A fő homlokzaton a hőnyereség maximalizálására, az ezzel ellentétes oldalon elhelyezkedő hátsó homlokzaton pedig a hőveszteségek minimalizálására törekszünk. Az enteriőrt is ennek figyelembevételével alakítjuk ki, elől helyezkednek el a lakóhelyiségek, hátul pedig a fürdőszoba, a tároló és a WC kapnak helyet. Ideális esetben az épület észak-dél tájolású és az ablakok felületének aránya a déli homlokzaton 40-60%, a keleti és nyugati homlokzatokon 15-30%, míg a ház hűvös északi oldalán legfeljebb 10%. A tájoláson kívül kritikus az épületnek a formája és a szomszédos tárgyakhoz viszonyított elhelyezkedése is. Külső felületén hőt ad le, ezért törekedni kell arra, hogy minél kompaktabb legyen az épület, vagyis, hogy minél kisebb legyen az egységnyi térfogatra jutó felület, azaz az A/V arány. Családi házakat ennek megfelelően, energetikai szempontok alapján leginkább kétszintes kivitelben érdemes építeni.
Ezek a célértékek, melyeket néha kétségtelenül nehéz teljesíteni. Korlátozó tényezőként jelenhetnek meg a telek adottságai (a domborzat, a tájolás és az utca kapcsolata), amin lássuk be, nem tudunk változtatni. Közbeszólhatnak a településrendezési terv sajátosságai is, vagy megrendelőink részéről valami olyan határozott elképzelés a belső tér elrendezésére vonatkozóan, ami a tájolás szempontjából nem éppen szerencsés. Aggodalomra azonban semmi ok, a célértékektől való csekély eltérés még nem kell, hogy romba döntse energiahatékony otthonunkról dédelgetett álmainkat.
Kapcsolódó témák:
Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Zöld beruházási rendszer...lesz belőle valami?