Kissé borús, nyári szieszta időben érkezem a II. kerület építészeti szempontból kiemelkedő fontosságú részébe, Pasarétre. A környék alapvetően nagyon csendes, így még az ebédelés zaja (étkészletek halk csattogása) is kiszűrődik a nyitott ablakokon. Nyugdíjasok és külföldiek is laknak a Napraforgó utcában, amit egy kísérleti projekt keretében 1931-ben, a gazdasági világválság kellős közepén közmunka eredményeként (!) építettek fel a kor neves magyar építésztervezőinek munkája révén. "A cél az volt, hogy megismertessék a nagyközönséggel a modern kor építészeti törekvéseit." Ezért aztán különböző stílusban alkotó építészeket kértek fel a tervezésre.
Mik is lehetnek a modern kor építészeti törekvései? A közvélekedéssel ellentétben az építészetben a modern stílus nem a legutóbbi évek trendjeit jelenti, hanem egy irányzatot, ami a XX. század elején kezdődött és 1972-ben lezárult, legalábbis hivatalosan. Erről írtunk már az építész tervezői cikksorozat első részében is. Ami miatt most újra elővesszük a témát az az, hogy ezek a 80 éve épült házak most is jó ihletet adhatnak azoknak, akik épp családi házuk tervezése előtt állnak.
A mostani cikk írásakor találtam egy nagyon jó tanulmányt is, ahol az építészeti trendek kialakulásának társadalmi hátteréről is olvashatunk.
Visszatérve a Napraforgó utcában bemutatandó modern törekvésekre, annyit leszögezhetünk, hogy a korábbi (túl)díszített épületekkel szakítva a modern tervezők a funkcionalitást helyezték előtérbe, az egész projekt nagyon ésszerű kereteket kapott. Mindez igaz a viszonylag kicsi telekméretekre is, a helyiségek ésszerű elosztására, a megfelelő tájolásra és az anyaghasználatra is, ahol ugyan magas minőséget és kézműves munkákat láthatunk, még sincsenek túlcicomázva a tárgyak.
A Vágó László építész által tervezett 1-es és a Kaffka Péter nevét dicsérő 3-as ház között áll az utca egyetlen, ötletességéhez méltó módon felújított kandelábere. Egyetlen másik eredeti lámpa megmaradt még az utca másik végén is, de az nincsen felújítva.
A 2-es ház építésze Wälder Gyula, aki inkább az olyan neobarokk épületeiről híres, mint amilyen például egykori gimnáziumom, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium is vagy amilyenek a Madách téri bérházak. Ezen az épületen azonban a modernizmus jegyei mutatkoznak meg: egyszerű formák adják a változatosságot és nincsen megkülönböztetett homlokzat sem. Felújítása időszerű lenne.
A telep legmagasabb háza az építész, Kaffka Péter eredeti tervei szerint lábakon állt volna. Azt nem tisztem megítélni, hogy veszítünk-e bármit is a lábak hiányából, mindenesetre a terasz fölött lévő beugró kifejezetten jót tesz az épület megjelenésének, és a korhű felújítás is példás.
A Bierbauer Virgil tervei alapján megépült 4-es házat meggyalázták a rátelepült, teljesen környezetidegen garázsokkal... Az építészről, Bierbauer Virgilről azt érdemes tudni, hogy a Tér és forma című építészeti folyóirat szerkesztőjeként a modern építészet egyik legnagyobb szószólója volt.
Az 5. szám alatt lévő, Kozma Lajos által tervezett ház felújítása érdekesen sikerült: a nyílászárók kék-sárga-piros színvilága ugyan megfelel a Bauhaus irányelveinek, de a mintázat sajnos egyáltalán nem korhű.
Szintén Kozma Lajos tervezte az utca túl oldalán lévő ikerházat is (6 és 8.).
A tervező, Wellisch Andor apja, Alfréd építész és kivitelező is volt egy személyben. 250 bérház fűződik a nevéhez... Walter Gropius, a Bauhaus iskola alapítója is azt vallotta, hogy a művész és építész legyen egyben kézműves is, és az elméleti tudás mellett szerezzen gyakorlati tapasztalatot is az anyagmegmunkálás terén. Az é z s é egyik erőssége is éppen ez, vagyis, hogy az építészeti tervezéshez kivitelezési jártasság is párosul.
Az utca legdíszesebb házát Kertész K. Róbert tervezte, tetten érhető még ennél az aránylag modern munkájánál is, hogy ő alapvetően a neobarokk stílusirányzat képviselője.
