A 3000 lakosú gerecsei községbe vezető 1-es út ugyan rossz állapotú, de kicsi rajta a forgalom és nagyon szép dimbes-dombos tájakat szel át. Így hát öröm volt a Komárom alatti Duna-szakaszon, közvetlenül a folyó mellett elterülő Süttőre megérkezni. "Napi parancsba" azt kaptam, hogy mintát hozzak a homlokzatburkolásra való kövekből, továbbá, hogy utána nézzek, vajon érdemes-e egy 80-100 cm magas támfalat kövekből, nem pedig betonból megépíteni. Kezdjük a könnyebbik felével, az építési kövekkel!
A falu határában lévő megmunkáló és raktártelepen, ahol az iroda is van, nem volt még mutatóban sem ilyen kő, ezért egy kedves Travertines munkatárs felvitt a kőfejtőbe. Erről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy már a II. világháború előtt is működött, akkor még emberi erővel is fejtették itt a messze földön híres süttői travertint, azaz édesvízi mészkövet. A háború után bezárták az üzemet, ami új tulajdonosok irányításával bő 15 éve kezdte meg újra a kitermelést és az értékesítést. Ma már gyémánt vágófejű eszközökkel hasítják a nagy táblákat. Az innen kinyerhető, fehér színű, kemény mészkő fagyállóságának és a viszonylag könnyű megmunkálhatóságának, valamint tetszetős kinézetének köszönhetően népszerű falazó-, és díszítőelem az építőiparban.
Emberfej nagyságú,
így jellemezték azokat a teljesen alaktalan köveket, amiket támfal építéshez ajánlanak. Persze mi emberek is különbözőek vagyunk, hát még ezek a kövek, szóval az említett jelző csak a középméretre igaz, de az a jó, hogyha a vevő hajlandó kifáradni a bányába (Budapesttől kb 65 km), akkor egy nagy kupac kőből kiválogathatja a neki tetsző darabokat. 1 tonna 7500 Ft-ba kerül és kb 3 m2 fal húzható fel belőle. Ha azt vesszük, hogy a beton esetében maga az alapanyag kb 12 000 Ft/m3, akkor a 3 m2 hosszú 25 cm vastag betonfalra 9000 Ft-os költség jön ki. Igen ám, de a kőhöz tengernyi habarcs kell, a betonozáshoz meg zsaluzat és pumpa, és még azt is ki kell találni, hogy melyik a gyorsabb, úgyhogy, ha a költségek alapján döntünk, akkor az Zsolt reszortja. De tisztán esztétikai és környezeti szempontból én természetesen az általam kiszemelt kőkupacra szavazok.
Változó méretű, alaktalan építési kő
Nagyobb méretű köveket is lehet választani (mondjuk HIFI nagyságú), de ezeknek tonnája 20 000 Ft. A Süttői Travertin szállítást is vállal. 15 tonna kapacitású nyerges vontatóval kb 80 000 Ft, kisplatós teherautóval pedig kb 25 000 Ft-ba kerül egy pesti fuvar.
Útközben azt is megtudtam, hogy a lelőhelynek kb a 70 %-a vár még kitermelésre, ami azt jelenti, hogy egyhamar nem teszik ki az elfogyott táblát.
Homlokzati kövek
Sajnos kiderült, hogy készleten nincsen 4 cm vastag falazásra alkalmas kő, mert kevesen vásárolnak belőle. Készítenek ugyan ilyet egyéni megrendelésre, de így vastagsági felárat kell fizetni, ami a 2 cm-es "alap termékhez" képest 2 x 1650 Ft.
Maradnak tehát a vékonyabb, ragasztással rögzítendő darabok. A megmunkálást tekintve az alacsonyabb árfekvésűek mind hosszra soroltak, ami azt jelenti, hogy fix magasság és vastagság mellett a darabok hossza eltérő és emiatt gazdaságosabban gyárthatók.
A rusztikus hatású érdes felületű sprengelt 7700 Ft/m2-től (10/2, azaz 10 cm magas, 2 cm vastag) kezdődik. A 10/1-es ugyanennyibe kerül, a csökkenő magasság (5 vagy 7 cm) pedig pár száz forintos plusz tételt vonz maga után.
Sprengelt süttői mészkő
Ennél valamivel drágább a travertin csiszolású, amin vízszintes minta rajzolódik ki. (A travertin csiszolás gyakorlatilag azt jelenti, hogy megmarad a kő eredeti mintázata. A mészkő csiszolásnál a kő felhős mintázatú lesz, ez látható a későbbi, párban szereplő képeken.) Az adott épület határozza meg a kiosztást, a 30 cm magas darab például 8750 Ft.
Travertin csiszolású tömítetlen süttői mészkő
Tömített vagy tömítetlen?
