Passzívház
A passzívház fogalma az utóbbi pár évben vált Magyarországon is ismertté, ehhez a témakörhöz rengeteg anyag van a mi honlapunkon is, lássuk ismét, hogy a passzívház követelményeknek való megfelelést melyik 3 érték határozza meg:
- fajlagos nettó energiaigény max 15 kWh/m2/év (számított érték)
- fajlagos primerenergiaigény max 120 kWh/m2/év (számított érték; a magyar rendelet számításával ellentétben ebben nemcsak a fűtés és HMV készítés, de a háztartási berendezések energiaigénye is benne van!)
- légtömörség értéke 50 Pa nyomáskülönbség mellett max 0,6 1/h. Ez egy kivitelezés során mért érték, a Blower-door teszt eredménye. Egy ventillátor segítségével kb akkora túlnyomást biztosítanak, mintha az épület 100-150 m-rel magasabban helyezkedne el egy dombtetőn és ilyen körülmények között vizsgálják, hogy mennyire légtömör az épület, nincsenek-e tervezési vagy kivitelezési hibából (pl kábel átvezetések) adódóan olyan pontok, ahol kiszökik a levegő.
A hármas követelményértékből is látszik, hogy a passzívház tervezése és kivitelezése összetett dolog, ugyanakkor egy plusz garancia arra, hogy a kivitelezés valóban pontos és szakszerű legyen.
Sokaknak elsőre az a furcsa és megfoghatatlan a passzívház koncepcióban, hogy nincsen hozzá rendelve egy-egy technológia, hanem a végeredmény számtalan módon megoldható. Sokféle építőanyagból építkezhetünk és sokféle gépészeti rendszer közül választhatunk. Ajánlások persze vannak éppúgy az egyes épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozóan, mint ahogy a jó tájolásra és a tömegformálásra is.
A "mennyivel drágább egy passzívház?" kérdésre azért is nehéz válaszolni, mert sok tényezőtől függ. Összességében az a tapasztalatunk, hogy a passzívház szigorú követelményeit betartani nem mindenáron érdemes, de az alacsony energiaigényre mindenképpen törekedni kell. Sokszor tapasztaltuk már, hogy végletekig kiélezett hőhídmentesség csak drágán teljesíthető.
Passzívház kivitelezését 249 000 Ft + ÁFA/m2-től tudjuk vállalni.
é z s é passzívház
Alacsony energiaigényű ház
A "low-energy building", magyarul alacsony energiaigényű családi ház jelentése változott az idők folyamán és változik attól függően is, hogy melyik országban járunk. Épp ezért bátran kérdezzünk vissza, ha valaki alacsony energiaigényű házat fog nekünk tervezni, vagy építeni, netán ilyen házat szeretne nekünk eladni, hogy mégis mit ért alatta. Mi az é z s é építészirodában az alacsony energiaigényű ház alatt az értjük, hogy a fűtés nettó energiaigénye kevesebb, mint 40 kWh/m2/év. És egypár tulajdonság, ami már a tervezés során kézzel fogható:
- kompakt tömegformálás
- külső falak U-értéke 0,2 W/m2K (jelenlegi magyar követelmény 0,45 W/m2K, de ez várhatóan 2012-ben szigorodni fog 0,3 W/m2K értékre)
- tető és padlásfödém U-értéke 0,18 W/m2K (jelenlegi magyar követelmény 0,3 W/m2K)
- jól záródó nyílászárók 2 rétegű, low-E bevonatos üvegezéssel, üvegezés U-értéke 1,1 W/m2K
- alacsony hőmérsékletű hőleadó felületeket kiszolgáló hőtermelő rendszer
- épület "becsövezése", hogy később alkalmas legyen hővisszanyerős szellőztetésre és napkollektor által termelt napenergia hasznosítására
Összességében az alacsony energiaigényű épület túlszárnyalja a mai kor követelményeit, racionális áron megvalósítható és fel van készítve olyan ma is elérhető megoldásokra is, amik tömeges elterjedésére gazdasági okokból még egy kicsit várni kell. Az alacsony energiaigényű ház (fórumokon néha AE-háznak is említik) tehát minden szempontból értékálló.