Az utca közepén barátságos kis tér fogadja az ide látogatókat. A térről az eredeti elképzelések szerint az Ördög árok túl partjára is át lehetett volna sétálni, ez a kapcsolat végül nem valósult meg. A tér központi eleme a kocka alakú szobor, mely a tervezőknek és az építtetőknek állít emléket. A tervezők nevei a kőszobron rosszul szerepelnek, ezért is írom minden házhoz külön-külön a helyes információt.
A 10-es szám alatt álló ház tervezője Münnich Aladár, jó arányok és visszafogott formák, egyszerűség jellemzik munkáját.
11 Vágó László klinker burkolatos portája az utca egyik legszebbje.
A Napraforgó utca 12. ház tervezője Quittner Ervin
Szinte az összes ház felújításánál probléma (volt vagy lesz) a kilógó födémek hőszigetelésének kérdése. Korábban írtunk már arról egy bejegyzést, hogy nagyjából milyen költségekre számíthatunk az erkélyek utólagos hőszigetelésekor. Bevallom, a 13-as házról ifj. Marisevich György munkájáról elfelejtettem képet készíteni, valószínűleg azért, mert a magas sövény miatt az utcáról alig látszik.
Hegedűs Ármin és Böhm Henrik eredeti munkáját (a 14-es házszámnál járunk) beárnyékolja a csúnya teraszbeépítés. Ez ma már engedélyköteles beavatkozás lenne, amit remélhetőleg az önkormányzat építési hatósága és a műemlékvédelem sem hagyna jóvá.
Sokan a Ligeti Pál- Molnár Farkas építészek által tervezett 15-ös házat tartják az utca legértékesebb darabjának, de sajnos nagyon rossz állapotban van az épület. A Napraforgó utcai telep sokkal kevesebb figyelmet kap, mint amennyit érdemelne, és amikor mégis szó van róla, akkor érthető módon leginkább műemlékvédelmi vonatkozásban. Közelítsük meg most a kérdést az energiahatékonyság felől. Családi házak lévén ezeknek az épületeknek a fűtéséről többnyire 1-2 családnak kell gondoskodnia. Mégis mennyi lehet mondjuk a 15-ös szám alatt álló ház fűtési költsége? A fűtési költség kalkulátorunkat használva 200 m2-es főtött területet saccolva akár 600 000 Ft is lehet az éves fűtési költség, ha egy hagyományos kazánt és gázfűtést feltételezünk. Tapasztalataink szerint egy energetikai célú felújítással ennek az összegnek legalább a 60-70 %-a megtakarítható lenne igaz legalább 10- 30 milliós, egyszeri beruházással. A felelősség nagy és a műemléki védettséget élvező házak felújításakor mindenképpen magasabb költséggel kell számolni, mint átlagos esetben.
A részletes energetikai számításokon már túl vagyunk, most a felújítását csináljuk egy organikus stílusban sok-sok díszítéssel épült családi háznak, aminek építésekor szintén nem az energiahatékonyság volt az elsődleges szempont. Érdemes elolvasni a Nagy ház, nagy megtakarítás című cikket, hogy kiderüljön mégis mit hogyan lehen megoldani egy felújítás során úgy, hogy az eredeti építészeti értékek se csorbuljanak.
A 16-os számú ház építészei, Tauszig Béla és Róth Zsigmond foroghatnak a sírjukban a műanyag nyílászárók otrombasága miatt.
.jpg)
A 17-es ház remekbe szabott arányai Hajós Alfrédot dicsérik. Hiába, nemcsak építész, halhalatatlan sportember is:)
A magastetős toldalék a 18-as ház (Weichinger Károly) utcai homlokzatán egyszerűen érthetetlen...
Az utca páratlan oldalát Gerlóczy Gedeon munkája zárja, személyes kedvencem a vadszőlővel benőtt, vadregényes családi ház. Nemcsak azért a kedvencem, mert kevés látszik belőle. Nézzünk egy eredeti fotót is!
az eredeti kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gerl%C3%B3czy_Gedeon
A kék-piros motívum az utca legmerészebb, legmodernebb épületénél is előjön, a látvány Fischer József építészetét dícséri, és persze a felújítókét is, akik szépet alkottak, mégha az eredeti koncepciót néhány ponton figyelmen kívül hagyták is.
Egészen különleges lett az épület a légies tetővel, ezt a barikádszerű kerítést viszont nem kellett volna erőltetni...
Nem valószínű, hogy Barát Béla és Novák Ede 22-es szám alatt álló villája eredetileg is magastetős lett volna. A toldalék viszont nem most, az utolsó felújítás alkalmával került a házra, hanem már korábban. Valószínűleg nem mindenki fogja osztani a véleményemet, de nekem a fémszerkezetű kocsibeállóval sincs bajom, összességében tetszik a ház új, méltósságteli és békességet sugárzó arculata.
Tagadhatatlanul modern körablak