Passzívházak elterjedése Magyarországon ... van rá esély?

2009. február 12.

Február 5-én a Passzívházak és energiahatékony épületek szakmai konferencián átadták az első minősített passzívházat. Ez az esemény nagy sajtóvisszhangot kapott, sokakhoz eljutott a Szekér László által megtervezett szadai ház híre. Vagy talán annyi rémlik csak, hogy a hajszárítóval fűthető ház? Mindegy is, hiszen a mi szemszögünkből a lényeg nem az, hogy hol és ki tervezte a házat, hanem, hogy a különböző szakmák képviselőinek összehangolt munkája révén végre összejött a minősítés. Eddig jó néhány hazai ház minősítése azért bukott el, mert a Német Passzívház Intézet tanúsítványát csak utólag igyekeztek megszerezni az érintettek, és emiatt számos, a passzívház koncepció szempontjából kihagyhatatlan részlet maradt kidolgozatlan. Passzívház tervezésnél ugyanis a rendszerszemlélet elengedhetetlen. (Lásd a Hogyan spóroljam meg a gázszámla 90%-át? című írásunkat.)

Az első fecskék

Több ház minősítése folyamatban van, és van már körülbelül 20 olyan ház az országban melyek, ha el nem is érik, de megközelítik a passzívház színvonalat. Országos viszonylatban ezek a számok nem tűnhetnek túl jelentősnek, de dacoljunk kicsit a számok rideg valóságával. Az Európai Passzívházak Promóciójával foglalkozó projektre (Promotion of European Passive Houses, azaz PEP) szeretnék ugyanis hivatkozni, mely konkrét tapasztalatokra támaszkodva von le következtetéseit. A projekt 9 tagállamban 2005. januárjától 2008. januárjáig teljesítette küldetését. A résztvevők távlati célként azt fogalmazták meg, hogy 2015-re elérjék azt az állapotot, amikor a passzívházak a normális üzletmenet ('Business as usual') részét képezik, vagyis ezek a házak testesítik meg az átlagos megoldást. Az alábbiakban látható ábra szemléletesen mutatja, hogy mely országok (nem kizárólag a PEP-ben résztvevők) hol tartanak a lakáspiacon való egyeduralomhoz vezető úton.

passzívházak

Passzívházak térnyerése az új építésű házak piacán a különböző országokban[1]

Hazánk az ábrán rajta sincsen, akkor hogy kapcsolódik mindez a témához? Ennek a kutatásnak az eredményeit azért tartom fontosnak, mert elég csak ránézni a görbe exponenciális jellegére ahhoz, hogy elhiggyük az egyébként hosszú szöveg formájában is publikált megállapítást, mely szerint a kezdeti nehézségek után a piaci terjeszkedés sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válik, joggal lehetünk mi is derűlátók. A program lebonyolítói szerint a legnagyobb kezdeti nehézségeket a tervezési ismeretek és a kivitelezési gyakorlat hiánya, valamint a piaci szereplők elutasító magatartása jelentette. [1]

Konferencia dömping

Még mindig dacosak vagyunk? Ám legyen, akkor maradjunk a számok világánál és csak a megközelítésen változtassunk. Február elején egy hét eltolódással két passzívház konferenciát is rendeztek, és ha eltekintünk attól a szépséghibától, hogy minden bizonnyal a szervezők személyes ellentéteinek volt köszönhető a duplázás, akkor elégedettek lehetünk: a Francia Intézetben megrendezett eseményre 200 szakember volt kíváncsi, a Syma csarnokban tető alá hozott II. Magyar Passzíváz Konferencián pedig a bűvös ezres résztvevői létszámot is sikerült elérni. Kár, hogy ez a létszám még a szervezőket is meglepte… Úgy gondolom, hogy a nagy érdeklődést most már tettek is kell, hogy kövessék és ezt a többnyire igen színvonalas előadások, ahol a már jártas szakemberek átadták első kézből származó tapasztalataikat- mindenképpen megkönnyítik.

Gondok és áthidalásra váró problémák is akadnak azonban szép számmal. Azt hiszem a PEP projektben kinyilatkoztatott nehézségek hazánkban is jelen vannak. Készítettem egy felmérést építészek körében, melyben egyebek mellett azt is vizsgáltam, hogy mit tartanak az energiatudatosabb építészet meggyökeresedéséhez vezető úton a legfontosabb feladatoknak. Azt az eredményt kaptam, hogy a szakmai továbbképzés az elsődleges, a feladatok listáján ezt követi az állami támogatások eszközskálájának és volumenének, valamint a közoktatás színvonalának növelése, majd pedig a tájékozottság elősegítése lakossági kampányok és minta projektek révén. Szigorítani kell a jelenleg érvényben levő szabványokat és ki kell szélesíteni a kedvezményes banki hitelek által nyújtott lehetőségeket is. A résztvevőket leginkább a fosszilis energiahordozók árának támogatására irányuló kérdés osztotta meg, a válaszadók valamivel több, mint a fele gondolja úgy, hogy ezek támogatását meg kellene szüntetni. Ami a passzívház specifikus támogatások hiányát, a még mindig nagyon alacsony követelményértékeket előíró szabványokat és a fosszilis tüzelőanyagok árának mind a valóságtól, mind pedig Európától elrugaszkodott alacsonyan tartását illeti, tényleg pácban vagyunk.

Minősítés

Kevéssé köztudott az, hogy a Német Passzívház Intézet (PHI) most már nem csak passzívházakat, hanem azok komponenseit (pl. nyílászárók, hőszivattyúk), sőt passzívház tervező szakembereket is minősít. Debreczy Zoltánnak, a Magyar Passzívház Szövetség elnökének a személyében egyelőre csak egyetlen honfitársunk van, aki megszerezte ezt a „zertifikatot". Ugyanígy hiányzó láncszem az is, hogy hazai, itthon gyártott termékek közül még egy sem találtatott érdemesnek a tanúsításra.

A Német Passzívház Intézet már csak történelmi múltjának köszönhetően is, szent tehénnek számít, szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ehhez az intézményhez köthető az első passzívház megépítése (Darmstadt, 1991), és azóta is olyan vetélytárs nélküli egyeduralmat tart a térség piacán (lásd PHPP program), ami nem feltétlenül egészséges. Mi lenne ha Magyarországon megjelenne egy másik minősítő intézet, ezáltal megkönnyítve a minősítési eljárást és kordában tartva az árakat is? Ez még a jövő zenéje, és igaz ami igaz, ehhez nemcsak szervezésre, de felkészült szakember gárdára is szükség van. 

A passzívházak nagyobb publicitására mindenképpen jó hatással volt az év eleji gázválság, ami sokkolta az országot és rávilágított kiszolgáltatott helyzetünkre. A témával - hogy miért éri meg passzívházat építeni- külön cikkben is foglalkozunk - Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony házat építeni? -, de annyit röviden leszögezek, hogy ha képesek vagyunk nem sok, mondjuk 10-20 éves időtávlatban gondolkozni, akkor nincs az a szempont, ami eltántoríthat bennünket az energiahatékony, fenntartható otthon megvalósításától.

Kapcsolódó témák:

Kötelező lesz az energiatanúsítvány használt lakások eladásakor is 

Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás 2012-ben?

Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90%-át?

Mit jelent az A kategóriás ház?

címlap foto: http://4.bp.blogspot.com

1. European Embedding of Passive Houses, 2007 december (ábra 44. oldal)
http://www.europeanpassivehouses.org/