A konferenciát Dr. Szaló Péter nyitotta meg egy új meghatározással: A globális költség fogalmával. Ez nem más mint az épület teljes élettartama alatt felmerülő összes költség, amire a költség optimalizáció számításnál lesz szükség.
Milyen épületet, hogy éri meg felújítani?
Erre keresi a választ az Energiaklub, honlapjukon típusházak típusfelújításaihoz megtérülési számításokat találhatunk: http://kuszobonafelujitas.hu/szamoljon
A számítások eredményeképp azt láthatjuk, hogy önmagában egy ablakcsere még nem hoz elégséges megoldást, a komplex felújítások a valóban megtérülő beruházások.
Érdekesség még, hogy Magyarországon az energetikailag előírt minimum követelmények 55% -al rosszabbak mint a megtérülő költségoptimalizált szint!!!
Hasonló témában korábban mi is készítettünk egy tanulmányt, új épületek építése esetén: Mennyire legyen energiahatékony a ház, amit építtetünk?
Győrszabadhegyi passzívház
Következő izgalmas rész Boros Károly előadásában a Győrszabadhegyen épített passzív családi ház építésének bemutatása volt. Sajnos képet nem találtam az épületről a Passzívházépítő Kft honlapján http://passzivhazepito.hu, úgyhogy más épületek kivitelezési képein keresztül mutatom be az elhangzott érdekességeket, tapasztalatokat!
Fontos adat, hogy az épület ára bruttó 300.000 Ft/ nettó m2 re jött ki, ebből is látszik, hogy Boros Károlyék is nagy hangsúlyt fektetnek a költség optimalizációra, célként tűzték ki, hogy megfizethető árú passzívházakat építenek. Nézzük, ők, hogy csinálták!
A bemutatott ház falazata 30 cm Porotherm fal volt 30 cm grafitos EPS hőszigeteléssel. A drága lábazati Foamglass hőhídmegszakító helyett ők is 2 sor Ytongot alkalmaztak.
Passzívházaknál az ajtók, ablakok a hőszigetelés síkjába kerülnek, ezért a nehéz nyílászárók, mint az erkélyajtók megtartásához korábban külön rögzítési tervet kellett készíteni, méretezett vasalatokkal. Más kellett téglához, más kellett betonhoz, bonyolult volt és drága. Ehelyett alkalmazzák Károlyék az 1 sor síkból kiemelt Ytongra, majd Purenitre ültetett nyílászárókat, megspórolva az ajtó önsúlyából adódó „túlméretezett” vasalatokat és azok költségét. Ennél a megoldásnál csak szélszívásra és –nyomásra kell méretezni a nyílászárót tartó vasalatokat.
Nem árt tudni, hogy Purenitből a táblásat érdemes megvenni és helyszínen vágni, mert fajlagosan olcsóbbra fog kijönni az ára.
Megvalósították a passzívház építők rémálmát is, a helyszínen készített „passzív” padlásfeljárót, ami, hála a megfelelő mennyiségű légtömör szalagnak és a gondos kivitelezésnek nem vált a Blowerdoor teszt kárára.
Ezzel a problémával mi is szembesültünk, mi az alábbi megoldást alkalmazzuk (a kiragadott megoldás nem passzívházhoz készült!):
Sőt mi több a ház légtömörsége jobb lett a PHPP-ben figyelembe vett értéknél, ezért az új értékkel újrakalkulálva a grafitos hőszigetelés helyett csak olcsóbb mezei eps-t kellett beépíteni.
A maradék polisztirolt ledarálták és a gépészeti csövek hőszigetelőanyagaként felhasználták, így nem vették meg az előregyártott drága polisztirol csőidomokat, hanem a csöveket eldobozolták gipszkartonnal és beöntötték a polisztirol gyöngyöket.
Az épület üzemel és remekül teljesíti a hozzá fűzött elvárásokat 14-15 fok alá nem hűl fűtés nélkül sem, árnyékolás nélkül sem nem melegszik 26 foknál melegebbre.
