Sajátos vagy nem sajátos?
A kezdetek kezdetén érdemes tisztázni, hogy az általános rendeltetésű magas építményeket, elterjedtebb nevükön épületeket a törvény a nem sajátos építmény jelzővel illeti. A sajátos építményekhez tartoznak például az utak és a szélerőművek stb.) Biztosak lehetünk, hogy nem sajátos építménnyel van dolgunk, ha a használatbavételi engedélyt a helyi Önkormányzat jegyzője adja ki, nem pedig valamilyen szakhatóság.
Kinek és mikor kell bejelenteni a kivitelezés kezdetét?
Az építési engedélyt az építésügyi hatóság adja ki, a kivitelezés kezdetét azonban - 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó beruházásnál - az építésfelügyeleti hatóságnak és az APEH-nak is be kell jelenteni, a kivitelezés megkezdése előtt 15 munkanappal. Ez a 15 nap - a jogerős engedélyre várva - a valóságban hosszabbra nyúlhat a szomszédok esetleges fellebbezései miatt. Ezt elkerülendő célszerű velük aláíratni már előre egy beleegyező nyilatkozatot. 30 millió forintnál nem nagyobb építmény-értéknél a tevékenységet elég utólag, a kivitelezés megkezdésétől számított 5 napon belül bejelenteni az építésügyi hatóságoknak. A kivitelezés kezdetét az építési terület megnyitásától és az építési napló átadásától datáljuk. E bejelentési kötelezettségnek csak és kizárólag az építtető tehet eleget, a kivitelező nem jelentheti be a munkálatokat. "Az építtető által tett bejelentést az építésfelügyeleti hatóság 3 munkanapon belül megvizsgálja és szükség estén a bejelentőt 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Az építésfelügyeleti hatóság az építési tevékenység megkezdését 15 napon belül határozattal megtiltja, ha a bejelentő a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolta. A kivitelezés akkor kezdhető meg, ha az építésfelügyelet a kezdést nem tiltotta meg!" (1)
Szúrópróba 1:37
A kivitelezés menetét az építésügyi hatóságnak legalább kétszer kellene ellenőröznie, ebből az egyik alkalom szinte mindig egybeesik a használatbavételi engedély kiadhatóságának vizsgálatával, a másik pedig kellő kapacitás hiányában rendszerint elmarad.
Ennek az ellenőrzésnek a hiányát a nagy hatalommal felruházott építésfelügyeleti hatóság próbálja meg orvosolni a maga 40 emberével. Minden felügyelő évi 90 vizsgálatot folytat le (összefogva egy másik államigazgatási hivatal tisztségviselőjével, hogy ketten legyenek), így egy durva becsléssel megállapíthatjuk, hogy 540 ellenőrzés jut az évi 20 000 kivitelezésre.
Mit is vizsgálnak
ezen ellenőrzésekkor, aminek esélye 1:37-hez? Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet értelmében vizsgálják az alkalmazott munkamódszerek és technológiák helyességét, a felhasznált termékek minőségi megfelelőségét, és a kivitelezés szereplőinek jogosultságát. Amennyiben mindent rendben találnak, a jegyzőkönyvet irattárba iktatják. Hiányosságok esetén azok súlyosságától függően vagy leállítják az építési tevékenységet, vagy pedig pótlásra kötelezik az adott szereplőket, de ez utóbbi esetben az építkezés folytatható. A kivitelezés akkor is leállítják, ha kiderül, hogy az építkezés nem az engedélyeknek megfelelően zajlik.
A leállítás bírságot is
maga után von, melyet az elkövetett hiba/hiányosság és az építmény értékének függvényében állapítanak meg az az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet függvényében.
Idei sláger: E gerenda
Kiss Andor elmondta, hogy a korábbi évek negatív tapasztalatai miatt idén nagy hangsúlyt fektetnek a széles körben alkalmazott E-gerendák vizsgálatára. Ezek az előre gyártott teherhordó vasbeton elemek ugyanis a korábbi gyakorlattal ellentétben ma már kengyel nélküli kivitelben készülnek. Ez azért jelent gondot, mert ha nem kellően nagy a felhasznált beton húzószilárárdsága, akkor a gerenda széle felnyílhat és emiatt nem teljesülnek az állékonyságra vonatkozó követelmények.
Örökzöldek
Az előadó szerint szinte minden alkalommal hibásan helyezik el a Porotherm A és A10 áthidaló elemeket. Ezek az áthidalók képezik a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott övét pedig a kisméretű tömör tégla ráfalazás vagy rábetonozás biztosítja. Ezt utóbbi nyomott övet nem helyénvaló semmilyen más (pl. Ytong, cserép, törmelék stb.) anyaggal helyettesíteni.
Kiss Andor egy másik nagyon gyakori hibára és annak elkerülésére is felhívta a hallgatóság figyelmét, nevezetesen arra, hogy hogyan kell a válaszfalakat a főfalhoz bekötni.
"A válaszfalakat két soronként a vízszintes hézagban vezetett 2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevíteni és egymáshoz, illetve a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítőhuzalt két soronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és kampós szeggel rögzíteni. A teherhordó falaknál a huzalt a teherhordó falhoz függőlegesen rögzített 8 mm-es köracél pálcákhoz kell bekötni." (2)
címlap: www.nma1.org/chapters/773/