<>Majdnem minden házunk alacsony energiás, erre specializálódtunk, ebben van a legnagyobb gyakorlatunk. A kivitelezési árak itt is sok mindentől függenek (alápincézett-e, van-e tetőtér, telekadottságok, gépészeti rendszer bonyolultsága, anyaghasználat), áraink 179 000 Ft+ÁFA/m2-nél kezdődnek!| tervezési referencia munkáink |  |
| kivitelezési referencia munkáink | |
A+ -os épület
A fogalom megértéséhez ismerni kell a hazai épületenergetikai követelményeket meghatározó 7/2006 TNM rendeletet. Ez a rendelet megállapít egypár minimum követelményt (a határolószerkezet U-értékeire vonatkozóan, ahogy azt már fent említettük is, valamint a teljes épület hőveszteségi tényezőjére vonatkozóan, illetve a nyári túlmelegedés elfogadható mértékét is megszabja).
A minimum követelmények meghatározásán kívül a használat jellege (lakóépület, iroda stb), és a felület/térfogat arány függvényében kategorizálja is az épületeket. A besorolás a fűtés, melegvíz készítés, hűtés és szellőztetés fajlagos primer energiaigénye alapján történik. A primerenergia az, ami után a számláinkat is fizetjük. A primerenergia értékét az határozza meg, hogy az adott épületre és lakókra jellemző energiaigényt milyen energiahordozóval (gáz, villany, fa stb), milyen hatásfokú berendezéssel állítjuk elő, és milyen veszteségi tényezők (szállítás, tárolás stb) mellett.
A követelmények meghatározása azért jó, mert így összemérhetővé válnak a különböző épületek az energetikai tulajdonságaik alapján.
Az energiacímke egy skálán ábrázolja, hogy a tanúsított épület a minimum követelményekhez képest hol helyezkedik el. C kategóriásak a még éppen megfelelő energetikai minőséget képviselő épületek. Ami ennél jobb, korszerűbb, az A+, A vagy B kategóriás, a másik irányba pedig egészen I betűjelzésig folytatódik a skála.
 |
A+ | <55 % | Fokozottan energiatakarékos | ||
| A | 56- 75 % | Energiatakarékos | |||
| B | 76- 95 % | Követelménynél jobb | |||
| C | 96- 100 % | Követelménynek megfelelő | |||
| D | 101-120 % | Követelményt megközelítő | |||
| E | 121- 150 % | Átlagosnál jobb | |||
| F | 151-190 % | Átlagos | |||
| G | 191- 250 % | Átlagost megközelítő | |||
| H | 251- 340 % | Gyenge | |||
| I | 341 % < | Rossz |
Az energiacímke szerinti besorolásnak nagy hátránya ugyanakkor, hogy csak a primerenergia igény alapján osztályoz, és így megeshet, hogy egy kevésbé korszerű épületszerkezetekből épült épület (pl B30 falazat 7 cm hőszigeteléssel) is A+ kategóriás, hogyha drága hőszivattyús rendszer biztosítja a fűtését, hűtését, HMV készítését és szellőztetését. Sarkított példa, de igaz.
Ez azért nem szerencsés, mert szerintünk minden esetben először az épület hőszükségletét kell minimalizálni és ha ez megvan, akkor kell az épület igényeinek megfelelő gépészeti rendszert kiválasztani.
A+-os épület kivitelezését 111 000 Ft+ÁFA/m2 kezdőártól tudjuk vállalni, az alacsonyenergiáshoz képest a különbség, hogy a sima A+-os házat nem feltétlenül készítjük elő más gépészeti megoldások fogadására és nem feltétlenül felületi hőleadókkal (padló és vagy mennyezet fűtés) készül!
A magyar rendelet szerinti A+ és a passzívház összehasonlítása
Ahogy azt már írtuk, a passzívházaknál a primerenergiamutatóban, ami maximum 120 kWh/m2/év érték lehet, benne van a háztartási áram is, ennek ajánlott értéke maximum 50 kWh/m2/év. Ennyiből fedezzük a mosáshoz, mosogatáshoz, világításhoz és a háztartási berendezések (hajszárító, laptop, fagyasztás, hűtés) működtetéséhez szükséges villamos áramot! Számításaink alapján ez az érték reális, gáz üzemű főzés mellett tartható az érték.