Épül az első budapesti 100 lakásos passzív társasház!
Erről mesélt Pólus Károly építész, Archikon Építészirodától.
Képek forrása:http://archikon.hu/epuletek/100_lakasos_passzivhaz.47.html?&pageid=16&typeid=5
Önkormányzati beruházásként épül a XIII. kerületben ez a tényleg fenntartható, 100 bérlakást magában foglaló épület. Nagy örömmel üdvözöltük a projektet, talán lassan elindul egyfajta szemléletváltás a beruházások minden szintjén.
A helyszín egy saroktelek, 3 külön épületszárny, 3 külön minősítés. Az épület árnyékolását dél felé az erkélyek hivatottak megoldani, a belső oldalakon pedig a közlekedők, sajnos a tervezett zsalúziák forrás hiányában egyelőre nem lesznek beépítve, csak a tokjuk. Az épületek hőburka csak a lakásokra terjed ki, a közlekedők nyitott rendszerűek. További érdekesség még, hogy a mélygarázs nem az épület alatt van, hanem a belső udvar parkja alatt rejlik. Az épület fűtése talajkollektoros hőszivattyúval fog történni. A homlokzatra 25 cm EPS grafit került, a homlokzati tűzterjedési gátaknál pedig kőzetgyapot. Szakmai érdekesség, hogy adott beépítési szituációra is lehet az ÉMI TÜV – nél minősítést szerezni.
Felmerült a passzívházaknál gyakran előkerülő kérdés, hogyan dübelezzünk 25-30 cm hőszigetelést, mennyibe is kerül ez. Ennél az épületnél csak a dübelezés 10 millió forint volt! Mikor ez elhangzott vita alakult ki, hogy szükséges – e egyáltalán, hisz a ragasztó is elbírja a táblák súlyát, ellenáll a szélszívásnak is, nem –e volt kidobott pénz?
Erre a vitára a konferencián ugyan nem került pont, de a személyes tapasztalatunk és álláspontunk az, hogy igenis kell! Nem a táblák súlya vagy a szélszívás miatt, ezeknek tényleg ellenáll a ragasztó (egy bizonyos épületmagasságig), hanem a PÁRNAHATÁS miatt. Ez azt jelenti, hogy nagy, 15-20 cm hőszigetelésvastagság felett a hőszigetelő táblák belső és külső oldala közötti hőmérsékletkülönbség akkora lesz, hogy a táblák meghajlanak, felpúposodnak, a táblák közötti rések kitágulnak, a táblák köze pedig hőhidas lesz, később pedig a vakolaton is ki fognak rajzolódni a táblák illesztései. Emiatt keletkező feszültséget felvenni és ezáltal úgymond síkban tartani a táblákat csak a dübel képes. Az általunk tervezett és most általunk kivitelezendő családi háznál mi is találkoztunk ezzel a problémával. A tervezés és kivitelezés tapasztalatait egy későbbi cikkünkben ismertetjük majd!
De hogy csökkenthetjük a dübelezés költségét? Az a probléma, hogyha átlépjük a bűvös 20 cm-es hőszigetelés vastagságot a dübelek ára hirtelen megugrik, már nagyságrendileg nem 100 Ft-ért kínálják darabját hanem 1000 Ft-ért. Egy családi háznál is elérheti ez a költség a 2 millió forintot, főleg, ha még egy burkolat súlya miatt is be kell sűrítenünk a dübelezést!
é z s é tippek:
- Hőszigetelés két rétegben, 50-50%-os átlapolással, Ebben az esetben az alsó réteget kell dübelezni, a felsőt elég az alsóhoz PUR ragasztóval ragasztani.
- Hőszigetelés egy rétegben, ez esetben a felragasztott hőszigetelésbe dübeltárcsa méretű lukakat vágunk 15 cm mélységig (például PUR ragasztónk fém flakonja épp ekkora...:)) , dübelezünk a 20 cm hőszigetelő táblához való olcsó dübellel, majd a korábban kiemelt hőszigetelő hengert visszaragasztjuk.