Tömített köveket kétkomponensű műgyantás kezeléssel hoznak létre. Ezen belül is lehet mattra csiszolt, vagy fényezettet választani, utóbbi kültérre nem ajánlott, mert hamar elveszti a fényét. Az alábbi fotókon látható 30/2-es matt kő ára 8500 Ft/m2, a fényezett felára pedig 650 Ft/m2. A tömítés lényegében egy bevonat a kő felületén, ami elzárja a pórusokat és ettől egészen más megjelenésű lesz a kő. Nekem természetessége miatt jobban tetszik a mélyen pórusos tömítetlen.
Fényezett és matt fényűre csiszolt tömített süttői mészkövek
A kövek védelmét több ezer évvel ezelőtt is megoldották, csak akkor még nem impregnálószereket, hanem vizet és súrolókefét használtak. Kemény köveknél mai körülmények között sincsen feltétlenül szükség az impregnáló szerekre. Megterheljük velük a környezetet egyszer a gyártáskor, másodszor pedig amikor a leoldódáskor az élővizeinkbe kerülnek.
Ha azonban mégis impregnálással szeretnénk védeni a követ a szennyeződésektől, akkor jobban járunk, ha tömített kövünk van, mert ez sokkal kevesebb impregnálószert "iszik be". A Travertinben elmondták, hogy az impregnálásnak csak akkor van értelme, ha évente megismételjük. Ez esetben először egy olcsóbb alapozót érdemes felvinnünk a száraz, tiszta felületre (5-6000 Ft/l), majd ezt követi a 8-10 000 Ft/l árú impregnálószer, amiből 1 liter tömített csiszolt felület esetén kb 20 m2-re elég. A sok évente egyszer esedékes tisztítást azonban nagynyomású tisztítóval is elvégezhetjük.
Biztos, hogy süttői?
Süttőn nem találtam pont olyan követ (4 cm vastagságú falazásra alkalmasat elfogadható áron), ami az épülő ház homlokzatára eredetileg be volt tervezve, ezért tovább keresgéltem.
Köztudott, hogy a süttői követ hamisítják, ami azt sejteti, hogy biztosan kiváló. Ezzel nem is szállnék vitába, azt azonban muszáj elárulnom, hogy van, ahol büszkén árulnak török vagy római travertint. Utóbbi nagyon drága, a török viszont olcsóbb, mint a süttői. Sőt, további előnyökről is értesültem...
A Balkan Stein-nél hívták fel a figyelmemet arra, hogy a 2 cm vastagság nem éppen ideális, mert a ragasztáshoz már túl nehéz, a kapcsozáshoz viszont túl vékony, ekkor ugyanis oldalról 8 mm átmérőjű lyukakat kell fúrni, a két oldalt hagyott 6-6 mm viszont könnyen eltörik.
Kapcsozás vagy ragasztás?
Ragasztás! De miért is? Kapcsozással ugyan átszellőztetett burkolat is készíthető pl(kőzetgyapot hőszigeteléssel), nagyobb magasságokban és nagyobb kőlapokat is lehet használni, pontosan burkolható és bizonyíthatóan tartós a burkolat. Csupa előnyös tulajdonság... akkor mi vele a baj? Leginkább az, hogy nagyon drága (több, mint kétszer annyiba kerül, mint a ragasztás): köszönhetően a vastagabb kőnek, a rozsdamentes kapcsoknak és a bonyolultabb, lassabb kivitelezésnek. Úgyhogy marad a ragasztás, feltéve, hogy nem kell 13 méteres magasság felé mennünk.
A Balkan Stein által forgalmazott török kő erősebb, mint a süttői, ezért abból könnyűszerrel készítenek vékony, ám de igen hosszú táblákat. A tipikus vastagság 1 cm, amire kidolgoztak egy kiváló ragasztásos módszert: hőszigetelésre is fel tudják rakni. Náluk az 1 cm vastag, 30 vagy 40 cm széles, soros hosszú travertin (fényezett vagy matt csiszolt) nettó 7000 Ft/m2.
Engem meggyőztek, hogy akkor pusztán az árakat tekintve érdemes lenne ilyen anyagból dolgozni, meg a hozzáállásuk is tetszett, hogy azzal is foglalkoznak, hogy mégis hogyan varázsolódik fel a falra a tőlük megvásárolt kő. Oly annyira foglalkoznak, hogy kivitelezést is vállalnak.
Rossz érzés csak azért van bennem, mert - a süttői túra után - szívem szerint inkább a hazait választanám.
Kapcsolódó témák:
Hát én immár mit válasszak? Bevásárló körút az épülő családi ház megrendelőivel 1.rész
Hát én immár mit válasszak? 2. rész avagy még egy lépéssel közelebb a homlokzatburkolat kiválasztásához