Légtömörség mérés? Az meg micsoda?
Egy olyan, passzívházak esetén kötelező vizsgálat, amiből az derül ki, mennyire légzáró a házunk. A jó hőszigetelés elengedhetetlen feltétele az, hogy zárt ajtók, és ablakok mellett ne történjen légcsere a kint és a bent között (a hőcserélős szellőztetőrendszeren túl). Bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz erről.
Ebben az esetben egy „sima” A+-os házról van szó, a légtömörség mérés nem lenne kötelező. A drága Blower Door teszt helyett egy házilagosan kivitelezhető, olcsó módszert „fejlesztettünk ki”.
Miért választottuk az egyszerűsített vizsgálatot egy „tisztességes” Blower Door teszt helyett?
A Blower Door mérés egy pontosan rögzített vizsgálat, amely bonyolult berendezést igényel, számszerű adatot ad a ház légzáróságáról, és nagyon drága. Elengedhetetlen passzívházak esetén, mert ezzel lehet igazolni, hogy a ház teljesíti a légtömörségre vonatkozó követelményeket.
A mi esetünkben semmi szükség konkrét adatokra (leszámítva a kíváncsiságunkat). Az viszont nagyon érdekelt minket, hogy hol csorbul a ház légzárósága, hol kell javítani a tömítettségen. Ehhez elég egy „közönséges” ipari ventillátor, egy erős fólia és jó ragasztószalag.
Hogy zajlott a vizsgálat?
A tesztet a ház majdnem kész állapotában végeztük. Egy ipari ventillátort állítottunk egy kisebb ablaknyílásba (az ablakot leemeltük), fóliával légmentesen lezártuk a nyílást (jó erősen, mert a légnyomáskülönbség le is szakíthatja), minden ajtót ablakot bezártunk, csöveket ledugóztunk, és a ventillátorral elszívtuk a ház levegőjét. Ott, ahol szökik a levegő, tenyérrel érezni lehetett a légáramlást.
A benti alacsony légnyomás látványos eredménye: a feszesen felragasztott fólia erősen kidagadt a belső tér felé. Az egyik ajtót nem zártuk be alaposan: jól hallhatóan süvített a szél. Egy ablakot kinyitottunk: olyan erővel kellett visszacsukni, mintha erős szél tolta volna kintről. A leggyengébb ponton olyan erős huzat keletkezett, hogy a port lefújta az ember tenyeréről. 20 perc alatt a fejünk is megfájdult.
Melyek a gyenge pontok és miért jó ismerni ezeket?
Leellenőriztük az ablakok kerületét: bár több óvintézkedést is végezett a kivitelező, a sarkokon nagyon enyhén érezni lehetett a légáramlatot. A csövek és minden áttörés kerülete is gyanús. Egy külső falra szerelt konnektor volt a legszelesebb. Furcsa módon az ablakkönyöklő felületén is érezni lehetett, hogy a téglafalban filtráció képes ébredni.
Azok után, hogy kiderült, hol „ereszt” a ház, a kivitelező pontosan tudja, hol kell javítani a tömítettségen. Ez egyszerű és olcsó feladat, ha azonban nem végeztünk volna vizsgálatot és ezek a hibák megmaradtak volna, az, ha nem is hatalmas, de bosszantóan felesleges fűtési energia veszteséget jelentene a lakók számára.
Kapcsolódó témák