Mindkét megoldás hőhídmentes, párnahatásbiztos és nem igényel speciális drága dübeleket.
A Talhalle meteorológiai központ új épülete, norvég passzívházak
Előadó: HaavardSkarstein építész, Pir II. Építésziroda, Oslo, Norvégia
http://www.pir2.no/prosjekter/hytte-tjome/
Összehasonlításképpen nézzük csak meg hol van Norvégia! 71-57 szélességi fokok között, csakúgy mint Alaszka vagy Szibéria. Télen a hőmérséklet elérheti a -51 fokot, míg nyáron előfordul a 34 fok is, hisz ilyenkor a nap nem megy le. Az éves átlaghőmérséklet 8 fok. A Pir II építésziroda alapvetően Dél-Norvégiában dolgozik, aminek az az oka, hogy arra emberek is laknak. :)
Ízelítőnek egy norvég irodaház, ahol a munkahelyek nyugat felé vannak tájolva és az épület tömege, árnyékoló spalettái káprázás mentes munkahelyet biztosítanak a 8tól 4 óráig tartó munkaidő alatt. A belső terekben a burkolatok világosak, hogy szórják a fényt.
Eztán következett az Oslói meterológia központ bemutatása. A felhasznált anyagok fa, beton és újrahasznosított perforált alumínium a homlokzaton. Az épület egy meglévő intézet bővítése 400 m2 szerverszobával és 300 m2 irodával. Mivel a szerverek rengeteg hőt termelnek ezért az épületet inkább hűteni kell, mint fűteni.
A norvég családi házakról is esett néhány szó, ezeket rendszerint fából építik, hisz az van bőven arrafelé. A bemutatott épület 51 cm vastag hőhídmegszakított, eltolt, kétoldali fa tartóvázak közé fújt cellulóz hőszigeteléssel készült.
Fűtésként előszeretettel használnak kandallót, mely hőjének 40 %-át azonnal felhasználják, 60 % pedig tárolóba kerül, melegvíz készítéshez pedig napkollektorokat tesznek a tetőre. Ezeket még kiegészítették egy szennyvíz hővisszanyerő készülékkel.
Szegedi nyolclakásos passzív társasház
Előadó: Abou-Abdo Tamás DLA, építész
http://epiteszforum.hu/passziv-tarsashaz-szegeden
Az épület különlegessége, hogy üzleti céllal épült! Tehát gazdaságossági, megtérülési szempontból helye van a passzívházaknak a piacon! Előző ok miatt az építési költségek leszorítása itt is meghatározó cél volt a tervezésnél. Az épület PHPP számítás és valós mért energiafelhasználása alapján passzívház szintű, minősítve nem lett.
Az épület falszerkezete vasbeton vázszerkezet, közte kitöltőfalazat YTONG Multiporból, födémje vasbeton koporsófödém, felette PIR hőszigetelés, amit olcsón beszerezhető sérült hűtőházi szendvicspanelek alkotnak. Az ablakok nagy része fix, ami szintén jelentős költségcsökkenést jelent, gyártója egy helyi cég az épület nyílászárói mindösszesen 6 M Ft-ba kerültek. A fűtést egy talajszondás hőszivattyú adja. Összehasonlításként egy ilyen igényszintű épületbe minden 2 szobás lakásba tennénk 2 split klímát és 1 kazánt, aminek ára 2x250.000 + 1 M Ft, azaz 1,5 M / lakás, ami 8 lakás esetén 12 M Ft. Ennyi pénzből fúrhatunk kényelmesen 6 szondát és vehetünk egy megfelelő hőszivattyút. A fiatalos, világos, átlátható terekhez minimális rezsiköltségek társulnak, ami hosszú időre versenyképessé, kiadhatóvá teszi a lakásokat. A lakásokat teljesen bútorozottan készítették. A projekt sikerét mutatja, hogy a ház felépüléséig az összes lakás kiadásra került! Remélem minél több hasonló befektetési célú beruházás lesz kis hazánkban és minél több befektető olvassa ezt a sikertörténetet!