Vagyis a passzívházaknál érvényes 120 kWh/m2/év valójában csak 70 kWh/m2/év, ha a háztartási áramot levonjuk belőle.
Különbség még a PHPP (passzívház tervező program) és a 7/2006 TNM rendelet szerinti számítás között, hogy a német számításnál a bruttó alapterületre (épület termikus burkára) vetítjük a fajlagos értéket, míg a magyar számításnál a nettó alapterülettel számítunk. Ez egy 100 m2 nettó alapterületű épületnél 50 cm falvastagsággal számolva 21% eltérést jelent, a fajlagos követelményérték 21 %-kal szigorúbb, hogyha bruttó alapterületre vetítjük.
Az összehasonlítás tehát nehézkes, de azért megpróbálkozunk vele!
| primerenergia (fűtés, hűtés, HMV, villamos segédenergia) | százalékos összehasonlítás |
feltételezett éves villamos segédenergiaigény *** |
feltételezett éves gázfogyasztás **** |
feltételezett éves üzemeltetési költség összesen | |
| C kategóriás épület* | 171 kWh/m2/év | 100 % | 30 000 Ft | 347 000 Ft | 377 000 Ft |
| A+ kategóriás épület** | 94 kWh/m2/év | 55 % | 30 000 Ft | 186 000 Ft | 216 000 Ft |
| passzívház | 70 kWh/m2/év | 41 % | 30 000 Ft | 136 000 Ft | 166 000 Ft |
*a rendelet a felület/térfogattól függően adja meg a megengedett értéket, mi most egy teljesen átlagos esetet feltételezünk, egy kompakt tömegformálású házat, amelynél az A/V aránya 1,1. A követelményérték ekkor 207 kWh/m2/év.Ugyanez bruttó alapterületre vetítve- hogy összehasonlítható legyen a passzívház követelményekkel- 171 kWh/m2/év.
**az A+-os épület primer energiafogyasztása a C kategóriáshoz képest legfeljebb 55 % lehet.
*** feltételezzük, hogy mindhárom épülettípusnál van 5 kWh/m2/év villamos segédenergiaigény, ami a hőtermelők, esetleges szellőztető berendezések üzemeltetésével együtt jár. Ez a bruttó 121 m2-re 50 Ft/kWh árammal számolva k 30 000 Ft.
**** A primerenergia igény fennmaradó részét most az összehasonlítás kedvéért minden esetben gázból fedezzük, ennek ára 17,3 Ft/kWh. A végső összegeket ezresre kerekítettük.
Passzívházakban ugyan ritka megoldás a gázkazán, sokszor választanak nagyobb beruházási költségű gépészetet, ebben a témában is készítettünk már összehasonlításokat: Mivel fűtsünk egy passzívházban?
Autonóm ház
Autonóm ház alatt azt értjük, hogy az épület független a közüzemi szolgáltatóktól. Utópisztikus hangulatban jó ötletnek tűnhet ilyen házat építeni, de ez ma még nagyon drága, csak olyan esetben ajánljuk, hogyha közüzemi szolgáltatások nincsenek is bevezetve a környékre és emiatt rákényszerülünk a teljes önállóságra. Az ár attól is függ, hogy mekkora kényelmet szeretnék, beérjük-e egy kisebb teljesítményű fotovoltaikus rendszerrel, vagy ragaszkodunk ahhoz, hogy az összes elektromos fogyasztót egyszerre szeretnénk használni. Közművesített területen azért is lenne nehéz autonóm házat létesíteni, mert sokszor kötelező a közművekhez való csatlakozás.
