaink időjárásában ez jelentős előny. Persze helyes kivitelezés esetén le van csavarozva kb. minden harmadik cserép, de ez legtöbbször elmarad, így továbbra is a súlyban bízhatunk. Könnyű anyagra vannak más megoldások. Acél lemezből készült kőzúzalékkal szórt cserép mintázatú termékek sora van jelen a piacon, 10 kg alatti m2 súllyal; a bitumenzsindely szintén 10 kg környékén mozog; a korcolt lemez fedés pedig modern és rendkívül esztétikus látványt nyújt.
Szétfagy
A legtöbb panaszt a „békéscsabai mázas” vagy a bátaszéki cserépről hallom. Ezek több mint 20 éve kerültek fel a tetőkre, és bizony egyre több tulajdonosnak okoznak fejtörést, maximális bizalmatlanságot okozva ezzel a kerámia termékek iránt. A jó hír, hogy ezeknek a cserepeknek a gyártása megszűnt, a gyártósorokat és a technológiát korszerűsítették. Az alapvető probléma az alapanyag tömörsége volt. Ha az agyagot nem préselik kellően össze égetés előtt, akkor a cserépben apró légrések maradnak, amibe bejutó vízmennyiség fagyáskor olyan térfogat növekedéssel jár, hogy szétfeszíti az őt körülvevő anyagot. A másik probléma az úgynevezett mészkukac. Ez azért nagyon kellemetlen, mert legtöbbször az új cserepeken nem is látszik, csak az első eső után pattognak ki, és kagyló formájú sérüléseket hoznak létre a felületen. Az új gyárakban már mindkét hibát kiküszöbölték, a préselést speciális robot végzi, a kitermelt agyagot pedig egy éves pihentetés után szárítják, majd porítják, homogenizálják, így a mészkukacot okozó darabkák olyan kicsivé válnak, hogy nem jelentenek már veszélyt, újranedvesítik az agyagot, és indulhat a gyártás. (vannak még köztes lépések, de ennyire nem merülnék bele). A kemencéket is korszerűsítették, égetés folyamán nem deformálódik a cserép, és méretpontos marad, valamint nincsenek színeltérések. A kivitelezőinktől mindig kérek visszajelzést a termékekről amivel dolgoznak, és eddig nem tudtak rosszat mondani az új gyárakból kikerült kerámia cserepekre.
Moha
Mohásodás akkor alakul ki, ha a cserép felületén megül a por, ez kiváló táptalaj a moha szaporodásához. Már minden cserépgyártó kifejlesztett erre felületi bevonatokat, amik „csúszóssá” teszik a tetőfedő anyagunk felületét, tömítik az apró pórusokat, így az eső egyszerűen lemossa a lerakódott szennyeződést. Nem mindegy, hogy a házunk milyen környezetben fekszik, erdős területen szinte elkerülhetetlen a jelenség, de itt talán nem is akkora baj, ha a ház a természet részévé válik. Minden esetre a moha csökkenti a fedés élettartamát, többek között ezért is érdemes 3-4 évente karbantartást végezni a tetőn.
Egy másik oka a mohásodásnak, ha a tető nincs megfelelően átszellőztetve, azaz a tetőfólia és a fedés között nem biztosított a légáram (nincs szellőzőcserép és gerincszellőzés). Ebben az esetben a cserép alá beszoruló pára folyamatosan nedvesen tartja a (kerámia) cserepet. Ez párosul a lerakódott porral, és két éven belül megfeketedik az újonnan téglavörös tető. Persze sokan felárat fizetnek a megfeketített, azaz antikolt cserepekért, hát ez egy olcsóbb megoldás, de kevésbé tartós.
Könnyen törik
Ez főleg a beépítéskor jelent problémát, és a beton cserepeknél hallok róla gyakrabban. A préselési eljárás a beton termékeknél nem a faggyal kapcsolatosan jelentkezik, hanem a szilárdságában. Bizony van különbség a gyártók termékei között, és ha az árkülönbségeket nézzük, a drágább termék esetében nem feltétlenül a márkanevet kell megfizetni, hanem minőségi pluszt is tartalmaz.
Végül még egy jó tanács: bármilyen cserepet is választanak, a kivitelezőt jól kell megválasztani. A legjobb anyag beépítését is el lehet rontani, és sajnos nagyon sok „szakemberrel” találkozok, akik a kellő tudás nélkül vállalnak el kivitelezéseket, rendkívül olcsón. Persze a baj csak utólag derül ki, a javítás költséges, sok idő, és nem lesz olyan jó, mintha már az elejétől jól dolgoztak volna.