Zéró CO2 ház
Épületek esetén a nulla széndioxid kibocsátás annyit jelent, hogy az épület megtermel annyi ekvivalens energiát, mint amennyit az ellátásához szükséges tüzelőanyagok révén kibocsát, vagyis összességében semleges a kibocsátás szempontjából. A fogalom nyilván a klímaváltozással összefüggésben nyert értelmet, lévén, hogy a szén-dioxid is üvegház hatású gáz és mint ilyen hozzájárulhat a klímaváltozás kialakulásához. Szép magyar kifejezéssel zéró céókettő mérlegű lehet egy épület, ha például fatüzelésű kandallóval fűtenek benne, de annnyi napelem van a tetőn, hogy az a ház villamos energiaigényének fedezésén túl még annyi áramot visszatáplál a hálózatra, amennyi áram erőművekben való megtermelésének szén-dioxid kibocsátása egyenértékű a kandalló szén-dioxid kibocsátásával. Értehő módon azonban egy családi háznál sokkal inkább a beruházási költség és a várható üzemeltetési költségek arányára hegyezzük ki a kérdést, és nem a szén-dioxid kibocsátásra.
Aktív ház
Az aktív ház attól aktív, hogy a megújuló energiák használata révén több energiát termel, mint amennyit üzemeltetéséhez felhasznál. Egyelőre aktív családi háznak azért nem látjuk sok értelmét, mert drága az alternatív energiatermelés megvalósítása és a hálózatra való visszatáplálás nem oldható meg gazdaságosan.
Öko ház
Ökologikus szemlélettel megtervezett egy ház, ha környezetbarát, alacsony toxicitású anyagokat használ és a fontos céljának tartja, hogy a benne lakók egészségének megőrzéséhaz az épület is hozzájáruljon. Sokan felvetik a vályogtéglát és a természetes anyagokból készült hőszigetelések létjogosultságát, de a jelenlegi termékek és minősítési eljárások ismeretében mi eddig- budapesti építésziroda révén- nem éreztük úgy, hogy meg kellene ragadnunk az öko vonalat. Ugyanakkor két hasonló termék közötti választásnál mi is górcső alá vesszük a toxicitásuk mértékét. A tervezésnél figyelembe vesszük a komfortelmélet alapvető szabályait (természetes megviláígtás, magas operatív hőmérséklet, huzatmentesség), különös tekintettel a megfelelő mennyiségű és folyamatosan biztostított friss levegőre, ezért szoktuk ajánlani az ellenőrzött szellőztetést mindenkinek!
Szolár ház
Szoláris építészet az, amelyik a napenergia hasznosítását tudatosan tervezi annak érdekében, hogy az épületnek a lehető legjobb legyen az energiamérlege és a természetes megvilágítás is optimális legyen, illeszkedjen az épület funkcióihoz. Nem szoktuk azt mondani, hogy az é z s é építészirodában szolár házakat tervezünk, de valójában erről van szó! Minden esetben meg kell keresni azt a megoldást, hogy megfeleljünk a helyi építési szabályoknak (a saját telkünkön belül sem építhetünk bárhova bármekkora házat), ugyanakkor úgy alakítsuk az épületszerkezeteket, hogy a napsugárzásból adódó nyereség és a fűtött szerkezeteken távozó hőveszteség aránya a lehető legjobb legyen. Alacsonyenergia igényű és passzívházat nem is lehet szoláris szemlélet nélkül úgy megtervezni, hogy gazdaságosan kivitelezhető legyen.
Fenntartható ház
A fenntartható ház fogalma kicsit elrugaszkodott a városi életmódtól. Akkor nevezhetünk ugyanis fenntarthatónak egy épületet, ha a teljes életciklusa során felhasznált erőforrások összessége kevesebb, mint amennyi az épületet befoglaló telek területére jutó erőforrások összessége. Igen ám, de ez így nagyon nehezen megfogható, mérni kellene hozzá a telek erőforrás állományát, illetve azt, hogy az épület felépítése, üzemeltetése, felújítása és bontása mennyi energiát igényel. Ebből az é z s é építész és kivitelező csapata annyit tart fontosnak, hogy értékálló, alacsony energiaigényű házakat tervezzen és építsen, lehetőleg hazai építőanyagok felhasználásával.
Kapcsolódó témák
 |
 |
 |
 |
| 95 m2 alacsony energiaigényű családi ház 13 millió forintból | Passzívházat terveztünk! | Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás? | Szeminárium sorozat 2012 |